Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-28 / 122. szám

1927 május 28. DÉLAIAGVARORSZÁCi 5 Nőt és férfi harisnyák Női la selyem flór 3*— Pengő. 908 Schweizi la selyem, szavatolt minőségű POLLÜK TESTVÉREK 5e,em divatzokni 1*70, 2*40, harisnyák gyári raktáraiban Szeged, Csekonics ucca 8'— Pengő. 3*— Pengő, és Széchenyi tér „Jóvátehetetlen btin veszni Hagyni értékeinket, csak azért, meri Közöttünk faji és felekezeti különbségek vannak." A magyar egyetemele tanárai Szegeden. — Előadások a tudományos élet felvirágoztatásáról, a felsőoktatás problémáiról és a kapitalizmusról. (A Délmagyarország munkatársától) Л magyarországi egwelemek és főiskolák tanárai csütörtökön tartották meg Szegeden első egyetemközi összejövetelüket. A pécsi Erzsébet tudományegyHem tanári karának kezdeményezésére ugyanis már régebben elhatározták, hogy minden évben más-más egyetemi székhelyen tartanak ilyen összejöveteli, amelynek az a célja, hagy kimélyítse a magyar egyetemek és főiskolák között u I 11 d о m á n у о s és I á r sa d a 1 m i kapcsolatokat. A főiskolai professzorok megállapodtak ebben is. hogy a szegedi Ferenc József-Tudomány egyetem lauári karának meghívására az első összejövetelt Szegeden tartják meg. Az összejövetelen minden magyar egyetem és főiskola képviseltette magát. Kijöttek Szegedre a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem, a József Műegyetem. a debreceni Tisza István Tudományegyetem. a pécsi Erzsébet Tudományegyetem, a budapesti közgazdaságtudományi kar, az A 11 a t o r \ o s i Főiskola, a soproni Erdészeti és Bányászati Főiskola tanárai. A vendégprofeszszorok száma jóval meghaladta a százai. A vendégek legnagyobb része — mint ismeretes — már szerdán este megérkezeti Szegedre és résztveti a szegedi egyetem által adoll vacsorán. A lulajdonképeni program, amely kél teljes napel tölt ki, csütörtökön kezdődött a szegedi egyetem intézeteinek és klinikáinak megtekintésével. A vendégprofesszorok az intézel igazgatóinak kalauzolása mellett nagy érdeklődéssel járták végig a szegedi egyetem intézményeit. 11 órakor pedig az egyelem központi épiilelének aulájában gyülekeztek, hogy részi vegyenek az egyetemRözi díszközgyűlésen. amelyen a kultuszminiszter képviseletében dr. \ a ¡, y Árpád helyettes államtitkár jelent meg, a "TltTSs hatóságai dr. Aigner Ki'iTóTy" röíspan. dr. Somogyi Szilveszter polgármester és dr. ti a ál Endre kullurtanáesnok képviselték. Megjeleni a díszközgyűlésen lob Ivek között Várhelyi József pápai prelátus, dr. Hamza Géza a szegedi Ítélőtábla elnöke, dr. Boross Dezső főügyész, P a r a s z k a y Gyula a szegedi járásbíróság elnöke, dr. Szál a v József kerületi főkapitány, dr. Shvov Kálmán lábornok és még számosan. A szegedi egyetem tanácsa tizenegy óra előtt néhány perccel vonult be dr. Tóth Károly rektorral az élén a zsúfolásig meglelt aulába. A díszközgyűlést a Hiszekegy elmondása után dr. Tóth Károly nyitotta meg. Nagy hatásl keltő megnyitó beszédében többek között a következőkel mondotta: A Ferenc József Tudományegyetemnek különös nagy örömére szolgál, hogy a magv ar egyetemek professzorai a mi városunkat, a mi egyetemünket tüntették ki azzal, hogy első ízben ¡11 gyülekeztek össze, hogy egybeforrjanak a magyar nemzeti kultura szolgálatában, egybefogjanak minden szellemi értékel a közős nagy építőmunkában. Ez az egyetem sok szenvedést ért meg és most, hogy a nemzet akarata és a város áldozatkészsége folytán itt, az Alföld metropolisában erős gyökereket bocsájtott. első kötelességem ezen az ünnepi napon az emlékezés, elsősorban azokról, akik éJrtükel áldozták Erdély védelmében. Ezért az egyetem felállította itl, az aulában a háborúban eleteit hőseitvek emlékezetére ezt a márványtáblát, amely a Ferenc József Tudományegyetem tanítói, hallgatói, doktorai és alkalmazottai közül elesett 18ti hősi halott emiékél örökíti meg. Miután a miivészt kivitelű hatalmas emiéklábtót leleplezték, a neklor igy folytatta megnyitó beszédét. Nem felejti el soha ez az egyetem, liogy a tengernyi vérnek, ami clfolyl, a pusztulásnak. a szenvedésnek, ami utána következett, neon volt szabad hiába kiömlenie, hiába vegbettU'HllltV A ll№R emlékezete legyen mindörökre áldott miként a márványtábla hirdeti —- a rájuk való visszaemlékezés segítse elő a feltámadást. A rektor ezután leleplezte Horthy Miklós kormányzónak és Klebeisbbrg Kunó gróf kultuszminiszternek az egyetem által I','sietett életnagyságú arcképeit. A rektor megnyitó beszéde után dr. Magyary Zoltán miniszteri tanácsos, a kultuszminisztérium Utdoinánypolilikai ügyosztályának főnöke tartott előadási a magyar I u< dományos élei virágzásának feltéte1 e i r ő 1. — Tudományos életünk virágzásáról beszélni bizalmat, optimizmust jeleni — kezdte meg előadását Magyary Zoltán dr. — Ennek a hangulatnak a környezel sehol sem felel meg jobban, mint Szegeden, a nálunk szivósabh erdélyi magyarság meneküli egyetemének uj székvárosában, ahol most először vannak együtt a magyar egyetemek tanárai, szellemi kiválóságai. Kifejtette ezután, hogy a magyarság kulturális életében az utóbbi évek alatt észlelhető volt bizonyos pezsgés, emelkedés, ez azonban nem jeleni virágzást. Hogy a magyarság tudományos erőfeszítései virágzásnak legyenek nevezhetők, ahhoz egy mindenkit betöltő közös eszme, közös cél szükséges. Az egyik cél legyen az, hogy a magyarság tudományos erői a nemzetközi viszonylatokban megfelelő módon érvényesüljenek, mert a szellemi tevékenység nem egyes nemzetek kiváltsága, hanem a nemzetek összességéé. A Nemzetek Szövetsége ezen a téren magára vállalta a hézagpótlást az Értelmi Együttműködés Bizottságának és a bizottság párisi intézetének megteremtésével. Ennek a nemzetközi szervnek működését még nem lehel megbírálni, mert eredményt még eddig nem is produkálhatott, kétségtelen azonban, hogy a tudományos mozgalmak nemzetközi szervezésének a célja nem lehel más, mint az emberi*ség szellemi h a 1 a d á s á n a k a s z o 1g á 1 a t a. A tudomány előbhre vitele az egész emberiség javát szolgálja, a nemzetek kulturális rangsorát pedig az állapítja meg, hogy mekkora hézagot jeienlenénck az emberiségre, ha hiányoznának belőle. A helyes cél tehát az, hogy a magyarság mindenl>en legalább egyénit, a nemzetközi viszonylatban magyart jelentsen az emberi kuliura számára, ujat, mint Körösi Csorna Sándor, S e m m e 1 w e i s s, E ö I v ös Lóránd és a többiek. — A tudományos élet virágzásának az a feltélele — fejezte be előadását dr. Magyary Zoltán —, hogy a modern követelményeknek megfelelő szervezel törvényhozási megalkotása után az uj kírélek leljenek meg ;i magyar tehetség fBggtCS?!-' lett munkájával, amelyet a nemzettel és az. emberiséggel szemben való felelősségérzete fül. Dr. T ó l h Károly rektor megköszönte a helyesléssel fogadoll előadási és bezárta a díszközgyűlést. Az egyetemi tanárok díszközgyűlése után ugyancsak az egyetem aulájában vándorgyűlést tartott a felsöoRtatásügyi egyesület dr. Tanífer Vilmos egyetemi professzor el Taiifjer nők leté'vel. Tauffer Vilmos hosszabb megnyitó lieszédel tarlóit, amelynek keretében beszámolt a fetsőoktatásügyi egyesület eddigi működéséről és eredményeiről. Sajnálattal állapította meg, hogy a magyar egyetemek és főiskolák tanárai a felsőoktatás tekintetében szinte teljesen önmagukra vannak utalva, mert didaktikus tapasztalataikat nem igen közölhetik egymással. A felsőoktatás ügye igy aggoaizálva éli napjait. Ennek nagyrészfoen az az oka, hogy a magyar főiskolákon túlteng a politikai szellem, túlzó módon értékelik a poUtikai állásokat. Ezért nem jut megfelelő társadalmi értékeléshez a felsőoktatási kar, pedig nemcsak a tudás a hálálom, hanem halaimat jelentene a tudósok közölt uralkodó közszellem is. A felsőoktatási egyesületnek az a célja, hogy ezen a lenen orvosolja a bajokat. — Ennek az országnak nagy szüksége van minden értékre — fejezte be emelkedett, hangon beszédéi Tauffer professzor — és jóvátehetetlen Jbiin a nemzet érdeRe ellen csaR azért veszendőbe fagyni meglévő értéRf&nRet mert RözöittínR esetleg világnézeti, faji, feleRezeti és politiRai RülönbségeR vannaR. Meg vagyok győződve arról, hogy a felsőoktatási egyesületnek mind a 31'1 tagját ez a szellem hatja át. A felsőoktatási egyesület közgyűlése hoszszanlartó lapssal és éljenzéssel ünnepelte az ősz professzori. Ezután Teleki Pál gróf. a közgazdaság tudományi kar professzora lejelentette, hogy a magyar sociographiai intézet katasztert készit az ország tudományos munkáiról. Erre azért van szükség, hogy a tudo! mánvos élet intenzivebbé, a tudományos érintkezés gyorsabbá és könnyebbé váljon. I A közgyűlés ezután az egyesület igazgatóságának javaslatára elhatározta, hogy szorosabbra fűzi a kapcsolatot a vidéki főiskolákkal, még pedig ugy, hogy kiegészíti a budapesti választmányt a vidéki tagok bevonásával és az egyetemi székhelyeken fiókegyesületeí kel szervez. ' A szegedi egyelem a Tisza-szállóban adott 1nS2£®. Belvárosi MOZi Pénzt éH°5-82 Telefon 11-85. I&.OF2KÓ MOZÍ Telefon 11-85. Májas 28., 29 éa, szombaton és vasárnap Nalhalie tisenkó*.Ivan MosjouHine legnagyobb drámai alakítása: TitLrrklr 1Dráma két rész, JL 1 IIVVf£\. JL ICIPICI Ifi felvonásban egyszerre. Május 28., 29 én, szombaton és vatárnip Éjféli párbaj. Regényes film.áték 7 f lvonásbm. Föaierepben: KARINA B£££. m Azonkívül: ZIGOTO, a felesleges harmadik. Burlesz« 3 felvonásban. Előadások kezdete hétköznap V 7, , vasár- és ünnepnap 3, 5, 7 és 9 Oriatn Aioakivlil: ^^rg kapltóliy repÜléSC. EIOadAkOk kezdete a rendkívül hosszú mtlsorra -való lekínirltel: KOznapnkon 5, negved 8 és tél 10 ó akor, vesimsp 3, negyed 0 (él 8 és f»l 10 o a kor. Május 28., 29 én, szombaton és vatárnip Éjféli párbaj. Regényes film.áték 7 f lvonásbm. Föaierepben: KARINA B£££. m Azonkívül: ZIGOTO, a felesleges harmadik. Burlesz« 3 felvonásban. Előadások kezdete hétköznap V 7, , vasár- és ünnepnap 3, 5, 7 és 9 Oriatn