Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-08 / 106. szám

a OfcLM AGYARORSZ AG 1927 május 11. Egy nyugalmazott főhadnagy egy pofozkodási pörfoen — zári tárgyalási kért. Pofon — önvédelemből. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Hábcrmann-tanácsa előtt szombaton Ibolya János nyugalmazott főhadnagy ült a vádlottak padján, akit egy szentesi banktisztviselő könnyű testi sértés cimén jelentett fel. A szentesi járásbiróság Ibolya Jánost felmentette a vád alól. A banklisztviselő a felmentő Ítéletet megfelebbezte és igy került az érdekes ügy a szegedi törvényszék felebbviteli tanácsa elé. A tárgyalás megnyitása után Ibolya főhadnagy zárt tárgyalást kért, mivel kijelentése szerint a könnyű testi sértést előidéző incidens egy előkelő vásárhelyi úriasszony miatt történt, akinek kellemetlen lenne, ha neve nyilvánosságra kerülne. A bíróság azonban a kért zárt tárgyalást nem rendelte el, mivel arra okot nem látott. A vád szerint Ibolya főhadnagy egy állítólagos pletyka miatt ellenséges viszonyba került a banktisztviselővel. A főhadnagy egy alkalommal egyik szentesi vendéglő külön szobájában a banktisztviselőt teltlegesen inzultálta és igy vett magának elégtételt a rajta esett állítólagos sérelmért. A banktisztviselő félóra múlva visszajött a vendéglőbe, amikor a főhadnagy ismét inzultálta. Ibolya főhadnagy elmondotta, hogy a banktisztviselőhöz a vád szerinti első alkalommal nem is nyúlt hozzá és igy az nem felel meg a valóságnak, mintha ő tettlegesen inzultálta volna. Annyi! azonban beismert, hogy a másodszori találkozásnál a banktisztviselőt tényleg arcul ütötte, mivel az hátsó zsebébe nyúlt és azt sejtelte, hogy revolvert akar előrántani. A törvényszék ítéletében másodszor is felmentette Ibolya János főhadnagyot. Az itélet rövid indokolása szerint a banktisztviselő megnyugtató bizonyítékokat nem tudott arra vonatkozólag produkálni, hogy ől a vendéglő külön szobájában a főhadnagy inzultálta. A törvényszék bebizonyitottnak vette, hogy a banktisztviselő a másodszori találkozás alkalmával tényleg a revolveréhez kapott és Ibolya főhadnagy akkor jogos önvédelemből inzultálta a banktisztviselőt A felmentő itélet jogerős. * esz-e Szegeden cukorgyár? A Délmagyarországban közölt és egv cukorgyár alapítását propagáló első cikkemben megjegyeztem. lehel, hogy egyetlen egy ellenérv megdönti a tervezgetések realitását! Azóta többen és különböző oldalról szóllak e tárgyhoz, nyilatkozat hangzott el a hivatalos város, valamint Szeged ipari és kereskedelmi életének vezető féríia részéről is. Ezen nyilatkozatokban közöli felfogások nagyrészt egy szegedi cukorgyár alapítása mellett törtek lándzsát. Miután feladatom nem az, hogy a velem egy nézeten levőkkel szilárdítsam egy cukorgyár alapját, azon érvekre fogok válaszolni, melyeket egy Szegeden alapítandó cukorgyár ellen sorakoztattak fel. Vegyük sorra az ellenérveket. A Szeged vidéki föld nem alkalmas cukorrépa termelésére. Tény, hogy Szeged város körül nagy területen elterülő szik- és futóhomok földek nem alkalmasak cukorrépa termelésre. Ezen ténykörülményre első cikkemben kitértem, ha a szorosan Szeged város tulajdonát képező földeken cca 1000 hold cukorrépa termelése biztositható volna, ezen súlyosnak látszó akadály is át van hidalva. Szeged környékén nincsennek belterjes gazdaságok. Ami azt az ellenérvet illeti, hogy Szeged környékén hiányzanak a cukorrépa müveléséhez megkívánt belterjesen müveit gazdaságok, erre szerény megjegyzésem az, hogy éppen a cukorrépa bevezetése adja — a többek között — valamely gazdaság üzemének belterjes jellegét. Sőt ennek elérésére a cukorgyárak látszólag nagy áldozattal járó befektetéseket tesznek. Precedens van arra, hogy a cukorgyárak nem is egy, hanem több gazdaságban ipari (sok helyt gőzüzemű) vasúthálózatot létesítettek elsősorban a cukorrépa érdekében, közvetve azonban egy ily vasút lényegben érinti az oly sokszor hangoztatott többtermelést is. Tulprodukció a cukorgyárak terén. Az egyik cikkíró ur rentabilitás szempontjából sem tartja érdemesnek egy ujabb honi cukorgyár alapítását. Nagy a kockázat, mert szerinte a 13 üzemben levő magyar cukorgyár is alig birja a külföld nagy versenyét. Felfogásom szerint minden ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági vállalkozás jár egy bizonyos fokú kockázattal, a kérdés inkább az, mily mérvű ez a kockázat? Ha kockázati szempontot mindenképen ki akarjuk emelni és ha ennek — bár teljesen indokolt — ^túlzott veszélyét tartjuk állandóan szem előtt, ugy földünkön csak nádcukor volna forgalomban. Ha összehasonlítjuk a répatermelő és a cukorgyár kockázatát, ugy meg lehet állapítani, hogy í a gyár a neki beszolgáltatott cukorrépából minden } körülmények között kap cukrot, legföljebb arról lehet szó, hogy ezen cukor mennyisége a répacukor százaléktartalma szerint hol több, hol kevesebb. Egyszer kedvezőbb, élénk, máskor lanyha a cukoripar. Egészen máskép áll a helyzet a gazdánál. Az elvetett répamagból nem biztos, hogy répa lesz. Március 20-tól, a vetés napjától október végéig, a répaásásig, sok, sok baja történhet a répának. Lehet tartós szárazság, a répamag ki sem kel, átmenetileg lul nedvessé ázhat a föld, a répa megrothad, megtámadja mindenfajta répabetegség, a különböző bogarak is kárt lesznek benne. Azt a — nem épen ritkán előforduló — esetet is ismerjük, amikor a répa a földjén kupacokba rakva várja az elszállítást és jön az eső októberben, tart januárig, répánk a földön rekedt, tavasszal visszamarad trágya alakjában a gazdának. Teljes tárgyilagossággal megállapítható, hogy a cukorgyártás kockázata 80 százalékban a gazdát veszélyezteti. És lám a mezőgazdák — elsősorban ott, ahol intenzív gazdálkodás folyik — mégis ragaszkodnak a cukorrépához, mert jól tudják, hogij a belterjes gazdálkodásnak ez az alapja. Természetesen termelik a cukorrépát azért is, mert gondos müvelés mellett tisztes polgári hasznot biztosit. Nem lehet cukorgyárat alapítani ott, ahol cukorrépa nem terem és ahol cukorgyárat alapilaní nem akarnak. A répát terhelő szállítási költségek figyelembe vétele mellett a Szeged-vidéki cukorrépa zónalerülelén belül évente 5—6000 hold cukorrépa volna termelhető. (2000 hold kevés egy gyár részére, a gyár megindításához sem elég.) A gazdák idegenkedése a répával szemben csak lassítja a gyáralapitási munkálkodás ütemét, de nem gátolja a gyáralapitási lehetőséget. A gazdák ellenszenvének leküzdéséhez elsősorban megfelelő segítőtársakra van szükség. A gyáralapitási terv súlypontja nem ott van, hogy a város ingyen ad 80 holdat a Bodomban — hisz a sok, ipar és kereskedelmet pártoló programbeszéd és nyilatkozat után ebben senki sem kételkedett, hanem a súlypont ott van, hogy keressenek cs találjanak módot a gazdák közt megtörni a jeget és ezzel táborukat a répatermelésre megnyerni. Mert jól jegyezzük meg magunknak, a cukortermelés nem a gyáralapitással, hanem répatermeléssel kezdődik. A cukorgyáralapitás — ha komoly az ily irányú törekvés — csak a szükséges répalerülel biztosításától függ, ezzel áll, vagy bukik a jószándék. Hogy miképen tudjuk a gazdákat a répalermelésre megnyerni, ez a nagyközönség szemében érdektelen részletkérdés, de a létesítendő gyár előtt minden más kérdést és szempontot megelőz. Annyit mondhatok, hogy a gazdák ellentállását meglörni nem éppen könnyű feladat és akik azt gondolják, hogy a Bodomban 2—3 éven belül füstölni fog a cukorgyár kéménye, azoknak fogalmuk sem lehet népünk konzervatizmusáról — mely tagadhatatlan nagy érték lud lenni. de gyakran egyedüli akadálya egy szebb és jobb jövő kialakulásának. Jeget törni nemcsak a kalendárium! Mátyás tud, hanem a város Szilvesztere is ért hozzá, azért lesz cukorgyár Szegeden. Palásig Rezső. ROYAL NAGYSZÁLLÓBA BUDAPEST, VII., Erzsébet korul 45-47. 613 Szegediek kedvenc találkozó helye. Magyarország legnagyobb szállodája. Szobák a legolcsóübtól luxusszobákig. Szegedieknek különös kedvezmények! 294 K OX AN a modern óraiechnika legtökéletesebb alkotása. Pontos! Elegáns! Olcsé! Beszerezhető előnyös részletfizetésre ls kizárólag a magyarországi vezérképviselőnél: MÜLHOFFER V. milörás és ékszerésznél Szeged, Széchenyi-tér 9. a Zs&tér-házba van áthelyezve A világhírű 78 TRIUMPH és STYRIfl kerékpárok egyedül SZÁNTÓ SÁNDOR cégnél kaphatók Kiss ucca 2. A Vénusz cipőgyár áthelyezése folytán közismert kitűnő gyártmányai Krausz M. utóda cégnél Szeged, Klauzál tér 9. szám (volt Európa-épület) feltűnő olcsó áron kaphatók. Gyermekcipők P 3-20 -tél l-a női cipők p14" -tői Férfi cipők. P El ne mulassza ezt a rendkívül Kedvező alkalmat! 321 F.N. Belga motorkerékpárok délmagyarországi képviselete Vladisxávlyev Vladimír oki. technikus Szeged, Deák Ferenc ucca 22. 402 35Q cc. oldaltvezérelt 14QO P. 350 cc. felülvezérelt (O. ff. V.) 1560 P. 500 cc. felülvezéielt (O. ff. V.) 1800 P.