Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-06 / 104. szám

1927 április 30. DÉLMAGYARORSZÁG 3 M világgazdasági konferencia és a munkásság. Genf, május 5. Sir Eric Drummoná reg­gel 9 óra Í5 perckor fogadta Ossinskyt, az orosz delegáció vezetőjét és Borys Staint, az orosz delegáció főtitkárát. A félóra hosszat t,artó megbeszélés után az orosz delegátusok kijelentették, hogy elégedetlenségük okát kikü­szöbölték. Ezután az előzmény után az orosz delegátusok a reformáció termébe mentek, hogy résztvegyenek a delegáció délelőtti ülé­sén, amelyet mintegy félórás késéssel nyitot­tak meg. Megjelenésük nagy figyelmet kel­tett, de minden forma nélkül ment végbe. Az ülés megnyitása után Zimmermann hol­land delegátus emelkedett szólásra, aki annak idején népszövetségi főbiztos volt Bécsben. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Genfből jelentik: A világgazdasági kon­ferencia mai délutáni ülésén szólalt fel Jouhaux, a francia szakszervezetek vezére és ulalt arra, j hogy az elhangzott beszédekben felállított elméle­tek nagyjában teljesen fedik azokat a követelé­seket, amelyeket a munkásság a legkülönbözőbb gazdasági problémákat illetőleg, már 1919. óta hangoztatott. Jouhaux sajnálkozásának adott ki­fejezést afelett, hogy a világgazdasági kon­ferencián a munkásság csak egészen elenyésző számban van;, képviselve, majd határozati javaslatot nyújtott be, amelyben három évenként összeülő gazdasági tanács fel­állítását indítványozza. Ez a gazdasági tanács 18 főből álló nemzetközi fórum volna azzal a kife­jezett céllal, hogy állandó összeköttelést tartson fenn a nemzetközi munkaügyi hivatallal és az egyes államokban már fennálló gazdasági par­lamentekkel. MMMMMMWMMMMMi mm MM MMMW Kétórás fégvi&ar du&öngött Miskolcon. (Budapesti tudósítónk telefonjelen« tése.) Miskolcról jelentik: Ma délután két óra hosszat tartó eső és jégvihar vonult végig a vá­ros és környéke felett. A hatalmas vihar követ­keztében a külső városrész teljesen viz a lá került. A csatornák nem tudták leve­zetni az Avasról lezuduló hatalmas viz tömegeket, amely az alacsonyabban fekvő házakat és pin­céket elöntötte. Negyven esetben kérték a tűzoltók segítségét, akik négy szivattyúval dolgoztak. A rendőrség is több helyre kivonult, hogy segít­ségére legyen a pincelakásokba beszorult lakosság­nak. A vihar következtében Miskolcon a tele­fonszolgálat több órán keresztül szünetelt. Miskolc környékén 20 perces jégvihar volt. Egész Alsó­Borsódban lomholt a vihar, amely mindenütt tönk­retette az országú lakon haladó vásárosok porté­káját. A diósgyőri gyártelepen a Komlóstetőről lezuduló viz elöntötte a gyár paraszt-telepét. Sá­toraljaújhelyen is hatalmas vihar lombolt, az al­sóvárosrészek vizalá kerültek. Toulonban letartóztattak egy magyar bankárt, aki tizenhárommilliárdos passzívával tiint el. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: A touloni rendőrség le­tartóztatta Weisz Emil volt budapesti bankárt, aki ellen a budapesti rendőrség köröző leve­let adott ki. Weisz Emil ismert alakja volt a budapesti pénzvilágnak. Még békebeli banküzleteiArolt j amely a konjunktúra idején a tőzsdén igen nagyarányú üzleteket bonyolított le. A cég az elsők közölt volt, amely tönkrement. Tizen­hárommilliárd passzívával tiint el a hatvan év körüli Weisz Emil bankár és fia Öszi Kornél, aki az üzletben társa volt. Tömeges feljelentéseket adlak be ellenük, amelyek elől külföldre menekültek és Toulonban érte őket utói most a magyar rendőrség körözőlcvele. „Ez aztán igazán orgoványi stílus Szécsényi Lajos pöre Ju&ász Gyula és Magyar László ellen. Jl törvényszék elrendelte a valódiság bizonyítását. (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék Gömöry Andor elnökle­tével működő büntető tanácsa csütörtökön dél­előtt kezdte meg annak a sajlőpörnek a tárgya­lását, amelynek főmagánvádlója Szécsényi La­jos, volt járásbirósági díjnok, dr. Szécsényi Ist­vánnak, a szegedi ébredők elnökének öccse, vád­lottjai Juhász Gyula, a költő és Magyar László hírlapíró, a Délmagyarország mun­katársa, tárgya pedig az a cikk, amely a Délma­gyarország 192G. évi április 7-ikí számában jelent meg »Orvul megtámadták és in­zultálták a Dél m agyarország munka­társát« címmel. Az érdeklődéssel várt sajtópör előzményei meglehetősen ismerlek. Vér György a D é 1 m a­gyarország 1920. évi húsvéti számában cik­ket irt dr. Szécsényi Istvánról. Ebben a cikké­ben a szegedi ébredők elnökének zentai dol­gait tette szóvá, megirta, hogy mielőtt Szeged­re költözött, Zentán egészen más volt a politikai hitvallása, mint amilyen most Szegeden. Megirta, hogy lelkes híve volt Károlyi Mihálynak, sőt a Károlyi pártban jegyzői tisztséget viselt, majd a megszállás idején hűségesküt ajánlóit fel a jugo­szlávoknak, később, Szegeden pedig az ébredők elnöki tisztségével egyidejűleg igazgatósági tagsá­got vállalt egy úgynevezett zsidóbankban. A cikk megjelenése utáni napon azután Vér Györgyöt a Kass-kávéház telefonfülkéje előtt, ahol történetesen senki sem tartózkodott, Szécsényi Lajos, Szécsényi István testvéröccse megtámadta és tettleg inzultálta. A durva inzultusról a Délmagyarország leg­közelebbi számában tudósítás jelent meg, a tu­dósítást, amely kemény kritikái mondott Szécsé­nyi eljárásáról, Juhász Gyula és Magyar László irták. Szécsényi Lajos támadását gyáva orvtáiuadásnuk minősitetlék, amely megbotránkoztatta a város egész társadalmát és tiltakoztak az orgov ányi és siófoki joggyakorlatnak Szegedre való át­plántálása ellen. Szécsényi Lajos ebben a tudósításban becsület­sértő és rágalmazó kitételeket talált és bátyja, dr. Szécsényi István utján megindította a cikk szer­zői ellen a sajtópört sajló utján elkövetett be­csületsértés és rágalmazás címén. A csütörtöki tárgyaláson Szécsényi Lajos nem jeleni meg, csupán jogi kép­viselője, bátyja, de ő is meglehetős nagy késés­sel. A törvényszék körülbelül egy óra hosszáig vári a fő magán vádló képvi­selőjére, aki kilenc órakor jelentkezeti a bün­letőtanács elnökénél és bejelentette, hogy lúvata­los ügyben el kell 10—15 percre távoznia. A tárgyalást igy csak liz óra után nyithatta meg Gömöry elnök. Először Juhász Gyulát hallgatta ki a biróság. Juhász Gyula elsősorban kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. — Csak annyit kívánok megjegyezni — mon­dotta —, hogy fájó szivvel és érdemtelenül ál­lok itt. Én elitélek minden inzultust, mindig az erőszak ellen küzdöttem. Megírtam az em­beri indulatot, de közérdekből jogom van egy lényt elitélni. Csupán egy durva cselekményt Ítéltem el, a személyt ma sem ismerem. Kérem a valódi­ság bizonyítását. Magyar László ezután kijelenlelle, hogy a cikk második részét ő irta, azért vállalja a sajtójogi felelősséget és mi­vel a cikk megírása alkalmából a közérdek [ ¡rányitotta, kérte a valóság bizonyításának elreu- ; delését. Dr. Szécsényi István állott fel ezután az cl- ! nök felszólítására. Elnézést kér a bíróságtól, ha nem marad meg a törvényes keretek közöli fel­szólalásában, de az eselel annyira súlyosnak tartja, az őt ért hírlapi támadást, amely előzménye voit az inzultusnak, hogy kényleien erősebb szavakat használni. Sajnálja, hogy a magyarság egyik legnagyobb költője ellen kell vádat emelnie, de nem t e h e l m á s t. Dr. Bürger Béla, Juhász Gyula és ¡Magyar László védője terjesztette ezután elő a valóság bizonyítására vonatkozó indítványát. A valóság bizonyítását köz­érdek és jogos magánérdek címén kívánja. A köz­érdekel abban látja, hogy a sajtó hivatását tel­jesitelle akkor, amikor beszámolt az orvtámadás­ról és véleményt mondott róla, a magánérdeket pedig abban, hogy az inzultus az újságírás szabad­ságát sértette, tehát sérlell minden újságírót. Bejelentelte a védő, hogy a szegedi járásbíróságon Vér György fel­jelentésére már régebben megindult az eljárás Szécsényi Lajos ellen leslisértés miatt, azonban a járásbíróság miiulezideig nem laiilialoll ebben az ügyben tárgyalási, meri nem sikerült kin v o­m o z n ia Szécsényi Lajos tartózkodási helyét és így nem idézhették meg a tárgyalásra. — Tudomásom szerint — mondotta Burger Béla —, a főmagánvádló kihallgatása alkalmával maga is elismerle az inzultus megtörléntét. — Ha nem ismerte el, én most nevében elis­merem — szólt Szécsényi István —, az öcsém nem az az ember, aki nem ismerné el azt. amit tett. — Ebben az esetben az inkriminált cikk tény­állítása nem is szorul külön bizonyításra — álla­pította meg Burger Béla, aki ezután a Kúria egyik döntésére hivatkozva kijelentette, hogy a további bizonyításnak tulajdonképen nincs is ér­telme, mert a kérdéses kúriai döntés szerint abban az esetben, ha maga a tényállítás igazolt, a mellékkörülményekre, amelyek a t é n y á 11 i t ás minősítésére vonatkoz­nak, szükségtelen a külön bizonyítás. Szécsényi Lajos Vér György inzultálásával bűn­cselekményi követeti el, az inkriminált tudósi­lásnak ez a legsulyosahb és legfontosabb eleme. Kérte léhát a bíróságot, hogy ezen az alapon ne rendelje el a bizonyítást. Ha azonban a biróság nem fogadná el ezt az álláspontot, akkor felajánlja a bizonyítást a cikk minden inkriminált kitételére és kéri Vér György, D e u t s c h László. Opréé János, Sz. Szigethy Vilmos, Erdős Árpád, Tölgyes Gyula és dr. Rózsa Pál tanukénti ki­hallgatásának elrendelését. Abban az esetben, ha a biróság szükségesnek találná a bizonyítást, kéri az eljárás felfüggesztését a Szécsényi Lajos ellen indított bűnvádi eljárás befejezéséig. Ezután dr. Szécsé nyi István reflektált a védő bizonyítási indítványára. A bizonyítást elvből ellenezné, ha a főmagánvádló ahhoz hozzá nem járult volna, de abban az eselben, ha a biróság elren­deli, ellenbizonyítást ajánl fel és tanúit tizenöt napon belül fogja bejelenteni. — Hogy helyes volt-e, vagy helytelen az öcsém eljárása — mondolla ezután Szécsényi —, arról lehet esetleg vilatkozni. Szerintem helyes volt, mert ez volt az egyetlen mód arra. hogy elégtételt szerezzen a felháborító sértésért. Vér György húsvéti cikkéi a borbélyom mutatla meg, amikor éppen súlyos betegen feküdtem. Az egész családot mélységesen felháboritolta, hallatlan iz­galom vett erőt rajtunk. Az öcsém Kornis Béla társaságában álmenl a Kass-kávéházba billiárdoz­ni és a ruhatárban találkozott Vér Györggyel. Tá­madása nem volt orvtámadás, ha parancsolja, megismételheti a Széchenyi-téren ... — Ez aztán igazán orgoványi stílus — szólt közbe erre a védő. A bűnügy kereté­ben nem lehet kívülálló személyeket támadni. — Tessék a tárgyalás keretei között maradni — kopogta le az éles szóharcot az elnök. Szécsényi ezután még kijelentette, hogy öccse igenis szokott a Kass-ba járni, nem erre az alka­lomra ment oda be. Tudják azt — mondotta —, hogy ha itthon van, idejének kilenctized részét a Prófétában és a Kas s-ban t ö 1­ti el. A biróság ezután tanácskozásra vonult vissza és közel egy óráig tartó tanácskozás után hir­dette ki az elnök a törvényszék határozatát. A törvényszék elrendelte a bizonyítást arra, hogy Szécsényi Lajos támadása orvtámadás volt-e, beidézi a védelem állal bejelentett tanu­kat, de helyt ad az ellenbizonyításnak is. A biró­ság az eljárást ezután felfüggesztette a Szécsényi Lajos ellen indilotl bünügv jogerős be­fejezéséig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom