Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-07 / 81. szám

1927 április 8. l)£LM AGYARORSZÁG • 5 A szegedi légszeszgyárai az angoloktól egy osztrák—magyar érdekeltség vette meg. (A Délmagyarország munkatársától.) Több, mint, négy hónap telt már el a város idei költségvetésének letárgyalása óta, amelynek keretében a polgármester a közgyűlés előtt olyan nyilatkozatot tett, hogy a gázgyár igazgatóságával megindultak már és gyors eredménnyel kecsegtetnek a külvárosrészek világítási problémájának megoldására vonatkozó tárgyalások, azonban még mindig nem történte zen a téren semmi. Azóta volt már néhányszor ujabb tárgyalás is ebben a kérdésben, de egyetlen konkrét lépéssel sem jutott előbbre a dolog, legfeljebb annyival, hogy a gázgyár igazgatósága elkészíttette a külvárosi világítási hálózat lervezetét és költségvetését, majd felülvizsgálás céljából elküldte a légszeszgyár központi igazgatóságának Budapestre, az pedig — a szegedi gyártelep egy angol érdekeltség tulajdona — az angol igazgatókkal keresett érintkezést ebben az ügyben. kedden szenzációs fordua sajtó képviselői előtt, a délelőtti órákban rnegPongrAcz Albert, a szeigazgatója és bejelentette, üzem tulajdonjoga körül ' A polgármester latról számolt be Elmondotta, hogy jelent hivatalában gedi légszeszgyár hogy a világítási nagy változás történt. A magyarországi, ausztriai, csehországi és az utódállamokban lévő világítási vállalatokat az angol érdekeltség egy osztrák— magyar tőkecsoportnak adta el, amelyben vezető szerepel Játszik a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A Kereskedelmi Bank szerezte meg a szegedi telep részvényeinek többségét, a szegedi gyár ugyanis külön részvénytársasággá alakult. Bejelentette Pongrácz igazgató a polgármesternek, hogy az uj érdekeltség képviselői, budapesti és bécsi urak, a jövő hét keddjén lejönnek Szegedre, hogy a várossal közvetlenül tárgyaljanak a világítási problémák megoldása ügyében, mert az angol igazgatóság a vállalat eladása után visszaküldte a szegedi légszeszgyár állal kidolgozott világítási tervezetet és költségvetést. Elmondolla a polgármester, hogy egyelőre nem lehet tudni, a változás milyen következményekkel jár, késleltetni, vagy pedig siettetni fogja a világítási problémák megoldását, — Az az egy bizonyos — mondotta —, hogy a változás a város és a légszeszgyár között fennálló M éves szerződést nem érinti, a város háramlási joga, amelynek értelmében nyolc év múlva, 1935-ben a szegedi telep és berendezése a város tulajdonába kerül minden ellenszolgáltatás nélkül, épségben fennáll továbbra is. Különösnek tartom azonban, hogy a várost nem értesítették arról, hogy a szegedi telep eladó, mert hiszen a város közönsége már nagyon sokszor kinyilatkoztatta, hogy hajlandó megváltani, illetve megvásárolni a szegedi gyártelepet és most, hogy eladóvá váltak a részvények, a város bizonyára meg is vásárolta volna, ami aztán a problémákat véglegesen megoldotta volna, így most fellétlenül megnehezíti a megegyezést, az, hogy az uj tulajdonosokkal elölről kell kezdenünk a tárgyalásokat. | Az érdekes hírrel kapcsolatban kérdést intéztünk Pongrácz Albert igazgatóhoz, aki a következőket mondotta: — A tranzakció alig két héttel ezelőtt perfektuálódott és természetesen a legnagyobb titokban készítették elő. Tulajdonképen nem történt más, csak az, hogy a magyarországi, az ausztriai és az utódállamok területén lévő telepek részvényeit a londoni Imperial Continental Gas Assotiation eladta a bécsi Vereinigte Electrocitát Actien Gesellschafft-nak, amelynél eddig a részvények mintegy 20°/o-ka volt, mig a londoni érdekeltség nyolcvan százalékos részvénytöbbséggel rendelkezett. A bécsi érdekeltséghez erős magyar érdekeltségek is tartoznak. Az Egyesült Gáz és Villamossági Rt, amelyhez a szegedi telep is tarlozik, továbbra is külön üzleti kezelés alatt marad, arról nincs szó, hogy a szegedi részvénytársaság önálló részvénytársasággá alakulna ál. — A helvzel tehát csak annyiban változott, hogy ezután az ügykezelés tempója lényegesen meggyorsul, mivel az igazgatóság székhelye London helyett Bécsben lesz. — A polgármeslernek bejelentettem, hogy az uj tulajdonosok kedden jelennek meg nála tisztelgő látogatáson. Értesülésem szerint Szegedre jön Ernst Eggert, a Vereinigte Electrocitát vezérigazgatója, Rudolf Ernst igazgató, a bécsi igazgatóság még két másik vezelő tisztviselője, rajtuk kívül a budapesti igazgatóság részéről Vmheiser vezérigazgató és Jaszovszky főmérnök. Látogatásuknak a bemutatkozáson kívül célja az is, hogy a polgármesterrel közvetlenül tárgyalják le a városnak, különösen a külvárosrészek világítására vonatkozó kívánságait. Mi a magunk részéről a tervezetei már elkészítettük, ezl azonban csak akkor terjesztjük majd az uj igazgatóság elé, amikor az igazgatóság tagjai a polgármestertől közvetlenül tájékozódnak a helyzetről. Az igazgatók három napig maradnak Szegeden. az A fin megverte az apját, — apa meghalt, a fiu megmérgezte magát. eves éves fiát. A helyszínre kirí halál nlcát mifidezideig Budapest, április G. Ma délután értesítették a főkapitányságot, hogy Óbudán, a Vihar-ucca 15. számú házban lakásukon holtan találták Fiedler Lajos 68 éves nyűg. fősz ám tanácsost és Jenő nevü 23 szállott bizottság }nem tudta megállapítani. Három feltevés van. Lehetséges, hogy mindkettőjüket meggyilkolták és kirabolták, lehetséges, hogy a fiu megölte az apját majd öngyilkosságot kövelett el, a harmadik feltevés az, hogy az apa és a fia közös elhatározással követtek el öngyilkosságot. A rendőri nyomozás elsősorban a rendőrorvos vizsgálata és a szomszédok kihallgatása után megállapította, hogy bűncselekmény nem forog fenn. A nyomozás adalai alapján a rendőrség a tényállást ugy konstruálta meg, hogy Fiedler Lajos, aki Jenő nevü fiával állandó torzsalkodásban élt, agyvérzés következtében halt meg, valószínűleg hétfőn este. Hétfőn délután ugyanis apa és fia veszekedtek és ennek során Fiedler Jenő apját tettleg is inzultálta. Azután eltávozott hazulról, Fiedler Lajos pedig, a veszekedés okozta izgalom következtében agyvérzést kapott és a félreeső helyen meghalt. Fia kedden éjjel jött haza és megrémült, amikor apját liollan találta. A halál, ugy látszik, annyira megrendítette a fiút, hogy elhatározta az öngyilkosságot és eddig még ismerd len méreggel, luminállal, vagy veronállal azl végre is hajlolta. Hátrahagyott levelében azt írta. hogy az öngyilkosság gondolalát apja halála érlelte meg benne. A tényállás alapján a rendőrség a nyomozási, befejezte és a holttesteket a törvényszéki orvostani intézetbe szállíttatta. Egy forradalmár főnemes II. József korában. Dr. Csaba Jenő előadása gróí Batthyány AlafosróS. (A Délmagyarorszag munkatársától) Az ügyelem Barátok Egyesülelének bölcsészeti szakosztályában szerda délután dr. Csaba Jenő piarista tanár B a 11 h y á n y h a z a á r u 1 á s i pöre« címen rendkívül érdekes előadást tarlóit. — Batthyány Alajos, aki a XVIII. század végén és a XIX. század elején élt — mondotta előadásában —, korának egyik legl'elvilágosodotlabb mágnása volt. Kora állandóan melegen ünnepelte, .Martinovics és Laczkovics a magyar mágnások ékkövén ek tartották. Ez a Batthyány gróf, aki Mária Teréziának főasztalnokmestere és császári, királyi kamarás is volt, a magyar közállapotokról négykötetes munkát irt: Ad anicam aurem cimen. Könyvében hatalmas elaboratumot dolgozott ki, hogy miképpen lehelne Magyarországot a jólét és szabadság aljára vezetni. Csodálatos dolgok vannak ebben a könyvben. Elmondja Batthyány, hogy a 7.000.000 lakosú Magyarország földjének háromnegyedrésze háromszáz húszon ötezer nemes ember kezén van. A többi lakos jobbágy, akinek sürgős felszabadítását kívánta Batthyány. De még ennél sokkal tovább ment. Kövelelte, hogy szüntessék meg a majorátusokat, kövelelte, hogy az országgyűlési követek, ha elmennek a diétára, költségeiket ne a szegény jobbágyaikkal fizettessék meg. A jobbágyot ne hagyják tudatlanságban, müveletlenségben. Azt kívánta, hogy a jobbágyok emberségesebb helyzetbe kerüljenek, mert csak így lehetnek jó állampolgárai a h a 7. á n a k. Nem feledkezett meg a koldusokról sem, akikkel kapcsolatban felvetette azt az eszmét, lvogy gyűjtsék őket össze, vizsgáltassák meg orvosokkal és akik valóban elaggottak, munkaképtelenek, vagy rokkantak, azokat utalják szegényházba, a többinek pedig szerezz euek munkaalkalmai. — A legjobb államformának a demokratikus királyságot tartotta. Szerinte a király az ország első tisztviselője. Ő az, aki legelőször akarta megvalósítani a tisztviselők nyugellátását. Először beszélt az országgyűlés rendes házszabályairól. A vármegyei börtönrendszer megszüntetését is kívánta, ellene volt a halálbüntetésnek. A polgári házasság gondolata is felmerült nála, állami oktatást sürget, amelynek tantárgyait maga az állam határozza meg és azok Közé lel kell venni a h a d á s z a t o t és — az újságolvasást. — Azt kívánta Batthyány, hogy a tanítókat jobban dolálják. Ölvén forint évi fizetése volt akkor egy tanítónak, ugyanann y i, m int egy u r as á gi kocsis n a k. Egy hang a közönségből: M o s I is k ör ü lb e1ü1 ez a helyzet! — Ha pangott az ipar és kereskedelem, ennek okát a rossz közlekedésben látta Batthyány, moiidolla lovább Csaba Jenő. Utak és hidak építését sürgette léhát. Sürgette a zsidók emancipációját, a nemzeti hadsereg felállítását, törvénybe kívánta lefektetni, hogy a királynak a koronajavakkal együtt ne lehessen löbb birtoka, mint az ország egyharmada. Gazdaggá és szabadd á akarta te n n i a h u ni a n i z m u s n a k ez a nagy barátja Magyarországot. Ellene volt a szerzetességnek, a nagy püspöki vagyonnak, de annál inkább követelte a plébánosok magasabb javadalmazását és azt irta, hogy a vallás csak addig kell. mig felebaráti szeretetei hirdet. — Ballhyánynak erre a könyvére egy K e n y er e s i nevü nagyszombati őrkanonok Analízis című munkájában válaszolt, összeütközésbe került azonban Batthyány Saitz Leóval is, a jozefinizmus úgynevezett »kalapácsával«, aki papramorgónak, bocskorbőrpofáju csitf embernek titulálta a grófot Könyvének megjelenése után sok évvel kezdett ékdeklődni az udvari kancellária, hogy tulajdonképen miket irogatott össze ebben a könyvében Batthyány és mindenáron nagy sajtópört akarlak akasztani a nyakába. A gróf azonban ügyesen védekezett felterjesztésében azt írván, hogy második Lipót császár ezl a könyvét igen jól ismerte és ezért ől egyáltalán nem korliolla meg. Ezt a védekezését gróf M a j 1 á t h ügyész is magáévá tette és ilyen értelmű felterjesztést is tett a kancelláriának. A nádor erre azzal a kikötéssel, hogyha Batthyány letesz ezekről az eszmékről és nem vallja tovább ezeket az elveket, az eljárási nem is indítja meg Batthyány Alajos ellen. Csaba Jenő tetszéssel fogadolt előadása előtt a bölcsészeti szakosztály évi közgyűlését tartotta meg, amelyen dr. Buda y Árpád egyetemi tanár elnökölt. Banner János főtitkár jelentésében beszámolt arról, hogy milyen tudományos munkásságot fejtett ki a szakosztály, amely az elmúlt évben husz előadást tartolt. Ezulán megejtették a tíSztujitást, amelynek eredményeképen elnök lett: