Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-01 / 100. szám

MAGYARORSZÁG SZEGED : Szerkesztőség : Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33.'Kladóhlvalal, hölcsiínkiínyvtór és Jegyiroda: Aradi UCCA 8. Telefon: 306. Nyomda: löw Llpól ucca 1«. Telefon: 16-34.« » « » « » VASÁRNAP 1927 MÁJUS 1 • «• III. ÉVFOLYAM, ÍOO. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kladúhivalal: Uri ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » Előfizetést Ara havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, kUllöldön 6-40 pengő. Egyes szám 1©, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. E Május ünnepére. Szinyei-Merse Pál boldog békét és ártatlan derűt sugárzó remeke mosolyog lelkünk sze­mébe: a napsütéses domboldal, a világos ru­hában édes mámorral pihenő alakokkal. Az ifjúság és szépség mámora ragyog ezen a képen, a természet és művészet áhítata le­beg rajta, borok és nóták ihletét érezzük. A régi majálisok az öröm és remény ünnepei voltak, de hol vannak a régi majálisok? Ez a magyar kép, amely olyan modern volt valaha, emlék, amelynek visszatéréséről félve és titkon álmodozunk ma. Almok és remények dalosa, Heine egy édes­bús versében, csodaszépnek nevezte májust, amelynek elejét a Nagy Forradalom naptára Florealnak, a virágok havának hívott. Vala­mikor a munka zavartalan és gondtalan ün­nepe volt május elseje, a munkáé, amely megpihent ezen a napon, hogy a szabad jö­vőről álmodozzék a szabad természet daloló és viruló ölén. A világ robotosai és dolgozói, a szenvedők és küzdelmesek, mind, mind egyel éreztek és egyet gondollak ezen a szép napon, mind egy ütemre énekeltek az ajkak és dob­bantak a szivek. Ma is a munka ünnepe lenne, amely még hozzá vasárnapra esik, de mintha valami baj volna most vele, mintha valami hiányoz­nék belőle, mintha az öröm borába az üröm ecetje csöppenne. Mostanában sokféle májust láttunk és az emlékek kisértenek. Láttunk véres májust, amikor gorlicei ágyuk dörgése üdvözölte gerlicék bugása helyett a füstfel­hők közepette felkelő napot, - láttunk vörös májust, láttunk l'ehér májust, láttunk fekete májusf, láttunk zöld májust is, ó csak lx>ldog májust, nem láthatott soha az a reménytelen és boldogtalan nemzedék, amely itt l'ölserdült mostanában! A régi rómaiak nagy veszedelmek idején ver sacrummal áldoztak a halhatatlan és kér­lelhetetlen isteneknek, akik vérre és életre szomjaznak. Első zsengéiket vitték az oltá­rokra, gyümölcsök és állatok első zsengéit és — a fiatal emberi hajtásokat is fölajánlot­ták váltságul az égieknek. Ilyen ver sacrum az, amit sorsunk urai és parancsolói müvei­tek és ki tudja, nem fognak-e még művelni ezután is? A mi májusaink fanyar májusok, amelyeknek fagyos leheletétől elhervadnak leg­szebb virágaink és legjobb reményeink. Pedig" örök emberi vágy és törekvés szólal meg a májusi ünnep parancsában: a bol­dogság akarása. Hadd legyen legalább egy nap az esztendőben, amikor a számok és a gépek, az irodák és a műhelyek rabja vidáman és bizalommal kinyújtózkodik az ál­mok üde és szines pázsitos mezőin, amikor a kérges kezek melegen és gyöngéden össze­simulnak, amikor a fásult agy és a fáradt izom a pihenés gyönyörében ki­köt álmai szigetén, az uj Cytherében és elhiszi, hogy más célja és értelme is van a földi taposómalomnak, mint az ifjúság és erő, a lélek é s a lest elhasználása,, hogy lesz még egyszer ünnep a világon és hogy eljő majd az idő, amikor a munka nem büntetés lesz a legtöbb ember számára, de fölemelő és vi­gasztaló alkotás és gyarapítás. Ma a szociális olajat mindenféle reakciós szándék hajával megkenve csöpögtetik mindenfelé, ma még valósággal propagandát kell csinálni annak a gondolatnak, hogy a munka nem szégyen, de szent, ma még több az ünneprontás, mint az ünnep. De az idő kerekét nem lehet se megállítani, se visszafelé forgatni. Szinyei-Merse Pál ragyogó színei nagyon megfakullak a mi majálisainkon, de az örök emberi szomjúság mindig és most is fölkeresi az örök forrást, a jó reménység forrását és bátorság és bizalom kortyait meriti belőle a jövőre. Ha kissé halkabban és kissé szomorúbban is, de csak hadd szóljon a májusi muzsika és ének, hadd nézzünk egymás szemébe, hadd fogózzunk egymás karjába, testvéri láncban hadd higyjünk és reméljünk, Ixijtársak, em­berek! , 3400 gyűlés, íizezer szónok Anglia május elsejéjén. Fáklyás felvonulás Bécsben. (Budapesti tudósítónk tele[onjelentése.) Londonból jelentik: A munkáspárt és a szakszervezetek május elsején 3100 gyűlést lartanak, amelyen körülbelül 10.000 szónok fog beszélni a szakszervezeti javaslat ellen. Bécsből jelentik: A szociáldemokrata mun­kásság ma esti felvonulása minden rendza­varás nélkül folyt le. A munkásság esti 7 órakor gyülekezelt, több szónok beszélt a tö­meghez, majd megkezdték a fáklyás vonu­lást a Ringen, amely 9 óra felé a legnagyobb rendben ért véget. Bukarestben elkobozták a május 1-ei Jelvényeket A szocialisták kártérítési pört indítanak az állam ellen. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: A belügyminiszter a szociáldemokrata párt helyiségében lefoglalta mindazokat a jelvényeket, amelyeket a párt a holnapi munkásünnepen akart szétosztani. A szociáldemokrata párt szerint a jelvények értéke 210.000 lei és a párt a jelvények jog­talan eltulajdonításáért kártérítési pört indit a román áiiam ellen. Prágában elbocsáfifák a villamos-munkáso­kal, akik május l~ét akarnak Ünnepelni. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Prágából jelentik: A prágai villamosvas­ulak alkalmazottai ma délben közölték az igazgatósággal, hogy a holnapi munkásün­nepre való tekintettel munkaszünetet tartanak és nem indilanak kocsikat. Az igazgatóság legfeljebb délután 1 óráig volt hajlandó szü­• netet adni, a munkásság azonban ezt nem fogadta cl. Az igazgatóság erre kijelentette, hogy mindazokat az alkalmazottakat, akik déli egy órakor nem jelentkeznek szolgálat­tételre végkielégítés nélkül azonnal elbocsájt­ják. A göragKaioliKusoK és görögKeletiek véres ßarca. A görögkatolikusok elbarrikááozták a templomot, őogy meg­akadályozzák a törvényszék Ítéletének végrehajtását, I Bukarest, április 30. Kakasfalva község gp­rögkalolikus lakosságának körülbelül 90 szá­zaléka, mintegy 200 hivő áttért az orthodox görögkeleti vallásra, Románia államvallására. A megmaradt görögkatolikus hivek Iwjkott alá vették az áttérteket, akik viszont a kultusz­minisztériumhoz fordultak, kérve a kakas­l'alvi görögkalolikus egyház vagyonának ré­szükre való megítélését. A miniszter a döntést a nagyszebeni tör­vényszékre bizta, amely pár hét előtt ugy döntött, hogy a görögkatolikus egyház vagyo­nát arányosan szét kell osztani, vagyis 90 szá­zalékát át kell adni a görögkeleti vallásra áttérteknek. A görögkatolikus egyházhoz hü 15 román erre elbarrikádozta a templomot és kapákkal felszerelve ellenszegült a törvény­széki itélet végrehajtásának. Az Ítélet fogana­tosítására Nagyszebenből egy század katona­ságot és egy csendőrosztályt küldtek ki. Már­már vérengzésre került a sor, mikor megér­kezett Avarescu miniszterelnök távirata, amely felfüggeszti a templom átadását. MMMMMMtMMMMMMiMMniMmMMi Páneurópaisták megbeszélése egyetemi hallgatók betörésével. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ma délután 1 órakor az Oktogon-káyéliáz­ban 4—5, a páneurópai szövetséghez tartozó egyetemi hailgaló megbeszélést tartott. Az ér­tekezlet közben a szobába rontott 8 -10 másik egyeLemi hallgató: — Itt vaggtok páneurópaisták! kiállással rájuk rontottak, letépték jelvényeiket, mire általános verekedés tört ki, amelynek csak a kávéház személyzete és az előhívott rendőr­őrszem vetett véget, aki azután a diákokat előállította a VI. kerületi kapitányságra. Ki­hágási eljárást indítanak a diákok ellen. A rendőrség Tesmeri Nagy Imre, Re.v Kál­mán, Szilágyi Kálmán és Helfer Tibor egye­temi hallgatókat állította elő, akiket kihallga­tásuk után elbocsájtottak. Ellenük az eljárás megindult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom