Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-12 / 85. szám

11 DftLMAGYARORSZAG 1927 április 6. nem nyilatkozik. — Nem mondom meg, majd holnap kitudódik ugy is. A közönség várhat még huszonnégy óráig. — A közönség nem szereti a befejezett tényeket, amelyeken már nem lehet változtatni, a közönség esetleg kritikát szeretne mondani a tanács szándékáról és a tanács esetleg megszívlelhetné 'a közönség kritikáját. Hiába minden. A közigazgatási fascizmus nem törődik a közönség akaratával, véleményével, befejezett tények elé akarja állítani a közönséget. — Hát a Faragó Ödönnel folytatott tárgyalások befejeződtek-e már — kérdezzük. — Ezt Fodor Jenő tudja. Elmegyünk Fodor Jenőhöz, kérdéseink róla j is válaszolatlanul pattannak vissza. Nem mond • semmit, ínég annyit sem, mint a polgármester, j Amikor közöljük vele, hogy mit mondott a ! MMMWMMMMMMM l>olgarmester, titokzatosan csak ennyit mond rá: — A polgármester ur mondotta? Akkor igg is lehel. A Faragó-ügy iránt érdeklődünk. — fin kérem nem tudok semmit ebben az ügyben Simkó főügyész ur tárgyalt, tőle tessék kérdezni. Lemegyünk a tisztiügyészség hivatalába. Dr. Simkó Elemér tb. főügyész ajtaján kék plajbásszal irt cédula lóg: »Beteg«. Legalább egy hete ott lóg már. Az ajtó természetesen zárva van. A városházán a nagy közlékenység következtében még megtudtunk annyit, hogy ki nem lesz a művezető. Nem lesz például Hegedűs Gyula, nem lesz Kürthy György, nem lesz Asszonyi László, de Alapi Nándor sem, nincsenek kombinácsióban szegediek, mert Fodor Jenő feltéllenül a fővárosból kiván hozni valami előkelő idegent. MMMMMMMMIMMMI ^«WMMM«MMfM Kisebb földrengés volt vasárnap Kecskeméten. Nagykörösön és Félegy Oá.zán is érezték a földlökéseket. Budapest, április 11. Az egyetemi földrengés! obszervatórium az utóbbi időben mind gyakrabban jelez olyan földrengéseket, amelyeknek központja az ország határain belül van. Néhány héttel ezelőtt, mint ismeretes, Várpalotán és környékén éreztek erősebb földlökéseket« Egy-két napja pedig a Dunántul másik részén. Somogyban volt kisebb földrengés. A dunántúli földlökések után most az Alföldről jelentenek földrengéseket. A budapesti löldrengési obszervatóriumhoz vasárnap délután rövid távirat érkezett Kecskemétről, amelyben arról adnak hirt, hogy a város területén egy óra negyvenegy perckor heves földrengést észleltek. Vasárnap délután háromnegyed 2 órakor erős moraj kíséretében három fölfelé irányuló földlökést észlelt a lakosság. A lökések rövid időközben háromszor egymásután ismétlődtek anélkül, hoogy bármilyen tárgy is elmozdult volna a helyéről, vagy a házakon repedés mutatkozott volna. Minden olyan hiradás, amely azt mondja, hogy képek hulltak volna le a falról, kémények dőltek össze, nem felel meg a valóságnak. A tegnapi földlökések hasonlítanak azokhoz az előrengésekhez, amelyek az 1911-iki kecskeméti nagy földrengést megelőzték. Nagykőrösről, Ceglédről és Kiskunfélegyházáról ugyancsak az a hír érkezett, hogy vasárnap délután ugyancsak földrengéseket észleltek. Háromszáz pár cipő pusziul! el a Vénus-clpőgyári halálos szerencsétlenségnél. (A Délmagyarország munkatársától) Ismeretes, hogy a Vénuscipőgyár palánki épületét is kisajátította a város és a tulajdonosokkal történt megállapodás értelmében a házal április elsejére meg Is kellett volna kapnia. A március utolsó napjaiban történt halálos baleset következtében a gyár tulajdonosai most haladékot kértek a tanácstól a kiköltözésre Kérelmüket azzal indokolták meg, hogy a falomlás következtében mintegy háromszáz pár kész, illetve készülő cipő megrongálódott és igy a húsvéti rendeléseket nem szállíthatja le a gyár, különösen akkor nem, ha meg kell kezdenie a költözködést. A tanács a kérelmet indokoltnak találta és május elsejéig haladékot adotl a gyárnak. A gyár tulajdonosai azt is bejelentették, hogy a gyár részvénytársasággá kiván átalakulni. Ezzel kapcsolatban azt kérlek a tanácstól, hogy azt a bérleti szerződést, amelyet o Mikszáth Kálmán-uccai városi bérházra kötöttek, ruházza át a város a megalakítandó részvénytársaságra. A tanács ebben az ügyben nem hozott határozatot, hanem kimondotta, hogy a kérelem teljesítéséről csakis akkor hajlandó tárgyalni, ha a jelenlegi tulajdonosok aláirják azt a megállapodási, amely hosszas tárgyalások ulán létrejött a tulajdonosok és a város között a gyárépület kisajátítása ügyében Végre is Tóth Béla kapla a megbízást a technologusok megvendégelésére. — Most gytín a legsúlyosabb akta, — referált tovább Oaál Endre —. Az ujszegedi kapu. A két szélső oszlopa elkészült, most teszik majd rá a láncot. De szebbet akarnak, mint amilyen az eredeti tervben voll. 1146 pengővel igy drágább lesz. — Te Bandi, biztos, hogy kapu az a kapu — riadt fel a polgármester —, nem valami uj Széchenyi fürdő az ? — Minden közigazgatási ügy kisebbnagyobb mértékben Széchenyi-fürdő — szólt közbe Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos. — Az eredeti költségelőirás rendszerint azért bizonyul kevésnek a végén, mert közben löbbet kíván csináltatni, többet és szebbet a a város. — Nem szeretem én az ilyesmit Domi — tiltakozott a polgármester. — Olt kell valami hibának lenni, ahol huszonötmilliárd ötvenötmilliárdra dagad. Tyhüj, ha nekem Ötvenmilliárdom volna, mindjárt épiltetnék belőle egy filigrános felhőkarcolót. — A Somogyi-telepre — tette hozzá valaki. — Akár oda is. Tizenöt emeletes lenne. Úgyis azt mondják, hogy Szegeden minden lakás nedves. Kiváncsi vagyok, hogy a tizenötödik emelelre hogy szivárogna fel a szegedi nedvesség. A tanács végül mégis megszavazta a többletkiadást, meri a bemutatott minta meggyőzte arról, hogy szebb, cilrább lesz a kapu lánca. A baromfitenyésztés a többtermelés szolgálatában. A kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági érdekképviseletek vilaülése. » (A Dél in agyarország munkatársától) A Szegedi Baromfitenyésztők Egyesületének vitaülése, amelynek előzményeivel a Dél magyarország a közelmúltban foglalkozott, vasárnap délelőtt többszáz főnyi hallgatóság előtt zajlott le a városháza közgyűlési termében. Dr. Ditróy Gábor egyetemi tanár nyitotta meg a vitaülést, majd dr. Ornstein Lipót, a Hűtőház igazgatója tartotta meg előadását. Kidomborította azt a kontrasztot, amely a baromfitenyésztés fontossága és a költségvetésnek úgyszólván teljes részvétlensége közöli fennáll és kéri a kormányt, hogy ezt a hiányt pótolja. Felhívja a város tanácsának figyelmét arra, hogy Szegednek, mint birtokmegoszlási viszonyainál fogva különösen alkalmas területnek, elsősorban kell a megértés tanúbizonyságát adnia. Bámulat arra, hogy az egyetemi és egyéb építkezések terén hozott áldozatokhoz képest milyen minimális összeget igényel a baromfitenyésztés támogatása és kifejti, hogy az ettől várható eredmény nem csak a gazdasági vasul üzemét fogja kifizetővé tenni, hanem a kinálat szaporodásával olcsóbbá leszi a lakosság megélhetéséi és jelentős exporlcé.gek ideözönlésével élénkséget hoz a stagnálásra kényszeritett szegedi ipar és kereskedelem vérkeringése. B é k é s s y miniszteri tanácsos hozzászólásában azt tanácsolta, hogy a baromfitenyésztés terén érdekelt kerületek hívják fel képviselőik figyelmét ennek a kérdésnek a fontosságára. Kéri a polgármestert, hogy addig is, amíg a költségvetésben ez kérdés kellő méltánylásra talál, tegye lehetővé a saját hatáskörében a szegedi egyesület támogatását. S o nio g y i Szilveszter polgármester hosszabb felszólalásában elismeri, hogy ezt a nagyfontosságú kérdést eddig kissé mostohán kezelték. Teljes megértés:sel van az eszme iránt, kész azt minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni. Ezután W i m ni e r Fülöp a kamara, dr. V arunnai Aurél az O.MKK képviseletében beszélnek a kértlés nagy gazdasági jelentőségéről és a legmesszebbmenő támogatásról biztosítják az egyesületet. Felszólallak még Kemény Szilárd, Szőnyey Gyula a békéscsabai társegyesület kiküldöttje és Benczés Gábor. Ezután Ditróy elnök kiosztotta az udvardijazas okleveleit. A vendégek lisztelelére az egyesület vezetősége a Hágiban társasebódel adott. Széchenyi-fürdő és „filigrános"felhőkarcolók a szegedi tanácsülésen. (A Délmagyarország munkatársától) Jó kedve volt hétfőn a tek. Tanácsnak. Mosolyogva folyt a tárgyalás, a város ügyeinek, bajainak intézése, mintha a vasárnapi pihenésszülte jó hangulat prolongálódott volna hétfőre is. Vidáman folyt a tárgytól független, vagy pedig azzal csak valami különös eszmetársitás révén kapcsolatos beszélgetés, a polgármester kezében vidáman sercegett a toll, még Rack Lipót finánctanácsnok is mosolyogva adta elő előadni valóját. A vidámság még fokozódolt, amikor Oaál Endre kulturszenátor ült az előadói székbe és káprázatos gyorsasággal mesélte el, hogy ki mennyi segélyt kér és miféle célra a várostól. A segélykérők számára a szokatlan vidámság következtében jól kezdődött a hét. A tanács valahogy megfeledkezett arról a régebben hozott és eddig szigorúan alkalmazott elvi határozatáról, hogy az összes segélykérelmeket összegyűjti és három hónaponkint a pénzügyi bizottság elé terjeszti véleményezés végeit. Igaz, hogy Gaál Endre ügyes taktikával igy kezdte az előadást: — Itt van kérem a Széphalom cimü folyóirat szerkesztőinek az instanciája. Segélyt kérnek a várostól a kiadási költségekhez. A polgármester ráirta piros plajbásszal, hogy „segélyezendő". Mennyit adjunk nekik? Én kétezer pengőt javallok, de talán elég lösz a tele is. — Ezret megadunk, — mondták a polgármester arcát kémlelő szenátorok és a polgármester rábólintotta a helybenhagyást. — Van ennél súlyosabb is. A technologusok meg akarják alakítani a szegedi szakosztályukat. Ebédel kérnek a várostól tíztizenkét budapesti vendég számára. Javallom, hogy hivja meg őket a polgármester és nyújtsa be a számlát a városhoz. A polgármester a fejét rázta, ő nem vállalkozik rá, mert nincs ideje hozzá. Rendezze meg az ebédet a kulturszenátor. — Olyan rendezze, aki tudja szórni a város pénzit — hárította el a megtiszteltetést Gaál Endre, a többiek pedig kérdő szemmel nézlek rá. — Ki szórfa közülünk a város pénzét ? — kérdezte dr. Tóth Béla. A polgármester azonnal felcsapott békebírónak és kijelentette, hogy a pénzügyi szenátor a város hivatásos pénzköltője. Minden kiadásra ő teremt fedezetet. I Selyemáruház. Raktárunkal kibővítettük confectióval Raktáron tartunk modlcll tavaszi kabátokat, ruhákat s dus választékban, jutányos árakon. Mértékszerinti rendeléseket vállalunk. BRAUN MIHÁLY ffifo1