Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-10 / 56. szám

1927 március !3. DÉLMAGYARORSZÁG 5 Pécseit „in conlumatiam" bűnösnek mondották ki Linder Bélát és társalt. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pécsről jelentik : A pécsi törvényszék három­napos zárt tárgyalás után ma nyilvános tár­gyaláson hirdette ki Ítéletét Linder Béla és társai ellen az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló bűntett miatt indított bűnügyben. A törvényszék in contumatiam bűnösnek mondotta ki Linder Bélát, Hoff­mann Ottót és dr. Veres Lajost a vádbeli bűncselekményben, büntetést azonban a tör­vény értelmében nem szabott ki, mert a vádlottak külföldön, ismeretlen helyen tartóz­kodnak. A letarlóztatásban levők közül Bagoly Jánost és Fuchs Jánost 2—2 évi fogházra és 3—3 évi hivatalvesztésre, Milassin Ignác és Bödő József vádlottakat 6—6 hónapi fog­házra Ítélte, a bünpör többi vádlottait a törvényszék felmentette. Bagolyt a törvény­szék ideiglenesen szabadlábra helyezte, Fuchsot azonban nem, mert ellene egy kém­kedési ügyből folyólag a katonai hatóságok • indítottak eljárást. Bankafánlatot Kapott a város egy háromemeletes béri>ász felépítésére A polgármester súlyosnak tartja a feltételeket. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegcdi városházán, mint ismeretes, már hó­napok óta foglalkoznak annak a lehetőségnek a kihasználásával, amelyet a hitelviszonyok némi, nem egészen jelentéktelen javulása te­remtett az építkezések terén. A pénzintézetek ugyan még nem igen mutatnak készséget arra, hogy akár a városnak, akár magánosoknak hosszúlejáratú építkezési hitelt nyújtsanak a békebelihez hasonló feltételek mellett, ami­nek kétségtelenül az a magyarázata, hogy a tőke még mindig talál kedvezőbb elhelyez­kedési lehetőséget az építkezéseknél, de azért a pénz mégis keresi az utat az építkezések felé. A nagyobb magyar pénzintézetek pél­dául többezer lakás építésére vállalkoztak a fővárosban, ugy, hogy az építendő bérházak bérjövedelme bizonyos ideig a pénzintézeteké lesz, azután a fővárosé, amely telket ad és garantál bizonyos lakbérjövedelmet. Szegeden is felmerült már régebben az a terv, hogy a város is építtessen hasonló feltételek mellett az arra vállalkozó pénzintézetekkel. A tár­gyalások ebben az irányban már hónapok óta folynak, konkrét ajánlatot azonban csak most kapott a város a Pesti Hazai Takarék­pénztártól. Ennek az ajánlatnak a feltételeit a városházán kissé súlyosaknak találják, de remélik, hogy hamarosan kedvezőbb ajánla­tokkal is bekopogtatnak a pénzintézetek a ! városhoz. A Pesti Hazai Takarékpénztár a felsőipar­iskolával szemben lévő Taschler-féle telekre lelt ajánlalol. Hatalmas, háromemeletes bér­házal építene rá 171 egy-, két- és háromszobás lakással. A terv szerint a bérpalotában két­féle két- és háromszobás lakások épülnének, egy részük szerényebb kivitelben, a többi pe­dig teljes komforltal, parkettes szobákkal és fürdőszobával. A takarékpénztár a várostól tiz és félszázalékos amortizáció biztosítását kívánja, ugy hogy az egyszobás lakások után 500, a kétszobások után 710 és 900, a három­szobás lakások után pedig 1000 és 1300 pengő lakbért garantáljon huszonöt éven keresztül. Huszonöt év múlva a ház teljesen a város tu­lajdonába kerülne és bérjövedelmét is telje­sen a város élvezné. Az érdekes ajánlatot a Pesti Hazai meg­bízásából Rainer Károly és Ottovay István építési vállalkozók nyújtották be a tanácshoz. Amikor az ajánlat sorsa iráni érdeklőd­tünk, a polgármester kijelentette, hogv a fel­tételeket kissé súlyosaknak tartja, mert meg van győződve arról, hogy a város 10 és fél­százalékos amorlizációl csak akkor garantál­hat, ha el van készülve arra, hogy néhány év múlva pótolnia kell a lakbéreket. Nrm hiszi ugyanis a polgármester, hogy a kivánt lakbéreket tartani lehessen huszonöt énig. — Az ajánlatot mindenesetre figyelem be vesszük, de a döntés előtt bevárjuk, hátha kapunk kedvezőbb ajánlatot is azoktól a pénz­intézetektől, amelyekkel már régebben tárgyal­tunk ebben az ügyben — mondgtta a polgár­mester. helése nagyobb, tehát nagyobb megerősítés szükséges. Énnek a megoldásnak az ára 15.085 millió korona. Elmondotta ezután Szikszay Gerő, hogy a villamossínek lefektetését mind az ötféle meg­oldás megengedi. Kifejtette ezután, hogy a legalkalmasabb megoldásnak a harmadikat és a negyediket tartja, a kettő között kell a vá­rosnak választania. Végül azt ajánlotta Szikszay Gerő, hogy a város a munkálatra ne tartson versenytár­gyalást, hanem a hid rekonstruálásával az állami gépgyárat bízza meg, mert az állam is ezzel végezteti a hasonló természetű mun­kálatokat. Ez nem jelenti azt, hogy a mun­kának azokat a részeit, amelyeket szegedi vállalkozók is elvégezhetnek, ne adja ki a város szegedi iparosoknak. Hosszú vita indult meg ezután, végül is a bizottság a negyedik megoldás mellett foglalt állást. A polgármester ezután kijelentette, hogy a kérdés nagyon sürgős, a város tanácsa a ter­vezetet a legsürgősebben fel fogja terjeszteni jóváhagyás végett a kormányhoz, hogy a mun­kát legkésőbb áprilisban megkezdhessék. Áprilisban megkezdik a közúti hid rekonstrukciós munkálatait. (A Délmagyarország munkatársától.) Szer­dán délután négy órai kezdettel értekezlet volt a városháza tanácstermében a polgár­mester elnökletével a közúti hid rekonstruk­ciója ügyében. Az értekezleten megjelent Szik­szay Gerő miniszteri tanácsos, aki a város ta­nácsának megbízásából kidolgozta a hid re­konstrukciójának tervezetét és elvégezte a szükséges sztalikai számításokat is. Az értekez­leten a meghívott törvényhatósági bizottsági tagokon kivül megjelentek még a vasút, a •villamosvállalat és az államépitészeti hivatal ¡képviselői is. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, a városi mérnöki hivatal vezetője elöljáróban elmondotta, hogy a hid rekonstrukciójának a kérdése már régóta vajúdik, mert a híd­szerkezet már nem felel meg a követelmények­nek és igy biztonságosságát is elvesztette. A tanács felkérésére a Magyar Mérnökök és Épi­tészek Egyesülete több neves hidszakértőt ajánlóit a rekonstrukció terveinek és szá­mításainak elkészítésére, köztük Szikszay Gerő miniszteri tanácsost, a kereskedelmi minisz­térium hidügyi osztályának vezetőjét, aki vál­lalkozott a komplikált munkára és a költség­vetés elkészítésére is. Terjedelmes elaborátu­mot készített, amelyben ötféle megoldás le­hetőségét tárja fel, ezenkívül 96 oldalnyi ter­jedelemben elvégezte a szükséges sztatikai számításokat is. Ezután Szikszay Gerő Ismertette elaborá­tumát. Elmondotta, hogy az 1882—1883-ban épített hid szerkezete nem felel meg már a megnövekedeti forgalomnak, éppen ezért lé­nyeges erősítésre szorul, de a kocsipályát is ki kell cserélni. A hid rekonstrukciójára öl­féle megoldási mód kínálkozik. Az első meg­oldás az lenne, ha a hidat jelen állapotában állíttatná helyre a város, a szerkezet meg­erősítése nélkül. Ebben az esetben azonban a hidon korlátozni kellene a forgalmat. Ez a megoldás 2.652 millió koronába kerülne. A második megoldási terv szerint a szerke­zet a régihez hasonló maradna, de végre kellene hajtani azokat az átalakításokat, ame­lyek a terhelés szempontjából szükségesek. Ennek a költsége 3.915 millió korona lenne. A harmadik megoldás általában megegyezik a másodikkal azzal a különbséggel, hogy a ko­csipálya alatti fagerendákra előbb szigetelő réteget húznának és csak azután tennék rá a burkolatot. Ennek 3.903 millió korona lenne a költsége, azért olcsóbb az előbbinél, mert a szigetelő réteg elhelyezése következtében kes­kenyebb fakockák szükségesek a burkolathoz. A negyedik megoldás már drágább és komp­likáltabb. Megerősítenék a hid vasszerkezetét, a kocsipálya alatti fagerendákat bebetonozott vasgerendákkal cserélnék fel, arra szigetelő réteg kerülne és erre a fakockaburkolat. En­nek a pályának az önsúlya lényegesen na­gyobb a faszerkezetnél, tehát a vasszerkezet is fokozottabb megerősítésre szorul: 5425 mil­lió korona. Az ötödik megoldás ugyanaz, mint a negyedik, de a burkolatot nem fakockákkal, hanem kis kőkockákkal oldják meg. Mivel a kőkocka nehezebb a fakockánál, a hid ter­Párbaj asz asztalosok köz­gyűlése után. Ötnapi államfog&ázra ítélték Osvátf) Lászlót. (A Délmagyarország munkatársától.) Az elmúlt év augusztus havában történt, hogy az ipartestület székházában a faipari szakosztály közgyűlésének keretében Klein János 'és Os­váth László iparosok összekülönböztek. Az incidensnek tettlegesség, majd lovagias ügy lett a folytatása. Mindketten — mint tarta­lékos lisztek illetékes hatóságaik elé vitték az ügyet, ahol engedélyt kaptak az affér fegyveres elintézésére. A párviadalban mind­két fél megsebesült, majd a felek kibékültek. Ezzel az ügy a lovagias szabályok szerint be­fejezési nyert. A párviadal azonban nem maradt titokban. A rendőri hatóságok is tudomást szereztek róla és mindkét párbajozó ellen párviadal vétsége címén indult meg az eljárás. A szegedi törvényszék Hábermann-tanácsa szerda délelőtt vonta felelősségre a két pár­bajozót. A tárgyaláson azonban csak Osváth László jelent meg, akinefc ügyét saját kérel­mére elkülönítve tárgyalták le. Osváth kihall­gatása alkalmával elmondotta, hogy bűnös­nek nem érzi magát. A párbajt a társadalmi szokások előírják, amire is különben, mint tartalékos liszt, engedélyt is kapott. Az elnök további kérdéseire elmondotta a vádlott, hogy az ipartestület emlékezetes ülé­sén összeszólalkozott Klein Jánossal, akit két­szer pofonvágott. A provokáló Klein János volt. A párbaj engedélyezése után szabály­szerű formák között összecsaptak. A viadalban mindketten megsebesültek, Osváth László a fülén, Klein János a hátán. A párbaj után azonnal kibékültek. A bíróság ítéletében Osváth Lászlót pár­viadal vétségében bűnösnek mondotta ki és ötnapi államfogházra ítélte. Az ítélet kisza­básánál a bíróság súlyosbító körülménynek vette azt a lényt, hogy a felek a párbajnál megsebesültek. Osváth felebbezést jelentett be az ilélet sú­lyossága miatt. Gyönyörű tavaszi újdonságok . meg érkezteit. 82 Tartósságban, minőségben, ár ban felülmúlhatatlanok r • De I-K a §arlsnyálc fogalommá váltak. Sté&ly István Szeged, Valéria tér 13. szám. Vállal nutor. épület és portál festéseket n leg­olcsóbb napi Ar mellett. 222

Next

/
Oldalképek
Tartalom