Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-17 / 89. szám

30 DÊLMAGYABOKSZAG 1927 április 17. FÖLDES Legnagyobb Legszolidabb Legjutányosabb RUHADIVAT ÁRUHÁZ KARASZ UCCA ntérték1116111 osztály. Elegáns öltönyök, felöltök, 7 összes uridivaí-cikkek. Bélyeg Egy vidéki augol postamester, Rowland Hill kezdeményezte, hogy a postán föladott levelek viteldija ne készpénzben rovassék le, hanem a postaigazgatás frankojegyeinek, bélyegeknek fölragasztásával fizettessék le. Egy vidéki angol könyvnyomdász, James Chlamers eszelte ki a viteldíj lerovására szolgáló bélyegei, azl meg is rajzolta és az angol postaigazgatás évek során át tartó agitáció után elfogadta. A dolog azonban nem ment könnyen. De az ijlatékesek végre mégis meggyőződtek arról, hogy Hill célszerű újítást ajánl és 1840 május 6-án megjelent Chlamers rajzában a világ első bélyege. A következő 9 év alatt összesen 12 bélyeg született meg a különböző államokban, ami elég világosan bizonyítja, hogy milyen nehezen tudott akkor teret hódítani az ilyenféle újítás. Csak az ötvenes években kezdődött meg a bélyeg igazi elterjedése. Az emberek egy részében gyüjtőszenvedély él és így történt, hogy a bélyegek terjedésével megkezdődött azok gyűjtése is. Természetesen ekkor még a gyűjtés teljesen rendszertelen volt, a bélyegek megőrzése igen primitív módon történt. A bélyegnek egyáltalán nem volt meg az az értéke, amit a későbbi években, a gyűjtés előrehaladásával és tudományos inódOn való rendszerbe foglalásával szerzett. A gyűjtő akkor is ugv gyűjtött, hogy összeszedte hazája és a szomszédos országok bélyegeit, azokat elcserélte távolabbi országok bélyegeivel. Persze ekkor még a csere vagy darab darab ellen történt, vagy pedig a saját és igy bizonyos eléggé önkényes becslés alapján. Igaz viszont, hogy nem is lehetett ínég különösebb értéke a bélyegeknek, mert igen kevés volt a gyűjtők száma és az akkori készletek bőségesen fedezték a kis szükségletet. Már az ötvenes évek elején megjelentek egyes cikkek a napilapokban, amelyek a bélyegekről írlak, amelyek felhívták ezekkel a cikkekkel azok figyelmét is a bélyegekre, akik még nem voltak gyűjtők, de a gyűjtés vágya öntudatlanul is élt bennük. Többnyire ily utón szaporodtak a gyűjtők, mert bizony ezt a szenvedélyt) a legtöbben titokban űzték. Hisz még ina is akárhány gyűjtő van, aki nem lép be egyesületbe csak azért, mert nem akarja a nyilvánosság elé vinni ezt a paszióját. A gyűjtők egy része aránylag mégis korán rájött arra. hogy a világ gyűjtőivel könnyebb kapcsolatot találni, ha mindenfelé tudomást vesznek arról, hogy ki és hol gyűjt. Aztán azt is fontos volt tudni, hogy hol miféle ujabb bélyegek jelentek meg. Ez a szükséglet teremtette meg az első bélyegujságot Angliában 1862-ben, amelyet követett aztán a többi, ugy, hogy ma már az egész világon mintegy 10 ezerre rug a szaklapok és bélyegmvatot is közlő njságok száma. A bélyeggyüjtés, mint már régóta beigazolódott, tudomány és igy szükség van arra, hogy könyv legyen róla. — A bélyeggyűjtőknek kellett valami bázis, fölsorolás az évek folyamán a különböző országokban kibocsátott bélyegekről, mely felsorolás később értékmérő is tehessen. Igy születelt meg az első kimondottan bélyegkatalógus 1861-be Strassburgban. A katalógus az egyes országok bélyegeit kronologikus sorrendben foglalja össze, minden egyes fajtát ériékel és ha szükséges, közelebbi leírással, ismertetéssel is szolgál. Természetesen a mai kalalogusok már hatalmas könyvek, annál is inkább, mert a világ összes bélyegeinek száma közel jár a 150.000 darabhoz és ebben a számban nincsenek benne a különféle (vizjel, fogazat stb. árnyalatAok szerinti) alfajok. Leginkább használatos katalógusok a német Senf és Michel, mely utóbbi különösen a háborús évek alatt terjedt el, a francia Yverot, melyei főképen azok az országok használnak, melyek a latin érmeunióhoz tartoznak. Az angol nyelvterülethez tartozók a Stanley-Gibbons, az Egyesült-Államok a Scott és a spanyol nyelvterületek a spanyol Galvez katalógust használják. Ezek mellett vannak kisebb jelentőségű katalógusok, főként olyanok, melyek egy-egy ország bélyegeit tárgyalják, de azokat aztán annál nagyobb részletességgel, miután ezeket a katalógusokat úgynevezett speciálgyüjtők használják. A katalógusok a bélyegek kétféle árát hozzák és pedig a használatlan példányét, tehát azt, amely postai díj lerovása céljából még nem lett fölragasztva, tehát nincs is rajta betűző, aztán hozza a poslailag használt, tehát lebetüzött példány árát. Érdekes, hogy még a háború előtti években is igen sok gyűjtő kizárólag használt bélyeget lett el gyűjteményébe, mert az ő szemében csak a használt bélyeg volt — bélyeg. Élelmes emberek hamarosan rájöttek arra, liogy vannak oly emberek, akik hajlandók pénzt adni holmi különböző szinü kis papirdarabkákért. Az ötvenes évek végén feltünedeztek itt-ott ilyen kis papirdarabkák, többnyire papíráru-üzletek kirakatában, szóval megkezdődön a bélyegekkel való kereskedés. Ezek az üzletek azonban még csak mellékesen árusítottak bélyegeket. (A tulajdonos rendszerint maga is bélyeggyűjtő volt.! Az első kimondottan bélyegeket árusító üzlet 1800-ban nyílt meg Angliában. Mint minden más árucikknél, itt is csak az elsőnek kellett elkezdeni az árusítást, rövid idő alatt sok követőre talált és ma már az egész világon 10.000-nél több legális kereskedő van. A legnagyobbak Németországban, Angliában, ujabban Amerikában vannak. Sok ezer alkalmazottat foglalkoztatnak ezek a kereskedők és pl. a lipcsei Gcbrüder Senf cég, amely éppen olyan komoly világcég, mint mondjuk egy tisztes német textil-cég 700-nál több alkalmazottal dolgozik, hogy óriási forgalmát lebonyolíthassa. Hogy mennyi gyűjtő lehet az egész világon ? Ezt pontosan nem lehel tudni, azonban azt tudjuk, hogy hány egyesület vau, ezeknek mekkora a taglétszáma és ha most ehhez hozzávesszük az egyleten kívül állókat, ugy 15—20 millióra becsülhető a bélyeggyűjtők száma. Ebben nincsenek benne azok, akik csak összeszedik a bélyegeket minden szakismeret és minden közelebbi cél nélkül. Teszik csak azért, mert hallják, hogy annak értéke van. Magától értetődik, hogy a gyűjtők száma egyenes arányban van a kultúrával és ha erről is megcsinálná valaki a világtérképet, azl a vonalat kapná meg. ahol a kultura végződik. Az első bélyeggyűjtő egyesület 1866-bau alakult Neubraunschweigban (Északamerika) és ina már sok ezer ilyen egyesület van, akárhány 5- 6ÜÜU tagot számlál a világ minden részéből, tehát a bélyeggyüjtés legjobban rászolgált az internacioolis jelzőre. Sőt mondhatni, hogy a világháborút követő időkben a legelső összeköttetések egyike a volt ellenséges országok gyűjtői között történt, mert ez a szenvedély legyűrt minden ellenséges érzést. A bélyeggyűjtők annyira ki voltak éheztetve, mind a központi, mint az ántánthatalmaknál, oly rengeteg bélyeg jelent meg ezekben az országokban a háború alatt, hogy amint lehetségessé vált, elsőknek sietlek a régi összeköttetéseket felvenni, vagy ujakat keresni és gyűjteményeikéi kiegészíteni. A világ legritkább bélyege e/idös/.erinl az t,N."M>-ban British Guyanában kladotl 1 pennvs bélyeg, egy példány ismeretes levélen. Ez a világhírű Eerrari-féle gyűjteménymert ebből a példány ben volt, amelyet a háború alatt a franciák le foglallak a Párisban elhunyt, gyűjtő hagyatékában és a német jóvátételi számlára kiárusították. A kiárusítás sokáig tartott, mert 200 kötetről volt szó és nagy értékekről. Ez a bélyegritkaság a inai rosszabb francia frankra átszámítva 351.000 frankért került végül egy dúsgazdag amerikai gyűjtő birtokába. Erre a Ferrari-féle gyűjteményre ínég később a gyűjtés módját ismertetve, vissza fogunk térni. Uri kalapok a legjobb gyártmányúak óriási választékban a legújabb forma és színekben 794 rendkívüli olcsó szobolt Arakon POLLÁK TESTVÉREK Csekonics uccai Icalap raktárában Singer László bútoráruháza Afánlfa gyönyörű szép bútorait nagy választékban, legfőbb kivitelben, mélyen leszállított árban. SZEGED, Feketesasucca 15. sz. Esetleg kedvező fizetési feltételekkel, vételkényszer nélkül. Megtekinthető 112 Első Magyar Gazdasági Gépgyár rt. Budapest abfeassiJBilfe Kerületi képviselet : VI., Váci ut 19. sz. VI., Vilmos császár ut 65. sz. Újdonság acélkeretes cséplőgép kettösorru önbeálló svéd golyós csapágyakkal Mérsékelt erőfogyasztás, tökéletes, szemveszteség nélküli tiszta kicséplés. muot Könnyű járásánál fogva bármely traktorhoz alkalmas. HuI} Vilmos Szeged, Török u. 21. Részletfizetésre készpénzárban! Blau Ignác Szeged, Kelemen u. 3. (Alap. 1886.) Részletfizetésre készpénzárban! Tavaszi férfi, fiu és női felöltők, öltönyök legolcsóbban beszerezhetők Férfi öltöny Chewiott Férfi öltöny Kamgarn és Wipkord Férfi öltöny kék és fekete . Férfi felöltők Női coverkott felöltők .... Női Wipkord kabátok 40 P 65 P 60 P 40 P 40 P 70 P 630 rónám raklÁmiA • a legszebb szövetekből egy öltöny tscydiiremaiiija.mérőit uí6„ ÍOo pengő.