Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-29 / 123. szám

ti DÉLMAGYARORSZÁG 1927 május 29. Lajos fedezett fel a nyilvánosság számára. Fodor József igen tehetséges, szines fantáziájú, megle­hetősen egyéni hangú költő, de ma még nem Ady örököse. Szuggesztív képei hatásosak, de még Ady vateszi ereje nincs bennük. ígéretnek min­den esetre nagy ígéret Fodor is. Szines, gazdag hangszerelésü fiatal költő Sár­közi György is. Költészetének az ad egészen külön hangot, hogy az egyik kulturátől elszakadt és bensőséges, odaadó hive lett a másiknak. Sárközi György, aki Sümegi Vilmosnak unokaöccse, a zsidó vallásban nevelkedett, de meggyőződésből kato­lizált s ma talán egyetlen képviselője irodalmunk­ban annak a neokrisztiánus miszticizmusnak, amely például Franciaországban, a janzeuista, nem dogmatikusan katolikus költők közül is sok­nak ad irányt és ihletet. Mig Zsolt Béla Ady örököse, addig Sárközi költészete inkább Babits Mihályéhoz áll közelebb. Nemrég jelent meg egy szép verskötete is, az Angyalok harca. Tele van ez a kötet a tiszta, élherikus finomságú, szűzie­sen gyöngéd, de azért erőteljes és szuggesztív versekkel, amelyek a magyar versforma szem­pontjából is jelentőségteljesek. Sokszor találkozunk mostanában egy egészen különös névvel, amelynek viselőjét, ellentétben a többi fiatal költővel, sose láttuk se felolvasó­teremben, se kávéházban, se irodalmi körben. Csomorkányi Pál. Szinte elképedve olvassuk ezt a furcsa, mesterséges, csinált hangzású nevet. De annál jobban meglep a vers, amelyet e fölött a különös név fölölt olvasunk. Nyoma sincs ezek­ben a versekben a mesterkéltségnek, csináltság­nak. Természetes áradással fellobanó erő ez, amelynek visszatarthatatlanul égre kell gejzirez­nie. Egy-egy hasonlata néha csaknem a bódulatig fejbe vág, de a másik mindjárt hüsitő, bársonyos kézzel simogat meg. Keserű, sűrűvérű, keleti ma­gyarság dohog, dübörög ebben a versekben, de Yokohamától New-Yorkig ivei modern fantáziá­jának vastraverzén. Csomorkányi Pál, akinek igazi neve, hogy le­fejtsük róla a titokzatosság burkát, Simonka .György, Hódmezővásárhelyen szüléiéit 1887-ben, ahol apja földbirtokos volt. Bel'ormálus teologus volt Debrecenben Szombati Szabó Istvánnal, a neves erdélyi költővel együtt, de a teológiát ott­hagyta. kiment Párisba, oll éli több, mint egy évig, azuláu hazajött Szegedre újságírónak. Azután bucsut mondott az irás mesterségének. Magán­lisztviselő lelt és évekig hallgatott, akárcsak Paul Valéry, a franciák nagy lírikusa. Most egyszerre mini kész, érett egyéniség bukkant fel a közönség előtt, amely joggal látja benite a magyar líra egyik legbiztatóbb igérelét. Érdekes, egyéni hangú fiatal költő Bányai Kor­nél is. Első versei a Nyugatban tűntek fel. Elete körülményeiről keveset tudunk. Elvonuló, magábá­inélyedö ember. Esztergom mellett lakik s a kenyérmezei baraktáborból alakított iskolában el­hagyott gyermekeket tanít, örök arc című meg­jelent kötete csupa filozófiai költemény. Az élet és halál, a megfejthetetlen csodálatos lét, a vélet­lenek sorsölő malomkövei, az emberi sors örök tragédiája érdekli töprengő lelkét. Ezeknek a nagy titkoknak talányos kérdéseire próbál választ adni érzékeny intuíciókkal, az elvont sejtéseket pró­bálja inegérzékíteni képekkel és hasonlatokkal. Mindehhez nehéz .gördülésü, hosszu, gyéren rímelt verssorokat választ, amelyek már zenéjükben is egészen különös hangot adnak költészetének. Érdekes alakja volt az uj magyar lírának Erdélyi József, a vándor poéta, a népies műdal feltalálója. Mint Gorkij Maxim gyalogszerrel koborolla be az országot és nem egyszer a hatóságokkal is meg­gyüli a baja, akik nem voltak hajlandók mindig respektálni ezt az őseinktől örökölt szabad köl­tözködést jogot. A költőt vágyai vezérlik. Talán azért adta Erdélyi József is ezt a címet kötetének : Világ végen. Talán ide szeretett volna eljutni per pedes nposloloritan, de közben megállt Pápán, ahol megnősült és a csendes kisvárosi ház nyugal­mában irja most egyszerű, kedves, friss inten­cióju verseit, amelyek révén egyenesen Petőfivel tartja a rokonságot. Finom elegikus liangu aki halálával lefté nevét ban. Természetesen ma szokás, kutya baja. De költő Andersen György, népszerűvé az irodalöm­is él. Ahogy mondani egy napon, még kezdő újságíró korában a háború alatt, halála híre érkezett a Naphoz, ahol mint volonlaire szorgal­ma loskodott. Köztudomásu, hogy milyen szépen tudunk mi magyarok temetni. Egészen természetes, hogy a Nap nekrológjai is ugy parentálták el Andersen Györgyöt, mint a legnagyobb magyar köl­tőt. Másnap a halott költő aztán megjelent és learalla a nekrológ babérait és mindjárt nőül is vette Krúdy Ilonkát s azóta több verset ír és ritkábban hal meg. Legújabb kötete a Csókok, igen Ízléses formában és sikerült versekkel jelent meg. A magyar Ura javíthatatlan bohémje Aradi Szabó István. Igen tehetséges költő. Fantáziája van. Érzései őszinték, szive meleg, ő maga gyön­géd, érzékeny lelkű poéta, aki azonban ugy él, mint a régi Monlinartrc züllött bohémjei, akik cinikus életük álarcával akarták eltakarni lelkük mindenhez lehajló szelid részvétét. Talán az a sötét tragédia nehezedik rá, amellyel családját elvesz­tette. Mint apátlan-anyátlan árvát a Gyermekvédő Liga nevelte fel és Tisza István is élénk érdeklő­déssel kisérte a tehetséges fiu sorsát, akinek ver­seivel, novelláival sokszor találkozunk ma a napi­lapok tárcarovataiban. Nem követünk el indiszkréciót, ha megírjuk, hogy Török Sophie álnév alatt Babits Mihályné Tanner Ilonka irja a Nyugatban finom, hangulatos verseit. Az expresszionizmusba hajló modern vezető lira legtehetségesebb fiatal művelői Komlós Aladár, aki nemrég a Felvidékről költözött BudapeslreJ'amd.« Aladár, akinek A partok elindulnak című köteté­ben igen sok az erő és a lendület, míg Tamás Ernő a legjobb hangulatok és finom színkeverés mestere. Az invenció gazdagsága s a lendület himnikus szárnyalása jellemzi Komor András ver­seit. Kötete, az Imádság tavaszi napsütésben egyik legszebb próbája a magyar vers-librenek. Igen tehetséges a szegedi József Attila. Néhány szép verset olvastunk Boross Sándortól. Igen ar liszlikusak Komjáthy Aladár versei, A végtelen felé című kötetében. Kocsis László Aranyámpol­nája-ban modern költői szenzibilitás zendül meg tradicionális finom magyar formákban. Szécsi Fe­renc Hegedűszólójában néhány sokat igérő vers van. Sok lendület, romantikus bőség és muzsikás zengés teszi rokonszenvessé legifjabb Szász Károly költeményeit is. Végül mint kuriozumol bemulatok itt egy ősz­haju fiatal költőt. Fekete József már elmúlt hetven éves, de most jelent meg az első verskötete : A nap fia. Valamikor mint a Magyar Szalon szer­kesztője ő vezelte be a költőkel az irodalomba : Kiss József, Ábrányi Emil, Reviczky Gyula, Vajda János verseinek ő adott nyilvánosságot, mosl őt vezetik be és ajánlják a költők az olvasó­közönségnek. ¡ЛИСИ 0вГ ERTESITESI Vásson és fej&érnemtí üszletemet ugyanabban a t>ázban, Horváti> cipöüxlet&elyiségébe J&elyeztem át. Raktáromat lényegesen megnagyobbítva feltűnő olcsón árusítok: Schroll schiffont, vásznat, asztalneműt stb. Különlegességek szines és fehér kombinékben, hálókban. Férfi fehérneműk készen és méretve. Babykelengye. LÁSZLÓ Szeged, Kelemen U. 7. 495 Helyiségemet felmondták tojwtruwtrL •~tnmnr>qnvvinnrvifm ~im t augusztus Mg rendkívüli olcsón árusítok mindenféle férfi és női fehérnemilcket készen és mérték után, Baby dolgokat Uj helyiségemről ezúton fogom értesitem t. vevőimet. Özv. Löwy Józsefné kelengye üzlete Szeged, Széchenyi tér. Boros Üzlet mellett. m KERÉKPÁROK, GYERMEKKOCSIK, VARRÓGÉPEK a létező legjobb márkák, u. m.: Dilrkopp, Lucifer, Viktória, Styrla stb. legolcsóbban részletre kaphatók. KARDOS 1. műszerész Szeged, Csekonits ucca 5. Javítások Jótállás mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom