Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-26 / 121. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 május 22. Szobafestést, mázolást és homlokzatfestést legelőnyösebb árban Késztlenek Szilágyi és Szabó festőmesterek Szeged, Dugonics tér 11. 105 Telefon 107. sz. Gárgyán Mályás a röglönilélő bíróság előít. (A Délmagyarország munkatársától.) Beszámoltunk arról, hogy a szegedi törvényszéken szombaton reggel rögtönitélő biróság ítélkezik a gyújtogatás bűntettével vádolt Gárgyán Mályás lűnűgyében. A staláriálís biróság tárgyalása iránt jogászi körökben nagy érdeklődés mutatkozik. A rögtönitélő biróság ugyanis a bűnösség kimondása esetén csak halálbünletéses ítéletet hozhat. A rögtönitélő bíráskodásnál perorvoslatnak nincs helye és az ítélet kihirdetése után a biróság azonnal kegyelmi tanáccsá alakul át és dönt abban a kérdésben, hogy a vádlottat kegyelemre lerjeszli-e fel a kormányzóhoz, avagy kimondja a halálos ítélet végrehajtását. Ez esetben a slafáriálls eljárás értelmében a biróság azonnal lelkészt rendel ki a halálra itélt mellé és hét órán belül az ítélet végrehajtandó. Intézkedik a statáriális biróság azonkívül arról is, hogy az állami ítéletvégrehajtó a rögtönitélő biróság székhelyén tartózkodjon, hogy szükség esetén az elitéilet átvehesse. Jogászi vélemények szerint azonban az állami ítéletvégrehajtó szerepére a valószínűség szerint nem lesz szűkség, mivel nem tartják valószínűnek, hogy az ítéletet azonnal végrehajtanák. A gyorsírás kulturmüvészeí. Illa: Dr. Kállai Emil. A magyar közművelődés fájának egyik legszebb hajtása a magyar gyorsírás. Akinek pedig ehez a hajtáshoz akármilyen vonatkozásban köze van. legyen a/, kezdő gyorsíró diák. vagy kiérdemesült öreg szlenografus, tartozzék az a gyorsirási rendszerek bármelyikéhez is, legyen az elméleti téren, vagy a gyakorlás mezején otthonos a gyorsírás művészeiének óriási teriileién: mind-mind a gyorsírás révén hűségesen szolgálja a magvar kul túrát. Amikor negyedszázaddal ezelőtt a most jubiláló Szegedi Gyorsírók Egyesülete főtitkári székéi elfoglaltam, a kulturának és a gyorsÍrásnak kölcsönhatását vitattam azokkal szemben. akik a gyorsírásban csupán a/, elröppenő s/.ó térhez igázásának és a szárnyaló gondolái papírrarögzilésének eszközét látták. Azzal a téves felfogással szembeszállva, hogy a gyorsírásnak csak annyi közössége van a közművelődéshez, hogy a legtöbb gyorsíró gyorsirási tudásának le használásával igyekszik saját kulturális érdekeit kielégíteni, később a Kolozsvárt lefolyt országos diáknagygy ülésen. mini a Kolozsvári Egyetemi Gyorsírókor elnöke propagáltam n sztenogra/iának a főiskolákon való szerepet. Őszinte örömömre szolgál, hogy az elmúlt évtizedek során mindjobban elismerték a gyorsirás kulturális becséi, közművelődést! erejét és sulyái. Nemcsak a gyorsírók, hanem a nem-gyorsírók is. Egy régebbi jubileum és a szegedi egyesület működésénél hosszabb munkálkodás jubilálása ujabb alkalmul szolgált annak a gondolatnak nemcsak ismételi lerögzitésére, liánéin kimélvitésére is, hogy a magyar kulturális élei és a magyar gyorsirás a legszorosabb összefüggésben vannak egymással. 1905 április végén ünnepelte a soproni evangélikus főgimnáziumi gyorsírókor fennállásának Irt esztendős jubileumát és olt, mini az Országos Diák Gyorsíró Szövetség egyik elnöke leszögeztem azóta a gyakorlatban sokszorosan bevált indokolásai annak, hogv miért kullurmüvcszct a gyorsirás. Van erre most Szegeden illusztris tanú: dr. Traeger Ernő, a gyorsirási ügyek kormánybiztosa, aki akkor a jubiláló köri magától kitermelő soproni főgimnáziumnak legkiválóbb gyorsíród iák ja volt. aki az országos és a helyi gyors írószer vezetek által közösen meghirdetett vilairási pályázatán ragyogóan szép slenogrammjával aranyat nyert. nagy szó volt ez akkor! és aki lelkes résztvevője volt a soproni gyursii óünnepségeknek. A gyorsirás először azért kul lur művészet, mert a gondolatot, amely szóban és beszédben nyilvánul, terjeszti, kövelkezésképen eszközlője a gondolalierjesztésnek. Másodszor azért, mert maga a gyorsíró is, amikor alkot, amikor produktív sztenografikus munkát végez, amikor a legmagasabb l'oku gyorsírást a gyakorlatban alkalmazza, akkor művészi zsenialitással leremt szóképekel. alakzatokat, mondatfüzéseket, szavaknak és értelemnek egymáshoz kapcsolását; művésszé válik ilyenkor a gyakorló gyorsiró és mii vészi alkotásról tanúskodó munkája a gyorsirási ez okból Iskulturmilvészetté magasztosítja. Harmadszor pedig azért, mert a magyar kulturális életnek nagyon sok ágával olyan szorosan össze van kötve szervesen a magyar gyorsirási élet, hogv e vonatkozása miatt is a magyar közművelődési életnek jelentős ága a sztenografia. Hogy milyen áldásos és üdvös a gyorsirás ismerete, hogy mennyi haszonnal jár a szlenografia alapos tudása és. hogy sokszor menynyire nélkülözhetetlen, arról sz.inte felesleges beszélni ma már. Szeged mindig előljárl a gyorsirás kultuszában. 1907-ben országos és nemzetközi gyorsirókongresszus, kiállítás és versenyírás volt Szegeden, ahol a világ minden nemzetének gyorsírói és a gyorsiróvilág minden rendszerének művelői adtak egymásnak találkozót. Városunk a gyorsirás révén is kultúránknak erős és bevehetetlen vára. A produktív gyorsirási munkákat bemutató kulturközponlok közi Európában Szeged volt az első. Amikor pedig 1913-ban a Budapesten tartott nemzetközi gyorsirókongresszus után augusztus derekán lelepleztük ¡11 annak a Markovils Ivánnak a szobrát, aki a G abelsberger-féle német gyorsirási rendszert magyar nyelvre átültette és akinek nevéről uccát is neveztünk el Szegeden, akkor rendszerkülönbség nélkül üllek ünnepséget városunkban a gyorsiróvilág előkelőségei. Elült a rendszeri harcok zaja és valóra vált az egységes magyar gyorsirás megteremtésének a gondolata. Akik most bármelyik gyorsirási rendszer hívei közül, vagy az egységes magyar gyorsirás követői közül megállnak Márkovits Iván szobra előtt, vegyék le a kalapjukat a gyorsirózsenit megillető hódolallal és ne feledjék cl egyetlen egy pillanatra sem, hogy Szeged ma is, az egységes magyar gyorsirás alapokmányának letétele után is olyan melegágya a gyorsirási életnek és Markovils Iván s ilr. Fabró Henrik sztenogral'ikus hagyományainak, ahol mindig jó, befogadó és alkalmas talajra találtak a gyorsirási mozgalmak és ahol a gyorsirás fejlesztésén, a sztenograt'ikus eszmék mélyítésén, a knllura e gyönyörűségesen szép ága kifejlődésén teremtő erővel munkálkodnak a gyorsirási élet kulturharcosai. A ma megkezdődön s holnap folytatódó szegedi gyorsirási ünnepségek nem múlnak el anélkül, hogy mély nyomokat ne hagynának a magyar kulturális életben. Akik a gyorsírást eddig nem ismerték, azok az ünnepségekből megtanulják, hogy a sztenograüa a szó valódi értelmében fokozottszellemitermelés, pillanatról-pillanatra keresve a röpke szó lerögzítésének, a gyorsan tűnő beszéd térhez igázásának legszabatosabb, legjobb, legszebb és legérdekesebb formáit. A gyorsirómunkás agyának legapróbb sejtje is lázasan dolgozik, amikor teremt. Mert teremtés, alkotás a gyakorló gyorsiró munkája. Legalsóbb fokán csak mesterség a gyorsirás, középső fokán tudomány, legfelső fokán pedig művészei. Nagy adag egyéniség van lerakva annak a gyorsírónak kéziratában, aki a szó igazi értelmében gyorsiró. Alkotó erejének, olyiknál zsenijének megkülönböztető bélyege letörüthetetlenül rajta van sztenogrammján: alkotó szellemi munkájának kifejezőjén, az ő kézi munkáján. A gyorsiró munkája a közművelődés szolgálatában áll. Maga a gyorsirás pedig kuilurművészet. Az egvüvétartozás érzését kifejező szegedi ünnepség jelentősége ez okból jelentőségében igen nagy. Vándordijak, versenyek és előadások teszik külső'eg széppé az ünnepséget, benső értékük azonban sokkal nagyobb ennél. A gyorsirás terén magasabbrendü kiművelésre sarkalnak, a sztenograt'ikus eszmék ápolására buzditóan izgatnak s a kulturális haladás dicsőségére olyan gondolatokat termelnek az agyban, amelyek szűkebb körben a gyorsirás ügyének, tágabb területen pedig a magyar közművelődésnek válnak hasznára. Legnagyobb passzióm közé tartozik (az országgyűlési gyorsirodában szakvizsgázott sztenografus vagyok, aki — persze — nem dolgozom a gyorsirodában: a gyakorló gyorsiró ebből megérti, hogy milyen passzió ez!), ha vagy szinte rébuszokkal telt szlenogrammot olvasok, vagy öreg gyorsirási újságokat böngészek. Most a kiegyezés esztendejében megjelent Gyorsírászati Lapok vannak soron. Meg az ezt követő évfolyambeliek. A Gyorsírászati Lapokat még a megboldogult Buda-Pesti Gabelsberger Gyorsíró-Társulat adta ki. Az 18(58. év február lö-i lapszámban a destruktív nevű Szombalhy Ignác felelős szerkesztőnek emlékbeszédét találom. A nagy rendszeralapilónak, Gabelsberger Xavér Ferencnek ezelőtt épen 88 esztendővel németül irl mottóját mutatja be Markovils Iván fordításában ilyeténképen: Eszmél s élő szól röptében a térhez igázni, Erre iparkodtam komolyan föllelni az eszközi És amit alkottam, nyujtám, hogy jót gyarapitsak. Lengene bár ugyaniig szellem követőim elölt is! Azzal a méla akkorddal fejezem be én is ezl az írást, amivel a nagyon lelkes Szombalhy Ignác gyorsirási lapszerkesztő fejezte be emlékbeszédét: Adja az Ég, hogy ezen intő szavak a mi köreinkben is élénk visszhangra találjanak.' ÉvtixedeK óta CÖÉÉÍ a vezető világmárka. Beszerezhető kedvező részletfizetésre Kelemen Mártonnál Szeged, Kárász ucca 16. «gr délvidéki képviselője. Nagy javító műhely.