Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-27 / 96. szám

SZEGED : Szerkesztőség : Deák Ferenc ucca 2. Telefoni 13-33.^Kiadóhivalaí, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 306. ^ Nyomda: Löw Lipót ucca 19. Telefon: 16-34.« » « » « » SZERDA 1927 ÁPRILIS 27 fii & 0 III. ÉVFOLYAM, 9©. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadohivalnl: Uri ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhlvaial: Andrássy ucca 23. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » Előfizetési ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, külföldön 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. №№,'.,ihihihhwh" ti^jmmsmasamm fsmmsssk A városi üzemek számadása. A rault évi zárszámadások mosl kerültek a nyilvánosság elé. Az önkormányzattól elszokiatott polgárság előtt azonban még nem tárulnak fel az üzemigazgatás féltve őrzött titkai. A zárszámadások lapjait forgatva a legélénkebb érdeklődés is kénytelen kedvetlenül megállapítani, hogy amit könyvelési technika segítségévei sikerül homályban tartani, azt a zárszámadások sem árulják el. Amikor majdnem milliárdos tételt találunk »üzemfen tarl/isi számlá«-n, mint nyereségei, amikor olyan eredményszámlával találkozunk, amelyiknek veszteségrovata ugyanazt a tételt tünteti fel, mint a nyereségrovata, akkor jól kösse fel a pijamaját az a könyvelési szakértő, aki tiszta képet akar magának szerezni a zárszámadás adataiból. A mi meggyőződésünk szerint a városi üzemeket nem szabad kizárólag a rentabilitás szemszögéből vizsgálni. A városi üzemeknek nemcsák az a feladatuk, hogy jövedelmezőségükkel a városi kiadások egy részére fedezetet nyújtsanak, hanem az is, hogy lehetőleg olcsón s lehetőleg bőséggel gondoskodjanak a városi lakosság tömegszükségleteinek kielégítéséről, vagy ha az üzemek teljesítőképessége azok kielégítésére nem is elegendő, a piaci árak szabályozásában fejtsék ki szociális feladatukat. Mi például nem esnénk kétségbe a mezőgazdasági üzem« zárszámadásainak elképesztő adatai miatt, ha tudnánk azt, hogy ennek az üzemnek ijesztő veszteségei a termelvényeknek olcsó áron történt piacra dobása folytán állottak elő. A városi mezőgazdasági üzem ezerkétszáz katasztrális holdon gazdálkodik s ennek az ezerkétszáz holdas gazdaságnak egy évi tiszta jövedelme ezerötszáz pengő. Figyeljük csak az adatokat: negyedmilliárdot, érnek a jószágai, majd egymilliárdot, az épületei, majd egy félmilliárdot a beruházásai s amikor adóját a város házipénztára fizeti s a szántási és vetési munkálatokhoz a köztisztasági üzemtől kapja kölcsön az igát, egy katasztrális holdra egy és egynegyed pengő jövedelem esik. S ha még zöldségfélét és kerti veteményt termelnének a mezőgazdasági üzemben? De csicsókán kivül csak gabona és tengeri terem. Nem lenne-e sokkal racionálisabb, ha megvennék azt a gabonát, amit itt termelnek s haszonbérbe adnák a városi mezőgazdasági üzem céljára átadott területet? Az üzemvitelről szóló részletes jelentések nélkül a sommázotl könyvelési tételek alig engednek bepillantást az egyes üzemekbe. Egy pár feltűnő adat mégis megnyugtatás után sóhajt. A városnak tizenkét szeszfőzdéje van üzemben, e tizenkét szeszfőzde összes haszna 2500 pengő, a fele az üzletvezetői dijszámla összegének. Mi szükség van városi kezelésben tartani ezeket a szeszfőzdéket, mi szükség van erre a városi alkoholizmusraf A halászati üzem adataiból kiderül, hogy amig a város tiszta haszna nyolcvanmillió, addig a halászmester részesedése több, mint háromszázmillió. Ugyan mivel JeheL indokolni ennek a városi üzemnek fenlartását? Ez a halászmester üzeme, nem a városé. Ehhez hasonló a hirdetési vállalat is. Aki kiragasztja a plakátot, az a bevétel negyven százalékát kapja, a város pedig, az üzem ura, csupán 25 százalékot, Ez a huszonöt százalék egy évben kitelt 1840 P-t. Kell ehhez városi üzem? Miért városi az üzem, ha bérbe kell adni s ha bérlőnek kell kiadni, miért kell várositani az üzemet. A bérlőnek kiadott városi üzem — ez a várospolitika fából vaskarikája. A téglagyár 1 tiszta haszna kisebb, mint a téglagyár adó- j jának fele, a forgatott tőkének alig több, mint ! j egy százaléka. A városi téglagyárnak az lenne j ! a kötelessége, hogy könnyítse az építkezést, j ! önköltségi áron kellene a téglát szállítania | | például a tisztviselők lakásépítési akciója szá| mára. A városi téglagyár azonban sem ezt, sem hasznolhajtó feladatát nem teljesiti. A I gőzfürdő zárszámadásából megtudjuk, hogy i egy-egy meleg vizet használó fürdővendégre. j hét és félkilogram szenet használlak el. Miért ! nem inkább gázzal főznek a gőzfürdőben is. olcsóbb lenne a vízmelegítés! A köztisztasági üzem jelentése csak azért érdekes, mert ' megtudjuk belőle, hogy a város lebontatja a ! fogadalmi templomot. Ezt a szenzációt a jé-' ' lenlés következő mondata pattantja ki: >a pecértelep rendezését a fogadalmi templom lebontásából kikerült ócska anyagból végeztük el«. A jelentés elárulja azt is, hogy a városnak négy személyautója a mull évben 1389 utat tett. Egy autóra nem esik annyi fuvar, mint ahány nap van egy évben. Ez a gazdálkodás hasonlít az alsóvárosi gazdáéWM hoz, aki a paprikakonjunklura idején három lányának három zongorát vásárolt. A városi autóbuszüzem, nyilván nem csak szerénységből, nem tüntet fel egy fillér hasznot sem. ¡faszon helyett húszszázalékos leírást találunk. Ebben a leírásban azonban nincs haszon elbujtatva, mert hasonló üzemnél még nagyobb leírás is indokolt volna, főként akkor, ha, mint a jelentés hangsúlyozza, a forgalomban lévő kocsik nagy részét rövidesen ki kell cserélni. A zárszámadás ada'ai nem mulatnak vigaszlaló képet a városi üzemek gazdálkodásának módjáról és eredményéről. De nem vigasztalóbb a ianulság akkor sem, ha a várospolitika irányát keressük az üzemek számadásaiban és jelentéseiben. A közvilágítás nem városi üzem, a közüli vasút nem a városé, kenyérgyára nincs a városnak, a mezőgazdasági üzem nem tejüzemet lart el, nem a városi fogyasztókról gondoskodik, hanem a város lovainak takarmányáról, a központi tejcsarnokok és a hatósági mészárszékek kikerültek a város kezéből, ellenben a plakálragasztónak és a halászmesternek bérbeadja a város a községesilett üzemeit. I «ftWáiMwmUJIiltflUt I A Missislpl özönvize. Tenger a folyó helyén. — Hatvanezer ház omlott össze. Mozgósították az utászokat és a légi flottát. áll az uccákon. Az árterületet belátha(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Newyorkból jelentik: A Missisipi és mellék folyóinak áradása folytán az árterületen, 25.000 négyszögkilométernyi területen belső tenger képződött. Az amerikai lapok özönvízről irnak. Az árvízkatasztrófa halottainak számát 3—500-ra becsülik. 60.000 farmház elpusztult. Óriási területek állanak víz alalt Arkansas, Louisiana és Missisipi államokban is. Az árvíz eddig hat, egyenként százezernél löbb lakossal biró várost öntött el. Víz alalt áll a kétszázezer lakosú Memphis város nagy része. Arkansas Cytiben a viz hat láb magasaji latlan viztenger borítja és csak a táviróoszlopok porcellánharangjai és a fák koronái látszanak ki. A kormány és a társadalmi egyesületek nagyarányú segitőakciót indítottak. A nagv tavaktól egészen New-Orleánsig minden hajót és motorcsónakot lefoglaltak és az árterületre irányítottak. A déli tartományok utász katonaságát és a légi flotta nagy részét mozgósították. Nagymennyiségű élelmiszert és gyógyszereket szállítottak az árvíz által sújtott területre. Háromezer tisztviselő kap házépítési kölcsön!. (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) A köztisztviselők lakásépítési akciója ügyében ma a bankokkal létrejött a megegyezés. Eszerint 3000 tisztviselő kap épilési kölcsönt, még pedig ezer a fővárosban, ezer a vidéki j MilWWJ MIIIWIIÍWItlMWWWIM^^ városokban és ezer a falvakban. A kölcsönben 30—50 éves köztisztviselők részesülhetnek és az összegeket, előreláthatólag már május elsején folyósítják. Május 1 — április 26-án. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A főkapitányság értesítette a szociáldemokrata pártot, hogy május elsején semmiféle gyűlést nem engedélyez, sőt a belügyminiszter egészen 10-éig nem engedélyez gyűléseket. A szociálislák ezért kedden délután a főváros 15 helyén gyűléseket tartottak, amelyeken vázolták a betiltott május elseje jelentőségét. A gyűlések mindenütt nyugodt mederben folytak le, a legkisebb incidens sem fordult elő. Kétezer ember fulladt a Jang~Cso~Kiangba a déli és északi kinaiak harca közben. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: A délkinai harctérről érkezett jelenlések szerint az északi hadsereg egyik hadosztálya ma hajnalban NanKing közelében megkísérelte a Jang-Cse-Kiangon való átkelést. Az északi expedíciós hadosztály a déli hadsereg parti erődjeinek ágyutüzében teljesen megsemmisült és az északkínai hadsereg kétezer embere a Jang-CseKiang hullámaiban lelle halálát. A délkinai erődök az északiak valamennyi ágyunászádját elsiilyesztellék.