Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-17 / 89. szám

22 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 április 17. ban (1. i. a végzési másolatban) kiadattatni végeztetik.« Látni fogjuk, hogy a városi tanács e köteles engedelmesség szülte határozat dacára sem tartotta be a rendeletet, — ez igy is volt jó, mert mit csinált volna szegény színigazgató addig a néhány hónapig, amig az engedély, vagy a betiltás megérkezik? Az eddigi intézkedések sehol nem emiitik azt, hogy a városban cenzor működött, de annak emlékét Kelemen László egy beadványa megőrizte. Ez elég különös és érdekes adat Szeged kulturhistóriájában, mert tudjuk, hogy az eilső nyomdát csak 1801-ben állították fel. Reizner János (Szeged története, III. 349.) azt állapította meg, hogy még az első szegedi nyomda felállításának idején a sajtó alá bocsájtandó kéziratokat kezdetben a budai cenzorok vizsgálták«. Az első cenzor, akiről megemlékezik, 1810től kezdve működött. Mindezideig nem lehetett megállapítani, hogy az 1800-ban Szegeden funkcionáló királyi cenzor ki volt, de a kor szokásai szerint azt állithatjuk, hogy valamely katolikus pap, aki épp oly ismerettel rendelkezett a magyar és latin, mint a német nyelvben. Kelemen László 1800 május 6-án tartotta első szegedi előadását, a »Tutorság alól /elszabadult ifjú« bemutatásával, a felsővárosi volt Szent György-templomban felállított színpadon s május 28-ig összesen 13 előadást tartott. Május 29-én kérvénye kapcsán, továbbítás végett, bejelentette műsorát. A szegedi cenzor létezését is mutató érdekes beadványa (881—1800. tan. szám) a következő: Tekintetes Nemes Magistralus! A Felséges Királyi Helytartó Tanáts állal a Theatralis Játékok-, nak előmutatása eránt Instruclíóképpen kiadott kegyelmes parantsolatnak kilentzedik punctuma szerént az előmutatott Játékokat rend-szerént való Specificalioban minden Fertály esztendőnek végezeténél, én alábbirl a Helybéli Magistrátus által tsak ugyan a Felséges Consiliumhoz fel küldeni köteles lévén; itt Nemes Szabad Királyi Szeged uárossában már a királyi censor által revidiáltatott Játékokat e folyó május Hónapban Nemzeti Játszó Társaságunk úgymint: E nemes városban való tartózkodásának ideje alatt előmutatott, az ide sub •/. rekesztett Jegyzésben alázatosan bé nyújtom. Maradván A Tekintetes Nemes Magistratusnak Szeged die 29-a Maii 1800 alázatos szolgája Kelemen László a N. Magyar Játszó Társaság tulajdonos kormányzója.« A kérvény szövege ugyan magyarázatra szorul, mert ugy is lehetne értelmezni, hogy Kelemen még a nagyváradi cenzor engedélyezésére hivatkozik, de az ebből származó kételyeket teljesen eloszlatja a H. T. erre hozott utasítása. Ugyanis a tanács Kelemen beadványát és az ahoz csatolt, alább közlendő kimutatását junius 3-i ülése folytán a H. T-hoz felküldte. A II. T. julius 22-én kelt latin leiratában kifogásolja a tanács eljárását. A leirat dr. Eperjesy Kálmán magyar fordításában a következő: 17668. Általunk igen tisztelt, bölcs, körültekintő Uraim! A Szeged városban f. év május havában előadott színdaraboknak ide junius 5-én megküldött jegyzékéi, a polgári hatóságnak azzal a rendelkezéssel küldjük vissza, hogy a megjelölt darabokat ide megvizsgálás céljából küldje el, a jövőben pedig minden oly darabot, mely uj feldolgozásra kerül és csak kéziratban van ineg, előadás előli vizsgálás végelí ide juttasson el, s csak azoknak szinrehozatalát engedje meg, melyeket németből fordítottak és amelyeknek lefordításáról a kijelölt cenzor gondoskodik. (A pro quariuu exacta versioné constitutus censor cavet.) A színház igazgatóját hasonló értelemben kell kioktatni. Kelt a m. kir. Helytartó Tanács határozatából Budán 1800 julius 22. Igaz jóakarói: Ahnássy Pál, Darvas Ferenc, Babóthy József.« A tanács augusztus 26-án (1360. i foglalkozott a 11 T. e rendeletével s jegyzőkönyve szerint: Azon fölsőség 22.dik jutiusban e t'. e. 17668.dik szám alatt, melyben a ns város által bejelentett teátrális játékoknak jedzékiben nemcsak meg.jedzett darabok, hanem mindazok, melyek kézírásban találtatnak vizsgálás végett felküldetni és tsak azok, amelyek németli nyelvből forditattak játékra, vagy mutatásra engedtetni parnntsoltatik. Mivel a Magyar Jáds/.ó Társaság innen már elkóltekezelt, a kívánt darabok fel nem küldettetnek, jövendőben a felséges parantsolat teljesíttetik.« Ezek után a közölt okiratok kiegészítéséül álljon itt a Kelemen László által május 29-én beterjesztett jegyzék másolata, azon módon, ahogy azt a II. T. visszaküldte. (Az itt dült belükkel szedett darabokat a II. T. akként jelölte meg, hogy a darabeimeket aláhúzta és megkeresztezte.) »Anno 1800 május hónapban Nemes Szabad Királyi Szeged városában rend-szerént előmutatott Magyar Játékoknak. Speciíicaliója. Játszódotl 6-a maii A tutorság alól felszabadult ifju. 7 „ Az újmódi gonosztevő, -j11 „ Fernando és Jariko. -j13 „ A papagáj. 15 „ A házi orvosság. 20 „ Zaide. 21 „ Zászlótartó. 22 „ Salavári Jankó, f 24 „ Artaxexes (sic!) az hadi szükségre feláldoztatott. 25 „ Mátyás király, f 26 „ Gyapai Márton, f 27 „ Havasi juhász leány, f 28 „ A testvérek között való ellenkezés. Sigl. Szeged 29. maii 1800. Kelemen László a N. M. Játszó Társaság tulajdonos kormányzója.«. A H. T. valószínűleg azt gyanította, hogy a régi neveli alatl uj és más darabokai mutattak be, mert a »Fernando és Jariko« c. 1 énekes játékot »Inkle und Jariko« címen német színpadokon is játszották, Az újmódi gonosztevő«, Mátyás király«, »Gyapai Márton« pedig már évekj kel azelőtt szinrekerültek a pesti magyar szinj padon. így tehát csupán a Salavári Jankó« és a j Havasi juhász leány« voltak a H. T. által még j esetleg nem ismert darabok. Elképzelhető, hogy milyen kellemetlen helyzetet idézett volna elő a darabok kellő időben való felterjesztése, illetve Ilyen II Igizi csomagolása a legkiválóbb fájdalomcsillapító Aspirin tablettáknak' q Ogyeljüak • >914 p»pu3zaliaj;r«! azoknak nem idejére való visszaküldése, ha a H. T. a tanács junius 5-én felküldött levelére csak julius 22-én adott választ. A szegedi tanács mindenesetre bölcsen és a magyar színpad érdekében hunyt szemet, amikor csak a játékok után küldte fel az előadott darabok jegyzékét és ezzel kirekesztette azt a lehetőséget, hogy a II. T. Kelemen László szegedi előadásai elé akadályokat gördítsen. A XVIII. századvégi szegedi kultura mindenesetre, nagyobb volt, mint ahogy azt eddig ismertük. A hatóság intézkedéseiben és a közélet terén számtalan olyan tény megnyilatkozását találjuk, amelyek arra engednek következtetni, hogy Szeged nemcsak megértéssel fogadott minden kulturmozgalmat, hanem azt lehetőleg elősegítette és ez által megvetette az alapját annak a fejlődésnek, mely Szegedet a XIX. században a többi magyar vidéki városok fölé emelte. Lugosi Döme. ff W CIPŐÁRUHÁZ SZEGED, Kelemen ueca 12. araink a kirakatban megtekinthetők. Érdekében á!l mielőtt cipőszükségletét beszerzi, áras kirakatainkat megtekinteni. 116 Pengő Gyermek cipők 4 "~ Női cipők Luxus cipők .Ifi — iack, szürke és drapp Férfi cipők . .19'40 Helyiségemet felmondták augusztus Mg rendkívüli olcsón árusítok mindenféle férfi és női fehérnemüekel készen és mérték után, Baby dolgokat. Uj helyiségemről ezúton fogom értesítem t. vevőimet. Özv. Löwy Józsefné Kelengye üzlete Szeged, Széchenyi tér, Boros ilzlet mellett. 9ie