Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-23 / 93. szám

2 DÉLMAGYAHOISZÁG 1927 április 22. A telektulajdonosok követelésének csak a felét állapította meg az OFB bírája. (A Délmagyarország munkatársától) A I) é 1 m a g y a r o r s z á g többször beszámolt ar­ról, hogy Vásárhelyi Béla tanácselnök, az OFB Szegedre kiküldött birája összeállította azok­nak a telkeknek listáját, amelyeket alkalmasnak tatált a tisztviselői házhetyígénylések kielégítésére. Vásárhelyi már meg is kezdte az egyezkedési tárgyalásokat a telektulajdonosokkal arra vonat­kozólag, hogy azok mennyiért hajlandók meg­válni telkeiktől. Ezek az egyezkedési tárgyalások az érdekeltekre nézve szomorú eredménnyel vég­ződtek. Az eljáró bíró végleges árakat természete­sen még nem szabott ki, mivel a végső ár meg­állapításához az OFB. felsőbb jóváhagyása szük­séges. A telektulajdonosok ugyanis telkeikért igen magas összegeket kérnek. A napi áron jóval felüli árajánlatokkal lepték meg az érdekelteket. Vásárhelyi biró igen sok esetben csak a kért összeg felét állapította meg, hogy az építkezők házépítését lehetővé legye. így is egy-egy telek 40-150 millióba kerül, ami az építkezőknek nem kedvezmény, mivel magánforgalomban ugyanolyan telkei sokkal olcsóbban lehet megszerezni. Va­lószínű azonban, hogy az OFB a tényleges napi árakat veszi majd figyelembe. A Kereskedelem és ipar aktuális Kérdései a Kamara tel/es ülése előtt. A teljes ülés tudomásul vette az elnöki jelentést a Szabó­ügyben. — /1 fiumei Mlcötö és a szabadicai vonal. (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara pénteken délelőtt \V i m m e r Fülöp elnökletével teljes ülést tarlóit, amelyen a kamarai bel- és kültagok szép számmal jelentek meg. Az elnöki bejelentésekel P 1 r s k ó András fo­galmazó ismertette és annak egyes pontjai, főleg Papp József makói építőmester személyeskedő felszólalásával kapcsolatban, viharokat váltottak ki. .Megütközést keltett a kamarai tagok körében az a bejelentés, hogy egyes főszolgabírók a falvakban bevásárló kereskedőket tevékenysé­gükben meggátolják, áruikat elkobozzák, kihágási eljárást indítanak ellenük. Miután a kereskedők bevásárlási szabadságát miniszteri rendelet is biz­tosítja, a kamara átír az alispánokhoz, hogy a szolgabirákkal szemben sze­rezzenek érvényt a miniszteri rende­letnek Szóba került az ismert FAKSz-ügy is, még pedig Hóna békéscsabai kereskedő fel­szólalása kapcsán, aki elmondta, hogy az OFB. által kisajátított építkezések faanyagának kizáróla­gos szállítását a FAKSz kapta meg és ez érzéke.- ! nyen sújtotta a békéscsabai fakereskedők exiszlen- . ciális érdekeit. A csabaiak már régebben kérlék a j kamara védelmét és az fel is emelte tiltakozó , szavát a többi kamarával egyetemben, azonban I eddig az illetékes minisztérium nem intézte el az ügyét. Papp József azt kifogásolta, hogy az elnöki előterjesztéseket egyfolytában olvassák fel Papp József igen harciasan vonult fel, a kamara ügyrendjének kritizálása után szigorú megrovásban részesítette a kereskedelemügyi mi­niszternek azt a rendeletét, amely a mérnöki okle­vélnek épitőmesterség gyakorlásánál való figyelem­bevételét szabályozza. Szokatlanul éles hangon szállt vitába a miniszterrel Papp József, azon­ban hamarosan kiderült, hogy nem jól értelmezte a rendeletet, mire koncentrikus visszavonulást ren­dezett és már megelégedett volna annyival, ha a kamara azt mondja ki, Uogv a képesítés iga­zolását módosítsák. De erre sem volt szükség, inert a rendelet kimondja, hogy a gyakorlatot esetröl-esctre megvizsgálja egy bizottság. Ekkor már az elmérgesedni készülő hangulat közderüre változott Végül Papp József kiegyezik abban is. hogy az o k m á u y szót törölje a miniszter a rendeletből, mert olyat százfélét is be lehel mu­latni. Papp azonban további szónoki babérokra vágyva, a kamarai lagok állandó eltenmondásai­tól kisérve, újból a napirend lárgyalási menetét kifogásolja. A kamara azonban indítványát e 1­v e t i A kettős vereség nem volt elég Papp Józsefnek. Még meg sem adta neki az elnök a szól, fel­pattant és most már Wiinmer Fülöp einök ellen rohant ki Szabó Gyula volt kamarai titkár nyugdíjaztatása miatt. Kijelentelte, hogy ő ugyan nem tud se m m i t, azt se tudja, ki az a Szabó Gyula, de az elnök azt mondta hogy 3--4 mil­lióba kerül a pör, most kiderül, hogy százhat­vanba, az elnök olyan intézkedéseket teli. ame­lyek a kamara zsebét érintik. Megadtuk a felhatalmazást az e 1­n ö k n e k, kiáltják többen Papp felé és erőse n é I i e n z i k W i ni m c r l Papp rendíthetetlen ül állja a közbeszólások per­götüzél és követeli, hogy mondják meg neki az igazságot. - Az igazság az, hogy a S z a b ó-ü g v b e \ a n f e j e z v e mondja az elnök — és újból leszögezi, hogy a választott bíróság lehetetlen és igazságtalan Ítéletet hozolt akkor, amikor Szabói csonka szolgálati idővel százszázalékos valorizáció­val nyugdíjazta. \ kamara egyhangúlag ludomáviil veszi az elnök felvilágosításait, Papp nem — Annyi baj legyen — jegyzi meg valaki nagy derültség közepette. Mindenki azt hiszi, hogy ezekután végre nyu­godtan lehet majd tárgyalni, de Papp József még beszélni akar. Elkezdi ismételgetni a százhatvan­milliót, majd ő utána jár a dolognak. Papp minden egyes szavára viharos közbeszó­lások zudulnak rá: — Üres szalmacséplés az egész! Eláll! Ne vegye el az időnket! Üljön le, nem vagyunk kíváncsiak arra, amit mond! Papp vérvörös accal fordul a közbeszólók felé. Végül is a szó szoros érielmében lehurrogják a harcias építőmesteri, aki haragosan deferál a közhangulat elöl és a kamara újból tudo­másul veszi az elnök felvilágosítá­sait. A tárgysorozat következő pontjait ezután már nyugodtabban tárgyalták. Jónás Ernő arról szólt nagy helyeslés közben, ha már a kereskedelemügyi miniszter azt kívánja, hogy a felszabadult tanoncot a mester alkalmazza, az még egy évig tanoncnak számittassék, mert a több segéddel dolgozó iparosra nagyobb adót vetnek ki. Beszélt még Jónás a tanonooktalás relormálásá­nak szükségességéről. Ma, amikor több időt vesz­nek el a tanonctól, mint a régebbi időben, az mégis kevesebbet tud, mint azelőtt. K ncses makói iparos azt kívánja, hogy ne csak a mezőgazdák kapjanak kedvezményes áru benzint, hanem az iparosok is. D r. Tonelli Sándor . főtitkári jelentésében ismertette ezután, hogy az elhunyt Koós Elemér helyetl Széli Antal póttagol hívta be a kamara. Bejelenti, hogy Szentes közgazdasági monográfiá­jának 2.500,000 koronás jutalomdiját dr. Kovács József nyerte meg, átirattal fordultak Szentes vá­roshoz, hogy a mii sajtó alá rendezését segítse elő. Ismerteti a kamara akcióját a gyümölcstermelés elömozilitása érdekében, llámulatotl dr. Tonelli a legnagyobb bajra, hogy azonos minőségből nem tudnak nagy­mennyiséget produkálni. Érintkezésbe lépett a kecskeméti kamarával, amely 50 holdas gyümöl­csöst létesít facsemeték termelésére és ilyen egy­séges facsemetéket fognak majd kiosztani a ter­melök közölt, hogy a gyümölcstermelést előse­gítsék A fiumei kikötő ügyében a kamara felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy a jugoszlávokkal megkötendő egyezményben nem csak a gvékényesi vonalat kell az egyezménybe felvenni, hanem a S z e g e d—s z a b a d k a i r a is ki kell terjeszteni a kedvezményeket Az adóügyekel dr. I.andesberg Jenő ügyvezető titkár refe­rálta, aki elmondotta, hogy a prágai módon ki­készíteti husfajták fényűzési forgalmi adóját el­törlik és további intézkedésig már nem is kell az ilyen cikkek után fényűzési forgalmi adói fizetni. Az általános és fényűzési forgalmi adókkal kap­csolatos adópótlék és a felemelt adók mérsék­lését illetőleg bejelentette dr. I.andesberg, hogy a minisztériumban nagyon fontos tárgyalásokat képez az adópótlék és a felemelt adók mérsék­lési'. Késedelmes forgalmi adó befizetés esetébe,í a jövőben valószínűleg nem kell majd 50, vagy 100 százalékos pótlékot fizetni. Ugyancsak kilá­tás van a jövcdelcmadómcntcs 1000 pengő mi­nimum megállapítására is. A haszonkulcs meg­állapítására az" adóztatás szempontjából, a kamara megfelelő átirattal fordult az adóhivatalhoz. V szatócsok és vegyeskereskedők lüzifaárusitásának ügyében a kamara átiratot in­téz Gyula és .Makó város tanácsaihoz, hogy ezek a kiskereskedők zavartalanul árusíthassanak üz­leteikben tűzifát. Nagyobb vitát provokált a békéscsabai vasár­napi munkaszünetről szóló bejelentés. Ugyanis a csabaiak erősen sérelmezik azt, hogy míg egyes kereskedők nyitvatartanak. addig például a vas- ­kereskedők nem árusíthatnak. Miután a vasár­napi munkaszünet elrendelése az illető város ke­reskedőinek kétharmad többségétől lugg és a csa­bai 583 kereskedőből mindössze csak 180 kérte a munkaszünet felfüggesztéséi, a csabaiak kérel­me nem teljesíthető. A csabai kiküldöttek erősen vitatták igazukat, sőt egyikük, amikor az elnök felemlítette az 583 kereskedőt, közbeszólt: — Annyi ház nincs is Csabán, nem hogy kereskedő! Az indítványok során dr. Tonelli főtitkár kö­zölte, hogy a makói ipartestület az országos vásárok eltörlését kéri. A kamara előkészítő bizottsága azonbíui csak a téli és nyári kirakodóvásárok eltör­lése mellett foglalt állási, amit a teljes ülés szá­mos felszólalás után el is fogadott, bár a mi­niszterhez való felírás előtt a kamara előbb kér­dést inléz a területén lévő negyvenkél ipartestület­hez, hogy ini a véleményük ebben a kérdésben. Végül utolsó pontként Gombos Istvánnak a posztóvámok eltörlésére vonatkozó indítványa sze­repelt. Gombos István indítványában a következőket mondotta: — A nagyközönség teljesen le van rongyolódva a tulmagas árak és a kereseti lehetőségeknek a magas áraktól való elmaradása miatt. Itt az ide­je a közszükségleti cikkek paritásos alapokra való leszorításának, mert ha a vámok olcsóbbak lesz­nek, akkor ez inagaután vonja a munkabérek le­szállítását is, mert az ipari munkás állandó ak­kordmunkához jut és könnyebben ruházkodhatik azáltal, hogy a ruházkodás olcsóbb és mindenki­nek könnyebben hozzáférhetőbb lesz. A többter­ínelés több behozatalt eredményez, miáltal a le­szállított vámdifferencia megtérül és így az állam­nak semmi vesztesége nem lesz. D r. Tonelli főtitkár közölte a kamará­val, hogy a cseh—magyar kereskedelmi szerző­dések befejezése azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a posztóvámokra is a legtöbb kedvezményt fog­ják kiterjeszteni. Tisza emlékvacsora. Budapest, április 22. A ma esti Tisza István emlékvacsorán többek közt jelen voltak a következők: Bethlen István gróf, Bud János, Csáky Károly gróf, Hermann Miksa, Klebels­berg Kunó gróf, Scitovszkv Béla, dr. Vass József, dr. Walkó Lajos, Almássy László, Zsilvav Tibor, Berzeviczy Albert, dr. Balogh Jenő, Dréhr Imre, Görgey István, Horthy István, Horthy Béla, Herczeg Ferenc, llazay Samu báró, Hegedűs I.oránd és még szá­mosan. Az emlékbeszédet Beöthy László nyugal­mazott miniszter tartotta, rámutatva arra, hogy Tisza, aki a halhatatlanság számára szü­lelett, nem halt meg, mert él eszméiben s nem fog sikerülni a halottrablók terve sem, akik gyűlölettől szított vádaskodásaikkal a védekezni már nem tudó nagy halott legdrá­gább kincséi, történelmi nagyságái akarják elrabolni. Az ő eszméiért folytatott harcol tisztán eszményi fegyverekkel kell megvívni. Ha a magyar nemzet, mint magyar nemzet élni akar, ugy a nemzel lelkében Tisza István szellemének kell élnie. Eltűnt bankár. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) A főkapitányságon ma este bejelentették, hogy l.édcrer Vilmos bank és tőzsdebizományos eltűnt Andrássy-uti lakásáról. A rendőrség szé­leskörű nyomozást indított meg Léderer felkuta­tására Jt W oto~atoaMr csak QS /eyaeyéuícrtóUxit hasnál ja Ax uf gáx~ és napfény Agfa papírok megérkextek. Cemexek, filmek, vegysxerek, :Röntgen anyagok és fényképexö­gépek állandó nagy raktára. SANDnERG Szeged, Széchenyi iér 16. sz. Telefon 12-04. Hlfmentes sötétkamra tjasxnálat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom