Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-05 / 79. szám

1927 ^ágrili is 5. DÉLM AGY AROHSZ ÁG „A város részéről tényleg biríokháboritás történi/' A törvényszék érdekes ítélete a kisvasút körül megindult pörben. — A bíróság J elutasította a keresetet, de a költségekben a várost marasztalta el. (A Délmagyarország munkatársától.) Az alsóianyai kisvasul épilésével kapcsolatban a vasútvonal mellett elterülő ingatlanok tulajdonosai — mint ismeretes — számos pört indilottak a város ellen A kisajátítási körzetben iekvő Ingatlanok tulajdonosai ugyanis jogtalannak tartották a kisajátítási eljárást és tiltakoztak az ellen, hogy a város még a kártalanítás előtt a tulajdonosok beleegyezése nélkül kezdte meg a vasutépitést Az első blrtokvisszahelyezési keresetet januárban tárgyalta a szegedi járásbíróság. A kereset szerint a város 1926 tavaszán Vass Jánosnénak a Szeged-állomás mögötti Ingatlanából 56 négyszögölet jogtalanul lefoglalt és ezzel a tulajdonosnak négymillió korona kárt okozott. A város a lefoglalt területre töltést vont, arra vasutat épitett és azzal a birtokost birtokában megkárosította. A panaszló keresetében arra kérte kötelezni a várost, hogy a vasút töltését bontassa le, távolítsa el az arra épített vasúti berendezéseket és a jogtalanul elveit birtokát adja vissza. A járásbíróság elutasította a keresetet. Megállapította a bíróság, hogy a város eljárása jogos és jóhiszemű volt. A panaszló a kisajátítási tárgyalások alkalmával a kisajátítás ellen nem emelt kifogást és igy keresetével el kellett utasitani. Felebbezés folytán az érdekes keresettel egyszer már foglalkozott a törvényszék Weisztanácsa, amikor is elrendelte Vass Jánosné kihallgatását. A hétfői folytatólagos tárgyaláson Vass Jánosné elmondotta, hogy 1926 tavaszán bevetette földjét. Amikor néhány nap múlva kiment földjére, azt látta,, hogy ott idegen emberek töltést épitettek. 0 a kisajátításba nem egyezett bele, kötelezvényt nem irt alá és Igy a város cselekedete jogtalan eljárás. Vass Jánosné kihallgatása után dr. Mezey Pál a járásbíróság Ítéletének megsemmisülsét kérte, majd a bíróság meghozta Ítéletét A törvényszék Ítéletében helybenhagyta a járásbíróság Ítéletét. Megállapította azonban, hogy a város részéről tényleg biriokháboritás történt, amikor a város Koss Jánosné megkérdezése nélkül kezdte annak földjére építeni a kísvasutat, A város ezen jogtalan ténykedése azonban jogszerű tartalmat nyert azzal, hogy a kereskedelmi miniszter megengedte a városnak, hogy a tulajdonos beleegyezése nélkül is végrehajthatja a kisajátítási eljárást, ha a kisajátított földterületek megváltási árát bírói letétbe helyezi. A város ezt utólag megtette és igy a kisajátítási eljárás ellen pörnek helye nincsen. — A város azonban — mondotta az ítélet indoklása — okot adott a blrtokvisszahelyezési pör megindítására és igy az összes j felmerült pörköltségekben a bíróság a várost I marasztalta el. | Az itélet jogerős. „Születnek, szenvednek, megßalnak Kétly Anna nagy beszéde a munkásasszonyokról a nők napján. (A Délmagyarország munkatársától.) A szociáldemokrata párt női szervezetei minden év áprilisában megünneplik a nők napját. Csöndes, bensőséges ünnepe ez a munLásasszonyoknak, az elét gondverte robotosaknak, akiknek az élet szépségeiből alig jut valami és osztályrészük az örökös harc. Ilyenkor összejönnek a Munkásotthonba, megemlékeznek a világ minden részében élő osztályosaikról, szolidáris asszonyszivük még több melegséggel telik meg és ezen a napon minden proletárasszony szive egyszerre dobban össze a derültebb életért. A szegedi munkásasszonyok is az emberi szolidaritásnak ebben az összefogásában áldoztak a nők napján. A Munkásotthon zsúfolásig megtelt asszonyokkal, leányokkal. A munkásdalárda éneke után Dáni Jánosné szavalt igen nagy hatást keltve, majd Két lg Anna országgyűlési képviselő nagy beszédben méltatta a nap jelentőségét. — Három élete van a proletárasszonynak — mondotta —, az egy életnek három tagozása: a proletárasszony szürke élete, a proletáraszelsö amerikai nagy filmje: AI VISZTULA HAJÓSA A BELVÁROSI MOZIBAN. Előadások kezdete: hétköznap 5, 7, 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Telefon 11-85. Korzó Mozi Telefon tl-85. Április 5 én, kedden páratlanul szellemes vígjátéka A PAPUCSHŐS vigjáték 7 felvonásban Azonkívül; ARIDON!AI LOVAS Előadásuk kezdete vasár- él ünnepnap 3, 5, 7 te P, hétköznap 5, 7 te 9 Arakor. OSSI OSWALDA szony tragikus élete és a proletárasszony csodálatos élete. A szürke élet a példabeszéd tömörségében csúcsosodik ki: Születnek, szenvednek, meghalnak... — A tragikus élet a napról-napra megismétlődő kenyérharc, a csöndes panasz és hangos jajszó egyforma mennyisége, a munkátlanság néha évekig húzódó keserű állapota. A csodálatos élet a proletárasszony vallásossága, az a különös, erős, SZÍVÓS, elpusztíthatatlan szociálista hit, amely testének lelkének minden részét átjárja. Ez a különös életerő tartja i'ent a munkásasszonyt, akinek szive tele forró és szent vágyakkal, a szép, a jó, a magasabb rendű élet iránt. A rettenetes harcokban kimerült, de nem csüggedő lelke ilyenkor tavasz felé a természet megújulásától kap uj erőre és vágyódik az ünnepekre, amelyek elmélyülést jelentenek számára. — A nők napjának ezen a mai ünnepén a munkásasszony, aki sohasem jut tul munkahelyének, lakásának, városának határain, ezen a napon beletágul a végtelenségbe és várja a vele egysorsuakkal, messzelevőkkel, egylelküekkel a diadalmas holnapot. És ezen a napon szélesre kitárt karokkal állunk a világmindenség előtt és belekiáltjuk szeretetünket a világ összes rádiókészülékeibe, a legtökéletesebb i'elvevőkészülékekbc, a proletárszivekbe a mindenség valamennyi asszonyának szóló szeretetünket: Ila szavunk gyönge is, ha erőnk lankadt is, Veletek egyek vagyunk, egy az életünk, egy a sorsunk. Erősebb testvérek fogadjátok szívesen a gyöngébbek szeretetét! Kétly Anna beszéde óriási hatást váltoll ki a jelenlevőkből és percekig ünnepelték. Kétly Anna beszéde után Taussig Előszavait néhány verset meglepő rátermettséggel, majd a munkásdalárda éneke fejezte be a szegedi munkásasszonyok ünnepét. Thomay lelkész nyugdíjazása az evangélikusok közgyűlése előtt. (A Délmagyarország munkatársától) Az evangélikus egyházközség vasárnap tartotta meg közgyűlését igen nagy számú hivő jelenlétében. A tárgysorozat előtt dr. Pollner Ödön másodelnök elparentálta dr. Prohászka Ottokár püspököt, aki a katolikus egyházfők közül egyike volt azoknak, aki a protestáns egyház iránt a legnagyobb megértést tanúsította. Tátrai Károly felolvasta évi jelentését, amelyben ismertette az egyházi életbe előforduló fontosabb eseményeket, majd az egyház gondnoka ismertette a zárszámadást és az 1927-es költségvetést. A közgyűlés sajnálattal vette tudomásul a püspöknek azt az elhatározását, hogy Tátrai helyettes lelkészt Csépára helyezte át. A közgyűlés másodfelügyelő indítványára a helyettes lelkész eddigi eredményes működéséért hálás köszönetét fejezte ki. örvendetesen vették tudomásul azt az elnöki bejelentést, amely szerint a kultuszminisztérium hozzájárult egy uj iskola építésének költségeihez és hogy a város 50.000 téglát bocsájt az egyház rendelkezésére, kilátásba helyezve a további segélyt. Koós Elemér elhunyt presbiter helyébe presbiterré megválasztották egyhangúlag K n e f f e 1 Sándort. Ezután tárgyalták az elaggott és munkaképtelen lelkész nyugdíjazásának kérdéséi. Az elnöklő másodfelügyelő szép szavakban emlékezett meg az egyház elaggott lelkészének T h o m a y Józsefnek érdemeiről, ismertette a vele és családjával folytatott tárgyalások eredményét s azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a közgyűlés két szobából álló természetbeni lakást az átköltözési költség a temetési költség viselésére való kötelezettség mellett az agg lelkésznek a központi egyházi nyugdíjintézettől járó 2,100.000 korona havi nyugdijat 3,000.000 koronára egészítse ki és az özvegynek éltefogytáig 36 pengő nyugdijat biztosítson. Kikötik azonban, hogv a nyugdíjhoz való hozzájárulása az egyháznak nem lehet több havi 900.000 koronánál. Dr. Rejtő Zoltán ezt a kikötést mellőzni kérte és a 2,100.000 koronának feltétlenül hárommillió koronára való kiegészítését kérte. Roczor Géza ezredes pedig az özvegyi nyugdíj magasabb összegben való megállapítását indítványozta. A közgyűlés azonban változatlanul elfogadta az elnök javaslatát azzal a hozzáadással, hogyha az egyházközség lelkésze április hó 15-ig ezeket a feltételeket el nem fogadja és nem kéri önként nyugdíjazását,