Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-02 / 77. szám

1027 április 2. DÉLMAGYARORSZÁG 5 Eltemették a szerdai halálos munkásszerencsétleiiség áldozatát. Gondatlanságból eredő halálíokozó testisértés címén indul meg a bűnvádi eljárás. (A Délmagyarország munkatársától.) A Vénus-cipőgyár telepén történt halálos munkásszerencsét lenség ügyében, hogy a felelősség kérdését megállapítsák, a hatóságok a pénteki napon is folytatták a nyomozást, anélkül azonban, hogy a gondatlanság okozói ellen a bűnvádi eljárás megindulhatott volna. Pénteken délelőtt egyébként a törvényszék orvostani intézetében Zomborg János vizsgálóbíró jelenlétében felboncolták Lucza János holttestét. A boncolás megállapította, hogy a szerencsét'en lialal munkás halálát koponyacsonttörés okozta. Súlyos zuzódásokat találtak azonkívül a mellén, balkarja pedig több helyen összetört. Lucza Jánosi pénteken délután négy órakor temették el a közkórház halottas házából. Temetésén megjelentek a fiatal munkás Mindszenten lakó nevelőszülői és a Yénus-cipőgyár munkásai. Lucza János koporsójánál Scherer Péter Pál, a gyár főkönyvelője mondott beszédei. — Kedves munkatársunk! Százszor fájdalmas a bucsu akkor — mondotta többek közölt —, amikor azl kell elvesztenünk, akit szerettünk, aki a munkát munkának tekintette, ki a kenyérért vívott nehéz harcát becsülettel küzdötte és garasait szüleinek és testvéreinek nyújtotta. Nemcsak a jó munkás, hanem a jó fiu mintaképe is volt. És most összeszorult szívvel kérdem, miért kellett neki elpusztulni, miért kellett a palánki romok közölt neki is rommá válni, miért kellett nemcsak hivatása, hanem a kultúra áldozatává válni. Halálod okát nem kutathatom. Te az életed, a legdrágább kincset vesztetted el akkor, amikor a munkára, az éleire gondoltál és a halált dehogy is sejtetted. Kedves bajtársunk, búcsúzom a Vénus-cipőgyár vezetősége, irodai alkalmazottai és munkásai nevében tőled. Isten veled! Amint jelentetlük, a rendőrség már csütörtökön befejezte a szerencsétlenség tanúinak kihallgatását és a jegyzőkönyveket átküldte a vizsgálóbírónak. Értesülésünk szerint Kiss Ferenc és Almási Ferenc pallérok ellen, akik utasilás nélkül kezdték meg a falbontási munkálatokat, eljárás indul meg, még pedig' gondatlanságból eredő halálíokozó lestisértés vétsége cimén. Az ügyészségen azonban még nem döntöttek a bűnvádi felelősség kérdésében, végleges döntés csak szombaton délelőttre várható, mivel a vizsgálóbíró még néhány pótkihallgatást is elrendelt. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara felterjesztése a tarthatatlan postatarifa iigyéhen. „\ magyar poslaíarifa jóval meghaladja a háború előtti díjtételeket. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara a postai tarifa ügyében nagyon alapos, különösen a kereskedelem és ipar szempontjából nagyjelentőségű felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez. A felterjesztés szerint az uj tarifa nem vállolla be a hozzáfűzött reményeket, mert az indokolatlanul maga díjtételek nem szakítottak az utóbbi évek egyoldalúan rideg üzleti álláspontjával. A magas postai díjtételek megakasztják a kereskedelem és ipar fellendülését és útját állják a postai forgalom természetes emelkedésének is. A felterjesztés felsorolja azokat a dijakat, amelyekkel a békebeli postai költségvetésben nem találkoztunk. Ilyenek többek közölt a pénzügyi bélyegek kezeléséből származó jövedelem, a rádiódijak, fekbér, átcsomagolási díj, csomagok közúti pótdíja, hivatalos órán kívül feladott küldemények dija, lelefonbelépési-, soronkivüli bekapcsolási díj s még sok olyan mellékdíj, amit a magyar béketarifa nem ismert. Cáfolja és meggyőző érvekkel bizonyítja ezután a felterjesztés, mintha a most érvényben lévő postai díjtételekhez a pénzügyi egyensúly biztosítása uiiatl kellene ragaszkodni. A felterjesztés igen sok adata közölt egyik legérdekesebb, hogy a posta az 1926—27-ik költségvetési évre hat és fél millió pengő bevételi többletet irányzott elő és hogy ezt a többletet már 1927 január végén elérte. A bevételi többlet tehát még nőni fog a hátralévő öt hónap eredményével. — A magyar poslaíarifa díjtételei, mondja a felterjesztés, — majdnem minden vonalon jóval meghaladják a háború előtti díjtételeket, síit általában magasabbak a szomszédos államok hasonló dijainál. A postatarifa általános revíziója tehát elsőrendű érdeke volna az egész közgazdasági életnek, de elsőrendű érdeke volna magának a postának is. Ezután sorra veszi a felterjesztés az egyes tarifákat. A felterjesztésnek ebből a részéből a legjellemzőbb adatokat a következőkben közöljük: Nálunk ma a közönséges levél 43 százalékkal haladja meg a békebeli díjat, de 32, 18, illetve 59 százalékkal drágább, mint Ausztriában, Németországban, illetve Szerbiában, amely utóbbi államokban békeparitáson áll. A levelezőlap dija majdnem mindenütt fele a levél dijának, az eltérések tehát itt is majdnem olyan méretűek, mint a leveleknél. Az üzleti papirok dija 1000 gr.-os ulyfokozatban 65, illetve 48 százalékkal haladják meg az osztrák, illetve német dijat. Még feltűnőbb az eltérés az expresszdijnál, ami a régi magyar, a mostani osztrák, német, illetve szerb 49, 210. 23, illetve expresszdijjal összehasonlítva 66 százalék drágulást mulat. A csomagok átlagos sulydija most 2(5 százalékkal alacsonyabb a békedijnál és 40 százalékkal olcsóbb a németországinál. Ámde ezt a külömbözetet az okozza, hogy háború előtt az 5 kgrmot meghaladó csomagok dija kilogrammonkint és távolságok szerint emelkedett, amely rendszer Németországban ma is érvényben van. A csomagok szállítási dijára nem is lennénk észrevételt. Ámde nem hagyhatjuk szó nélkül és ez alkalommal is erősen kifogásolnunk kell a távolsági fokozatok mai rendszerét. Például Szegedről Győrbe, Sopronba, Nagykanizsára, Szombathelyre, Miskolcra, Sátoraljaújhelyre, szóval Dunántúl és északkeleti Magyarország legnagyobb területére küldött 10, 15, iletve 20 kgr. sulyu csomag 60, 100, illetve 120 fillérrel többo kerül darabonkint, mintha ugyanazt a csomagot Budapesten adták volna fel. Ez a fonák helyzet az üzleti verseny feltételeinek egyensúlyát megbontja, a forgalomnak Budapestre való összpontosítására, a vidéki ipar és kereskedelem lassú sorvadására vezet. A magfar posta szolgálati ágai közül a távbeszélő az, amely az általános gazdasági válságnak erős forgalomcsökkenésben nyilvánuló káros hatását kevésbbé sínylette meg. A forgalom csak mérsékelten esett vissza és emelkedő tendenciát mutat. Az előfizetők száma növekvőben van. Az a körülmény, hogy a postai forgalomnak jelentékenyebb növekedése melleit 1926. év második felében az 1925. év hasonló időszakával összehasonlítva a távolsági beszélgetések száma csak 5 és a telefonelőfizetők száma csak 1 százalékkal emelkedett, arra enged következtetni, hogy a még mindig beteg gazdasági élet a békeparitáson jónál felül álló telefonlerheket nem birja el. Ha a stagnálással egyenlő gyenge forgalomnak okait kutatjuk, arra jövünk rá, hogy azok között előkelő helyet foglal el a telefontarifa drágasága is. Az előfizetők számának nagyobb mérvű szaporodását a magas előfizetési dijon kívül különösen a belépési dijak akadályozzák meg. Ez a főállomásonkint Budapesten 240, vidéken 80 pengőben megállapított belépési dij annyira terhes, hogy egyedül is útját állja a kívánatos fejlődésnek. Á belépési dijakat tehát 2—3 év alatt fokozatosan egészen meg kellene szüntetni annál is inkább, mert ez a dij békében ismeretlen volt. A stagnálás másik oka az előfizetési dij magassága. Igaz, hogy a 12 pengős havi telefonelőfizetési dij csak 7 százalékkal drágább a békebeli 10 aranykoronánál. De kétségtelen, hogy a békében is tulmagas dijat az akkori gazdasági élet sokkal könnyebben clbirta, mint a mai a 7 százalékkal magasabbat. A távolsági beszélgetések dija is oly magas összegekben van megszabva, hogy az egyenesen útját állja a forgalom természetes növekedésének. Háború előtt egy átlagos távolsági beszélgetés dija a mai 213 fillérrel szemben 168 pengőfillér volt. ilt tehát a drágulás 27 százalék. De ha figyelembe vesszük, hogy a régi úgynevezett törvényhatósági forgalomra megállapított 1 korona díjért nem 3, hanem 5 percig lehetett beszélni, akkor a különbözet 46 százaléknak felel meg. Ma Csehországban 74, Németországban 50, Hománíában 61, Szerbiában 21 százalékkal olcsóbb az átlagos távolsági beszélgetés dija, mint Magyarországon. Nem hallgathatjuk el azt sem, liogy Németországban az 5, 15, 25, 50, 100 kilométeres körzetben folytatott telefonbeszélgetés dija 400, 144, 68, 31, illetve 35 százalékkal alacsonyabb, mint nálunk, ezenfelül pedig a dijak 100 kilométerenkint 30 Pfenniggel (40 fillér) emelkednek. első amerikai nagy filmje : I A VISZTULA HAJÓSA A BELVÁROSI MOZIBAH. Előadások kezdete: hétköznap 5, 7, 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Tsicfon 11—85. Koraó M02SS Telefon 11-85. Április 2., 3 in, szombaton és vasárnap Csak 16 éven felülieknek 1 CUBITSCHERNÖ hallatlanul szellemes vígjátéka 7 felvonásban: Főszereplő: Azonkívül i HENNY PORTÉN MONTÉ BLUE. nagy d íja Hazyilnak a lángok Tarsadalni dráma 7 feW.-ban. Előadások: S, 7 és 9; vasat- és ünnepi,: p 3, 5, 7 ts 9 órakor. A leiem (Ülve van.