Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-19 / 115. szám

1927 május 19. T»ftLMAG¥ARORSZAG 9 Dr. Látrányi Sándor orvos, amikor a csendőrök be akarták szállítani az ügyészségre, másodszor kísérelt meg öngyilkosságot. (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány héttel ezelőtt részletesem beszámolt a Dél­magyarország dr. Látrányi Sándor makói or­vos öngyilkosságáról. Az ismert orvos — mint emlékezetes — morfiummal mérgezte meg magát és a méreg pusztitó munkáját percről percre megfigyelve tudományos értékű feljegyzéseket készített addig a pillanatig, amig eszméletét el nem veszítette. Az öngyil* kosságot azonban még idejében felfedezték és azonnali gyomormosással megmentették az életnek. Dr. Látrányi Sándor szerdán reggel azután ismét öngyilkossági kísérletet köoetett el. Az életunt és idegileg teljesen összeroppant orvos, miután Mezőhegyesen őrizetbe vette a csendőrség és megvasalva akarta beszállítani a szegedi ügyészség fogházába, szerdán reggel hat órakor Sze­ged-álfomáson ismét megmér­gezte magát. Eszméletlen állapotban, tajtékozó szájjal hoz« Iák be a szegedi ügyészség fogházába, ahol ismét gyomormosást alkalmaztak és igy ismét meghiúsították szándékát. A tragikus sorsú fiatal orvosnak nemrégi* ben még jól menő orvosi rendelője volt Ma* kón, ahová Mezőhegyesről jött, ahol szintén orvosi praxist folytatott. A rossz gazdasági viszonyok azonban, amelyek az orvosok meg­élhetési lehetőségét is megnehezítették, dr. Látrányit annyira elkeserítették, hogy bus­komorrá oált, az élet céltalanságáról példáz­gatott és többször kijelentette, hogy megválik az éleitől, amely csak árnyoldalait mutogatja annak az embernek, aki a nap 24 órájából 18 órát dolgozni akart. Sötét gondolatait hozzátartozói is figyelni kezdték és vigyáztak arra, hogy egy pillanatig se maradjon ma­gában. Az életkedvét elvesztő orvosnak közben a makói rendőrséggel is támad­tak kisebb nézeteltérései. Különböző címeken kisebb jelentőségű kíhá­gási eljárások indultak meg ellene, aki zak* látást látott a tárgyalásra invitáló cédulkák mögött. Hozzátartozói előtt nem titkolta, hogy az ellene megindult eljárások végképen el­keserítették és akkor határozta el, hogy a legelső alkalommal öngyilkosságot követ el. Azon nap reggelén, amikor a makói rendőr­ség kihágási birósága előtt kellett volna meg­jelennie, hozzátartozói hiába kopogtattak ajta­ján. Az ajtó zárva volt és semmi nesz sem szűrődött ki a szobából. Rosszat sejtve rátör* ték az ajtót. Az asztal mellett lerogyva a földre találták meg az orvost. Még élt és kezében tollszárat szorongatott. Azonnal be­szállították a makói közkórházba, ahol gon­dos ápolással sikerült megmenteni az életnek. Dr. Látrányi lakásának asztalán megtalálták az életunt orvos feljegyzéseit. Amikor a mor­fiumot bevette, órákon át figyelte gondolatait, pontosan lejegyezte érzéseit, vágyait, halál­sejtéseit, valamint azokat az elváltozásokat, amelyeket a méreg okozott szervezetében. Felgyógyulása után még zárkózottabb éle­tet élt a fiatal orvos. A rendőri eljárások nem szűntek meg ellene és néhány nappal ezelőtt régi állomáshelyén, Mezőhegyesen az ottani csendőrséggel támadtak kisebb diffe­renciái. Dr, Látrányi Sándor kedden el is uta­zott Mezőhegyesre és lejelentkezeit a csendőr­ségen. Mezőhegyesen már az uccán feltűnt dr. Látrányi orvos feltűnő viselkedése. A csendőrségen azután valóság­gal őrjöngeni kezdett. A csendőröket bántalmazta, majd különböző rágalmakkal illetve, ugy, hogy a csendőrök kénytelenek voltak a dühöngő orvost meg­vasalni és elhatározták, hogy átadják az ügyészségnek, amiért is meg­vasalva vonatra ültették és szer­dán hajnalban beszállították Szegedre. ^ Dr. Látrányi Sándor, amikor a vonat be* érkezett Szeged-állomásra, egy őrizetlen pil­lanatban nagyobb mennyiségű mérgei vett be. A csendőrök már későn vették észre az orvos öngyilkossági kísérletét. Reggel hat órakor rabkocsin szállitolták be az ügyész­ség fogházába, ahol sikerült eszméletre térí­teni. Kihallgatni azonban csak szerda délben egy órakor lehetett. Kalap nélkül, könnyű nyári ruhájában börtönőrök sorfala közölt vit­ték a vizsgálóbíró elé, ahol számon kérték tőle a csendőrökkel szemben tanusilolt maga­tartását. Értesülésünk szerint dr. Látrányi még szer­dán délután eltávozott az ügyészség fogházából. Saljapin énekel: a tömeg áttöri a rendőrkordon!, többeket letartóztatnak (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: Az állami operában ma esle botrányos jelenetek játszódtak le. Mára volt hirdetve Saljapin fellépte, a közönség már a kora délutáni órákban megostromolta a pénztárakat. A nagyszámú rendőrség nem tudta a tömeget visszatartani és 6 óra tájban kordonokat, behatolt az opera vesztibüljébe és megrohanla a pénz­tárakat. Az óriási tolongásban többen meg­sebesültek és a rendőrség csak ugy tudta a rendet helyreállítani, hogy néhány embert letartóztatott. Este a zugárusitásban a 10—15 shillinges állóhelyekért 40—50 shillinges árakat értek el. a tömeg áttörte a MWMMMVW MMMMNMMMMMMMMMIWM^ „1927 május 12: Nincs élelmiszerünk Pár is, május 18. Az Havas-iroda Boulogne Sur Merböl származó jelentése szerint egy halász zárt palackot fogott ki hálójával. A' zárt palackban egy cédula rejtőzött a kövel­fiezö sorokkal: 1927. május 12. Nincs élelmi­szerünk. Éljetek boldogul mindnyájan. Nun­gesser és Coli«. A palackot és a cédulát a hatóság vizsgálata alá bocsájtották, azt hi­szik azonban, hogy rossz tréfáról van szó, mert a pilóták nem mulasztották volna el, hogy közelebbről megjelöljék azt a helyet, ahol leszállni kényszerüllek. A minisztertanács elrendelte Bokor Pál polgármesterhelyettes nyugdíjazását. Dr. Pálfy Józsefet reaktiválják. (A Délmagyarország munkatársától.) A belügyminiszter szerdán érkezeit leiratában arról értesitetle a város hatóságát, hogy a minisztertanács nem járult hozzá Bokor Pál polgármesterhelgettes további visszatartásához, hanem elrendelte az érdemes főtisztviselő nyu­galomba helyezéséi. Az elmúlt évben, mint ismeretes, minisz­teri rendelet jelent meg, amely kategorikusan kimondta, hogy mindazokat a városi lisztvi­selőket, akik kitöltötték szolgálati idejüket, tehát teljes fizetéssel vonulahlnak nyugdíjba, azonnal nyugalomba kell helyezni. A köz­gyűlésnek joga volt ahhoz, hogy egyik-másik kiszolgált tisztviselő érdekében felterjesztési intézzen a minisztertanácshoz, kérve a tiszt­viselő további aktív szolgálatban való tartásá­nak engedélyezését. Szeged város közgyűlése élt is ezzel a jogával, annak idején felterjesz­tési intézett a belügyminiszterhez Bokor Pál polgármesterhelveltes, dr. Gaál Endre kultur­lanácsnok és dr. Gyuritza Sándor egészség­ügyi főtanácsos érdekében. A belügyminiszter akkor Bokor Pál és Gaál Endre ügyében uj szavazást rendelt el, a minisztertanács csak Gyuritza Sándor ügyével foglalkozott, de a közgyűlés kívánságát nem teljesítette, nem járult hozzá ahhoz, hogy Gyuritza továbbra is akliv szolgálatban maradjon. A közgyűlés a második szavazás alkalmával is a két fő­lisztviselő mellett foglalt állást, igy az iratok ismét felkerültek a belügyminiszterhez, aki azokal a minisztertanács elé terjesztette. Hosszú hónapok teltek el azulán, eltelt ta­lán egy esztendő is, végre a minisztertanács most az egyik ügyben, Bokor Pál ügyében meghozta döntését. A kormány a közgyűlés kívánságát nem találta teljesíthetőnek, már csak a város törvényerejű nyugdijszabály­rendelete értelmében sem, amely határozottan kimondja, hogy hetven­éves életkoron lul senki sem teljesíthet a városnál aktiv szolgálatot. Bokor Pál polgár­mesterhelyettes pedig, aki közel negyvenül évei, tehát tizzel többet, mint amennyi a teljes szoigálati idő, töltött a váras szolgálatában, hetven éves már elmúlt, bár ez a nagy kor egyáltalában nem csökkentette munkakedvet és munkabírását. A belügyminiszter leirata, amely ellen leg­feljebb már csak a közigazgatási bíróságnál lehet, de olt is nagyon kevés reménnyel apel­lálni. éppen a nagy késedelem miatt várat­lanul érkezett és nagy meglepetést kellett a városházán. A polgármester érdeklődésünkre elmondotta, hogy a miniszteri rendelet végre­hajtása elől most már nem térhet ki a város, Bokor Pál polgármesterhelyeltest nyugalomba keli a közgyűlésnek helyeznie. A tanács a májusi közgyűlésre már nem terjesztheti be a polgármesterhelyettes nyugdíjazására vonat­kozó javaslatát, azonban a juniusi közgyűlés tárgysorozatába feltéllenül felveszi és igy Bo­kor Pál már csak egy hónapig maradhat a város akliv szolgálatában, julius elsejétől nyugdíjasa lesz a városnak. Bokor Pál nyugdíjazásával végrehajthatóvá válik a közgyűlésnek az a nemrégen hozott határozata, amely szerinl az általános tiszt­újításig megüresedő tanácsnoki állást az ak­liv szolgálatra behívandó dr. Pálfy Józseffel kell betöltenie a polgármesternek, aki kilenc évvel ezelőtt ment nyugdíjba, amikor ország­gyűlési képviselővé választották. Értesülésünk Szerint dr. Pálfy József az elöl járósági ügy­osztály élére kerül, amelynek ügyeit ma Fo­aoi Jenő tanácsnok intézi, aki viszont a gazda­sági ügyosztályt kapja meg. A polgármester­helyettesi állást pedig a közgyűlés valószínű­leg csak a nyári szünet után, szeptemberben tölli be választással. A polgánnesterhelyettesi állásra csak a tanács akliv tagjai pályázhat­nak a tiszti főügyész kivételével. Hír szerint dr. Gaál Endre és Fodor Jenő reflektálnak erre az állásra. Gaál Endre nyugdíjazása ügyében a minisztertanács még nem hozta meg döntését. Az iratok a napokban érkez­tek le a főispánhoz véleményezés végeit. Vilamosszerencsétlenség — kilenc halottal. Kassa, május 18. Egy ['zsúfolt közúti kocsi fékét egy suhanc felszabadította, mielőtt a vezelő és a kalauz felszállt volna. A kocsi a meredek útvonalon nekirohant egy vasoszlop­nak, amely a kocsi tetejét letépte. A kocsi alsó része egy árokba zuhant. A romok alól eddig kilenc halottat, köztük hat nőt, tizen­egy súlyos sebesültet ástak k>.

Next

/
Oldalképek
Tartalom