Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-05 / 52. szám

1927 március !3. DÉLMAGYARORSZÁG 5 A csongrádi polgármester megrágalmazása miatt 136 pengőre ítélték el Piroska Jánost. Amikor Piroska koriesbeszédet mond a szegedi ébredők elnöke mellell. cimén feljelentési tett Piroska János (A Délmagyarország munkatársától.) Az elmúlt évi országgyűlési képviselőválasztások alkalmával történt Csongrádon, hogy a kerület régi képviselőjével, Scliandl Károly államtitkárral szemben a szegedi ébredők elnöke is fellépett. A választási küzdelmet a csongrádi ébredők tették emlékezetessé Piroskáé k vezényletével. Szécsénvi István érdekében csatasorba állottak ;t szomorú emlékezetű bombamerénylet felmentett vádlottai is. A kis város csöndes életébe még egyszer visszatértek a kurzus lázas és nyugtalan napjai. A jelszavak kél részre osztották a városka társadalmát és megindultak a legkülönbözőbb hadjáratok. Az ébredők különösen dr. Tóth István polgármesterre haragudtak meg, aki nyiltan kifejezte érzelmeit és nem tetszését a fajvédő programmal, illetőleg dr. Szécsénvi Istvánnal szemben. A választási kampány idején történt azután, hogy egy fajvédő gyűlésen Piroska János festőművész, főhadnagy is felszólalt a fajvédő jelölt érdekében. Piroska János kortesbeszédéIk'ii többek között a következőket mondotta: A kommünben szerepeli kisemberek közül sokan megbűnhődtek. Csongrádon van azonban egy pápai vörösőr, aki csak azért szabadult meg a büntető eljárás következményeitől, mert sógora a náci püspöknek. Piroska János kijelentéseit dr. Tóth István polgármester magára vonatkoztatta és rágalma zas ellen. A csongrádi járásbíróságon dr. Kisjaludi István járásbiró csütörtökön délelőtt tárgyalta az érdekes rágalmazási ügyet, amelyen a vádat közérdekből dr. Weiss Tivadat\ ügyészi megbízott képviselte. Piroska János kihallgatása alkalmával kijelenlelte, hogy bűnösnek nem érzi magát. Nem emlékezik arra, liogy az inkriminált' kifejezéseket használta volna. Azok a vádak, hogy Tóth István polgármester kommunista leli volna, már megdőllek és ennek alaptalanságáról ö is meggyőződött. Ha mondotta is a vádbeli kijelentéseket, azokat nem a csongrádi polgármesterre érlelte. A tárgyaláson kihallgatott tanuk, igy Kriszlinkovics István rendőrtanácsos, valamint dr. Polgár György azonban azt vallották, hogy a rágalmazó kifejezések tényleg elhangzollak. Megerősítették a vádat a felolvasott gyorsírói jegyzetek is. Ezután a biróság meghozta Ítéletét. A biróság Piroska Jánost becsületsértés vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért 112 pengő jő- és ?í pengő mellékbüntetésre Ítélte. Az itélot ellen ugv a vád, mini Piroska János i'elebbczésl jelenteti be. így az ügy aktái a szegedi törvényszék felebbezési tanácsa elé kerülnek. Hogyan lőtte agyon Kmetty Károly Gátoor Hugó tanárjelöltet. Budapest, március !. A székesfehérvári honvédtörvényszék .ma folytatta Budapesten a britluniás Kmelly ügyének tárgyalását. Ma Gábor Hugó tanárjelölt ügye kerüli sorra, akii a Wesselényi-ticcai iskola előtt agyonlőtt Kmelly Károly. Kmelly nagy részletességgel mondja el az előzményeket. Egy vizsga alkalmával Gábor összeszólalkozott bátyjával, aki tanár volt az iskolában. Később az uccán találkoztak, szerinte a tanárjelölt feléje sújtott, mire ő önkívületben lőtt. Kmetty István, a vádlott brittaniás testvére, vele egyezően mondja el a történtéket. Vallomásában mentegeti öccsél. Az iskolaszolga vallomásában Kmettyék állításait. Keressy iskolaigazgató azl mondja, hogy a rosszul sikerült vizsga után Gábor az uccán az embereket a tanárok ellen izgatta. A tömeg a gyilkosság után meg akarla lincselni Kmettyt. Majd ezt mondja: — Kmetty főhadnagy úrról akkor a nyugalom szobrát leheteti volna megmintázni, megcáfolta olyan nyugodt volt. Gábor elemében volt, liogy az uccán izgathatta az embereket az intelligencia ellen. Berki iskolaszolga arról tesz vallomást, hogy nem is volt tömeg az uccán, tehát Gábor nem is izgathatott. Czeglédi tanfelügyelő megcáfolja Kmettyt és Keressy igazgatói. Gábort kiutasították a vizsgáról, mert tanítványainak súgott. Kiment az uccára, lövés hangzott cl. Aztán betámolygott a terembe és igy szólt: — Jaj. agyonlőttek'. aztán összerogyott és meghalt. Neuivirlh József szemtanúja volt a gyilkosságnak. Kmetty rákiáltott Gáborra: Piszkos zsidó, menj [élre! c Erre Gábor meg akarta ütni, Kmetty revolvert kapoll elő és pár pillánál múlva lőtt. Ugyanígy vallóit egy másik szemtanú is. Kmetty erre kijelenti, hogy ezek hamis vallomások. A tárgyalást holnap folytatják. Kmetty cigarettázva, mosolyogva vonult cellájába. Ünnepélyes Külsőség ele Közzötí nyitottálc meg a sssegett rádliólciállitást. Üdvözléseit ci szegedi adóállomás miterofonja előtt. (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarországi "Rádió Club, amely a mull év december havában alakult meg, életképességének egyik igazolásául megrendezte az első szegedi rádiókiállitást. A kiállítás ünnepélyes megnyílása pénteken délután öt órakor történt meg, míg előzőleg a sajtó képviselőinek mutatták be a kiállítás anvagál. A kiállítás anyaga * az ipartestület öt elsőemeleti termét foglalja le. Az első teremben Deutsch Albert rádiókereskedő tárgyai keltetlek nagy feltűnést, llirschel, Bartha és Társa, valamint a Yatea A cég Gaumont, a Saba A. G., Loebenstein, rl. kül- és belföldi gyárak képviseletében szebbnél szebb készülékeket, hangszórókat és a legkülönfélébb rádióalkatrészeket állította ki. Az egycsöves készülékektől felfelé a nyolccsöves ultradyn készülékekig a legérdekesebb tipusu készülékeket találhatjuk itt. Ethovox, Tifog, Aukstan és még sok másfajta hangszóró mellell a Saba-gyár legkülönfélébb alkatrészei szerepelnek ilt a legmodernebb csövek sokasága közöli. A rádióamatőr potom árérl vásárolhatja ilt a legmodernebb rádióalkatrészekel. Ebben a teremben állilotla ki különböző ismert gyárak kész készülékeit és alkatrészeit a szintén gazdag anyaggal szereplő Fonyó Soma cég, továbbá Vladiszavlyev Vladimír, aki antenna-modelekkel és speciális keretekkel szerepel. Ebben a szobában szerepel még magyar, német, francia és angol nyelvű szakmunkákkal a Városi könyvkereskedés. A Il-ik számú teremben van a társalgó és a kiállítás idejére felállított tiz wattos leadó. A Ill-ik teremben az amatőrök állították ki készülékeiket. Eredeti összeállítású és a legkülönfélébb kapcsolású vevőgépek, hangszórók, keretantennák és alkatrészek váltakoznak itt. Aagyi Géza alkatrészeket, a kiválóan képzett és kitűnő Balogh István ti csöves tropadyn készüléket, Blázsi Sándor ti csöves neulrodynl és hangszórókat, Hallos György kétcsöves rövid 2 180) hullámvevőt, Farkas Endre akkumulátortöltőt, Földessy Lajos 1 csöves készüléket állított ki. Fodor Géza, llermann György, Kálmán Károly, Lavicska Gyula, Mát hé László, Molnár Sándor. Nagy József, Pollner László. Pollák Imre, Roho Béla. Steinwatter Tibor, Wetzl Béla, Zámbó Károly, Ablakit Imre szerepelnek még saját kész i I ésü készül éke i k ke I. A iV-ik számú l ere in ben a nemzeti hadsereg tábori híradó felszerelése, tábori leadó állomása és a katonai gépek különböző modelljei vannak. Általános feltűnést keltetlek a saját készítésű katonai amatőr készülékek. A terem egyik sarkában a katonai tábori adó- és vevőkészülékek sátor alatt vannak elhelyezve. Az egész anyag legszebb példánya Balogh István üvegburáju 8 csöves készüléke, amely a budapesti kiállításon aranyérmet nyeri. A rendező bizottság nagy agilitással dolgozott a kiállítás sikere érdekében. A bizottság tagjai dr. Kogutoivitz Károly egyetemi tanár, Kiss Jenő postát anácsos, - Babnigg Béla gimnáziumi tanár, Csányi Eerenc városi főmérnök. Várnai/ István, Páljy Béla, Darmtssy Lajos. Deutsch Albert, Fonyó István, dr. Gerhauser Albert, Juhász Antal, Klein Olló, Pauer Tibor és Ráday László. Az amatőrök készüményeit zsűri birálja felül, amelynek lagjai Balogh István, Buócz Károlv. dr. Fröhlich Pál. Haltér Henrik, Jung Péter, Rohonyi Gyula és dr. Tonelli Sándor. A versenv eredménvét vasárnap hirdetik ki. A rádiókiállítás ünnepélyes megnyílása délután háromnegyed 5 órakor történt meg a rádiókíállitás Stúdiójában. Az ünnepélyes megnyitáson megjelentek a hatóságok képviselői és a vajmi, notabilitások; 5 óra előtt néhány perccel a Stúdióban felállított mikrofonhoz lépett dr. K og u towilz Károly egyetemi nyilvános rendes tanár, a klub elnöke és a kiállítást a következő szavakkal nyitotta írtig: r\ természettudományok legújabb, legdiadalmasabb vívmánya a rádió. A legmerészebb fantázia sem tudja kifesteni előttünk annak a perspektívának a mélységét, amibe most beleláthatunk. A dühöngő viharban a tenger árjával küzdő, végveszedelemben vergődő hajókról a szikralávirók adják ma le a messze hallható segélykiáltást: S. O. S . Száz meg száz állomásról közlik naponta a meteorológiai megfigyelést, amelynek alapján csaknem az egész északi félteke légköri állapotát pillanatilag ismerhetjük. A hajók földrajzi helyzetéi rádión állapítják meg, a legújabb híreket azon közvetítik. A tudományos előadások, színielőadások, zenei produkciók rádión való (erjesztése ma már tökéletesnek mondható. Legutóbb a stuttgarti adóállomás kísérleti uton megállapította. hogy a legtávolabbi helyek, ahol előadásait még hangosan beszélővel vették, háromezer kilométernyire volt az adóállomástól, nevezetesen Palesztinában és egy pár zseniális magyar, német és angol kutatónak sikerült a szikratávírón a távolbalátás kérdését megoldaniok. Ennek a hordereje ma még el sem gondolható. Amikor az első gőzmozdonyt útjára bocsájtották, általános gúnnyal fogadták. Az első telefont neves fizikusok játékszernek deklarálták, ha ma hallja ezt az ember, ezen a maradi naivságon kacag. Pillanatnyilag ugvanigy vagyunk a rádióval is. Mi azonban, akiknek ez a találmány ma nélkülözhetetlen, tudományos segédeszköz, vagy mindennapi szórakoztatónk, mit sem törődve azzal a nem mindenkor jóindulatú tréfás gúnnyal, megalapítottuk itt Szegeden is biztos hittel a Délmagyarországi Rádió Clubot, megindítottuk a mozgalmai a szegedi önálló a d ó á 11 o m á s érdeké b e ű és néhány heti fáradtságos munkával megvalósítótluk az első szegedi rádiókiállitást, amit most van szerencsém megnyitni. Ezután a szegedi kísérleti adóállomás, melynek adását Szeged egész környékén, sőt Makón és Hódmez ő v á sárhelyen is hallhatták, leadását pár percre beszüntette, mivel pontban 5 órakor hangosan beszélőn közvetítve megszólalt a budapesti Stúdió, mely a szegedi rádiókiállitás megnyitása alkalmából ünnepélyes műsort adott. Műsor első számaként az Operaház tagjaiból alakult zenekar a Himnuszt játszotta, majd a budapesti rádió adóállomás üdvözölte az első szegedi rádiókiállitást és a Délmagyarországi Rádió Clubot.