Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-13 / 86. szám

11 DftLMAGYARORSZAG 1927 április 6. — A törvényszék elutasítja a benyújtott indítványt és egyelőre elrendeli a tárgyalást. Az indokolás ulán az elnök és a védők között heves összetűzés támad, meri Töreky nem engedi beszélni őket. Az összecsapás hevében az ügyvédek kórusban kiáltják Töreky felé: — Törvénytelen, törvénytelen! Töreky erre ismét kopog és retorziókat helyez kilátásba, amit az ügyvédek ismét nagy felháborodással fogadnak: — így nem lehet beszélni ügyvédekkel —, kiáltják, de Töreky rájuk sem hallgat, már intézkedik, hogy az összes vádlottakat vezessék ki ós csak Szántó Zoltán marad a teremben. akinek megkezdi a kihallgatását. Szántó az elnök több kérdésére felelve, visszavonja a rendőrségen tett vallomását és elmondja, hogy a cél az volt, hogy a kommunista pártot tovább építsék ki Magyarországon és leküzdjék a kiépítés elé tornyosuló legális akadályokat. A sejtrendszerről beszélve elmondja, hogy a sejt az együzemben levő kommunisták szervezete és kijelenti, hogy nemcsak a szociáldemokrata szakszervezetben vannak kommunista frakciók, hanem a keresztényszociálista szakszervezetekben is. Kijelenti, hogy a kommunista szervezkedés a diktatúra bukása óta soha sem szüpt meg, de a kommunisták osztályharca nemcsak fegyverrel harcol, hanem békés eszközökkel is. Az elnök kérdésére Szántó kijelenti, hogy a Vági-párt mindenesetre közelebb áll hozzájuk, mint a szociáldemokraták, de Vágiék sem kommunisták és velük nem tárgyalt. Szántó még javában beszél, Töreky már kiadja az utasítást: vezessék be Vági Istvánt. Vági nyugodtan áll a bíróság elé. Kijelenti, hogy kommunista mozgalmakban egyáltalában nem vett részt. Részletesen fejtegeti, hogy miért vált ki a szociáldemokrata pártból. Szerinte ugyanis a szociáldemokraták nem követlek el mindent, hogy a munkásság helyzetét megjavítsák. Vági egyes kérdésekre hosszabban akar felelni, Töreky azonban közbevág: — Ne kezdjen itt szónoklatba, nem érünk rá végighallgatni propaganda előadását. Vági: Ha nem érnek rá, akkor elnök ur nem fog tudni behatolni a dolgok velejébe... Töreky: Bízza csak ránk! Vági ezután kijelenti: Én magyar vagyok! Töreky: Nem szégyel ilyet mondani? — Nem én! — kiáltja Vági. — Én szociálista vagyok, de nem hazátlan bitang. Töreky még sokáig faggatja Vágit, majd megkezdik a többi vádlottak kihallgatását. 1. ő w y Sándor összes rendőrségi vallomásait visszavonja, mert »a legembcrteleuebbül kínozlak«. Az ifjúmunkásokkal foglalkozott. Szántóval csak a rendőrségen találkozott. A többi vádlott: Szerémy Sándor, Poll Sándor, V e n ó c z y János, Hunja István, G 1 au I z Imre, mind visszavonják rendőrségi vallomásaikat azzal, hogy súlyosan bántalmazták őket. Kocsis János kijelenti, hogy őt a sok szenvedés és a nyomor tette kommunistává. Ezután a tárgyalást félbeszakították. A tárgyalást délután tét 5 órakor folytatták. A délutáni tárgyaláson elsőnek P ip i c Józsefei hallgatták ki. Tagadja, hogy az ifjúmunkások szervezetével foglalkozott volna. Ehrenreich Rezső 22 éves műszerész volt a következő vádlott. Szodálistának vallja magát. Nem érzi magát bűnösnek és visszavonja a rendőrségen a rossz bánásmódtól való félelmében telt vallomását. V á in o s Ilona a szociáldemokrata pártnak sohasem volt tagja és 1925-ben egyenesen a Vági pártba lépett be. A mull nyáron Berlinben járt, de nem vett részt ott az agitátorképző iskolában. Erre vonatkozó beismerését a rendőrségen a bántalmazástól való félelmében telte. , Normái Ernő kommunistának vallja magát. Tagadja, hogy bizalmas jelentéseket csempészett volna külföldre tankönyvtáblákba beragasztva. Ezt a rendőrségen a bántalmazások hatása alalt mondta. K r i s z 1 János 24 éves munkás beismeri, hogy a Vági párt ifjumunkás csoportjában szervező muukát fejtelt ki. Megbízatása során szóbakerült, hogy a leventék közé furakodjon és ott agitáljon. Egymásután hallgatták ki ezután Nagy Bélát, B 1 e v e r Józsefet, M a t a Máriát, Suhányi Bélát, Rubin Lajost, La n dauer Árpádot, Lakatos Vincét, Tóth Györgyöt és Kolosi Lászlót. Kiss Hugó bolsevistának vallja magát. Papp Gyula beismeri, hogy 1926. végéig Moszkvában vol^, ahol az agitátoriskolát hallgatta, majd önként jelentkezett szervezkedési munkára és igy került Magyarországra. Kun Bélával Moszkvában beszélt. Nem hajlandó nyilatkozni arra, hogy megbízatását kitől kapta. B o é r Ferenc meggyőződéses kommunistának vallja magát, de a szervezkedésről és a szerepéről nem hajlandó vallomást tenni. A rendőrségen tett vallomását visszavonja. Fusenecker Ferenc, T i r j e r Miklós ulán Tisza Antal következett. Annakidején kizárták a szociáldemokrata pártból és akkor belépett a Vági pártba, amely szerinte nyílegyenesen halad végcélja, a kollektív társadalom felé. Elnök közbeszól: Vagyis a kommunizmus felé. Az utolsó vádlott Kiss Ferenc. Ezzel az elnök a vádlottak kihallgatását befejezte, majd szünetet rendelt el. Félórai tanácskozás után vonult be újra a bíróság a terembe és Töreky elnök kihirdette a bíróság határozatát. E szerint a törvényszék, mint rögtönitélő biróság, j az ide vonatkozó igazságügyminiszteri rendelet 43. j §-ának 1. pontja alapján kimondja, hogy az ügy a röglönitélő biróság elé nem tartozik. Az iratokat a további eljáró végett a budapesti ügyészségnek visszaküldi és a terheltek előzetes letartóztatását lentartja. A biróság határozatának indokolása röviden a következő: Az ügyészség a vádlottakat lázadás elkövetésére irányuló szövetkezéssel vádolta és ennek alapján kérte, hogy statáriális biróság vonja őket felelősségre. A rögtönitélő biróság ugy találja, hogy ez a bűntény nem tartozik a statáriá1 i s eljárás hatáskörébe. Az ügyészség nem lázadás bűntettével vádolja a vádlottakat, hanem lázadásra irányuló szövetkezés bűntettével, tehát nem befejezett bűncselekménnyel. A statáriális eljárásra vonatkozó igazságügyminiszteri rendelet a statáriális biróság elé tartozó ügyek közölt nem sorolja fel a be nem fejezett szövetkezés bűntényét. A statáriális eljárásról szóló igazságügyminiszteri rendelet kifejezetten rögtönitélő biróság elé utalja a politikai okokból elkövetett gyilkosságot és szándékos emberölést, továbbá az erre irányuló kísérletet, valamint az erre irányuló szövetkezést is, ellenben a lázadásra irányuló szövetkezést nem sorolja fel a bűncselekmények közötL A mai tárgyalás adataiból a biróság nem látja a lázadás befejezett bűncselekményének a tényálladékát, ellenben megállapíthatónak látja az 1921. évi III. t. c. 1. §. (az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény) alá eső bűntett elkövetését. Mindezen okokból a rögtönitélő biróság az ügyet a rendes biróság elé utalja^ Ezzel az elnök a tárgyalást befejezettnek nyilvánította. ,,Hallgattassák meg a másik fél is. A lakók is polgárai Szegednek! éé Szerény hirecske formájában húzódik meg a tegnapi lapokban, hogy a háztulajdonosok nyolc tagot kértek közülök kinevezni a városrendezési bizottságba. A polgármester a kérelmei jogosnak találta a hirecske szerint és kijelentette, hogy a kérelemnek eleget is fog tenni. Mindez idáig rendjén is volna, mert mindenki tudja, hogy a törvényhatósági bizottság a mai formájában csonka is, meg öreg is, elszaladt az idő a feje felett és nem igen képviseli Szeged mai társadalmának egyik rétegét sem, ugy, ahogy azt a kívülállók érdekei megkívánnák. A polgármester ur is ugy találta, (igen helyesen) hogy egy ilyen nagyhorderejű kérdés, mint a városrendezés, egy vegyes bizottság elé vitessék, amelyben szerinte is helyet kell foglalniok a háztulajdonosoknak is, még pedig elég szép számmal, mert hiszen tudjuk, hogy a bizottság többi tagjai közötl is vannak háztulajdonosok így azután az is bizonyos, hogy az ő érdekeik ennél a kérdésnél is a legnagyobb mértékben nyernek kielégítést. Nem ugy azonban a lakók érdekei. Pedig Szegednek 32.000 szavazópolgára közül legalább 22.000 lakó, nem is beszélve arról, hogy a kurzus választási rendelete milyen nagyszámú lakót fosztott meg szavazati jogától, akik bizony őspolgárai Szegednek. Tudom, hogy az országban, igy Szegeden is, sok-sok esetben történik nem csak a városrendezés, de egyéb, még fontosabb kérdése kb e n is döntés a lakók megkérdezése nélkül, sőt azok ellenére. Nincs szava és nem kíváncsiak a lakó véleményére a torony alatt. Ezeket ludva, ennél a kérdésnél még is szót kérünk, mi lakók, a város polgárai és hinni szerelnénk, hogy a • polgármester ur is elismeri. hogy jogosan tesszük ezt. Ismerve az ő bölcsességéi, el ludjuk képzelni, hogy velünk tiltakozna egy olyan beállítás ellen, mintha Szeged városa csak a háztulajdonosoké lenne. Részesei vagyunk és akarunk lenni mi is, lakók. Ha pedig ez igy van, akkor polgárai is vagyunk városunknak és mint ilyenek, kérhetjük, hogy abba a vegyes bizottságba, amely a város rendezésével foglalkozik, n e csak a háztulajdonosok hivassanak meg, hanem a lakók is legalább olyan számban, mint a háztulajdonosok. »Sed audiatur et altéra pars«. Bizonyára akadnak bőven itl a másik nagyobb fél sorai között is, akik szeretik ugy Szegedet, mint a házak tulajdonosai és foglalkoznak a város rendezésének kérdésével is olyan buzgón. Nem akarok most foglalkozni a város eddigi rendezésével, inkább csak azt szeretném elérni: valahogyan más formát venne ez a rendezési munka; mégpedig olyant, amit magyarul rendszeres munkának neveznek. Nem lehet egy 120.IHW lakosú, modern fejlődés felé hajló várost rendezni a bólintgató János bácsik ötletszerű küldöttségjárásai szerint, de nem lehet a háziurak szájaize szerint sem, hanem Igenis beleszólást kell engedni a legnagyobb tömegű városi polgárságnak, a lakóknak is. Egészséges munkát az a bizottság csak ugy végezhet, ha a polgármester ur behívja oda a lakók hozzáértő képviselőit is, ugy, amint tette 1918. nyarán a betegpénztár igazgatóságának kiegészítésénél, amikor választást nem lehetett elrendelni. Igen természetes, hogy a bizottságban helyet kell adni a lakók közül lehetőleg a külvárosi kisebb polgárok, valamint a munkásságnak is. Ne álljon ez a képviselet csak belvárosi lakókból (tanárokból és tisztviselőkből), hanem minden osztály vegye ki részét ebből a nemes, szép és nagy munkából, hogy igy városunkat európai nívójú, nagy és modern várossá tegyük. Dobay József. Gyönyörű tavaszt újdonságok megérkeztek 87 Tartósságban, minőségben,árban felülmúlhatatlanok 0£Í:na<mmgaaa jupőn 'Stagexd -Xkaisz«l4 Sel-Ka Oarisnyák fogalommá válttik. ¡WOMM9 UJ CSEREPYETOK kés iiését, régi cseréptetők javítását, zsindeiytelök cseiénre átfordítását jitán/os árban vállalta 74 Németh András Katona u. 63. Telefou 7-80. 6 Pengői "72 7-M Fischer és Pártosnál.