Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-23 / 93. szám

D&LMAGTABOISZÁG 11)27 április 23. azonnal a Tisza partjára vitette a motor­fecskendő szivótömlőit és bcállitlalta a mo­tort. Először csak egy sugárral dolgozott a gép és a terjedő tüz már erre a támadásra is megtorpant. Már a Tisza partján, a töltés lábánál álló házak is lángtengerben állottak. A legszélső ház nádfedeléröl az utolsó pilla­natban ugrott le Nyilassy Sándor festőművész, arca kormos volt. ruhája gőzölgött, kezén, pedig vérző horzsol ás látszott. Egy parázsló gcrcm|a sértette meg. jigymásután gyulladtak ki a kazlak és a száraz rözsecsomók. Az égő házak lakói sirva. kiáltozva hordták ki a szegényes háztartási holmit. megfüstölődött lni(ordarabokal. ágyne­mül. Sok párna akkor fogott tüzet, amikor ki­hozták az égő házból. Tüzet fogtak az ólak is és az embersirásl túlharsogta a kinlódó malacok visilása. A hajléktalanná vált családok sirva. zokogva üldögéllek a kimentett holmi körül. A tűzoltók i>e(|ig emberfeletti erővel dolgoz­tak tovább. A retekén dolgozó tápéiak rémül­ten l'ulollak be a faluba, senki sem tudta, hogy merre pusziit a tűz. Mondják, hogy a pusz­tulás egyik főoka az volt, hógv a lérfi lakos­ság legnagyobb része kint dolgozott a földe­ken. pedig a tápéiak áHajában bátor tűzoltók, ha nyoma sincs is községükben semmiféle önkénles tűzoltó szervezetnek. Papp Ferenc főparancsnok rendelkezésére csakhamar bekapcsolták a motorfecskendő második sugárcsövei is, hogy két oldalról szoríthassák vissza a tüzel. A motor azonban hirtelen megállt. kifogyott a benzin. A tüz pedig, mintha megérezte volna ezl. ismét előre tört. A lángnyelvek ujait erővel csaplak jel a tetőkből. Recsegett-ropogott min­den és zúgva szakadt be a cserép fedelű házak leteje is. Beszaladták hirtelen az egész falut benzi­nért. Végre az egyik l>ollban találtak néhány litert és a motor újra megindul!. Lépésről­lépésre szorította vissza a tüzet a kél hatal­mas vízsugár és árasztotta el a szomszédos házakat, hogy megmentse azokat a puszlu­láslól. Megérkeztek a motoros ucca fecskendők is. amelyeknek szintén van sugárcsövük és belekapcsolódlak az oltás munkájába. A kézi­fecskendőkbe a lófogatu lajlok hordták a vizel a Tiszáról. Az oltás most már gyorsan haladt előre, igaz ugyan, hogy az a tíz ház, amely tüzet fogoll. le is égett teljesen, de a házak csak szél irányában gyulladtak ki, a tüz kelclkc­zési pontjától egészen a Tisza töltéséig. A tűzoltóknak sikerült a szomszédos házakat megmenteni. Nagy szerencséje a falunak, hogy északi szél fujt, mert déli szél esetén menthetetlenül elpusz­tul az egész falu, éppen ugy, minlahogy el­hamvadtak azok a házak, amelyek a szél irányában feküdtek a tüz fészkétől egészen a Tisza töltéséig. Tíz tájMÍi ház égett le, hal cseréplelős és négy nádtetős. Elhamvadt a házakon kivül rengeteg takarmány, széna, szalma, gyékény es elpusztult igen sok aprójószág is. A tüz lokalizálása és elfojtása után megtartották az első kárbecslést, amely szerint Miklós Pál leégett háza 8000, Török Sándorné 6000. Kószó Koldus Andrásé «000. özvegy Berta Józsefnéé 6000, Miklós Józsefé ti(Klt). Makra Erzsébeté 2000, özvegy ('•árván Józsefnéé 1000, Török Andrásé 200Ó, Hódi Istváné 4000 és Lele Lajosé 2000 pengőt éri, illetve ennyi kárt teli benne a tüz. A ti/, ház közül nyolc biztosítva volt, a legtragiku­sabb sorsa annak van. aki néhány nappal ez­előtt mondta le a tűzbiztosítást. A lüzvizsgálat során megállapították azl is. hogy a tüz Lele portáján keletkezeti, ahol egy szalmakazal gyuladt meg. Lehel, hogy a kéményből kipattant szikrától, az is lehel, hogy valaki égő cigarettát dobolt rá. de IKi­szél nek a faluban arról is, hogy valahol, a szomszédban nyitt tűzön szappant főztek. A szegedi tűzoltók felszerelésükkel együtt félhatkor vonultak vissza a városba. Ugyan­akkor egy szakasz szegedi csendőr érkezett a faluba. A csendörök összeterelték a falu lakosságát a lüz színhelyére és oltatják velük a még mindig izzó zsarátnokot. Való­színűleg ez a munka egész éjjel eltart, mert a veszély még nem mull el teljesen. Az ál­landó szélben a lüz minden pillanatban újra feléledhet. A lápéi esel megmutatta egyébként azt is, hogy a szegedi tűzoltóság felszerelése sem tökéletes. A tűzoltók ugyanis sokkal eredmé­nyesebb munkát lejthetlek volna ki, ha autó­fecskendővel mehetnek Tápéra. A meglévő autój'ecskendő azonban a garázsban vesztegel, mert rossz. (ml.) Textilnap Szegeden. Nem Wembley és nem a Frankfurter Tex­tilmesse lebeg még a mi szemünk előtt. Csak a szivós és csendes munka gyümöl­csének érését jelezzük, amikor ideírjuk, hogy ezen a vasárnapon Szegeden textilnap lesz, melyen az iparban érdekeltek az ország min­den részéről találkozót adnak egymásnak. Az emberek kezdenek a demagógiába oj­tott sovinizmusból kiábrándulni. Más kérdések foglalkoztatják. A világtörténetben egy soha vissza nem térő reminiszcencia marad, hogy a Capitoliumot egyszer ostoba libák mentet­ték meg gágogásukkal... A kérdés ma a több kenyér. Nem is a több kenyér, hanem a — kenyér. Szükséges-e ma ebben az, hogy az ember soviniszta legyen ? Éppen ma szükséges. Ez a sovinizmus azonban táplál­kozzék reális lehetőségekből, építsen, alkos­son, termékenyítse meg ennek a piciny országnak dus televényét, mutasson fel ered­ményeket és — igazolva lesz. Mi vezethet erre ? Egyedül és kizárólag a mi gazdasági sovinizmusunk. Amikor a magyar vásárló közönségbe be­gyökerezik a hit, hogy minden fillére, mellyel a hazai iparnak adózik, nem jelszóhazafiasság többé, hanem józanul átgondolt gazdasági sovinizmus; amikor a kereskedő megérti, hogy a polcán fekvő áru magyar kéz mun­kája, melyet nekem, neked, mindannyiunknak meg kell venni — távolról sem azért, mert a magyar ipar koldusperselyébe egy fillérnyi könyöradományt dobsz bele, hanem egyedül azért, mert ez a portéka ma mór éppen olyan jó, vagy tán jobb, mint bármely kül­földi: célnál vagyunk. Nem akarunk többet. De nem is akarhatunk kevesebbet. Mert csakis egy erős belföldi piacra támaszkodó ipar juthat abba a helyzetbe, hogy egyszers­mind exportképessé váljék. Egy nagy ameri­kai áruház tulajdonosa, Sel/ridge azl mondta, hogy minden egyes vevőt ugy kell kezelni, mint egy-egy ellenséget, melyet meggyőzés­sel, az áru jóságával kell térdre kényszerí­teni A magyar textilipar a belföldi piacon tul akarja vinni ezt a meggyőzést, a délkeleti határok szegte országok felé, melyek egyiké­vel most végre, komoly kilátások vannak a kereskedelmi szerződés megkötésére. Itt tehát nyíltan és burkolatlanul a magyar textilipar propagandájáról van szó. Az a szerep mely ezzel kapcsolatban a Magyar Textiltechnológusok Egyesületének jut, nem lehet egyéb, mint ezt a munkát tudásával, felkészültségével a legteljesebb mértékben támogatni és ezért szegedi alakuló ülésén, mely 24 én, vasárnap lesz a kereskedelmi és iparkamara nagytermében, megragadja egy­szersmind az alkalmat arra, hogy annak mél­tóan kifejezést is adhasson. A közös munka eszméje lebeg szemünk előtt akkor, amikor az ipar további izmosodásának, fejlődésének nagy horderejű kérdései kerülnek szóba. És itt nem mulaszthatjuk el annak hangsúlyozá­sát sem, hogy ebből a munkából nemcsak a szakköröknek kell részüket kivenniök. Szól ez elsősorban annak az ipari pályára készülő ifjúságnak, melynek a pályaválasztás kérdése mindinkább nyomasztóbb problémája lesz, szól ez különösen Szegednek, melynek szük­sége van arra, hogy gyáriparát minden ellen­kező véleménnyel szemben tovább fejlessze és szól ez a kereskedőknek, akik a magyar textiliparnak leghivatottabb propagálói le­hetnek. H. A. VT-' r. > \1 A bizalom Pyramídon - íablettákhc­évtizedes tapasztalaton £s az állandóan változatlan jóságon alapul. Utánzatok sohasem lehetnek teljes értékűek, sót sok esetben egyenesen ártalmasak. Ezért kérje csak az ere­deti csomagolást a píros címkével és az „M.L.B."­védjeggyel. Kérdezze meg orvosát. Ismét Fabinyi—Paskay-ügy. (A Délmagyarország munkatársától.) Pén­teken délelőtt dr. Gaál István járásbiró előtt ismét egy dr. Lévay Ferenc, Paskay Marcell és Fabinyi Lili féle ügy szerepelt. A vádlot­tak padjára most Paskay Marcell ült le, akit Fabinyi Lili hatóság előtti rágalmazás címén állitott biróság elé. A rágalmazási pör előz­ményei még 1922 re nyúlnak vissza, amikor is Paskay Marcell állítólagos „milliárdos ta­lálmánya" körül a legkülönbözőbb harcok fejlődtek ki. A rágalmazási és kormányzó­sértési pörök özöne foglalkoztatta a bírósá­gokat. Paskay Marcell nem kevesebbszer, mint ötször vérzett el. Fabinyi Lilit is elitél­ték a biróságok, csupán dr. Lévay uszla meg sértetlenül a pöröket. Legutoljára Fabinyi Lili jelentette fel Pas­kay Marcellt, akit pénteken vont felelősségre a biróság. A vád szerint Paskay azt állította Fabinyi Liliről, hogy a régebbi rágalmazási pörök alkalmával ő azért tett terhelő vallo­mást Lévay ellen, mert arra Fabinyi Lili rá~ beszélte. A tárgyalás alkalmával a vádlott kihallga­tása előtt az eljáró biró felszólitotta Fabinyi Lilit, hogy a feljelentésében foglalt inkrimi­nált kifejezések hivatalos jegyzőkönyveit csa­tolja be, mivel a vád tárgyává lett kifejezések főtárgyaláson hangzottak el. Fabinyi Lili azonban a birói felszólításnak nem tudott eleget tenni, mire a tárgyalást az eljáró biró a feljelentéshez szükséges hivatalos iratok beszerzéséig elnapolta. Orvosi köpenyek, sportnadrágok gyári áron Szeged, Iskola ucca 11. 73 Hermann Leopoldi világhírű bécsi humorista és zeneszerző állandó partnere Gyárfás Lászlú zongora-humorista és énekes zongorán Beck Károly kíséretével naponta szenzációs műsorával Kis - Kassban Dobos még mindig a „Béla" Uri kalapok a legjobb gyártmányúak óriási választékban a legújabb forma és szinekben 794 rendkívüli olcsó szabott árakon POLLÁK TESTVÉREK Csekonics uccai kalap raktárában

Next

/
Oldalképek
Tartalom