Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-26 / 121. szám

1927 május 26. I) f: LM AGYARORSZ AG 3 A Közgyűlés sem Kegyelmezett . . . Hozzászólás nélkül szavazták meg az ujabb egyetemi kisajátításokat. — Egy l)ét múlva folytatják a közgyűlést. (A Délmagyarország munkatársától) I)r. A i g n e r Károly főispán pontosan négy órakor nyitotta meg a májusi közgyűlést szerdán délután. Tekintettel arra, hogy a tárgysorozat tisztviselő választásokat is ígért, az érdeklődés elég tekintélyes volt. A polgármesteri jelentés elfogadása után a főispán póttárgyal jelentett be. A póttárgy Kecskemét város közgyűlésének körirata ;>a miniszterelnök üdvözlése« tárgyában olaszországi ulja alkalmából. A póttárgy bejelentését a bizottsági tagok egyrésze éljenzéssel vette tudomásul. Néhány perc múlva már választott is a közgyűlés. Fülsiketítő közfelkiáltással megválasztották Lapu Lajost számellenőrré, Bo hár Bélát I. osztályú adóliszlté, Boros Józsefet számtisztté és Szilágyi Jenőt II. osztályú adótisztté^ Névszerinti szavazással II. osztályú adótísztté választolta még a közgyűlés L á z y Istvánt is. A tanácsi előterjesztések következtek. I)r. Tóth Béla főjegyző bejelentette, hogy a városi közigazgatás felülvizsgálására a fjőispán junius elsején számonkérést tart. A tanács javasolja, hogy a számonkérőszék két tagjává dr. Végmann Ferenc és dr. Gróf Árpád ügyvédeket válassza meg a közgyűlés. Dr. F aj k a Lajos a tanács javaslatával szemben elleninditványt tesz. Hivatkozik arra, hogy ilr. Végmann Ferencet betegeskedése megakadályozza az állandó működésben, dr. Gróf Árpádot pedig ügyvédi hivatása köti le. Ezért azt indítványozza, hogy a közgyűlés dr. S ő r e g h y Mátyás ügyvédet és Kiss Ferenc ny. miniszteri tanácsost válassza meg. A főispán elrendelte a névszerinti titkos szavazást. A közgyűlés nagy többséggel Kiss Ferencet és dr. Sőreghy Mátyást választotta meg a számonkérőszék tagjaivá. A közgyűlés a tanács javaslatára hozzájárult a Somogyi-telepi tiszti orvosi állás és kerületi szülésznői állás megszervezéséhez és elhatározta, hogy a két telepi iskola számára iskolaszolgái állásokat is szervez. Jelentéktelen tanácsi előterjesztések következtek, majd a közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a városi autóbuszüzem Szalymazra és Felsőközpontra megindítsa az autóbuszjára lókat. A piaci virágárusok kérelmét tárgyalta ezután a közgyűlés. A virágárusok a piaci szabályrendelet olyan módosítását kérik, hogy hétköznapokon egész nap, vasárnap pedig délután két óráig árulhassanak. A közgyűlés teljesítette a kérelmet. A tanács javaslatára bízta a közgyűlés azt a 293 pengős követelést, amellyel a szezon eleji színházi konzorcium tartozik még a városnak. Következett özv. Komáromi Istvánné felebbezésr, amelyről a Délmagyarország mai számában részletesen beszámolt. Komárominét orgazdaság miatt elítélte a bíróság és a város az ítélet alapján megszüntette özvegyi nyugdijának folyósítását. Komárominé büntetésének a hivatalvesztésre vonatkozó részét a kormányzói kegyelem megbüntette és az özvegy ezen az alapon nyugdiját nak továbbyi folyósítását kérte. A tanács a kérelmet elutasította. Az özvegy a közgyűléshez felebbezett. A tanács a felebbezés elutasítását kérte. Dr. Kormányos Benő felszólalásában kifejti, ¡hogy a tanács határozatának elfogadható jogi alapja nincs, mert a kormányzói kegyelem megszűntette a nyugdijmegvonás jogalapját. Hoffer Jenő szólalt fel ezután. Kijelentette, hogy Komárominé a legnagyobb áldozatot hozta a haza oltárán, a férje hősi halált halt. Emberileg érthető, ha egyszer letévedt az egyenes útról, de a városnak respektálnia kell a kormányzó kegyelmi fényét, már csak méltányosságból is. Dr. R a c k Lipót tanácsnok reflektált a felszólalásokra. Paragrafusokra hivatkozva védelmébe vette a tanács elutasító javaslatát. A közgyűlés többsége a tanács javaslatát fogadta el. A közgyűlés nem kegyelmezett ... Egyhangúlag hozzájárult ezután a közgyűlés Jakab b f y Lajos műszaki tanácsos, Szabó Kálmán főkertész és Pataky Lajos irodasegédtiszt kvvugdijazásához. Az ujabb egyetemi kisajátításokra vonatkozó javaslatot dr. Gaál Endre kulturt^mácsnok terjesztette elő. A tanács javasolta, hogy a közgyűlés kérjen a szükséges területekre kisajátítási jogot. A közgyűlés li o z z á s z ó 1 á s n é 1 k ü 1, de azzal a közbeszólással, hogy »az ujabb kisajátítás ujabh lakáspusztitással' jár-', elfogadta a tanács javaslalát. Tizenkétezer pengőt szavazott meg a közgyűlés a fogadalmi templom hősi harangjának beszerzéséhez. A polgármester negyed hétkor félbeszakította a közgyűlést és folytatását junius elsejére, szerdán délután 1 órára tűzte ki. Az egyelem orvosi tanácsa dr. Kuncz Andort, dr. Burger Bélái és dr. Berecz Sándori) jelölte f° első helyen Kubinyi professzor örökébe. ("A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország beszámolt arról, hogy a szegedi egyetem megüresedett nőgyógyászati tanszékére, amelyre az egyetem orvosi tanácsa nyilt pályázatot irl ki, a kitűzött határidőre nyolc pályázó adta be pályázatát. A pályázók zöme, mint előre látható volt, a fiatal orvosi kar kiválóságaiból rekrutálódott. A beérkezett pályázatokat szerdán birálla felül az egyetem orvosi tanácsa és állapította meg a jelölések sorrendjét. Az egyetem orvosi tanácsa első helyre abszolút többséggel dr. Kuncz Andor magántanárt, a szegedi klinika jelenlegi vezetőjét, továbbá dr. Burger Béla magántanárt, a Kubinyi-klinika adjunktusát és dr. Berecz Sándor magántanárt, a Tóth-klinika adjunktusát jelölte. Második helyre kerültek dr. Lehóczky Károly és dr. Fekete Sándor magántanárok, míg a harmadik helyre dr. Windisch Ödön és dr. Mansfeld Géza magántanárokai jelölte az orvosi tanács. A jelöléseket az orvosi tanács a kultuszminiszterhez terjeszti fel, akinek véleményezésére a kormányzó nevezi ki a szegedi nőgyógyászati klinika uj vezető tanárát. A kinevezés valószínűleg még az uj tanév kezdete előtt megtörténik. Az orvosi kar többsége dr. Kuncz Andor magántanár mellett nyilvánult meg. Pulitzer József csodálatos élei ft. Irta: Pásztor Árpád. 1871 nyarán a budai Császár-fürdő árnyas, platándus kertjében egy magas, vörösszakállu, nagyorrú, lapátfülü, előrehajló ajkú, erősen szemita jellegű fiatalember ágált és lármázott a pincérekkel. — Ki ez a bolond? — kérdezte az öreg Hans bácsi, a Császár-fürdő éves reurnás lakója. A... egy bolond amerikai — felelte az egyik pincér. De hiszen magyarul beszél ! Valami Pulitzer... Makón született és most Amerikábój jött ide, hogy meggyógyíttassa beteg édesanyját. A horihorgas, vörös amerikai magyar egész nap lótott-futott, semmivel sem volt megelégedve, mindent meg akart reformálni, hol az angol, hol az amerikai konzulátuson bukkant fel, jött, mint a forgószél és ment, mint a forgószél. Akkort járt utoljára Magyarországon. • Ennek a Pulitzer Józsefnek a neve fogalom Amerikában, de fogalom világszerte is. Amerikában talán a leghíresebb, a legjobb újságíró fogalma fűződik hozzá, világszerte, de főképpen Magyarországon pedig legendás csodálattal gondolnak arra a zsidógyerekre, aki innen elindult és az Újvilág egyik leggazdagabb embere lett. Az eszével, a tollával. De amig innen oda ért, rengeteg küzdelmen, kalandon, megaláztatáson, szenvedésen és győzelmen tört át. Jött egy országból, amelyet 1849 szinte letörölt a föld színéről, érkezett egy országba, amely a függetlenség és szabadság mámorában akkor alakult és legvéresebb háborúját vívta az emberi jogokért, az egyenlőségért és a polgári szabadságért. Az elnyomatás és szolgaság klasszikus földjéről, Magyarországból és Ausztriából a szabad Amerikába csöppent, maga sem tudta miért, minek ment ki, de élesszemü, okos, cselekvésre kész ember volt, megtalálta magát, a felrepülő amerikai sas szárnyaira vette és a csélcsap, tanulatlan izgága Pulitzerfiuból Amerika egyik legnagyobb hatalma lett. • Azt szokták róla mondani, hogy magyar és zsidó. Ez csak félig áll rá, mert éppen így osztrák és katolikus. Igaz, hogy Makón született 1847. április 10-én, de anyja osztrák katolikus, akinek két fivére az osztrák ármádiában szolgált és a kis József, a makói zsidó heveskedő fia, hamar Bécsbe kerül és ott jár iskolába. Éppen ugy volt hát osztrák, mint magyar, éppen annyira katolikus, mint zsidó. Felemás volt, mint akkor az egész politikai élet. Apját eredetileg Politzernek hívták, csak Amerikában lett később a Jóska gyerekből Pulitzer. Fantaszta volt, mindenáron hős és katona akart lenni, de szülei polgári és kereskedelmi pályára szánták. Ő a történelmet, a háborús leírásokat szerette, hiszen romantikus kor szülötte volt, apja pedig azt akarta, számtant és mértant tanuljon. Bécsben azután váratlan fordulat megszabta Politzer József élete útját. Pofonütötte számtantanárát és tette következményei elől, senkinek sem szólva, Párisba szökött. Mit csináljon Politzer József Párisban? A legegyszerűbb dolgot, j 'lentkezett az idegen légió irodájában, mert az idege:, légióba vonzotta szive. Ez ismeretlen földet, kalai. dot és hadidicsőséget jelent! De a francia katonaorvos, aki megvizsgálja, kimondja a szentenciát, hogy rossza szeme, nem lehet katona. 1864 szeptemberében történt ez. A világ má<"'ik felén különös háborút vívtak, testvér testvér elleni harcolt, hogy a négereket is emberszámba vegyék, a magyar emigráció katonái felsorakoztak az Észak—Dél ellen háborújába, Politzer József romantikus történeteket hallott,— ez nekívaló ország, oda kell mennie, de hogyan? Hisz egy krajcárja sincs. — Nem baj! — gondolja. Nem faragták olyan fából, hogy egy-két akadálytól visszarettenjen. Ha nem megy pénzzel, majd megy pénz nélkül. Az a fontos, hogy a hajó átvágjon az Óceánon. Beáll fűtőnek, de az is lehet, hogy pincérnek, a newyorki Batleryn partot ér és néhány nap múlva a Lincoln lovasezred gyalogosa. De, ugylátszik, üldözi a sors, mert a hadviselő felek megkötik a békét és Politzer, akiből rövidesen Pulitzer lett, újra civil és szegényebb, mint valaha. Annakidején husz frankkal érkezett Amerikába, most sincs több vagyona öt dollárnál. Kétségbe kell-e emiatt esni? Ugy-e nem? Van elég hotel New-yorkban, a megszálló utastól csak a hét végén kérnek pénzt és egy hét alatt sok minden történhetik. Ezzel a filozófiával a Francfort-Streeten levő French's Hotelben vesz szobát, egy hétig még bírja a fizetést, de a második hét végén, miután 50 cent véleménykülömbség van közte és a portás közt, a kérlelhetetlen portás kirúgja. Ezt ne tessék szimbolikus értelemben felfogni, a portás a lábával rúgta ki, de viszont a gazdagságba és a halhatatlanságba rúgta. Igaz, hogy addig még néhány epizódon kellett keresztülvergődnie Joe Pulitzernek. * Csak röviden mutathatok élete viszontagságos főbb állomásaira. 1866 februárjában St. Louisba érkezik. Éhes, nincs egy centje, nics szállása. Lézengése közben az állami postahivatal elé érkezik és örömmel hallja, hogy remek pozíció ürült meg. A st.-Iousi 16. állami posta-öszvér «csikósa» ott hagyta állását és most keresnek valakit, aki gondozza és tisztába teszi az öszvéreket. A mi fiatal barátunk nem habozott sokat és elfogadta az ápolói állást. — Aki nem viselte még tizenhat öszvér gondját, az nem tudja, hogy az élet milyen kínokat és keserveket rejteget! — szokta mondani Pulitzer multimilliomos napjaiban. De nem csüggedt el, tudta, hogy magasabb hivatás vár rá. És nemsokára fütő lett egy S.. Louis New-Orleans közt közlekedő hajón s mert nem tudott engolut, a hajó kapitánya egyre gyötörte és kínozta, végül pedig kidobta.