Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-06 / 104. szám

1927 május 3. DÉLMAGYARORSZÁG 6 \ Gyárai sem lehel épiíeni Szegeden, mert az OFB a gyári leiekre is megindította az igénybevételi eljárási. (A Délmagyarország munkatársától.) Több ízben foglalkozott már a Délmagyarország azokkal a nehézségekkel, amelyek Szegeden ugy a magán, mint a városi építkezések elé tornyosulnak és amelyek közül a legnagyobb akadályt ez Országos Földbirtokrendező Bíróság gördítette az épilkezési szándékok útjába. Az OFB, mint ismeretes, megváltási eljárást inditotl minden valamirevaló telek ellen, hogy kielégítse a szegedi közalkalmazottak házhelyigényét. Az OFB tárgyalóbirája nemesek a közgyűlés által is fölajánlott városi lelkeket velte fel javaslatába, hanem felvett számos magántulajdonú telket is, ezenkívül eljárt a város tanácsánál, hogy a listára felvett telkekre ne adjon ki a megváltási eljárás befejezéséig építési engedélyt. A tanácsot a földbirtokbíró kivánsága nehéz helyzet elé állitotta, mert az utóbbi időben valahogy nyoma lenne már az építkezési hajlandóságnak, több telektulajdonos kért már építési engedélyt. A tanács ezeket a kérelmeket egyelőre nem bírálta el, mert a tanács jogásztagjainak véleménye szerint a város hatósága mindaddig nem tagadhatja meg az építési engedélyek kiadását, amig az OFB az igénybevételi eljárást telekkönyvileg be nem jegyezteti a kérdéses telkekre. A tanács lehal döntés előtt a kérdés jogi részét kivánja tisztázni. De nehézségekei gördít az OFB a város elé is, amennyiben lehetetlenné teszi, hogy a város telkeivel szabadon rendelkezzék. Legutóbb a város ajánlatot kapott valami iőkeérdekeltségtől, amely gyároállalatot kiván Szegeden létesíteni. A gyártelephez megfelelő telket kér és a város egyik üresen álló nagy telkét jelölte meg kívánságaként. A tanács bármilyen tetszetősnek találja a tervel, az ajánlattal nem foglalkozhatik, mert az OFB arra is megindilolla az igénybevételi | eljárást. így lassankint megakad és elfagy minden épilési terv és vállalkozási hajlandóság Szegeden. Alfredo Ca sei la a XX. század muzsikájáról. Látogatás a világhírű zongoraművésznél és zeneszerzőnél. Paris, 192 7. május, A Maison Gavean müvészszobájában. Kint zug a taps, a közönség ünnepli Casellát. N'yilik az ajtó, Casella karonfogva jön a karmesterrel, Valter Starammal. Kissé sápadt, kissé fáradt, hiszen délután egymásután tizenkétszer próbálta el zongoraversenyét a zenekarral. Odatámaszkodik a falhoz, mosolyog, fáradtan, de barátságosan. Jönnek a gratulálok. Dárius M i 1 h a u d, kinek Agamennonját szintén most tapsolta meg a közönség. Honegger, Florent Smith, majd egy hirtelenszőke, kissé köpcös ur: Fischer Edwin, a kiváló német karmester. Casellához lehetetlen hozzáférni, megragadom tehát az alkalma' és megszólítom Fischert. Pár pillanatig rendelkezésemre áll: A legrövidebb időn belül visszamegyek Budapestre, lehet, hogy még ebben a szezonban. Nem tudoui elfelejteni azt az őszinte meleg ünneplést, amelyben engem ott részesítettek. Nagyon sürün vagyok együtt magyarokkal, hiszen Berlin tele van tehetséges magyar muzsikusokkal. Egy i uevet említek csak: Jámbor Ágnes, aki a legizmosabb fiatal tehetségek közé tartozik.« A teremben hangolnak a muzsikusok. Elválunk. Odalépek Casellához. Most nagyon fáradt vagyok — mondja —, holnap reggel 10 órakor jöjjön föl hozzám. Majd beszélgetünk. Másnap: napsütéses tavaszi délelőtt. Casella a Bois de Boulogne közelében lakik a rokonainál. Csakhamar a fehér, impresszionista festményekkel telerakott fogadószobájában ülök. Casellán pizsama, menlcgetődzik: most ugrott ki az ágyból, mert nem akarta, hogy várjak. Gyorsan, habozás nélkül beszél, villámgyorsan fogalmazza meg mondatait, látszik, hogy már hozzászokott az interjúadáshoz. Kifogástalanul beszél franciául, észre sem lehet venni, hogy nem francia, még az ü-t sem mondja u-nak, pedig ez olasz embernél ritkaság. Nem vár kérdésre, hanem a szavamba vág és már ömlenek belőle a mondatok: — Ha valahol szóbakerül az olasz muzsika, a legtöbb ember a tizenkilencedik század olasz zeneszerzőire gondol. Verdi és társai ismertté tették az olasz muzsikát az egész világon, de viszont azt is nekik köszönhetjük, hogy az emberek százai és ezrei félreismerték muzsikánk igazi karakterét. Az igazi zeneértő jól tudja, hogy nem a tizenkilencedik század az olasz zene fénykora, hogy nem csak a tizenkilencedik század létezik. »Vissza a gregorián énekhez!« — ez volt a jelszavunk, egyesek tudatosan követték ezt a jelszót, sokan ösztönösen. A németek Bachhoz tértek vissza, a magyarok a népzenéhez, mi olaszok, a gregorián énekhez. Ennek hatását, nyomait minden modern olasz zeneszerzőnél föltalálhatja, csak az a külömbség, hogy az egyik bevallja, a másik tagadja. Természetesen ez a visszatérés nem jelent utánzást. Sőt, Mi a huszadik század emberei vagyunk és a saját századunk formanyelvét akarjuk megtalálni. De föl akartunk szabadulni a ránknehezedő tizenkilencedik század nyomása alól és ezért fordultunk azokhoz a régebbi korokhoz, melyekben muzsikánk igazi karaktere tisztábban áll a szemünk előtt. Négy évvel ezelőtt állapítottam D'A n n u n z i ó v a 1 és M a 1 i p i e r ó v a 1, a C. D. N. M.-et (Corporazione Delle Nuove Musiche), amely régi, elfeledett és uj müvek propagálásával foglalkozik. Nyolcvan uj müvet mulattunk be és ezekkel bejártuk Olaszország minden nagyobb városát. Bartók két év előtt a mi vendégünk volt, a magyarok közül még Léhnárt Gitta, Székely Zoltán és Adler Oszkár, Scbön* b e r g is gyakran dirigálta nálunk müveit. Zenei körökben általános megütközést keltett, mikor Sztravinszki: »Nász«-át a tizenhatodik század végén élt Orazio Ve cchi: L'Amfiparnaso-jával együtt mutattuk be. Az előadás azonban minket igazolt, mert a két mü stilusának meglepő rokonvonásai elfeledtették a két szerzőt elválasztó három századot. Mindakét müvet egyszerű munkásokból toborzott dalárdával énekeltettük és kellemes fölfedezés volt számunkra, hogy ezek az egyszerű emberek, akik modern zenemüvet eddig sohasem énekeltek, milyen föltűnő könnyedséggel tanulták és interpretálták Sztravinszkit is, meg V e c c h i o t is. íme a legjobb bizonyíték törekvéseink helyessége és tisztasága mellett. Elhallgat. Kicsit megpihen, majd újból felém fordul. Kérdésre vár. — Véleménye a kortársakról? — Erre a kérdésre nehéz felelnem. Hiszen magam js zeneszerző vagyok. Véleményem szerint Bartók és Kodály a mai kor legkimagaslóbb egyéniségei közé tarlozuak. Az olaszok közül P i z z e 11 ij Malipiero, Raspighi, Alfano és a fiatalok: Rieti, Labroca és Mortari az értékesebbek. Az oroszok ... — Az oroszok?... — Két évvel ezelőtt Oroszországban jártam. Azt vártam, hogy a proletáriátus uralomrajutása gyökeresen uj, izmos és földszagú művészettel ajándékozza meg a világot. De csalódtam. Az orosz fiatalság művészete tipikusan polgári. Nem tudják mit akarnak, bezárkóznak saját magukba, muzsikájuk kiagyalt és amellett zavaros. Nem korszerű művészet. — És a jazz? — Tipikusan korszerű jelenség. Nincsenek hagyományai, a huszadik századból nőtt ki. De nem a kor művészete. Mert a jazz csak játszásmód, eszköz, une maniére de fairé la musique. Eredményei határozottan nagyon fontosak és a ritmuslehetőségeket tekintve, különösen jelentősek. De, ha azt kérdezné tőlem, hogy mi a kor művészete, ml a huszadik század stílusa, nem tudnék rá felelni. 1927,-et irunk, hetvenhárom év választ el bennünket a 2000-ik esztendőtől, menynyi minden változhatik addig! Mi nem határozhatjuk meg a huszadik század stílusát, mi csak csinálhatjuk. — Olaszországban néhány érdekes mozgalmat szemlélhettünk: a futurizmus... — ... és a fasizmus, nemde? Valóban mind a kettő elszigetelt kisérlete az olasz földnek. Aki ismeri Olaszországot, könnyen megérti Marínét ti és Mussolini próbálkozásait. A futurizmus ma már halott, de a mai művészetet Marinettiék készítették elő, legjobb muzsikusaink a futuristák soraiból kerültek ki. Sőt a fasizmus is egyenes folytatása a futurizmusnak. Mi muzsikusok, csak jót mondhatunk a fasizmusról. Soha olyan jó dolgunk nem volt, mint most. Olaszországnak jót tett a fasizmus, más országot esetleg romlásba dönthet. — Az olasz színházi zene? — Ma: nem érdekes. A mutt század melodrámáit játszák. De remélem, hogy az operának is eljön a Pirandellója. Mert erre lenni szükség. Hirtelen fölugrik, néhányszor föl-alá sétál a szobában, majd megáll előttem. A hangja ünnepélyes : — Minket olaszokat a régi barátság és rokonérzés fűz magukhoz. Engem különösen. Turinban nevelkedtem és életem első nagy élménye Kossuth temetése volt. Sohasem felejtem el. Jövőre Budapestre megyek; meg akarom ismerni a legfiatalabb magyar muzsikus generációt. Boldog teszek, ha játszhatom tőlük. Fiatal ő is és bizakodó. Ember, aki örül, ha küzdhet másokért és azért a művészetért, amit igaznak ismer. — Monsieur Casella, köszönöm önnek ezt az érdekes délelőttöt. Hont Ferenc. Az ántánt és a Habsburg-király. London, május 5. Állítólag a szövetséges nagyhatalmak értesítették volna Magyarországot, hogy a Habsburg-dinasztia valamely tagjának a trónra való jelölését is hajlandók volnának fontolóra venni abban az esetben, ha ehhez a kisántánt államai is hozzájárulnának. E hír bizonyára a kisántánt köreiből röppent világgá. Elsőrangú internátusok és nevelőintézetek. Fiuk és leányok részére. Franciaország : Saint Rafaél a francia Riviérán, az örök tavasz országának e meseszép városkájában, Nizza mellett, közvetlen a tengerparton. Európa legenyhébb és legegészségesebb klímája Sváfc: Lausanne és Montreux, a világhírű nevelővárosokban, a genfi tó partján, 9 m [magooasségban. Klimatikus gyógyhelyek. A hírneves sportcentrumok középpontjában. (A lausannei hires egyetem.) Ausztria: Wien, az osztrák főváros gyönyörű nyaralóleiepén. Magyarország: Budapest és Hűvösvölgy, modernül felszerelt lanulóolthonok. Felvételnek mindenütt egyetemi hallgatók és bármily intézelbeli tanulók. Intenzív sportélet. Szigora felügyelet. Bennlakó orvosok. Napi ötszöri kitűnő étkezés Internátusi dij (tandíjjal együtt) külföldön (leányok részére) havi 120 P, Bpesten 100 P, a fink részére 110 P, ül 90 P, köztisztviselőknek, egyetemi hallgatóknak kedvezmény. — Külföldre olcsó tanuló jegyek. 324 Nyaraló csoportok jul. aug. hónapokban. Lausanne, Balaton, Hűvösvölgy. Havi dij 140 P, Felvilágosítás, prospektus (válaszbélyeg) Pestalozzi Internátus Iroda Budapest, VII., Akácfa u. 43., V 32. Teleion: Rflví^rn^i IVfr^^í Telefon: Irodai 2-58. v QA l^m-el Pénztári 5-82. Május 6., 7., 8 án, [énteken, szombaton és vasárnap | Q1M } o PljjritparTáncanö körül lllllllu ilU 1 1(111 LUVidám házassági bonyodalmak 8felv.-ban. Azonkívül: Szerencsétlen vőlegény Vígjáték 7 felvonásban. Főszerep.ő: Reginaid Denny. Előadások kezdete hétköznap 5, 7, P, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Telefon 11-85. Korzó Mozi Telefon 11-85. Május e, 7., 8 án, péntektől vasárnapig ß szezon legszebb filmje!! Szerelmi regény 10 felvonásban. Azonkívül: Főszereplő: Vaui Wegener. Ganmont Hiradó Előadások kezdete hétköznap 5, 7 és 9, vasár- is ünnepnap 3, 5, 7 és 9 órakor.