Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-24 / 94. szám

4 UfiLMAGYABOHSZAG 1927 április 24. kérdés-komplexumnak ártalmára, ha a szege­di Kereskedelmi és Iparkamara — amely a legutóbbi években sok áldásos ily kérdésnek volt kezdeményezője —, megfelelő szakembe­rekből álló bizottságot alakitana, mely bizott­ság az összes megoldásra váró és nehézség nélkül meg is oldható ebbeli kérdéseket ösz­szeállitaná és azután a kamara utján az illeté­kes tényezők elé juttatiiá. Ezzel a szegedi Kereskedelmi és Iparkama­ra mindenesetre nagy szolgálatot tenne Sze­ged és a Délvidék közgazdaságának, mert kétségkívül oly kérdésekre is ráterelné az illetékesek figyelmét, melyekre azok esetleg nem is gondolnak, hiszen — miként már em­lítettem —, a legtöbb esetben ily kérdések pusztán Budapest szempontjából kerülnek mérlegelés és végleges elintézés alá is. Amikor a finánc-tanu — vádlott lesz. Csempésződő f>ány kutatás vége : főtárgyalás a törvényszék előtt. (A Délmagyarország munkatársától) 1!)26. február 26-án történt, hogy a Rudolf-téri piaoou megjelent Karácsonyi Gál>or feleségével. A piacon a liidcg télvégi napon kevesen voltak, ugy, hogy Karácsonyi Gábor unalmában felment a közúti hidra, ahol nézegette a járókelőket. E közben történt, hogy V i n c e József és H á z i Já­nos polgári ruhába öltözött pénzügyőrök gyanut­keltőeu settenkedtek a kocsi körül, sőt az egyik pénzügyőr felszólította Karácsonyinét, hogy az egyik lefedett kosár tartalmát mutassa meg. A fináncok ugyanis doh á n y t sejtettek Kará­csonyi kosarában, aki híres dohánycsempész hí­rében állott. Az asszouy vonakodott elegei tenni a fináncok felszólításának, majd nemsokára odaér­kezett a férj is, aki haragjában seprűt ka­pott fet és azzal rontott neki a finán­coknak. A lármás összeszólal kozás helyszínére a közelben lévő rendőr is odaérkezett, aki a pol­gári ruhában lévő pénzügyőröket leigazoltatta, a Karácsonyi házaspárt pedig előállította a rendőr­ségre. A bekisérés alkalmával a pénzügyőrök dő­li á n y cs e m p é s z n c k nevezték Karácsonyit, aki viszont súlyos rágalmakkal illette a pénzügy­őröket. A Karácsonyi házaspár ellen hatóság elle­ni erőszak és rágalmazás címén indult meg az eljárás. A szegcdi törvényszék szombaton tárgyalta az érdekes ügyet. A házaspár tagadta, hogy eröszakot alkalmaztak volna a fináncok el­len, tagadták azt is, hogy az inkriminált sértő kifejezések elhangzottak volna. A l'iuáncok azon­ban mindenben megerősítették a vádat azzal a módosítással, hogy Karácsony iné tulaj­donképen nem követett el semmi bűn­cselekményt. A tárgyalás folyamán dr. L u g o s í Döme, a Ka­rácsonyi házaspár képviseletében rágalmazás cí­mén viszonvádat emelt a tanuként kihallgatott fináncok ellen, mivel azok dohánycsempészuek nevezték a házaspárt. A vádat azonban később csak Vince József pénzügyőr ellen tartotta fent, mert bebizonyosodott, hogy csak Vince mondotta a rágalmazó szavakat. Az ügyész Karácsonyiné ellen elejtette a vádat, ami után a bíróság meghozta ítéletét. A törvényszék Karácsonyi Gábort halóság elleni erőszak és rágalmazás címén bűnösnek mon­dotta ki és ezért egy hónapi fogházra Ítélte. Bűnösnek mondotta ki a bíróság Vince József pénzügyőri is, aki ellen azonban a túlnyomó eny­hítő körülmények figyelembevételével nem sza­bott ki büntetést. A tanúból vádlottá vál­tozott pénzügyőr megnyugodott elitéltetésében. Ka­rácsonyi Gábor felebbezést jelentett be. Szegeden fiókot létesít a „Magyar Textiltechnológusok Egyesülete" trla Dr. Misángyi Vilmos, műegyetemi tanár, a Magyar Textiltechnol gusok Egyesülete elnöke Immár másfél évtizede annak, hogy a fonással és szövéssel foglalkozó szakférfiak szükségét érez­ték oly egyesület felállításának, amclv hivatva volna a magyar textitlechnológusok összes érde­keit minden irányban megóvni és képviselni, va­lamint ugy elméleti, mint gyakorlati kiképzésüket elősegíteni. 1913-ban ezzel a célkitűzéssel meg is alakult az egyesület és annak alapszabályait még az évben jóvá is hagyta a belügyminisztérium. Ruházati cikkek készítésére alkalmas anyagok termeléséből hazánk mindenkoron szépen vette ki részét. Ugy a mennyiség, mint minőség tekin­tetében figyelemremél ló hazánknak gyapjulerma­lése, selyemtenyésztése, len- és kendergazdálko­dása, ugy, hogy ezáltal hazánk textilipara szá­mára az egészséges alapfeltétel biztosítva van. A másik nagy horderejű tényező, mely a fejlődésnek elengedhetetlen feltétele, a szaktudás volt, mely téren az utolsó öt évtizedben ugy a mindenkori magyar kormány, mint az arra hivatott vezető­tényezők céltudatos tevékenységgel nagy hala­dást biztosítottak. Hervadhatatlan érdemeket szer­zett egyesületünk első elnöke, Rejtő Sándor mű­egyetemi tanár, ki kezdetben mint műegyetemi magántanár, később mint a textilipar nyilvános rendes tanára, több mint három és fél évtizeden keresztül képezte ki azokat a gépészmérnököket, kik egyrészt a különböző textilipari szakiskolák­ban mint szaktanárok, másrészt az iparban és a közgazdasági életben mozdították elő a textil­ipar megerősödését. A textiliparnak fokozatos fejlődése természet­szerűleg vonja maga után a textiliparban elhe­lyezkedett magyar szakemberek számának meg­növekedését is és ez viszont szükségszerüleg vonta maga után az egyesület megalakulását. Az egyesület fennállása óta a program válto­zatlanul ugyanaz, ami éles bizonyítéka annak, hogy az egyesület célja helyesen volt és helyesen van kitűzve. A textiltechnológusok érdekeinek megóvása és kiképzésük elősegítése végetl az egyesület a) nyilvántartja a magyar textilgyárakban ürese­désben lévő állásokat és gondoskodik arról, hogy azok lehetőség szerint magyar textiltechnológu­sokkal töltessenek be, b) gondoskodik arról is, hogy a külföldi ta­nulmányútra menő magyar textillechnikusok meg­felelő külföldi üzemekben alkalmazási nyerjenek. Ebből a célból a külföldön élő tagtársakkal ál­landó levelezésben áll, c) adott esetben jelentést tesz a kereskedelmi minisztériumnak arról, hogy a külföldön élő ösz­töndijas textiltechnikusok miként lehetnének fel­használhatók a magyar ipar javára, cl) Budapesten, valamint a nagyobb textilipari gócpontokban rendszeresen tartandó felolvasó- és vitaüléseken megismerteti a tagokkal a textilipar­ban előforduló fontosabb technológiai, gazdasági kérdéseket, valamint az általánosabb érdeklődésre számot tartó találmányokat is, e) a tagok ezirányu működésének serkentésére, technológiai és gazdasági kérdések megfejtésére s uj találmányok megbirálására pályadijakat tüz ki, f) megbírálja tagjai uj eszméit, azok kidolgor zását és értékesítését minden erejével elősegíti. g) a tagok értékes szellemi termékeit szaklapban, iw ugy porban mint olajban minden szinben, bel- és külföldi lakkok és zomán­cok, összes háztartási cik­^rsban Szilágyi és Szabó festékkereskedésében tENBB?. Uri kalapok a legjobb gyártmányúak óriási választókban a legújabb forma és szinebben 794 rendktvUll olcsó szabóit árakon POLLÁK TESTVÉREK Csekontcs uccai kalap raktárában vagy pedig könyvalakban közzé teszi, alapvető né­met, francia és angol szakmunkákat lefordíttat és a tagokuak olcsó árban rendelkezésére bocsát, h) összegyűjti az ország különböző részeiben használatos textilipari műszavakat, megszerkeszti és kiadja a magyar textilszógyüjteményt, felkutat­ja a textilipar történeti emlékeit és kútfőit, ösz­szeállitja a magyar textilipar művészeti motívu­mait, így meghatározza a magyar textilornamen­tikát, i) a kormány, hatóságok, testületek és magáno­sok felhívására szakvéleményt ad működési körébe tartozó kérdésekben, útbaigazítást nyújt a pályára lépni szándékozóknak, k) tagjainak a gyakorlati életben előforduló közérdekű sérelmeiről a kormányt, az illetékes hatóságokat, nemkülönben a közvéleményt tájékoz­tatja és azok orvoslása iránt eljár. Most vasárnap ünnepet ül a Magyar Textiltech­nológusok Egyesülete, mert szegedi fiókjának lé­tesítése egyesületünk megerősödését jelenti, de egyszersmind ugy látszik egy további felvirágzás­nak záloga. Maga a fiók már oly szép taglétszá­mot tüntet fel, hogy ez jogossá tesz minden re­ményt arra nézve, hogy hazánkban a textilipar továbbra is szép fejlődésnek nézhet elébe. Az az egy bizonyos, hogy az anyaegyesület rajta lesz, hogy szegedi fiókja lelkes tevékenységet fejtsen ki, mert ez nemcsak a szegedi fióknak, de egyutlal az anyaegyesületnek is jó liirnevet fog majd szerezni. Él bennem a remény, hogy a szegediek példa­adása csakhamar visszhangra fog találni hazánk egyéb textilipari gócpontjaiban is. Ma nyílik az ujszegedi '259 Viráph-kioszk Korányi-Royal Pálmaterrasz éttermei és kávéháza a budapesti tavaszi saison eseménye (a Royal nagyszállodában) Elsőrangú konyha. Polgári árak. Zene. 245 Tánc. családi Gázai, tanyás birtokot, szölöbirtokot, Üzleteket, Qáz­íelj£e/,lakási,foldbirtokosoknakí>oss;cu lejáratú kölcsönt legolcsóbb kamat mellett közvetít 138 insatlan vállalata Szeged, Horthy STSIj&GI Miklós ucca 2. (Kultúrpalotánál.) /9 ooefos jFot <L, CS fe oio-amafdr csak *C8 feymepiízJHTtóiéaf hasmajjo Ax u/ gáx- és napfény Agfa papírok megérkeztek. Cemexek, filmek, vegysxerek. Röntgen anyagok és fényképező­gépek állandó nagy raktára. S^NDBERG Szeged, Széchenyi tér 16. sz. Telefon 12-04. Díjmentes sötétkamra t>asználat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom