Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-17 / 89. szám

1927 március 83. DÉLMAGYARORSZÁG 5 A Délmagyarország többezerkötetes kölcsönkönyufárában haui di] előfizető részére 1 pengő és 80 fillér, heti dij 16 fillér. Ouadék nem szükséges. A demokraták vádinditványa miatt az Uzunovics~kormány bejelentette lemondását. (Budapesti tudósitónk telefonjelen­tése.) Belgrádból jelentik: Politikai körökben szá­molnak azzal, hogy a kormányválság még ma, vagy holnap bekövetkezik. Kedden, 19-én kerül szava­zásra a szkupstinában a demokrata párt vádindil­ványa Maximovics belügyminiszter ellen és min­den jel arra mutat, hogy a vádinditván y megkapja a szükséges többséget, Czu­novies miniszterelnök néhány nappal ezelőtt tár­gyalásokat kezdett a demokrata párttal, hogy a pártot a kormány koalícióhoz való csatlakozásra birja és ilyen módon kerülje el a leszavazást. A demokraták azonban csak abban az esetben voltak hajlandók a kormányt támogatni, ha Maxi­movies lemond. A politikai helyzet megbeszélésére ma este hét órakor összeült a minisztertanács. — Az éjféli órákban olyan hirek szivárogtak ki, hogy a kormány elhatározta lemondását. Uzunovics utódjául Vukicsevics képviselőt em­legetik. A Qázikezelésü szinQázra nem sátáni többet a város, mint amennyi szubven­ciót a vállalkozó igazgatók kaptak. Mútray Ernő a szegedi színház vezető pozíciójáért Qarcol. (A Détmaggarország munkatársától.') A budapesti lapok szinte napról-napra érdeke­sebb híreket közölnek a házikezelésbe vett szegedi színházzal kapcsolatban. írnak a vá­rosi halóság terveiről, szándékairól, számok­ban határozzák meg a város áldozatkészségé­nek arányail, szóval ugy látszik, mintha in­formációikat a legmegbízhatóbb forrásokból szereznék. Ezek a hirek természetesen megle­petést kellenek Szegeden, mert a város ható­sága itthon nagyon megrostálva közli a dol­gokat, a nyilvánossággal és ha közöl is a szín­házzal kapcsolatban nagyritkán valamit, ab­ban minden van, csak jjozitivum nincsen Igaz viszont az is. hogy nagyon sokszor a budapesti lapok jólérlesültsége nem más, mint tulinlörmáltság, amelyben van ugyan valami komoly alap is, de a tájékozatlanság­ból, a helyi viszonyok nem ismeréséből kerül ki a színes és tetszetős keret. Az egyik lap például tegnap nagyobb cikket irt a szegcdi színházról. Megírta ez az újság azt is, hogy Szeged város közönsége a jövő szini szezon költségeire kerek kétmilliárd koronái irány­zott elő, amivel egyszer és mindenkorra ki- | küszöbölte azokat az anyagi nehézségeket, j amelyek megbénítanak a vidéki színházak- i ban minden művészi törekvést. Erről a nagy áldozatkészségről senkisem t,ud Szegeden, sőt azl sem tudja senki, hogy a házikezelést miképen alapozta meg anyagilag a város tanácsa. A pesti újság hírével kap­csolatban érdeklődtünk tehát a polgármester­nél, aki a következőkel mondolta: — Nincsen tudomásom arról, hogy a város tanácsa kétmilliárd koronát szavazott volna meg a színház számára a jövő szezonra, ez nem is történt meg, ha megtörtént volna, akkor nekem is tudnom kellene róla. A dolog ugy áll, hogy bodor Jenő, mint a színház adminisztratív igazgatója egyetlen fillérrel sem kap több segítséget a színházhoz a várostól, mini amennyit Faragó Ödön, mint vállalkozó igazgató kapott, tehát évente nyolcezer arany­koronát, a színház fűtését és világítását. Meg vagyok győződve róla, hogy többre nincs is szüksége. A jelek szerint nem lesz deficitje a házikezelésnek, ntert az üzlcli program az, hogy jó előadásokkal, jó társulattal kell a sze­gedi közönséggel megkedveltetni a szín­házai és meg kell teremteni az állandó szín­házi l)érlők táborát. Aki pártolja a szinügvet, az anyagi áldozatokkal bizonyítsa be, hogy párt fogása nemcsak üres beszéd, az járjon a sz'"házba. Ezt természetesen csakis akkor ki­vanhaljuk. ha a közönség elsőrendű ellen­szolgáltatást kap pénzéért. Az utóbbi eszlen­doK szomorú tapasztalataiból azl láttuk, hogy a vai aikozo igazgatók könnyelműen szervez­kedtek meg. Horribilis fizetésekkel szerződ­tettek le társulatuk tagjaii, de néhány hónap múlva a tizenkétmilliókoronás fizetésekkel le­szerződtetett színészek hárommilliót se kap­tak. Ezt a lehetetlen rendszert akarta a város a házikezeléssel megszüntetni. Mi nem kíná­lunk ilyen horribilis fizetéseket, de a színészek nyugodtan szerződnek majd le a szegedi szín­házhoz, mert tudják, hogy azt mindig meg­kapják, amennyiben szerződésileg megálla­podtak. A színház belső élele különben nagy vál­tozáson ment át az utóbbi napokban, amióta Mátray Ernő átvette a művezetést. Mátray hivatottságát és komolyságát mindenki elis­meri. Komoly ambícióval vette át a színház vezetését és erős kézzel néhány óra alatt rendet leremtett. Programot dolgozott ki ma­gának és dolgozik is a program megvalósítá­sáért. Erről a programról érdeklődésünkre a következőket mondotta el: - Programomat három részre oszlottam fel, külön opera-, oi>erctt- és drámaprogramot ál­lítottam össze, mert azt szeretném, ha a sze­zon hátralévő részében komoly munkát végez­hetne a színház minden téren. Elő fogom adatni azokat az op'erettujdonságokat, amelyek a fővárosi színházak műsorán szerepelnek, ezek között szerepel Farkas Imre uj darabja, a Repülj Fecském, Yvain opereltje, a Csókról­csókra, amelynek igen finom szövésű muzsi­kája bizonyára tetszeni fog, Gilbert operettjét, a Biborruhás hölgyet. A klasszikus muzsi­káju operettek közül előadjuk Verő György Szultánját abból az alkalomból, hogy a ma­gyar zeneirodalom most ünnepli Yarő hatvan­éves jubileumát. Vegyen részt a szegedi szín­ház is ebben a jubileumban, úgyis annyi min­denről lemaradl a múltban. Szinre kerül is­mét IIérvé operettje, a Nebántsvirág is. Annak örülök a legjobban, hogy sikerült az Ope­raházzal megállapodásra jutnunk és így hosz­szu pauza után végre ismét lesznek opera­előadások is a szegedi színházban. Május 29-én lesz az első, araikor a HADRÖA rendezi jóté­kony ünnepélyét. Ennek az ünnepélynek a keretében adja elő a színház Verdi Traviatá­ját Székelyhidy, Farkas Sándor és Goda Gi­zella vendégénekesekkel. Junius közepén operapremierünk lesz. Mozart Don Jüanját adjuk elő az Operaház teljes ansambléjának vendégszereplésével. A szegedi Beethoven-ün­nepségek befejezéseképen, ugvancsak junius közepén, a Fideliót adjuk elő Székelvhidy, Némethy Ella, Szende Ferenc és Venczel Béla fellépésével. Szeretnék drámai ciklust is rendezni mondotta Mátray Ernő , előadni a nagy drámai attrakciókat. Ugy tervezem, hogy llof­mannslhal Jedermannjával kezdjük, annál is inkább, mert ez a darab már Pécsett, l)eb­reconben, Miskolcon ment, csak a szege Ji színház maradt le róla. Jnniusban előadjuk Shakespeare Szent Iván éji álmát Mendelssohn kísérőzenéjével és Wilde Oscar komédiáját, a Bumburry-t is. Lesz — ha sikerül — eredeti bemutalónk is, Goethe Egmondja Beethoven kísérőzenéjével. Ezt a darabol még magyar színház nem adla elő, bár a Nemzeti már ré­gen tervezi előadását. Műsorra kerülnek a pesti újdonságok is, az Ügyvéd, a Nem zörög a haraszt és a többi is. Elmondotta ezután Málrav, hogy a szezon junius végéig tarl. Annyira uj számomra ez a munka és olyan nagy meglepetéssel ért ez a megbízatás mondotta azután — és a társulat osztatlan bizalma, hogy most már a legnagyobb ambí­cióval dolgozom a szezon hátralévő két hó­napjában. Célom nem a jó kasszaeredmények elérése, hanem az, hogy a szegedi színház visszaszerezze a magyar színészetben vezető pozícióját. Az önálló kézmiiipanmág egyetlen szociális intézménye. A kézmüiparosság igen szép és nemes szociális intézményévé növi ki inagát a Szegedi Iparosok Temetkezési Egyesülete, amely nyugdíj és hasonló szociális intézmények hiányában ma már szinte nélkülözhetetlen intézménye a szegedi kézmüipa­rosságnak. Régi, Iparos elődeink a inullban is foglalkoz­tak ilyen és hasonló intézmények megvalósításá­val, de az akkori időkben talán mégis nagyobb alkalom adatott a* kézmüiparosságnak valamicske vagyonkára szert tenni, ugy, hogy öregségére, mi­re az ipari szerszám kihullt kezéből, ha szerényen is, de mégis biztosíthatta kenyerét; elhalálozása után pedig tisztességes elteinetésén kívül, valamics­két még gyermekeinek is tudott hagyni. Tehát ezek miatt és bizonyos nemtörődömségek folytán, nem tudtak olyan intézményt létesíteni, amely öreg korukra nyugodtabb életet biztosított volna. Az iparosok temetkezési egyesülete kölcsönös alapon működik és az egyesület a legszociáli­sabb intézménye az iparosságnak. Minden ipa­rosnak tehát saját jólfelfogott érdeke az, hogy az egyesületbe felvétesse magát. A mai nehéz viszonyok a legtöbb iparosnak nem adnak alkalmat arra, hogy magának öregségére va­lamicskét megtakaríthasson és így ki van annak téve, hogy amikor az Ilr magához szólítja, a leg­szerényebb temetésre is ugy kell összekéregetni. Csak hálásak lehetünk tehát azoknak az iparostár­saknak, akik kezdeményezték és megalakították ezt az intézményt, amely ma már igen szépen prosperál. Ez egyesület ina inár 1400 tagot számlál. A ta­gok tagsági dijat nem fizetnek, csak haláleseten­kint cirka 48 fillért, amellyel szemben a tag el­halálozásakor a hozzátartozók 4.350,000 koronát, azonkívül minden tag díjtalanul orvosi kezelésben részesül, valamint a gyógyszerek vásárlásánál 29 százalék engedményt élvez bármely gyógyszertár­ban. A kézmüiparosság teljesen magára van hagyatva, mert nem törődik vele sem hatóság, sem kor­mány. A maga erejére kell tehát támaszkodnia. Láthatjuk, hogy a széthúzás, vagy a rossz ke­zekhez jutott és rossz alapokra fektetett tervezetek nem eredményeznek semmit. En tisztelem pél­dául az iparosnvugdij-ügy tervezőit, de mégis ki kell jelentenem, hogy sulvos tévedés volt a terve­zetben, mert az rsak az ö n á 11 ó iparosokról kí­vánt gondoskodni és elfelejtkezett saját munkatár­sáról: a munkásságról, akik pedig éppen olyan joggal kivannak öregségükre nyugdijat. Itt van a mi egyesületünk, amely tagjai sorába felvesz minden tisztességes iparost, akár önálló, akár mun­kás. Tehát jó alapokon és összetartással meg is csináltuk ezt az egyesületet és pedig nem is éve­kig tartó tárgyalások után, hanem egy rövid fél­év alatt. Gombos István. Kiss Tivadar vezel! a Kispest—Bástya kupaelődöntőt. A késő éjszakai órákban közlik velünk, hogy a vasárnapi Kupamérkőzésre változás történt mind­kél csapat felállításában. A Kispest halszélsője Gulyás helyett, a most jobb formában lévő. jó­képességü Czétényi II. játszik, míg a Bástyá­ban a gyengélkedő Simóka helyeit Wahl sze­repel a balhalf pontján. A hevesnek ígérkező kupa-elődöntőt egyébként Sehíssler József he­lyett — aki ellen a Bástya óvási emelt —, Kiss Tivadar, az MLSz alelnöke, elismeri szaktudása bíró vezeti. Kis-Kassban reggel 4 óráig vasárnap és hétfőn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom