Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-10 / 56. szám

mm ÍZEOED : SzerkeszlAség : Deák Ferenc •cca 2. Telelőn 13—33. - Kiadóhivatal, BOlctUnktlnyvlAr és Jegyiroda: Aradi •cca S. Telefon 300. ^ Nyomda: Lilw Upót ucca ÍO. Telefon lő—34. «««««« CSÜTÖRTÖK, 1927 MÁRCIUS 10 ® a o III. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal : Crl ucca 6. Telefon ISI. szám. «»««>» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal : AndrAssy ucca 25. Telefon 49. szám.« « « « «««mm«« •Oflzetésl Ara havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-ÖO, klllfőIdlSn 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár-, és Ünnepnap 24 fillér. Lombroso népe. Nem tudjuk, ha valamelyik destruktív — már t. i. nem a Kúria megállapítása, hanem a kritikátlan frázisok rikácsolása szerint des­truktív — lap követelte volna azokat a tör­vényes intézkedéseket, melyek megvalósítása érdekében a m. kir. igazságügyminiszter a képviselőház tegnapi ülésén az uj büntetőno­velláról szóló törvényjavaslatot beterjesztette, — nem inditanák-e meg ellene az eljárást nemzetgyalázás bűncselekménye miatt? Az úgynevezett müveit Nyugat, amire olyan sürün csattan büszke hivatkozás s aminek jó­szándéka, szimpátiá ja s elfogulatlansága folyó­sítja legtöbbször a gazdasági élet regeneráló­dását lehetővé tevő külföldi kölcsönöket, váj­jon mit gondol ennek az országnak morali­tásáról, ennek a népnek erkölcsiségéről, ha látja, hogy milyen sürü egymásutánban, mi­lyen szakadatlan folytonosságban kell szigo­rítani a törvényes büntetési tételeket, kell kiterjeszteni a bűncselekmények törvényes ha­tárait s kell bűncselekményekké minősíteni mindeddig megengedett cselekményeket. A Csemegi-féle büntetőkodexet harminc évig változtatás és kiegészítés nélkül használta a bíróság, változtatás és kiegészítés nélkül har­minc évig volt hatályos védője a jogrendnek és kíméletlen megtorlója a jogrendet veszé­lyeztető cselekményeknek. Három évtizeden keresztül azonban más szerepel is töltött be Csemegi Károly törvénykönyve, ez a hatezer forinttal és egy nemes és alkotó élet feMú­lásával megjutalmazott korszakos munka: büszkesége volt a magyar jogalkotásnak, a klasszikus büntetőjognak évtizedeken keresz­tül legnagyobb értéke. Három évtized után csak félénk kísérlet igyekezett hozzáformálni a jogfejlődés eredményeit. Az utolsó hét év jogalkotása azonban mintha azt a célt tűzte volna ki maga elé, hogy a magyar corpus juris legbüszkébb ormát lapátonkint hordja le a völgybe, az alkalmi törvényhozás kat­lanába. Verbőczy népe voltunk, ne legyünk fximb­roso népe. Mintha a kriminalitás a magyar élettel egy anyaméhéből született volna, ugy pönalizál a törvényhozás minden cselek­ményt s mintha gátja szakadt volna ebben az országban minden erkölcsi felfogásnak és morális princípiumnak, ugy súlyosbodik min­den törvényes büntetési tétel. Ki hiszi el Nyu­gat felé, hogy itt jogrend van, konszolidáció uralkodik, ha a törvényhozás az automata szerkezet buzgóságával hozza egymás után a lcgkrudélisabb büntető törvényeket. Ki hiszi cl Nyugat felé, hogy ebben az országban a polgári szabadságjogok birtokállománya sér­tetlen, ha azt látja, hogy a politikai jogok felfüggesztése a foglalkozástól való eltiltással is sok esetben egyértelmű lesz. Ha mi a kul­turlölényünkre akarunk majd hivatkozni, nem vethetik-e majd e büszke hivatkozás ellen, hogy nálunk nem a tömegek jogérzete, nem a nép morális felfogása, hanem a kivétel nél­kül minden életmegnyilvánulásra kiterjedő büntetőtörvények egyedül védik az élet- és vagyonbiztonságot, egyedül őrzik a békét és nyugalmat. Holott: amit csak a törvény véd, az nincs jól megvédve. A jogérzés az életvi­szonyoknak biztosabb szabáfyozója, mint a törvény. A törvény csak a tömegek helyes jogi meggyőződést védi a támadások ellen s ha most törvény fogja védeni a vallásos­ság tiszteletét, a vallásos érzületet, az Istenbe vetett hit áhítatát, akkor joggaf kérdezhetjük: a vallásos élet elmélyítése és gyökeressé tétele érdekében mit végzett itt hosszú esztendők alatt az a kormányzati rendszer, amelyik politikájának és világfelfogásának gerincévé éppen a vallásos érzület összetartó és tekin­télyt parancsoló erejét tette? Szükség volna-e uj bűncselekmények dekretálására s büntető tételek szigorítására, szükség volna-e arra, hogy a büntető törvénykönyvbe a csalásról és erőszaktételekről szóló fejezetek közé be­hurcolják az Istenbe vetett hit és vallásos elmélyedés tiszteletbentartásának védelmét, ha a kereszténységre hivatkozó politikai uralom valóban keresztény lett volna? Sokszor hangsúlyoztuk már, bármilyen fáj­dalmas is az ország megcsonkítása, nem vi­gasztalhat az a ténylegesség, hogy a magyar törvényhozás vgltaképen a régi Magyarország egész területére statuál jogszabályokat. Csak éppen — a trianoni határokon tul ez a jog­alkotás csupán a példaadás ösztönzésével hat. Magyarországon csak meg akarták csinálni a rend törvényt s a törvénytervezet rendelke­zéseiből törvény lett Bukarestben, Prágában és Belgrádban s a budapesti fogalmazás szi­gorát szegezik az elszakadt magyarság mezíte­len mellével szemben. Nem volna szabad ne­künk vezető szerepel követelni a büntetési tételekben, a bűncselekmények határainak ki­szélesítésében, a politikai jogoktól való meg­fosztás kiterjesztésében s az uralom érdekei­nek a büntetőtörvénykönyvbe való beépíté­sében. Verbőczy népéből ne legyen Lombroso söp­redéke ! Peyer Károly összeférhetetlenségi bejelentést tessz as összes Katolikus pap képviselők ellen. Gaál G asz fon a párisi ülés miatt tett összeférhetetlenségi bejelentést Peyer ellen. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A politikai élet eseménye ma Gaál Gaszton­nak Peyer Károly ellen telt összeférhetetlenségi bejelentése Peyer Károlynak azzal a kijelen­tésével kapcsolatban, hogy ő a képviselőház római katolikus pap tagjai ellen tesz összefér­hetetlenségi bejelentést, mert ezek Rómától kapnak utasításokat. Ernst Sándor kijelen­tette, hogy ez a bejelentés teljesen céltalan volna, mert a katolikus pap képviselők nem kapnak és nem kaphattak utasításokat Bó­mától politikai magatartásukra vonatkozólag. A szentszék azt kifogásolja, hogy papok po­litikával foglalkoznak és a jövőben kérni kell majd a pápa engedélyét ahhoz, hogy római katolikus pap mandátumot vállaljon. Ha a szentszék erre engedélyét megadja, akkor az illető pap képviselő magatartását semmikép­pen nem befolyásolja. Ellenzéki részről Gaál Gasztonnak bejelen­tését látják teljesen céltalannak, mert ugy tudják, hogy Peyer Károly Párisban a szó­ban forgó határozati javaslat aláírásakor nem utasításra cselekedett. Az ügynek előrelátha­tólag folytatása lesz és valószínűleg viharokat is fog felidézni, amikor Peyer Károly a kép­viselőház plénuma elé fogja vinni ezt a sokat vitatott kérdést. Peyer Károly mondotta: egyébként a következőket — Mivel a katolikus papok csak pápai engedéllyel foglalkozhatnak politikával, így a magyar pap képviselők idegen befolyás alá és függő helyzetbe kerüllek. Ezért a szo­ciáldemokrata párt részéről az összes magyar katolikus pap képviselők ellen összeférhetet­lenségi bejelentést fogunk tenni. Földrengés Japánban: 4774 halott, 4000 sebesüli, 7800 összeomlott ház. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Tokióból jelentik: A földrengésről kiadott eddigi hivatalos jelentések szerint a halottak száma több mint 2500, a sebesülteké több mint M00. 7800 ház elpusztult, azonban csak ki­sebb faházakról van szó. A 4000 lakosú Amina falu majdnem teljesen elpusztult. Az újon­nan épült szinház beomlott, mire tüz támadt, melyben 200 ember életét vesztette és 500 meg­sebesült. A csapatok még egyre ássák ki a holttesteket. Tokióból jelentik: A legutóbbi hivatalos je­lentések szerint a földrengés alkalmával 4774 ember vesztette életét. Amerikában is. Concord, március 9. (New-Hampshire, Ame­rika.) Tegnap este Goncordban könnyebb föld­lökést észleltek. A házak meginogtak és sok ember, aki mái* ágyban feküdt, a további földlökésektől féltében síelve szabadba me­nekült. Károkról még hír nem érkezett. Havanna, március 9. Guba keleti részén a lakosság az elmúlt héten a folytonosan tartó földrengések miatt állandó rettegésben élt. Santiago de Gubában három nap leforgása alatt ma délutánig 15 földlökést észleltek. Slresemann hosszas tanácskozásai Genfben a lengyel külügyminiszterrel. CBudapesti tudósítónk telefon jelentése.) Genfből jelentik: Stresemann német és Zales^y lengyel külügyminiszter ma délután hosszas tárgyalásokat folytattak a lengyel ­német gazdasági kérdésről. Kiszivárgott hírek szerint ezek a tárgyalások pozitív eredmény­nyel végződlek, amit a két külügyminiszter még ma eljuttatott Berlinbe és Varsóba. Stresemann később Briand látogatását fo­gadta. A látogatás után Briand és Chamber­lain a német-lengyel tárgyalásról folytattak bizalmas megbeszéléseket. Este Stresemann, mint a Népszövetségi Tanács elnöke, vacso* rát adott a tanács tagjainak tiszteletére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom