Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-29 / 98. szám

1927 április 29. NELMAGYAHORSZAG 3 Schmidl Ferencet, a jakabszállási pap gyilkosát 13 évi fegyházra ilélle a kecskeméti törvényszék. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A kecskeméti törvényszék három napig tartó tárgyalás után csütörtök délben hirdette ki ítéletét Schmidt Ferenc kereskedő bűnügyében, aki 1926 május 29-én Magyar György katolikus papot a jakabszállási templomban agyonlőtte. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Schmidt Ferencet szándékos, de nem előre megfontolt szándékú emberölés bűntettében és ezért tizenháromévi fegyházra ítélte. A kiszabott büntetésből 10 hónapot kitöltöttnek vett a bíróság. Az indokolás szerint Schmidt annyira degenerált, iszákos, ingerlékeny és elkeseredett volt, hogy tettét inem követhette el előre megfontoltan. Az itélet ellen az ügyész és a védő is felebbezést jelentett be. MMMWMWMMMMIMIMM MMMMMMMM n forgalmi adóhivatal vezetője le akar mondani állásáról. i (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nap előtt terjedt el az a hir, hogy dr. Jájiosi György, a forgalmi adóhivatal vezetője le akar mondani állásáról. A hirt kereskedő körökben és általában a városban érthető meglepetéssel fogadták, mert Jánosi György öt év óla vezeti hivatalát és működése ellen sohasem merült fel kifogás. Szándékainak hátterét senki sem ismeri, ami a legfantasztikusabb találgatásokra ad alkalmat. Kérdési intéztünk Jánosihoz, azonban érdeklődésünkre csak annyit mondott, hogy tényleg foglalkozik a lemondás gondolatával, de elhatározásának okát nem közölte. Illetékes helyen a következő, feltétlenül hiteles információt kaptuk ebben az ügyben: — Dr. Jánosi György azért akar lemondani a fox-galmi adóhivatal vezetéséről, meri egy, nemrég elboesálott főcllenörl a pénzügyminiszter vissza akar helyezni állásába. Aviszszahelyezési akták jelenleg a pénzügyigazgalóságnál vannak és ugv rendelkeznek, hogy az. illető egyelőre háromhónapi próbaidőre helyezendő vissza. Ezután ismét elnyerheti l'őellenőri tisztségét. A városi tanács lesz hivatva dönteni végleg az ügyben és ettől a döntéstől függ, hogy lemond-e Jánosi vagy sem. A forgalmi adóhivatal ellenőreit a város alkalmazta eddig és a pénzügyminiszter csupán azt kívánta, hogy azok névsorát jóváhagyás végett terjessze fel a tanács. Csupán egyszer fordult elő eddig, hogy a pénzügyminiszter nevezett ki egy ellenőrt Szegedre. A városi tanács ezt ugyan tudomásul vette, de csak kivételesen, mert minden ilyen kinevezés a tanács kizárólagos joga. Kél munkásbérházat épil a város a pincelakások lakói számára a külvárosrészekben ? (A Délmagyarország munkatársától.) A csütörtöki tanácsülésen visszhangja támadt a Délmagyarország mai, A bécsi példa cimü vezércikknek, amelynek kiinduló tétele az volt, hogy „a községi politika szociális politika és hogy a közigazgatás tulajdonképen a népjólét községi adminisztrációja, mert lakások, építésügy, élelmezési kérdések, iskolák, kórházak, gyermekvédelmi intézmények, népegészségügyi alkotások, szegényügy s mindezek létesítésének és fentariásának költségeiről való gondoskodás a községi politika*. A csütörtöki tanácsülésen a polgármester minden különösebb bevezetés nélkül kijelentette, hogy valamit keltene csinálnia a városnak a pincelakások lakóival. — Ugy lehetne segíteni ezen a nagy lakás« nyomorúságon, hogy a város épitene egy bérházat a Móravárosrészben és egyet Felsővároson. Ezekben a bérházakban természetesen csak egyszerű kivitelű kislakások lennének és csak azok költözhetnének be, akik tényleg egészségtelen odúkban laknak. A város tényleg nem várhat arra, hogy a magánosok kezdjék meg az építkezést, mert most, a száraz kislakások építésével szociális hivatását kell teljesítenie. Hosszabb tanácskozás indult meg ezután, hogy hol vegye a város az építendő uj munkásházakhoz a szükséges telkeket. Ami telke volt a városnak, azt a közgyűlés mind fel ajánlotta az OFB-nek a tisztviselők házhelyigénylésével kapcsolatban, hogy a magántelektulajdonosokat mentesítse a megváltás alól. így most sem a Felsővároson, sem a Móravárosrészben nincs felhasználható üres telke a városnak. Ami van, az nem alkalmas arra, hogy nagyobb bérházat építsenek rá, mert nincsenek közmüvek rajta. így a városnak venni kell telkeket, ha építkezni akar. S^íó volt arról, hogy az egyik munkásbérházat a Taschler telek egyik felébe épitik fel, de ennek is az akadálya, hogy nincsen csatorna. Szóbakerüli a szeszgyár telke is, amelynek ugyanez a hibája. Fenyő Lajos műszaki tanácsos, aki jelen volt a tanácsülésen, a város Mars-téri üres telkét ajánlotta erre a célra. A lelek öt - hatszáz négyszögöl nagyságú, a közgyűlés ezt az egyet nem ajánlotta fel az OFB nek, tehái akadálytalanul építhet rá a város egy kétemeletes munkásbérházat. — Egy héten belül tudok már valami pozitívumot mondani ebben a kérdésben — mondotta befejezőül a polgármester. á1 féltékeny férj sszerdán éfsszaKa Kegyetlenül össszeszurKálta feleségél. Véres családi dráma a Feltámadás-uccában. — "Pintér Istvánnét a közlcórífázban ápolják. (A Délmagyarország munkatársától.) Rókuson, a Feltámadás-ucca 28. számú ház előtt az ucca sárgásbarna téglás kövezetén hatalmas vértócsa nyomai láthatók. A csendes uccában minden kapu előtt embercsoportok verődnek össze és fantasztikus mesék szövődnek a szerda éjszakai gyilkossági kísérletről. Pintér István 35 éves szabósegéd szerelmi féltékenységében szerda éjjel 12 órakor különváljon élő jeleségét az uccán megtámadta, majd több késszurással életveszélyesen megsebesítette. Pintér István több mint féléve, hogy elváltán élt feleségétől. A férj állandóan részegeskedett. A házastársak között napirenden voltak a pörlekedések és veszekedések. Félévvel ezelőtt azután az asszony megunta a felbomlott családi életet és elhagyta férjét. Pintér később visszatérésre kérlelte feleségét, de az hajthatatlan maradt. A különválás napjai azonban nem voltak békések. A férj meggyilkolással fenyegette meg feleségét, ugy hogy az már az uccára sem mert kimenni. Éjszakának idején Pintér megmegvenegelte feleségének ablakát, majd az asszony rokonainak megmondotta, hogy rövidesen végez feleségével. Szerdán esle az asszony rosszal sejtve elhívta magához rokonail, mert tudta, hogy az este folyamán Pintér István ismét jelentkezik és félt magában lenni. Este 11 órakor tényleg kopogtatott a férj, a rokonok először nem akarták beengedni, de Pintér kijelentette, hogy nem fogja bántani feleségét és csak beszélni akar vele. Amikor azután belépett a szobába, mindenki figyelte, de ő nyugodtan leült és beszélni kezdett. Kérlelte feleségét, hogy jöjjön vissza hozzá, majd amikor igenlő választ kapóit, látszólag megnyugodott, ugy hogy a rokonai nem is sejtették, hogy nemsokára mi következik. A rokonok látva a házastársak békés megegyezését, később eltávozlak a lakásból és magukra hagyták a házaspárt. Alighogy a rokonok eltávoztak, l'intér István kihívta feleségét az udvarra, aki mit sem sejtve tett eleget férje kérésének. Amikor az udvarra kiérlek, a férj hirtelen neki támadt az aszszonynak és ütni-verni kezdte. Az asszony rémületében kiszaladt az uccára. A feldühödött férj utána rohant, előrántotta zsebkését és hadonászva több szúrást ejtett az összerogyott asszonyon, aki rémülten kiáltozott segítségért. Amikor az asszony már összerogyott, a férj rálérdelt és ugy szurkálta feleségét. A csendes uccában az éjszakai sikoltozásokra egy munkából hazatért iparos ért legelőször a színhelyre, aki látva a történteket, neki ugrott Pintér Istvánnak és hosszas küzdelem után lefogta. Közben azután a rendőröket is értesítették, kivonultak a mentők is, akik az életveszélyesen sérült asszonyi beszállilották a közkórházba. Az éjszaka folyamán a vizsgálóbíró is kiszállt a közkórházba és kihallgatta Pintér feleségét, aki nem tudott számot adni arról, hogy férje miért támadta meg és csak annyil mondott, hogy férje régóta készült arra, hogy őt megöli. Pintér Istvánl bekísérték a városházára és kihallgatása után pénteken délelőtt adják át az ügyészségnek. Kik akarják az íparosharmoniát. A faipari szakosztály elnöke a fenti címmel igen szellemes és igazságos fejtegelést lett közzé a tegnapi I) é 1 m a gy aror sz á g-ban, helyesen állapítva meg a diagnózist a beteg ágyánál, amikor rámutatott arra, hogy mi okozza azt a diszharmóniát, ami a kisiparosságnak legnagyobb érdeke, hogy megszüntessen az ipartestületi életben. A cikk megírására valószínűleg Körmendy Mátyás ipartestületi elnök urnák a faipari szakosztály közgyűlésén elhangzott iparosharmoniát sürgető beszéde adta meg az impulzust. Az a beszéd, amelyik kikívánkozik a nyilvánosság elé egyrészt azért, mert az a harmonikus együttműködést sürgeti, ami tényleg a mull évi ipartestületi közgyűlés óta nincs meg a testületi éleiben. Másrészt pedig azért, incrl ugyanakkor a harmóniát kereső beszédébe beledobja azt a frázist, hogy »kisiparosságról beszélni pedig demagógia, mert ilt mindenki kisiparos.« Ezzel is a harmonikus együttműködést kívánván szolgálni. Ha, tehát arról beszélünk, hogy kik akarják az iparosharmoniát, álljunk meg a beteg ágyánál, amikor orvosságot akarunk neki rendelni és tartsunk konzíliumot felette. Mi lehet az oka a diszharmóniának? És hogyan kellene megteremteni az iparosharmoniát? Helyesen mondja Czeglédy kartárs, hogy *az össziparosság érdekeit szolgáló törekvést csak nagyon kismértékben tapasztalta az arra hivatottak részéről.« Magam is igv láttam, de láttam ennek a következményeit is jóelőre. Láttam, hogy az a háromezer kisiparos előbb-utóbb rájön arra, hogy akarata ellenére kormányozza az a kicsi tábor, amelyik az ő nemtörődömsége folytán az élére került. Évekkel ezelőtt jöttek iparos barátaim különféle akciókra kérni, hogy ezek által jobb helyzetet teremtsünk a kisegzisztenciák számára. Mindig azzal térlem ki előlük, hogy türelem rózsát tere m, én a legjobb kezekben lálom a vezetést, hittem a sok-sok Ígéretnek. Hat hosszú éven keresztül állandóan figyelő szemekkel, szó nélkül állottunk sokan a különböző iparosgyüléseken, mig jött a mult évi testület tisztújító közgyűlés és a kisiparosság egy jórésze me{?mozdult a választás előtt. Részt kért magának a saját sorsa irányításában. Magammal együtt többen helytelenítettük ezt a munkát, még mindig bizva a régi ígéretek komolyságában. A megmozdulás egy közös listát hozott léire, a melyen a türelmetlenkedő kisiparosok vezetői is