Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-06 / 104. szám

1927 április 30. DÉLMAGYARORSZÁG 3 M világgazdasági konferencia és a munkásság. Genf, május 5. Sir Eric Drummoná reggel 9 óra Í5 perckor fogadta Ossinskyt, az orosz delegáció vezetőjét és Borys Staint, az orosz delegáció főtitkárát. A félóra hosszat t,artó megbeszélés után az orosz delegátusok kijelentették, hogy elégedetlenségük okát kiküszöbölték. Ezután az előzmény után az orosz delegátusok a reformáció termébe mentek, hogy résztvegyenek a delegáció délelőtti ülésén, amelyet mintegy félórás késéssel nyitottak meg. Megjelenésük nagy figyelmet keltett, de minden forma nélkül ment végbe. Az ülés megnyitása után Zimmermann holland delegátus emelkedett szólásra, aki annak idején népszövetségi főbiztos volt Bécsben. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Genfből jelentik: A világgazdasági konferencia mai délutáni ülésén szólalt fel Jouhaux, a francia szakszervezetek vezére és ulalt arra, j hogy az elhangzott beszédekben felállított elméletek nagyjában teljesen fedik azokat a követeléseket, amelyeket a munkásság a legkülönbözőbb gazdasági problémákat illetőleg, már 1919. óta hangoztatott. Jouhaux sajnálkozásának adott kifejezést afelett, hogy a világgazdasági konferencián a munkásság csak egészen elenyésző számban van;, képviselve, majd határozati javaslatot nyújtott be, amelyben három évenként összeülő gazdasági tanács felállítását indítványozza. Ez a gazdasági tanács 18 főből álló nemzetközi fórum volna azzal a kifejezett céllal, hogy állandó összeköttelést tartson fenn a nemzetközi munkaügyi hivatallal és az egyes államokban már fennálló gazdasági parlamentekkel. MMMMMMWMMMMMi mm MM MMMW Kétórás fégvi&ar du&öngött Miskolcon. (Budapesti tudósítónk telefonjelen« tése.) Miskolcról jelentik: Ma délután két óra hosszat tartó eső és jégvihar vonult végig a város és környéke felett. A hatalmas vihar következtében a külső városrész teljesen viz a lá került. A csatornák nem tudták levezetni az Avasról lezuduló hatalmas viz tömegeket, amely az alacsonyabban fekvő házakat és pincéket elöntötte. Negyven esetben kérték a tűzoltók segítségét, akik négy szivattyúval dolgoztak. A rendőrség is több helyre kivonult, hogy segítségére legyen a pincelakásokba beszorult lakosságnak. A vihar következtében Miskolcon a telefonszolgálat több órán keresztül szünetelt. Miskolc környékén 20 perces jégvihar volt. Egész AlsóBorsódban lomholt a vihar, amely mindenütt tönkretette az országú lakon haladó vásárosok portékáját. A diósgyőri gyártelepen a Komlóstetőről lezuduló viz elöntötte a gyár paraszt-telepét. Sátoraljaújhelyen is hatalmas vihar lombolt, az alsóvárosrészek vizalá kerültek. Toulonban letartóztattak egy magyar bankárt, aki tizenhárommilliárdos passzívával tiint el. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: A touloni rendőrség letartóztatta Weisz Emil volt budapesti bankárt, aki ellen a budapesti rendőrség köröző levelet adott ki. Weisz Emil ismert alakja volt a budapesti pénzvilágnak. Még békebeli banküzleteiArolt j amely a konjunktúra idején a tőzsdén igen nagyarányú üzleteket bonyolított le. A cég az elsők közölt volt, amely tönkrement. Tizenhárommilliárd passzívával tiint el a hatvan év körüli Weisz Emil bankár és fia Öszi Kornél, aki az üzletben társa volt. Tömeges feljelentéseket adlak be ellenük, amelyek elől külföldre menekültek és Toulonban érte őket utói most a magyar rendőrség körözőlcvele. „Ez aztán igazán orgoványi stílus Szécsényi Lajos pöre Ju&ász Gyula és Magyar László ellen. Jl törvényszék elrendelte a valódiság bizonyítását. (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék Gömöry Andor elnökletével működő büntető tanácsa csütörtökön délelőtt kezdte meg annak a sajlőpörnek a tárgyalását, amelynek főmagánvádlója Szécsényi Lajos, volt járásbirósági díjnok, dr. Szécsényi Istvánnak, a szegedi ébredők elnökének öccse, vádlottjai Juhász Gyula, a költő és Magyar László hírlapíró, a Délmagyarország munkatársa, tárgya pedig az a cikk, amely a Délmagyarország 192G. évi április 7-ikí számában jelent meg »Orvul megtámadták és inzultálták a Dél m agyarország munkatársát« címmel. Az érdeklődéssel várt sajtópör előzményei meglehetősen ismerlek. Vér György a D é 1 m agyarország 1920. évi húsvéti számában cikket irt dr. Szécsényi Istvánról. Ebben a cikkében a szegedi ébredők elnökének zentai dolgait tette szóvá, megirta, hogy mielőtt Szegedre költözött, Zentán egészen más volt a politikai hitvallása, mint amilyen most Szegeden. Megirta, hogy lelkes híve volt Károlyi Mihálynak, sőt a Károlyi pártban jegyzői tisztséget viselt, majd a megszállás idején hűségesküt ajánlóit fel a jugoszlávoknak, később, Szegeden pedig az ébredők elnöki tisztségével egyidejűleg igazgatósági tagságot vállalt egy úgynevezett zsidóbankban. A cikk megjelenése utáni napon azután Vér Györgyöt a Kass-kávéház telefonfülkéje előtt, ahol történetesen senki sem tartózkodott, Szécsényi Lajos, Szécsényi István testvéröccse megtámadta és tettleg inzultálta. A durva inzultusról a Délmagyarország legközelebbi számában tudósítás jelent meg, a tudósítást, amely kemény kritikái mondott Szécsényi eljárásáról, Juhász Gyula és Magyar László irták. Szécsényi Lajos támadását gyáva orvtáiuadásnuk minősitetlék, amely megbotránkoztatta a város egész társadalmát és tiltakoztak az orgov ányi és siófoki joggyakorlatnak Szegedre való átplántálása ellen. Szécsényi Lajos ebben a tudósításban becsületsértő és rágalmazó kitételeket talált és bátyja, dr. Szécsényi István utján megindította a cikk szerzői ellen a sajtópört sajló utján elkövetett becsületsértés és rágalmazás címén. A csütörtöki tárgyaláson Szécsényi Lajos nem jeleni meg, csupán jogi képviselője, bátyja, de ő is meglehetős nagy késéssel. A törvényszék körülbelül egy óra hosszáig vári a fő magán vádló képviselőjére, aki kilenc órakor jelentkezeti a bünletőtanács elnökénél és bejelentette, hogy lúvatalos ügyben el kell 10—15 percre távoznia. A tárgyalást igy csak liz óra után nyithatta meg Gömöry elnök. Először Juhász Gyulát hallgatta ki a biróság. Juhász Gyula elsősorban kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. — Csak annyit kívánok megjegyezni — mondotta —, hogy fájó szivvel és érdemtelenül állok itt. Én elitélek minden inzultust, mindig az erőszak ellen küzdöttem. Megírtam az emberi indulatot, de közérdekből jogom van egy lényt elitélni. Csupán egy durva cselekményt Ítéltem el, a személyt ma sem ismerem. Kérem a valódiság bizonyítását. Magyar László ezután kijelenlelle, hogy a cikk második részét ő irta, azért vállalja a sajtójogi felelősséget és mivel a cikk megírása alkalmából a közérdek [ ¡rányitotta, kérte a valóság bizonyításának elreu- ; delését. Dr. Szécsényi István állott fel ezután az cl- ! nök felszólítására. Elnézést kér a bíróságtól, ha nem marad meg a törvényes keretek közöli felszólalásában, de az eselel annyira súlyosnak tartja, az őt ért hírlapi támadást, amely előzménye voit az inzultusnak, hogy kényleien erősebb szavakat használni. Sajnálja, hogy a magyarság egyik legnagyobb költője ellen kell vádat emelnie, de nem t e h e l m á s t. Dr. Bürger Béla, Juhász Gyula és ¡Magyar László védője terjesztette ezután elő a valóság bizonyítására vonatkozó indítványát. A valóság bizonyítását közérdek és jogos magánérdek címén kívánja. A közérdekel abban látja, hogy a sajtó hivatását teljesitelle akkor, amikor beszámolt az orvtámadásról és véleményt mondott róla, a magánérdeket pedig abban, hogy az inzultus az újságírás szabadságát sértette, tehát sérlell minden újságírót. Bejelentelte a védő, hogy a szegedi járásbíróságon Vér György feljelentésére már régebben megindult az eljárás Szécsényi Lajos ellen leslisértés miatt, azonban a járásbíróság miiulezideig nem laiilialoll ebben az ügyben tárgyalási, meri nem sikerült kin v om o z n ia Szécsényi Lajos tartózkodási helyét és így nem idézhették meg a tárgyalásra. — Tudomásom szerint — mondotta Burger Béla —, a főmagánvádló kihallgatása alkalmával maga is elismerle az inzultus megtörléntét. — Ha nem ismerte el, én most nevében elismerem — szólt Szécsényi István —, az öcsém nem az az ember, aki nem ismerné el azt. amit tett. — Ebben az esetben az inkriminált cikk tényállítása nem is szorul külön bizonyításra — állapította meg Burger Béla, aki ezután a Kúria egyik döntésére hivatkozva kijelentette, hogy a további bizonyításnak tulajdonképen nincs is értelme, mert a kérdéses kúriai döntés szerint abban az esetben, ha maga a tényállítás igazolt, a mellékkörülményekre, amelyek a t é n y á 11 i t ás minősítésére vonatkoznak, szükségtelen a külön bizonyítás. Szécsényi Lajos Vér György inzultálásával bűncselekményi követeti el, az inkriminált tudósilásnak ez a legsulyosahb és legfontosabb eleme. Kérte léhát a bíróságot, hogy ezen az alapon ne rendelje el a bizonyítást. Ha azonban a biróság nem fogadná el ezt az álláspontot, akkor felajánlja a bizonyítást a cikk minden inkriminált kitételére és kéri Vér György, D e u t s c h László. Opréé János, Sz. Szigethy Vilmos, Erdős Árpád, Tölgyes Gyula és dr. Rózsa Pál tanukénti kihallgatásának elrendelését. Abban az esetben, ha a biróság szükségesnek találná a bizonyítást, kéri az eljárás felfüggesztését a Szécsényi Lajos ellen indított bűnvádi eljárás befejezéséig. Ezután dr. Szécsé nyi István reflektált a védő bizonyítási indítványára. A bizonyítást elvből ellenezné, ha a főmagánvádló ahhoz hozzá nem járult volna, de abban az eselben, ha a biróság elrendeli, ellenbizonyítást ajánl fel és tanúit tizenöt napon belül fogja bejelenteni. — Hogy helyes volt-e, vagy helytelen az öcsém eljárása — mondolla ezután Szécsényi —, arról lehet esetleg vilatkozni. Szerintem helyes volt, mert ez volt az egyetlen mód arra. hogy elégtételt szerezzen a felháborító sértésért. Vér György húsvéti cikkéi a borbélyom mutatla meg, amikor éppen súlyos betegen feküdtem. Az egész családot mélységesen felháboritolta, hallatlan izgalom vett erőt rajtunk. Az öcsém Kornis Béla társaságában álmenl a Kass-kávéházba billiárdozni és a ruhatárban találkozott Vér Györggyel. Támadása nem volt orvtámadás, ha parancsolja, megismételheti a Széchenyi-téren ... — Ez aztán igazán orgoványi stílus — szólt közbe erre a védő. A bűnügy keretében nem lehet kívülálló személyeket támadni. — Tessék a tárgyalás keretei között maradni — kopogta le az éles szóharcot az elnök. Szécsényi ezután még kijelentette, hogy öccse igenis szokott a Kass-ba járni, nem erre az alkalomra ment oda be. Tudják azt — mondotta —, hogy ha itthon van, idejének kilenctized részét a Prófétában és a Kas s-ban t ö 1ti el. A biróság ezután tanácskozásra vonult vissza és közel egy óráig tartó tanácskozás után hirdette ki az elnök a törvényszék határozatát. A törvényszék elrendelte a bizonyítást arra, hogy Szécsényi Lajos támadása orvtámadás volt-e, beidézi a védelem állal bejelentett tanukat, de helyt ad az ellenbizonyításnak is. A biróság az eljárást ezután felfüggesztette a Szécsényi Lajos ellen indilotl bünügv jogerős befejezéséig.