Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-15 / 112. szám

a DÉLMAGYAROBSZAG 1927 május 15. és mindhárom állam kikényszeritettc a statusquo fcntartása érdekében a béke szilárdságát, a nemzetközi egyezmények tiszteleibentartását. Mindhárom állam kötelességének tartja a kisáfitánt további megingathatatlan erős és állandó fenmaradásának biztosítását. Mindhárom állam a nemzetközi egyezségek, a szomszédokkal való lojális együttműködést és a Nép(A Dél m agyarország munkatársától) A szegcdi Munkások Gyermekbarát Egyesülelének vezetősége jelent meg szombaton küldöttségileg a polgármester előtt és bejelentette, hogy az egyesület a Tisza ujszegedi partjához közel a szegedi 111 u n k á s g y e r m e k e k számára nyári üdülőtelepet szeretne létesíteni. Ehhez a várostól kér támogatást. A küldöttség kívánságát memorandum formájában is átnyújtotta a polgármesternek. Az érdekes memorandum többek között a következőket tartalmazza: — Köztudomásúvá vált, hogy Szegeden több, mint lo.ooo ember lakik egészségtelen, nedves, levegőtlen pincelakásban és több mint 4.000 gyermeknek kell az egészségtelen lakások fertőzött levegőjét állandóan beszívnia. Aki megfordult egy ilyen lakásban, csak annak lehet fogalma az ilyen helyeken uralkodó emberpuszlitó atmoszféráról, melyet még tetéz az ilyen lakások ablakai alatt elhúzódó árkok bűze és e nyomortanyák zsúfoltsága. Az ilyen nedves lakásokban virul a tuberkulózis, a vérszegénye ség, testi gyengeség, rossz testfejlődés, csontszu, angolkór és még számtalan más betegség. Ha azután az ilyen pincelakás sorvasztó nyomortanyáján a munkásgyermek áthúzta, átfagyos- j kodta a telet s jön a nyár csalogató sugaraival, , hova jut az a gyermek máshová, mint az árkos, ' szövetség eszméi, alapelvei alapján végrehajlandó politikai konszolidációt tűzte ki céljául. A külügyminiszterek utolsó tanácskozását vasárnap délelőtt tartják meg és azután fogadja a három miniszter a sajtó képviselőit, akik előtt részletesen kifejtik a kisántánl politikájának általános alapelveit. )x>ros külvárosi ucea testet és lelket ölő sivárságába. A szülők kenyér után járnak naphosszat — a földeken és műhelyekben s a gyermek felügyelet nélkül marad az uccán, besziva az ucca ¡»órát és erkölcsi fertőjét. A munkásszülőnek sem ideje, sem tehetsége nincs ahhoz, hogy gyermekeinek üdüléséről gondoskodhassék. — A gyerme knvar a Itatással kikerül a gyermek a vizesfalu belcgségfészekből, az ucca fertőző porából és kellő táplálás, gondozás s felügyelet mellett életerős, egészséges lesz. A külföldön már meghouosilott hasonló intézmények: üdülőtelepek, erdei iskolák — tudományos ellenőrzés mellett — a legszebb eredményekkel működnek. — Auszb*iában és Németországban ezen a téren óriási haladás észlelhető, mert a háborúban szenvedett vérveszteséget egy mindenképen egészségesebb generáció felnevelésével igyekszenek pótolni Város és állam egymással versenyezve üdülőtelepek és hasonló intézmények teremtéséve 1 sie t n ek a szegén y ebb néprétegek segítségére. A már működő gyermekvédelmi intézményeink, mint a rendelő intézetek, a Stefánia Szövetség, hivatásuknak megfelelve orvosi é s gondozási fp 1 ügy eletet gyakorolnak, de további segítséget nem tudnak adni. Az orvos kezéből a beteg gyermek haza kerül a bacilus-1 fészekbe és abba a lakásba, ahol tavasszal felbugyan a talajvíz. Pedig az üdülőtelepre fordított pénz meg is térül az itt megerősödött gyermekek kórházi ápolási költségeinek megtakarításával. — A Magyarországi Munkás Gyermekbarát Egyesület feladatának tartja, hogy a gyermek testi és szellemi fejlődését előmozdítsa s ezekre kellő gondot fordítson és ezért tiszteletteljesen kéri, hogy a Tisza mentén a parti fürdőzésre is alkalmas partvonalban egy körülbelül két hold területű telket e célra kijelölni és azt e célra az egyesületnek adományozni méltóztassék. — Neveljünk egészséges generációi és ne vegyük igénybe más nemzetek k ón y örü le te sségé t, amikor magunk is rendelkezünk megfelelő eszközökkel, amelyek kihasználásával e magasztos feladatot meg tudjuk oldani. A gyermekek lelkében az impressziók megmaradnak és nem felejtik el Szeged város jóindulatát, amely őket testi és szel; lenii üdülésben részesiti és mindenkor hálás polgárai lesznek városuknak. A memorandumhoz mellékelte az egyesület a kért telken építendő üdülőtelep tervrajzait Is, a melyet Sebestyén Endre műépítész készített és amely szerint az épület száz gyermek számára készül, négy hálóterme, négy ruhatára, négy hálófülkéje lenne, az alápincézett középrészen pedig két betegszobát foglalna magában a gazdasági helyiségeken kivül. Külön épületben lenne a mosókonyha, a tüZelőszerraklár és az őrlakás. Az épület körül főleg fenyőfák alkalma-« zásával kertet tervezett az építész. Az épület anyaga vasbeton, terraszos tetőkiképzéssel. A hozzávetőleges számitások szerint a terv megvalósítása 40,000 pengőbe kerülne, favázas téglaszerkezetlel a vasbeton helyett pedig 25,C00 pengőbe. A polgármester kijelentette a küldöttség előtt, hogy mindenben helyesli a gyermekbarátok tervét és a két holdas lelek iránti kérelmüket a legmelegebb pártolással terjeszti a tanács elé. Pola Negri - hercegné. Páris, május 14. Pola Negri filmszinésznő a Páris melletti Seraincourt kastélyban ma tartja esküvőjét Modivani georgiai herceggel. B/ZTŰS GFOfíS.iffYHt OOK CIÁ&ÍÍ lom és politika más nagyságai éles hangon Ítélték el a költői forradalmat. A modern fővárosi kritika sem tudott szolidaritást vállalni a vidéki irodalmi mozgalommal. A Nyugat kritikusa (Kemény Simon) meglehetősen tartózkodó hangon irt az uj könyvről és Osvát Ernőnek csillag alatt kellett megjegyeznie, hogy »a Babits Mihály nagy tehetsége csodálatos jeleinek felmutatása oly érdeme A Ilolnap-nuk, mely cmlitctlenül nem hagyható«. Az elismerő kritikák közül kiemelkedett Ilatvany Lajos szokatlanul meleg méltatása a Pesti Napló tárcájában, amely a váradi antológia irodalomtörténeti jelentőségét emlegette és Schöpflin Aladáré a Vasárnapi Ujság-ban, amely pontosan igyekezett lemérni a hét költő súlyát és értékét. Természetes, hogy azok közül a költők közül, akik kimaradtak a könyvből, kivált a vidékiek, többen megirigyelték A Holnap harcos dicsőségét. fin az akkor máj» elismert Kosztolányi Dezsőt és Oláh Gábort szerettem volna elsősorban bevenni a gyűjteménybe, de az elsőt a többiek nem tekintették vidékinek és váradinak, a másik pedig addig szabódott, amig kimaradt. Oláh Gábor nemsokára emlékezetes nyilt levelét irta Rákosi Jenőnek, amelyben a Rákosi-korszak« után bejelentette az elkövetkező »Oláh-korszakot«. Az öregek« is sorra nyilatkoztak, a legbölcsebb volt köztük Mikszáth, a nagy palóc, aki a sokat emlegetett giliszta-aforizmával intézte el a fiatal irodalom problémáját. De ekkor ujra váratlan balosét történt, a Dukduk-affér. Ady Endrének használt is A Holnap kétségtelen nagy sikere, meg nem is. Uj hiveket szerzett költészetének, a körülötte megiudult irodalmi harc ismét lángra lobbaut, dc viszont a többi uj költő minden hibája, gyöngesége, modorossága is az ő számlájára Íródott. Minden Ady-utáuzat, minden rossz modern vers miatt őt vonták felelősségre, őt állították pellengérre. Ee bántotta és méltán bánthatta őt, aki magányos tűzokádó gyanánt egyszerre bukkant ki a korabeli magyar líra kiszáradt tengeréből és aki magát siratta akkor is, mikor a fajtáját siratta. » iVv Ady és A Holnap. Irta: Juliász Gyula. A Holnap ugy kezdődött, hogy 1908 tavaszán néhány uj magyar költő és iró találkozott Nagyváradon és elhatározták, hogy közösen könyvel adnak ki. Dutka Akos már Adyval együtt volt újságíró Váradon, a fiatal Emőd Tamás akkor rázta le az iskola porát, én pedig az év elején kerültem világi helyettestanárnak a premontrei főgimnáziumhoz. Ebben az időben sokszor szó esett a vidéki sajtóban a magyar irodalom decentralizációjáról és a körösparii Páris — ahogy akkor Váradot elnevezték — mindenképpen a legalkalmasabbnak látszott erre a feladatra. A vér városa — ahogy Ady hívta — a modern kultura legszínesebb és leghangosabb fészke volt ekkor a vidéken, hiszen Ady Endre, Krúdy Gyula, Biró I.ajos és Nagy Endre is ninen repültek Budapestre. Így történt, hogy a kávéházi beszélgetések során elhatároztuk egy antológia kiadását. Kik szerepeljenek a kötetben? Természetesen, elsősorban váradi költők. (Dutka Ákos, Emiid Tamás, Juhász Gyula és Miklós Jutka.) És természetesen Ady Iindre, aki itt irta első igazi verseit, aki itt ismerte meg Lédát, aki innen indult el a dicsőség utján és aki második szülővárosának tekintette és mindig örömmel kereste föl Váradot. Én voltam az, aki Babits Mihályt és Balázs Bélát ajánlottam, akik még az egyetemről és Szegedről barátaim és akik eddig szinte egészen ismeretlenek voltak az irodalom és az olvasó előtt. Babits akkor Fogarason tanárkodótt és verseinek első olvasója én voltam ebben az időben. A két uj költőt a legnagyobb örömmel fogadta A Holnap kis gárdája és Ady Endre is készséggel állott közénk. A váradi Antal Sándort bíztuk meg az antológia szerkesztésével és ö irt előszót is a kötet és a Jcóltők elé A rímben is hamarosan megállapodtunk Kezdetben Hétmagyarok vagy Göncölszekér lett volna, mert hét költőről volt Í

; szó, de végre is megmaradtunk A Holuap-Jiál. amely eléggé ígéretes és hangzatos volt. Közben Ady is lejött hozzánk Váradra, a jelenlétében nagyhaditanács volt dr. Dénes Sándor lakásán (A Holnap cim legendája, amelyről Ady Lajos is ir könyve egyik jegyzetében, szintén ekkor született) és mindnyájan fiatalos hittel és reménységgel néztünk az uj költői vállalkozás elé. (Jó ómennek tekintettük, hogy a cim is hét betűből áll: .4 Holnap!) Ady Endrén kivül, akinek a neve már harci jelszó volt és akinek már Vér és arany-a Is megjelent, mi többiek — az ismeretlen Babitson és Balázson kivül — az elismerés kezdetén állottunk. Azonban váratlan baleset történt. Antal Sándor, aki gyilkos szatírájáról már több könyvében tett tanúságot, olyan kegyetlen dolgokat irt a költők egynémelyikéről, az egyes bevezetésekben, hogy igy nem akarták a könyvet nyilvánosság elé vinni. A Holnap botránya címen az egyik helyi lapban nagy leleplező cikk jött és a kötet megjelenése néhány hónapig késett. Közben Antal Sándor Stockholmba utazott és.A Holnap, sok huza-vona és heree-hurcn után t9QS szeptemberében végre mégis csak napvilágot láthatott. A testes kötet a költők Honti Nándortól rajzolt arcképeivel, az irodalom eseménye lett. (Babits arckép nélkül, mint a leeresztett sisakrostélyos lovagok a középkori tornán). .A Holnap-ot Vajda János emlékének ajánlottuk, Antal Sándor szerint Balassi, Gsokonni és Petőfi folytatása A Holnap lirája, kivált Adyé. A hatás, amelyet ez á vidéki verseskönyv kiváltott, valóban rendkívüli és igen különböző volt. Heves támadások és lelkes magasztalások hosszú sora következett, mindenesetre nagyon is észrevették, olvasták és beszéttek róla országszerte. A verset divatba hozta Magyarországon és ez már magábau véve is uagy siker és szép eredmény. Rákosi Jenő tízen négy lábas tárcát »szentelt« A Holnap nak, Herczeg Ferenc Horkayné átlátszó maszkjában pellengérezte ki. Kened'i Gézu vele szemben emlegette először a I destrukciót, Beöthy Zsolt és a hivatalos iroda 1. I* > Adómérséklési törvény — illetékleszallitas. Budapest, május 14. A hivatalos lap holnapi száma több pénzügyminiszteri rendeletet közöl. Az első rendelet az adómérséklő törvény életbeléptetéséről szól, mely szerint a pénzügyminiszter a törvényben az illetékekre megállapított kedvezményeket május 16-tól ék'lbelépteti és ixidig az öröklési és ítéleti illetékekre nézve január l-ig visszamenő hatállyal. A második rendelet az illetéktartozások után járó késedelmi kamatokra vonatkozik. MHMfWWMMMMMWMMWMfMAMMMkMMAMMMW A harmadik rendelet a íokozalos illetékeknek százalékos illetékké átalakításáról intézkedik és megszünteti az eddigi I, II. és III. fokozatú illetékeket s helyükbe a százalékos rendszert vezeti be. A negyedik rendelet a számlailletékek csökkentéséről szól. A számlailletéket május 16-tól kezdve emelkedő tételekben 0.02-2.00 lengőben állapítja meg. Pengőnél magasabb számlaillelék ezután nem lesz. A szegedi munkások száz munkásgyermek számára nyárt üdülőtelepei kívánnak létesíteni Újszegeden. Memorandumban kértek támogatást a várostól.