Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-24 / 119. szám

1927 május 21. I)£LMAGYAROII§ZAG 9 „jVem jó a sxivvel fáisxani." Véres kettős szerelmi dráma Vásárhelyen. — A 35 éues gazdálkodó agyonlőtte unokat>ugát, majd öngyilkosságot követett el. (A Délmagyarország munkatársától.) Hódmezővásárhelyről hétfőn reggel kilenc órakor ismét gyilkosságot jelentettek a szegedi ügyészségnek. A szűkszavú telefon jelentés szerint Kátai Tamás 35 éves vagyonos gazdálkodó szerelmi bánatában vasárnap este agyonlőtte a IS éves Kátai Vicát, aki unokahuga volt. A szerencsétlen leányt a lövés jobbhalántékon találta és azonnal meghalt. Kátai Tamás a revolvert azután maga elten fordította, a jól irányzott lövés azonnali halálát okozta. A tragikus gyilkosság és öngyilkosság előzményeihez tartozik, hogy Kátai Tamás régóta udvarolt unokahugának azzal a szándékkal, hogy feleségül veszi. Kátai Vica azonban huzódozott a férjhezmeneteltől és a leghatározottabban kijelentette, hogy nem megy feleségül a nála mégegyszer idősebb unokabátyjához. Kátai Tamás a fiatal leány kikosarazását anynyira szivére vette, hogy elhatározta: a leányi megöli és azután magával is végez. Tettének végrehajtására vasárnap este kínálkozott a legalkalmasabb idő. Az esti órákban a leány szüleinek lakásán felkereste Kátai Vicát. Néhány percig beszélgetett vele, majd amikor a leány ismételten kijelentette, hogy nem megy hozzá, előrántotta revolverét, átölelte a fiatat leányt és halántékára irányzott csővel agyonlőtte. Amikor a leány jajszó nélkül összeesett, revolverét maga ellen fordította és agyonlőtte magát. A szerelmi dráma szinte pillanatok alall játszódott le. a leány szülei nem akadályozhatták meg a történteket. Kátai Tamás zsebében levelet találtak, amelyben a következő mondat volt: „Nem jó a szivvet játszani." A szerelmi dráma áldozatait hétfőn délelőtt boncolták fel Vásárhelven. Ujabb hatszázezer pengő értékű telkek kisajátítására kér jogot a város a kereskedelmi minisztertől. (A Délmagyarország munkatársától) Az egyetemi épitési bizottság legutóbbi ülésén Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, mint ismeretes, bejelentette, hogy a bonctani intézetek számára kijelölt és már a város által kisajátított területet kicsinek tartja. Ez a terület ugyanis, a mely a Back-maloin közelében fekszik, nem biztosit az olt építendő intézetek számára terjeszkedési és fejlődési lehetőséget, sőt — mivel három épület kerül rá —, túlságosan zsúfolt lesz. Éppen ezért azt indítványozta a miniszter, hogy a város sajátítsa ki még azokat a házakat és l e 1 k e k e l is, amelyek a már kisajátított telkek és a Bánomkert-sor közölt elterülnek. Belátta a miniszter, hogy ez az ujabb teher már jóval meghaladja az áldozatkészségnek azt a mértékét, amelyet a közgyűlés az egyetemi építkezésekkel kapcsolatban magára vállalt, éppen ezért kijelentette, hogy a kisajátítási költségek felét kívánja csak a várostól, a másik felét a kultusztárca terhére elvállalja. Ezenkívül néhány hónapi haladékot is ad a városnak az esedékessé váló épitési hozzájárulás befizetésére, hogy az igy megtakarítandó kamatból fedezhesse a város az uj kisajátítások költségeinek egy részét. A polgármester már az épitési bizottság ülésén bejelentette, hogy a maga részéről támogatja majd a város hatóságánál a miniszter kívánságát és megbízta Berzenczey Domokos műszaki főtanácsost a szükséges számitások és javaslatok elkészítésével. Berzenczey Domokos a hétfői tanácsülésen bejelentette, hogy az uj kisajátításokra vonatkozó javaslatával elkészült, a hozzávetőleges számitások szerint a városra körülbelül hatszázezer pengő uj teher hárul, a közgyűlésnek azonban kérni kell ezekre az uj telkekre is a kereskedelmi minisztertől a kisajátítási jogot éppen ugy, mint ahogyan a palánki telkeknél történt.' A tanács elhatározta, liogy ebben az ügyben javaslatot terjeszt a szerdai közgyűlés elé. A tanácsülés uljn érdeklődtünk a polgármesternél, aki elmondotta, hogy a város a Bánomkertsori telkeken kívül kisajátítási jogot kér arra a telek, illetve háztömbre is, amely a Templom-tér, a Gizella-lér és a Zrinyi-iycá között elterül. Ennek az épületnek a kisajátilá«i> íizönban már nem a várost, hanem a kultusztárcát terheli. A kultuszminiszter ugyanis ide egyetemi internátust szándékozik építtetni és ez a terve szoros összefüggésben van a Templom-tér »árkádos« rendezésére vonatkozó tervekkel, amelyekről a Dél m agyarország már részletesen beszámolt. Elmondotta még a polgármester, hogy legutóbb, amikor Pesten meglátogatta a kultuszminisztert, megtudta tőle, hogy a Templom-tér rendezésére eszmei tervpályázatot ír ki rövidesen és a pályázatra beérkező tervek közül választja majd ki azt, amely a legjobb megoldási jelenti. A Templom-tér rendezésére a polgármester véleménye szerint talán már a jövő esztendőben sor kerül, amikor felépülnek a gimnázium mellé tervezett egyetemi intézetek ís. Súlyos összeitizés a szegedi ébredők elnöke és az ügyész közöli Piroska János iárgyalásán. Az ébredő elnököt súlyosan sértő kijelentésééit rendreutasították. (A Délmagyarország munkatársától.') A szegedi törvényszék F/W-tanácsa előli hétfőn délelőtt ismét a csongrádi Piroska János állott vádlottként, akit az ügyészség felhatalmazásra üldözendő rágalmazással vádolt. A vád szerint Piroska János 1926 augusztus 25-én a csongrádi közgyűlésen felszólalt és dr. Tóth István polgármestert, valamint Greskovics Pál gazdasági tanácsnokot azzal vádolta meg, hogy egy földbérleti árverés alkalmával a bérletet a legkevesebbet igérő Greskovics Istvánnak adtál:, aki bátyja a gazdasági tanácsosnak. Piroska János kihallgatása alkalmával kijelentette, hogy bűnösnek nem érzi magát, felszólalásával csak a gyanú látszatát akarta eloszlatni anélkül, hogy visszaélésekkel meggyanusitotta volna a városi tanács tagjait. Tóth István polgármester vallomásában előadta, hogy a 360 holdas bérletet eredetileg Piroska János öccse kapta meg, aki azonban a kauciót nem tudta letenni, ami után a közgyűlés a bérletet Greskovics Istvánnak adta oda. Piroska János felszólalásában azon burkolt véleményének adott kifejezést, hogy a jöldárverezés körül szabálytalanságok történtek. A közgyűlés a bérletet azért adta Greskovics Istvánnak, mivel a három árverező közül ő fudotf legmegnyugtatóbb garanciát adni. A gyűlés után Piroska kijelentette, hogy amit mondott, azt mindenki tudja, hogy kire vonatkozik. Személyeket azonban nem akart megnevezni. Piroska János az elhangzott tanúvallomásra kijelentette, hogy felszólalásával nem akart senkii sem meggyanúsítani. Greskovics Pál városi tanácsnok elmondotta, hogy a vádlott felszólalásában azl állilolla, hogy a tanács a gazdákkal szándékosan nem közölte a kikiáltási árat, hogy a gazdák ne tudjanak előre kalkulálni. Boér Antal előadta, hogy Piroska felszólalása azl a látszatot kellette, mintha tényleg szabálytalanságok történtek volna az árverés körül Tóth Károly vallomása után dr. Szécsényi István Piroska János védelmében a bizonyítás kiegészítését indítványozta. Több lanu kihallgatását kérte arra vonatkozólag, hogy az árverésnél tényleg szabálytalanságok történtek. Továbbá kérte Csongrád polgármesterének Piroska János elleni rágalmazási ügyét egyesíteni a most tárgyalt üggyel, mivel abban a régebbi rágalmazási ügyben a szegedi törvényszék megsemm ¡.'¿tette az elsőfokú Ítéletet és a csongrádi jr^jisbiróságot uj tárgyalás lefolytatására utasította. Dr. Kalmár Szilveszter ügyész ellenezte a védő indítványát és előadta, hogy a valóságnak nem ¡elei meg az a lény. hogy Piroska Jánosnak egyik régebbi rágalmazási ügyében a törvényszék uj eljárás lefolytatására utasította volna a csongrádi járásbíróságot. Dr. Szécsényi ismételten fenlarlotla állításait és előterjesztését azzal fejezte be. hogy az ügyészség hazudik, ha a tényekkel ellenkezőt 'állit. Dr. Kalmár Szilveszter ügyész Piroska védőjének ezen kijelentését a leghatározottabban visszautasította. A védői székből elhangzott gyanúsító és sértő kifejezést jegyzőkönyvbe kérte foglalni és egyben azt indítványozta, hogy a megsértett ügyészi tekintély érdekében a törvényszék erélyes rendreutasitásl alkalmazzon a védővel szemben. A törvényszék ezután határozathozatalra vonult vissza. Szünet alatt dr. Szécsényi tárgyaláson kívül megpróbálta kijelentésének súlyát enyhíteni, de Kalmár Szilveszter ügyész minden közeledést visszautasított és kijelentette. hogy a történtekről felsőbb hatóságának megteszi jelentését. A tárgyalás újbóli megnyitása után Vild Károly elnök megállapította, hogy a védő a hazuilik szót tényleg az ügyészre használta és ezért dr. Szécsényi Istvánt rendreutasította. Helyt adott azonban a törvényszék a kért bizonyítási kérelemnek és elrendelte a közgyűlés jegyzőkönyveinek beszerzéséi. Ujabb „prófoapör" az alsóianyai föEdlulajdonosok és a város közöli. Amikor a tanács visszavonja ajánlatát. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi járásbíróságon tegnap délelőtt dr. Matieuics járésbiró előtt ismét egy kisajátítási próbapör került tárgyalásra, A kisejátitási pör előzményeihez tartozik, hogy a kisvasutnak a Ballagitó környékén áthaladó vonalánál 40 érdekelt részére a város tanácsa felhatalmazást adott dr. Turóczy Mihály főügyésznek, hogy a kisajátítóit föld' területek tulajdonosaival négyszögölenkint 20 aranykoronában egyezzen ki. A város tanácsának ezen határozaláról azonban a főügyész nem értesítette az érdekelteket és csak egy telektulajdonossal kezdte meg a tárgyalást. Az egyezkedési tárgyalásnál azután észrevette a lőügyész, hogy a városra hátrányos a 20 aranykoronás összeg. A főügyész erre jelentést telt a polgármesternek, amire a tanács sietve visszavonta határozatát. Az érdekeltek azonkan megludtók a tanács régebbi halározaiát és harmincötén ajánlatot tettek a városnak, hogy régebbi határozatát elfogadják és 20 aranykoronás négyszögölenkinti áron készek egyezséget kötni a várossal. A város azonban most már nem fogadta el az ajánlatot, amire a telektulajdonosok elhatározták hogy próbapört indítanak a város ellen. Az alsótanyaiakat dr. Mezey Pál képviselte a tárgyaláson, mig a város nevében dr. Szeless József tb. főügyész jelent meg, aki kifejtelte, hogy a tanács, amikor a főügyésznek kiadta rendelkezését, az teljesen benső ügye volt és ez igy bármikor visszavonható. Az ingatlantulajdonosok indiszkréció folytán tudták meg a határozatot és igy egyezkedési joguk ebben az irányban nincsen. A bíróság az alsótanyaiakat el is utasította keresetükkel és kimondotta, hogy a város és a lelek között szerződés nem volt és igy a telektulajdonosok a kártalanításra csak később tarthatnak igényt. Y. 25., 26. RUDOLF VALENTINO A SEJK a Belvárosiban. V. 25., 26. i MÉGIS TE LESZEL R FÉRJEM és a FÉLSZEMŰ ÖRGÖG a Korzóban. V. 27., 28., 28. OLAF FONS nagy filmje ÉJFÉLI VÁUllAJ a Korzóban.