Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-27 / 72. szám

2 DELM AGYARORSZÁG 1927 március 57. j nác, Löwinger Miksa, dr. Nikelszky Jenő, Óvári j László, Schwartz Sámuel, Schwartz Mór Scliwarlz lumlnálmérgezéssel találták meg a Gellért-szállodában Ienö Tó,h András vészi nezsö Vertán Mayer Gyula szegedi kormányfőtanácsost (Budapesti tudósítónk telefonjelenté se.) Ma délután azt jelentették a rendőrségnek, hogy a Gellért-szálló 429. számú szobájában luminállal megmérgezte magát Mayer Gyula kormányfÖianácsos, szegedi lakos, aki tegnap érkezett Budapestre. A mérgezést 6 órakor vették észre, a mentők beszállították a Szent János-kórházba. Mayer Gyulát nem sokan ismerték Szegeden. Évekkel ezelőtt magasrangu állami tisztviselő volt, majd nyugdíjaztatta magát és nagyobb faüzletekkel kezdett foglalkozni. Mayer Gyula állapotában az éjszakai órákban örvendetes javulás állott be. A rokonok kijelentik, hogy öngyilkosságról szó sincs. Mayer álmatlanságban szenvedett és a kelletnél nagyobb adagot vett be a méregből. Ma akart hazajönni Szegedre, de elvesztette eszméletét és igv talállak rá szobájában. Eudre, Vidor Gyula és Zombori István. Nem építenek ujabb emeletet a tábla épületére. (A Délmagyarország munkatársától.) Az ítélőtábla jelenlegi ideiglenes épülete — mint ismeretes — mér akkor szűknek bizonyult, amikor a tábla kiköltözött palotájából. A város, hogy a tábla kényelmesebb elhelyezkedését lehetővé tegye, hajlandó voll arra, hogy a tábla jelenlegi Tisza Lajos-körüli épületére még egy emeletet építtet. A város tervével szemben a tábla azonban arra az állásponlra helyezkedett, hogy az emeleli ráépítést csak a legvégső esetben fogadja el. Legelőször is régi épületét, amelyben a központi egyetem van, kivauja vissza, mivel a ráépített emelet sem elegendő arra, hogy a tábla összes hivatalai és bírói szobái elhelyezést nyerjenek. A tábla állásfoglalása ulán a város sem forszírozta tovább az emeleti építés tervét Az 1927. évi köllségvetésbe már be sem vették az épitkezés költségét, ami arra mulat, hogy a város feladta a tervel. Az elmúlt napokban azután a tábla elnöksége átiratot intézett a város hatóságához, amelyben felvilágosítást kért arra vonatkozólag, hogy a városnak mi célja van az emeleli ráépítéssel és érdeklődött azulán is, hogy az építkezéseket le lehet-e ugy folytatni, hogy az építkezés folyamata alatt a tábla működése háborilásl ne szenvedjen. A tábla átiratából illetékesek ezt látták, hogy a tábla maga sem akarja az építkezésekét és így az átiratot minden válasz nélkül egyelőre nyilvántarlásba helyezték és ezzel a jelek szerint véglegesen tneghiusull a tábla épületére való ráépítés terve. A szegedi érdekképviseletek kiküldötteinek jelenlétében folyt le a makói Kereskedők Egylete közgyűlése. (A Délmagyarország makói munkatársától.) Pénteken délután tartotta meg a makói Kereskedők Egylete közgyűlését, melyen ünnepi formák közi leleplezték az egylet néhai elnökének, lritz Gyulának olajfestményü arcképéi. A közgyűlésen megjelent Vértes Miksa, a szegedi Kereskedők Szövetségének elnöke és dr. L a nd e s b e r g Jenő, a kereskedelmi és iparkamara ügyvezető lílkára, olt volt továbbá dr. Petrovics György országgyűlési képviselő, aki emlékbeszédet mondott lritz Gyula felett. Körülbelül kétszáz egyleti tag jelenlétében foglalta cl dr. Dózsa Imre, takarékpénztári igazgató az elnöki széket és bejelentette, hogy a közgyűlés megnyitása előtt szót kért dr. Petrovics György. A képviselő kimagyarázta a képviselőház szerdai ülésén elmondott beszéde körül támadt felreértéseket. Ezután kezdetét vette az arcképleleplezés. Dr. P c t r o v i c s György mondott tartalmas emlékbeszédet lritz Gyuláról, azután állérlek a közgyűlés napirendjének letárgyalására. A közgyűlés vita nélkül tudomásul veltc a jelenléseket, a tisztújítást Kohn Mór korelnök elnöklete alatt tartották meg. Elnökké újra egyhangúlag dr. Dózsa Imrét választották meg, akii meleg ovációban részesileltek. Annál élénkebb választási küzdelem alakult ki az alelnöki állás betöltésénél és a megejtett lilkos szavazás eredményekéül Gál Samut, a Mezőgazdasági Kereskedelmi Részvénytársaság vezérigazgatóját választották meg 103 szavazattal alelnökké Károlyi Mihály 51 szavazalával szemben. Az uj alelnöRöt melegen ünnepelték az egylet tagjai és (iái alelnök nagy tetszéssel fogadott programbeszéd keretében mondott köszönetet a személye iránt megnyilvánult bizalomért. Titkár Fleiszig Sándor, ügyész dr. Espersit János, háznagy ifj. Dózsa Andor, pénztárnok Schaltelesz Vilmos és könyvtáros Székely Lipót leli. A választmány lagjai lettek: Abelesz Sámuel, dr. Adler Artúr, dr. Dózsa Simon, Feuer Ármin, dr. Fehér Mór, Földesi Ferenc, Götter Imre, lritz Nándor, lritz Miksa. Juhász Oszkár, Károlyi Mihály, Klein Lázár. I.eipnik IgPoríenger a Kálvária-uton Igen tisztelt Szerkesztő Ur I Azon kérelemmel fordulunk az igen tisztelt Szerkesztő úrhoz, hogy nb. lapjában sorainknak helyet adni szíveskedjék. Mint a Kálvária uti, a Belvárosi temetőhöz vivő uton lakó lisztviselők és munkások, azon kérdéssel fordulunk az igen tisztelt Polgármester úrhoz, vájjon az idén is kénytelenek leszünk-e tűrni azt a legsötétebb Balkánon sem létező állapotot, melyet a jobb idő beálltával a por véghezvisz és elviselhetetlenné feszi ember s-záméra a knejőf, amit a mindinkább növekvő autó- és autóbuszforgalom, valamint a tanyákról beözönlő száz és száz kocsi idéz elő. Ha mér a lakásínség olyan nagy, hogy sokan vagyunk kénytelenek a város ezen elhanyagolt területén barakkokban és vizes odúkban tengetni életünket, akkor legalább a lévegőt tegyék elviselhetővé számunkra. Csak arról van szó, hogy a locsolóautók ne a kórházig, hanem azon tul ís, napjában ne egyszer, hanem jóval többször közlekedjenek, mert az a locsolás, amit most végeznek, egyenlő a semmivel. Az a kis víz, amit itt elcsöpögtetnek, tiz perc alall felszárad és a port még kis időre sem köti le. Vagy próbálja meg a város azt, ami tavaly csak terv maradt. Portalanítsák ezt a forgalmas ulvonalat olajjal, okkor egész évre elvetelték a locsolás gondját. Remélve, hogy kérésünk nem marad uiegnemhallgatott puszta szó, — hiszen egyetemi város vagyunk —, várjuk a hatóság belátását és a levegő jobbrafordulásót. Tiszteletlel: több káluáriauti elő/izető. o SZOLID OLCSÓ ÁRAK! ^ Cegufabb iavasxl 824 c CIPŐ~különlegességek, ^ teniszcipők, szandálok megérkeztek. R Pálfy, Köröndi és Lichtman^nsrs8é Szeged, Kölcsey u. í. Royal épület. Telefon 18—15. SZOL ii olcsó ARAK.! frfyulsször és gyapjú KALAP-ÚJDONSÁGOK nagy választékban Szende Mihály Sv, Én és a zene. írta: Móra Ferene. Ne lessék rossznéven venni, hogy én vagyok előbb, mint a zene. Nem szerénytelenségből van ez így, hanem, amilyen a kérdés, olyan a felelet. A kérdésben [Kidig ilyen volt a sorrend. Idézhetem szószcrinl is: — Szíveskedjék lehetőleg érthetően és röviden arra a kérdésre felelni: milyen az ön viszonya a) az énekhez, b) a zenéhez? Szíves válaszát a hó végéig kérjük, mivel akkor rovatunkat lezárjuk Lzt a kérdést Budapestről intézte hozzám egy olvashatatlan aláírás. Az egyik, mint szerkesztő, a másik, mint kiadó. Közlik velem azt is, hogy ezt a kérdést hazánk több jelességének is feltették. A honorárium nem sok, csak egy pengő. Tudniillik, hogy hazánk jelesei tarloznak anynyit fizetni válaszuk közzétételéért, amire a zenekedvelő magyar közönség rendkívül kíváncsi. Nem lagadoin, nagyon jól esett ez a figyelem. Először azért, mert ritkán van alkalma az embernek a mai világban egy pengőért hazánk jelesének érezni magát. Másodszor azért, mert így végre magam is tisztába jöhettem vele, hogy milyen is az én viszonyom az énekhez és a zenéhez Szégyen, nem szégyen, eddig sohse gondoltain rá. De, ha már a zenekedvelő magyar közönséget is ugy gvötri ezirányban a kíváncsiság, akkor illik, hogy magam is számot vessek magammal t Hát az ének ügye nem éppen komplikált. Volt már ugy, hogy nekem kellelt elaltatnom az unokámat. Az elaltatásnak többféle módja van. Az ember a balkarjára veszi az elallatandót, megy vele le s fel a szobában s a szabad kezével ott iitögeli. ahol leggömbölyiibb a gyerek. Én azonban szerelek előírásos nagyapa lenni s régi, szép családi novellákból ugy tudom, hogy a rendes nagyapák dallal altatják el unokáikat. Hát megpróbáltam a rendes nagyapaságot. Az eredmény magamai is nagyon meglepett. Az unokám most telte éleiében az első önludalos mozdulatot: bedugla mincl a két fülecskéjét. Azt hiszem, a kérdés a) pontjára lehetőleg értelmesen és röviden feleltem. A zenéhez való viszonyom már komplikáltabb. Olyan ötesztendős lehetlem, mikor a kocsiúton találtam egy rézből való aranykrajcárt. Első, ulolsó talált pénzem volt ez életben. Az apám ezt is el akarta tőlem venni, azzal az indokolással, hogy azon a pénzen, amiért nem dolgozott meg az ember, ugy sincs Isten áldása. F.bből látnivaló, hogy az apám kissé doktrinér ember volt, ami a szücsipari pályán különösen megbecsülni való erény. Én azonban már akkor ís gyakorlati észjárású férfiú voltam. Befektettem a laláll pénzt. Még pedig körtemuzsikát véltem rajta a ponyván áruló tótoknál. A körtemuzsika nagyon elegáns hangszer volt, az egyik oldala piros, a másik sárga, addig, mig hol a szájával, hol a kezével le nem szedte róla az ember a festéket. De szépen szóló muzsikának akkor is megmaradt, mikor az eleganciáját elvesztette Kár, hogy kiment a divatból. Filharmonikusok ugyan nem igen használhatnák, de például a parlamenli harmóniát nagyon eredményesen lehelne vele szolgálni. Azt hiszem a házelnök is méltányolná ugy, mint ahogy Borbás keresztanyám méltányolta, akit először bűvöltem el zeneművészetemmel. Megálltam az ablakuk alall és inegrikkanlaltam a körtemuzsikát. Keresztanyám bazsarózsaképe mingyárt kipiroslott a zsalun. — Ejnye, te vagy az, gyerekein? Azt hittem, valami eltévedt rigó. No tartsd a kalapodat! Ezl azért adom, mert olyan szépen fújod! — Egy aranykrajcár hullott a kalapomba, ói perc múlva mellé pendült a második. — Ezt meg azért adom, hogy most már ne fújjad! így bukott meg öt perc alatt édesapám puritán közgazdasági elmélete. A laláll krajcár már fiadzott kettői, pedig még csak egy keresztanyámnál próbáltam szerencséi. A szegény soron ugyanis máskép látják el az emberi keresztanyákkal, mint a királyoknál. A princeknek egy keresztanyjuk van és sok keresztnevük. A szegény ember gyerekének keresztneve csak egy van, de annál több a keresztanyja és ez sokkal okosabb berendezkedés. Most már öreg ember vagyok, de még most is sajnálom a szegény kis prínceket, hogy mennyit sirhatnak azok. mig valamennyi keresztnevüket megtanulják! Sokkal jobb az, ha csak egy keresztneve van az embernek, de azon tizenöt keresztanya becézgeti, hullatván a kalapjába az arany krajcárt.