Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-08 / 82. szám

2 DftLMAGYAKORSZAfî 1927 április 8. rád uccáin. Ali Ochri bég hosszasan nyilat­kozóit ujságirók előtt az albániai terrorról és elmondotta hogy ma már csupán azok­nak az éleLe van biztonságban, akik feltétlen hivei Achmcd Zogu bégnek. Albániában ma már nincsen törvény. Ach­ined Zogu bég azt teszi, amil akar, sulba dobta a parlamentet, kormányt és törvénye­ket. A lakosság körében a hangulat rendkívül ; elkeseredett, a katolikus és ortodox törzsek ; lázonganak a muzulmán diktátor ellen. Nagy ! az elégedetlenség a hivatalnokok között is, akik hat hónap óta nem kaplak fizetést. Ke­gyetlen szigorral jár el Achmed Zogu a kül­földi ujságirók ellen, akik nem olyan tudósí­tásokat írnak, aminőket ők akarnak. Budapest, április 7. Zsitvay Tibor elnök tíz ! órakor nyitotta meg a képviselőház mai ülését ; alig öt-hal képviselő jelenlétében. Miután be- j jelenti, hogy Dréhr Imre enyingi mandátuma- j ról lemond, rögtön ál is tértek a külügyi 1 tárca költségvetésének tárgyalására. Görgey István előadó hosszabb beszédben méltatta az olasz­magyar barátsági szerződés megkötésének je­lentőségét. — Olaszország támogatásának megszerzése fordulópontot jelent a magyar politikában. Ez az első eset, hogy egy nagyhalalom elis­merte egyenrangúságunkat és ezzel héteszten­dős jiolitikai izoláltságunknak a végére ér­keztünk. Az előadó ezután annak a megértésnek a jelentőségéről lx;szélt, amelyet Magyarország a Népszövetségben talált. Majd a külügyi liszt­viselői kar érdemeit hangsúlyozta. — Ami a költségvetés részleteit illeti — folytatta Görgey —, a külügyi tárcát nem le­hel pazarlással vádolni, mert hiszen követeink és ügyvivőink a legmesszebbmenő takarékos­ság elvéhez alkalmazkodnak. A mást folyó költségvetési évben 602-ről 570-re csökkentet­tük a létszámot. Miután Gaál Gaszlon szives volt érdeklődni az angol létszám iránt, ezeket az adatokat is bemutatom. Beck Lajos: Itt van Malasics, majd ellen­őrzi ! Görgey István: Szükséges előrebocsátanom... Gaál Gaszton: Hogy Anglia világbirodalom! (Derültség a baloldalon.) Görgey István: ... hogy az angol külügyi szolgálatot két hivatal látja el. Maga a külügyi hivatal és a külkereskedelmi hivatal. A kül­ügyi hivatal állandó létszáma 430 főliől áll. Gaál Gaszton: Szóval kétharmada a magyar külügyi szolgálatnak! Görgey István: Angliában ezen a létszámon felül még 657 tisztviselő dolgozik a külügyi hivatal számára, nem számítva ide az altiszte­ket és a szolgákat. Gaál Gaszton: Szóval annyi, mint Magyar­országon. fis Anglia világbirodalom. Görgey István: Végeredményben a magyar létszámnak legalább tízszereséi alkalmazza Anglia a külügyi szolgálatban Gaál Gaszton: Az a pici kis Anglia! Görgey István: Kéri a költségvetés elfoga­dását. Malasics Géza mondja az első felszólaló: A miniszterelnök —, 01aszországl)an ünnepelteti magát! Iteischl Richárd: A Lázár- és a Móríc-rend­del a nyakában' Malasics Géza: A Lázár-rend a stílszerű, mert a Lázárok mi vagyunk, de most a miniszter­elnök is Móric lelt. (Derültség a Ház minden olda­lán Puccsal vádolta meg az elnökséget, amiéri az ülést ixmtban tíz órakor kezd le meg. '/. s i 1 v a y Tibor kijelenti, hogy tudomására hoz­za a Iláznak, hogy az ebédszünetet is megszünteti a részletes vita tartamá­ra (Ideges mozgás a Ház minden oldalán.) Malasics Géza: Tendenciát Iát abban, hogy a m i n i s z1 e r e 1 n ö k ki akarja vonni ma­gái az alól a felelősségrevonás alól, amelyben az ellenzék részesíte­né öt külpolitikai magatartása miatt Elhibázott külpolitikának tartja, hogy F i u m é r a vonatkozó in e g á 11 a p o d á­sokat köt a kor m á n y a n é 1 k ü 1, hogy a jugoszláv kor m á n n y a 1 m e g­tárgyalta volna előbb a tarifális e n g e d m é n y okol, amelyek nélkül a fiumei kikötő hasznavehetetlenné v á 1 i k M a g y arország s z á m á r a. A kor­mánynak kötelessége a jugoszláv kormánnyal jó­barátságba és szociális gazdasági kapcsolatba Éles ellenzéki kritikák a kormány külpolitikai gazdálkodásáról. A Ház részleteiben is elfogadta a Külügyi tárca Költségvetését j és megKezdte a népjóléti tárca tárgyalását. lépni, mert ez gazdasági szempontból sokkal fontosabb, mint az olasz ori­entáció. Támadja a kormányt, amely az an­gol konzervatív polilíka uszályhordozója a Bal­kánon. Vegye tudomásul végre a kor­mány, hogy a magyar nép sem az olasz sem pedig angol érdekekért nem fog háborúskodni. A magyar nép eleget vérzett a világháborúban a Habsburg-ház érdekében, az ak­kori külügyminiszterek hitványság a miatt. Zsitvay Tibor: Rendreutasítom a képviselő urat! Malasics Géza: Belátom, hogy inparlamentá­ris kifejezést használtam s ezért bocsánatot ké­rek, de az 1914. é; v külügyminisztere sokkal súlyosabb kritikát is megér­demelne. Háborús csökevénynek tekinti a vízumokat. Meg kell kezdeni a szomszédos államokkal a tár­gyalásokat a vizűm ok eltörlése érdekében. Erre vonatkozóan határozati javaslatot nyújt bc. Sa jnálattal állapítja meg, hogy a k ü 1 ü g y i költségek évről-évre emelkednek. — Ma Magyarországon a külügyminisztérium politikai osztálya nagyobb létszámmal dolgozik, mint az angol birodalom külügyminisztériuma. Megemlíti, hogy a sajtószolgálatra kiutalt 360 ezer pengőn kívül külföldi sajtóinformáció ci­mén 069.280 pengő, tehát összese 11 1,029,280 pengő van előirányozva sajtó cél ok­ra. Ez a horribilis összeg elviselhetetlen. Rolhenstein Mór: Sir William Go ód­nak nagyok az igényei! (Mozgás.) Malasics Géza ezulán egész sereg példát hoz fel annak bizonyítására, hogy a sajtóköltségek eredménytelenül vesznek el. Amidőn felemlíti az Action Française legutóbbi cikkét, amelyei a Magyar Távirati utján a budapesti lapok is közöllek, az elnök rendreutasítja, mert a lapot Malasics Géza gyilkos krakéler lapnak mondja. Malasics Géza erre így válaszol : — Az elnök urnák talán igaza van, de engedje meg nekem, hogy inkább a pápa vélemé­nyén legyek, aki bizonyára tudja, hogy miért tiltotta meg a franciaor­szági katolikusoknak e lap olvasását. Várnai Dániel: Ezzel a lappal vonatkozásban csak illemhelyről lehet beszélni. (Zaj.) Malasics Géza: Minthogy a külügyi tárca tárgyalásánál a miniszterelnök nincs tithon, már eleve bizalmatlansággal kell viseltetnem e költ­ségvetés iránt s a költségvetést nem fogadom cl. Wolff Károly: — Teljes bizalommal látom, hogy a kormány a külpolitikai aktivitás terére lépett. Hangsúlyoz­nom kelt azonban, hogy hiába csinál a magyar kormány külpolitikai szerződéseket, ezek ered­ménytelenek maradnak, amíg az európai gazdasági egyensúly helyre nem áll. Ez pedig nem állhat helyre mindaddig, amig a trianoni békeszerző­dést revízió alá nem veszik. (Helyeslés a kormánypárton és a bal­oldalon.) — Európának be kell látnia, hogy olyan egy­ségei, mint amilyent Magyarország képvisel, nem lehet büntetlenül da­rabokra vagdalni. H a s s a y Károly : Ez i g y van! Wolfl' Károly: Az a barátsági szerződés, a melyei a miniszterelnök aláirt, s amely jogi és erkölcsi alapon köttetett meg, nem jelenlheíti a trianoni békeszerződés újólagos megerősítését. Meg kell jegyeznem, hogy a körülöltünk fekvő ál­lamokkal, elsősorban Jugoszláviával szem­ben is barátságos álláspontra kívá­nunk helyezkedni. R a s s a y Károly : Nagyon helyes! Wolff Károly: Vegye ludomásul Európa köz­véleménye. hogy csak olyan békeszerződés lehet kölelező egy nemzetre, amelyet nem kényszer­helyzetben, hanem a sziv és ész tuda­tos elhatározásával irtak alá. Beck Lajos a következő szónok : — Wilson álmodozása az ideális népszövetségről meg nem valósitható álom volt. Köthetnek ba­ráti szerződéseket, ezek iránt tisztelettel viseltetik mindenki, de óva kell i 111 e n i mindenkit ezek­nek a szerződéseknek a túlér­tékelésétől. Káosz uralkodik egész Európában. A vörös kéz tüzesóvákat dobál mindenüvé, az angol világuralom felgvujtása céljából. A bom­bák zsinórjai Moszkvába vezetnek. Anglia tudja, hogy le kell számolnia ellenségével, Szovjetoroszor­szággal. Ez a leszámolás az angolszász faj leszámolása lesz a szlávok kai. De egyúttal leszámolása a polgári társadal­mi gondolatnak« a kommuniz­mussal. Anglia uj európai politikát csinál, meri tudja, hogy lehetetlen, hogy amikor rálép a leszámolás útjára, tisztázatlan európai helyzet legyen a háta mögött. A kirobbanás azonban egyelőre még el­maradt, mert ezt a kirobbanást Anglia anyagi helyzete sem engedi meg. — Romániának revízió alá kell vennie felfo­gását velünk szemben. Mi Jugoszláviával szem­ben is előzékenységet tanúsítottunk. Keleteurópa kialakításában Angliának van vezetőszerepe és Anglia tartja kezében azt, hogy lehetséges-e egy egységes politikai alapot teremleni Keleteurópá­ban. Utána Lakatos Gyula szólal fel, aki összehasonlítja Magyarország mai külpolitikai helyzetét a nyolc év előtti helyzet­tel és azt a megállapítási vonja le, hogy helyze­tünk igen erősen javult. Lakatos Gyula beszéde közben lépeti az ülés­terembe Klebelsberg Kunó gróf kultuszmi­niszter. Amikor a jobboldalon észrevették, zajos éljenzésbe és tapsba törlek ki. Ezután . ! Walkó Lajos külügyminiszter állott fel szólásra. — A vita folyamán felmerült az az aggály — mondotta a külügyminiszter —, hogy időszerű-e a külügyi tárca költségvetését most tárgyalni. Mindazonáltal respektálni óhajtjuk a képviselők egy részének felfogását és kijelentem, hogy mind a miniszterelnök ur, mind pedig én, keresni fog­juk az alkalmai a miniszterelnök ur visszatérése ulán, hogy a kérdések részletes megvitatásának lehetősége meglegyen. — Azt az állítást is hallottam, mintha Magyar­ország háborúra készülődnék. (Napv zaj, az elnök csenget.) Jú-nossy Gábor: Malasics csak neg. t i v e mond o t t a. ~ Malasics Géza: Csak felolvastam cikkekel, idéztem a külföldi sajtóból. W a 1 kó Lajos: Mindazok a cikkek, ame­lyek arról szólnak, hogy nem békés szándékaink volnának, alaptalanok. Most volt éppen szó a katonai kontrol megszüntetéséről és ennek a kapcsán íródtak azok a cikkek, amelyek tisztán propagandisztikus célúak és ne tévesszenek meg senkit. — A fiumei kérdést illetőleg a megoldás még nem jutott előre. Mindenesetre nagyon fon­tos a jugoszláv tranzit-kérdés megol­dása. Amig ez meg nem történik, a prob­léma megoldva nincs. — Ami Malasicsnak a külügyminisztérium lét­számára vonatkozó megjegyzéseit illeti, kí kell jelentenem, hogy a külügyminisztérium központ­jában megfontoltan tartunk nagyobb létszámot, mint amennyire szüksé­günk volna, mert a külföldi képviseletek fo­kozatos kiépítés alatt állanak és egy-egy uj kép­viselet felállításánál mindenesetre sokkal helye­sebb, hogyha miniszteriális gyakorlat­tal bíró emberek kerül he tnek szóba. Ezért van szükség nagyobb tisztviselői karra. M i­helyt nem lesz rá szükség, nyomban csökkenteni fogjuk a létszámot. — Meg kell állapítani, hogy külpolitikai meg­ítélésünkben van haladás. Ezt az ellenzéki oldal­ról is elismerik és ezért nyugodtan kérhetem a külügyi költségvetés elfogadását. A Iláz ezulán általánosságban elfogad­ja a külügyi költségvetést, Malasics határozati javaslatát elveti. A részletes tárgyalás. A cimhez Malasics Géza szóiolt. Elismeri, hogy az angol külügyminisztériumban 600 nál több lisztviselő dolgozik, azonban ezek nincsenek a központban. Ezután az egyes címeket és rovatokai tár­gyalják le. A negyedik rovatnál Malasics Géza a ren­delkezési alap 163.200 pengős tételének tör­lését indítványozza A Ház a tételt változatlanul fogadta el. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom