Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-16 / 61. szám

1927 március 13. DELM AGYARORSZÁG 159 MÁRCIUS 15. 99 Március idusa mindig gyufiólencse marad". Hatalmas lömeg -vett részt a Kossulh-szobor előtti ünnepély er». (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged város polgársága, hiven a régi hagyományokhoz, ebben az évben is méltó módon ünnepelte meg március idusát. Az ünneplésben résztveit mindenki és erre a napra legalább 1818 szelleme elsimította a társadalmi ellentéleket, egyesitelte érzésben, gondolatban az embereket. Az ünnepély a fogadalmi templomban kezdődött délelőtt tiz órakor, ahol Várhelyi József pápai prelátus mondott zenés misét fényes papi segédlettel. Az istentiszteleten megjelent dr. Aigner Károly főispán, dr. Somogyi Szilveszter polgármester vezetésével a város tanácsa, az egyetemi ifjúság, a zászlók alall felvonult népkörök és társadalmi egyesületek, a vitézi szék vitéz Fegyveres tábornok vezetésével, a helyőrség tisztikara és sok százan a város polgárai közül. A hatalmas tömeg nagyrésze nem is fért be a templom hajójába, kint a Templom-téren várta be a mise végét. A misén a templomi énekkar működött közre Kőnig Péter vezényletével. Mise után a hatalmas tömeg menetté alakult és a vasutas zenekar kíséretével a Somogyi* és a Kárász-uccán keresztül a Klauzál-térre vonult a Kossuth-szoborhoz. A teret teljesen betöltötte a lömeg. A Kossuth-szobornál az ünnepélyt a dalárda nyitotta meg, amely Kőnig Péter dirigálásával a Himnuszt énekelte el. Ezután Főidényi László színművész szavalta el bensőséges tűzzel a Talpra magyart. Dr. Vass Béla egyetemi hallgató az egyetemi ifjúság nevében tartott lelkesitő beszédet. Kijelentette, hogy a magyar ifjúság mindig azt teszi, amit 1848 márciusában tett, ugyanazon a nyomon halad, amelyet a márciusi ifjúság örök időkre kijelölt számára. A dalárda énekelte el ezután Csornák Elemér karnagy dirigálásával a Hiszekegyei, majd i'aúl Sándor egyetemi hallgató szavalt. Az ünnepi beszédet dr. Sőreghy Mátyás tartotta. Méltatta 1818 nagy eredményeit, a testvériséget, a nemzeti önállóságot, a sajtószabadságot. 1818 nagy jelentőségét abban látja, hogy akkor tudta meg a nemzet, hogy a zsarnokság, az elnyomatás korhadt falai omladoznak az egész világon. Éppen ezért március idusa a magyarság számára mindig gyűjtőlencse marad, amelyen keresztül 1818 éltető tüzsugarai áradnak az utódok felé. A hatásos ünnepi beszéd után a dalárda Szózata zárta be az ünnepélyt. Sokáig tartott, amig a téren összegyűlt hatalmas tömeg a legnagyobb csendben és rendben szétoszlott. Á templomokban. Az evangélikus templomban kedden esle hat órakor ünnepelték meg a március 15-ikét. A zsúfolásig megtelt templomban az ünnepség a Himnusszal kezdődött. Tátray Károly lelkész imádkozott, Mohay Gábor a Talpra magyart szavalta el. Az ünnepi beszédet Szabó Gábor tábori lelkész mondotta, méltatva a nap jelentőségét. Patay Mária Cserzy Béla hazafias versét szavalta el. Az ünnepi záróbeszédet Muráti György mondotta, el, majd az ünnepély a Szózat eléneklésével ért véget. Ünnepséggel áldozott a zsidó ifjúság is március 15. emlékének. Délelőtt fél 11 órakor az uj zsinagógában istentisztelet volt, amelyen dr. Frankéi rabbi hazafias érzéstől áthatolt beszédében fejtegette a nap jelentőségét. A prédikáció előtt és utána a gyermekkórus hazafias dalokat adolt elő orgonakisérettel. A Központi Társadalmi Kör is megünnepelte a szabadság évfordulóját hangulatos társasvacsora keretében a Boldogasszony-sugáruli Nyáry-féle vendéglőben Büchler Jakab elnök üdvözölte a kör tagjait, utána Klement Antal tanár tartott ünnepi bebeszédet. Beszéde közben érkezett meg dr. .Somogyi polgármester, akit éljenzéssel fogadtak. Az ünnepi beszéd ulán kis diákok szavaltak el néhány hazafias költeményt, majd a polgármester tartott beszédet. Kijelentette, hogy az 1818 március idusának ünneplése ma már nem olyan jelentőségű, mint volt a háború előtt, mert a negyvennyolcas vívmányok, a függetlenség, a nemzeti kormány elve megvalósult. Azért a szabadság ünnepe mégis ünnep marad, mert összeforrt a magyarságnak a jövőbe vetett hitével. Az elveszett országot azonban nem lehet a mai viszonyok között fegyverrel visszaszerezni. Döngetni kell Trianont, de a magyarságban rejlő jó tulajdonságok kifejlesztésével és a rossz tulajdonságok kiküszöbölésével. Arra a szabadságra emeli poharát, amelyben minden becsületes, munkás magyar ember megtalálja boldogulását. A polgármester nagyhatású beszéde után dr. Kószó István mondott beszédet. Sok szülő jelenlétében szép keretek között ünnepelte meg március 15-ikét a Szillérisugáruli népiskola. A tanulók szavaltak és hazafias énekeket énekellek. A me^nyity és bezáró beszédet Fenyi'cssg Jenő igazgató^ az ünnepi beszédet pedig Barabás Jenő tanító tartotta. A Turul bajtársi szövetség március 15-iki táborozást« tartott a Tisza nagytermében, ahol mintegy 200-an jelentek meg a fehér asztaloknál. Az ünnepi beszédei Tóth Károly rektor mondotta, Virág Ferenc és Regdon Károly szavaltak. Az egyetemi énekkart Csornák Elemér vezényelte, majd a késői órákig tarló tánc következett. A munkásság ünnepe. (A Délmagyarország munkatársától.) Lélekemelő ünnepség színhelye volt kedden a Munkásotthon, amelynek nagytermét zsúfolásig megtöltő munkásság ünnepelte március idusának emlékét. Az ünnepség az Általános Munkás Dalkör énekével kezdődött, amely a Munka dalát adla elő bensőséges átérzéssel Hoffmann Endre karnagy vezénylete melleit. Majd az ősz Peslalics István lépett a színpadra és elszavalta Petőfinek Egy gondolat bánt engemet cimii versét. Az ünnepi l)eszédet Czibula Anlal mondotta, aki keresetlen, de mély hatást kellő szavakkal Táncsics Mihály életét, küzdelmeit, szenvedéseit ismertette a munkássággal. Táncsics voll a magyar munkásság első harcosa, ő szerkesztette az első munkáslapot, a Munkások Újságját. Eleven erővel rajzolta meg Czibula annak a kornak a képét, amelyben Táncsics élt és megkapőan ecsetelte a sok szenvedést, a hosszú évek bőrtönét. A közvetlen előadás után perceken ál tapsollak Czibula Antalt. Olejnyik József szavalta el nagyhalást kellően ezután A nép nevében című Petőfi-költeményt. Március idusának bensőséges ünnepéi a munkásdalárda munkásdalokkal fejezte be. Hóviharok és felßösszalcadasoK Olasszorsszágfoan. Róma, március 15. Közép- és Északolaszországban heves hóviharok és felhőszakadások dühöngenek. A Firenze mögött levő hegyekben nagy viharok voltak. A Po folyó a legutóbbi esőzések következtében néhány nap. óta ismét árad és egyes helyeken a viz már elöntötte a földeket. Északapuliában ugyancsak hóesés volt. Megszakadlak a tárgyalások a szegedi építőmunkások és a munkaadók között. A munkaadók szerinl meglassítják az egyetemi építkezések tempóját, ha a munkások 120 filléres órabért követelnek. (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány héttel ezelőtt tárgyalások indultak meg a szegedi építőmunkások és a Szegedi Munkaadók Szövetsége között. Az építőmunkások ugyanis azt a kívánságukat közölték a munka« adókkal, hogy kollektív szerződést kötnének a most folyó évre. Hivatkoztak arra, hogy az egyetemi és a városi építkezések következtében lizévi keserves pangás és munkanélküliség ulán végre konjunktúrája támadt az építőmunkának. A liz meddő esztendő alatt a szegedi építőmunkások nagyrésze kénytelen volt kivándorolni, akik itt maradtak, azok teljesen eladósodtak, mert keresetük egészen minimális volt. A mostani kedvező viszonyokat szeretnék felhasználni arra, hogy kárpótlást találjanak súlyos veszteségeikért. Éppen ezért olyan kollekliv szerződéstervezetet állítottak össze, amely szerint a speciális építőmunkások niakszimáiis órabére 120 fillér lenne. A munkások és munkaadók között megindul! tárgyalásokon résztvett Batitz Gyula volt nemzetgyűlési képviselő is, aki közölte a munkaadókkal, hogy a munkások hajlandók rövidebb időre szóló megállapodást is kötni, de az egész évre szóló szerződést csak akkor irják alá, ha a munkaadók megadják a 120 filléres makszimális munkabéreket. A munkaadók a munkások kívánságát teljesithetetlennek jelentették ki. A tárgyalások során kijelentették, hogy a 120 filléres órabérek, amelyek hatvanszázalékos emelésnek felelnek meg, az építkezési költségeket 8—10 százalékkal drágítanák meg. Hivatkoztak arra, hegy a háború előtt az építőmunkások órabére 60—65 fillér volt, legutóbb pedig 76 fillér. A fővárosban 69—76—80 filléresek az órabérek. Hivatkoztak arra is, hogy Szegeden az építkezések túlnyomó nagyrésze állami és városi építkezés. Az egyetemi épitési bizottság határozata abban az eselben, ha az építkezés során a munkabérek indokolatlanul emelkednének, az építkezés tempóját lassítanák, aminek viszont az lenne a következménye, hogy ez egyetemi építkezések több évre elnyúlnának. A rövidlejáratú megoldásba sem mehetnek bele a munkaadók, mert nekik is egész évre kelleti megtenniök ajánlatukat. A munkások kívánságával szemben felajánlottak május elsejéig 80, májustól julius elsejéig 84, julius elseje ulánra pedig 88 filléres órabéreket. A munkások képviselői ezt az ajánlatot nem fogadták el és igy a tárgyalások egyelőre megszakadtak. A Léner-kvarleíi iifabb sikere Londonban. London, március 15. A I.éner-vonósnégyes nagy sikereket aratóit hat estés Beethoven-ciklusával. Az Evening Standard Joachim négyeséhez hasonlítja a Léner négyest, a Westminster Gazette: és a Daily Telegraph« pedig elragadtatásai ir a magyar vonósnégyesről. A londoni zeneakadémia meghivla Léneréket, hogy az intézet tanárai és növendékei előtt terlsanak mintaelőadást Beelhoven interpretálásáról. A négyes március hó 27-én tartja bucsuhangversenyét az Albert-haliban, Zichy-Rubidó Iván báró londoni magyar követ és a Portiandi herceg védnöksége alatt az Alexandra-királyné nevét viselő kórház-alap javára.