Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-04 / 51. szám

10 DÉL-MAGYARORSZÁG 1927 március 1. Izgatott mozgalmak kezdődtek meg a ;Pallavicini uradalom földigénylői között. Küldöttségileg fúrtak a íöldmiveléstígyi miniszternél, mert keveselték a földet. (A Délmagyarország munkatársától.) A Pallavicini uradalomnak mint ismeretes — az Országos Földbirtokrendező Bíróság a megváltási eljárás során több mint 50 százalékúi lefoglalta, illetőleg megváltotta. Igy mintegy 800(1 holdat foglaltak le. Az OFB azonkívül arra kötelezte az. uradalmat, hogy négyezer holdnyi területei köteles azoknak bérbeadni, akik a vagyonváltsági földekből már nem részesülhettek. Az uradalomhoz tartozó községek lakossága közül az OFB Ítélete szerint csak azok kaphattak váltságföldet, akik erre különleges jogosultsággal birtak. Igv elsősorban a hadirokkantak és hadiözvegyek jöttek számításba. Amikor azután ezeket kielégítenék, kerültek csak sorra a nincsetlen zsellérek tömegei, akik Sövényháza, Algyő és Sándor Falva községek lakosságának zömét képezik. Az uradalom vagyonváltsági földje azonban nem voll elegendő, hogy a kérelmezők kivétel nélkül megkapják igényelt földjeiket. Az OFB amikor számba vette a rendelkezésére álló földterületet és hozzálátott a földosztási munkálatokhoz, ugy döntött, hogy az előirt három holdnyi terület helyett csak kétholrias területeket ad,, hogy igy többen jussanak földhöz. 1925 nyarán azután az OFB a Pallavicini uradalom földosztását befejezte. Aföldbirloktörvény értelmében azon területen, ahol a megváltási eljárást befejezték, további eljárásnak helye nincsen, ami azt jelentette, hogy az uradalom földjeiből az OFB többel már nem foglalhat le. Az igy kiosztott földeket uj tulajdonosaik 1926-ban már munkába is vették és ezzel ugy látszott, hogy az OFB Ítéletei lezáródtak. Nemrégiben történt azután, hogy Sándorffaluim, Algyön és Sövényházán a már birtokban levő uj földtulajdonosok mozgolódni kezdtek. Keveselték a kiszabott két hold földet és követelték a törvényben állítólagosán előirt háromholdnyi terület kiosztását. Az elégedetlenkedő községekben szinte máról-holnapra megmozdult a föld. Azok is az elégedetlenkedőkhöz csatlakoztak, akik eddig nyugodtan művelték földjeiket. Sövényházán napok leforgása alalt 600-an, Algyön 400-an jelenteilék be, hogy a kiosztott földel nem fogadják el, mert keveslik. Az OFB nem tehetett elegei a kérelmezők követelésének. Az OFB-nek a törvény értelmében már nincse.ii módjában uj területeket lefoglalni. Igy történt azután, hogy, az elégedetlenkedők »titkos sugalmakra« deputációt vezettek a földmivelési miniszterhez. Megpróbállak még a kormányzóhoz is bejutni. A deputációzóknak ez a törekvésük azonban nem sikerült, mivel illetékes helyen a deputáció vezetőinek kijelentették, hogy a már befejezett megváltási eljárások eredménye megfclebbczlietetlen. Az elégedetlenkedő töldigénylők megmozdulását nemcsak az uradalom, hanem az illetékesek is figyelni kezdték. Eközben megállapították azután, hogy a községek lakossága közöli ismert szegedi törvénytudó egyének jelenlek meg, akik különböző eszközökkel, de főképen egyoldalú felvilágosítással arra ösztönözték a földigénylőket, hogy a közös cél elérésére szervezetekbe tömörüljenek és egyöntetű fellépéssel próbálják az eljáró hatóságok munkáját megsemmisíteni. Értesülésünk szerint ebben az ügyben a legkülönbözőbb eljárások indullak meg, amelyeknek a jelek szerint a bíróságoknál lesz folytatásuk. MWMMMMMMffMtMMWMMfMAMHMNAAMAMAnMMMMAMMtMMMAnM (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország csütörtöki számában kivonatosan ismertette azt a pénzügyi tervezetet, amelyei a külvárosrészek rendezéséért küzdő nagybizottság dolgozott ki az általános városrendezés programjának megoldására és amelynek egy példányát eljuttatták a polgármeslerhez, a főispánhoz, a főszámvevőhöz és a mérnöki hivatal vezetőjéhez. A tervezet lényege az, hogy a város körülbelül húszmillió pengőből megoldhatná a világítás, a csatornázás, a kövezés és a feltöltés problémáját és ezt az összeget hosszúlejáratú amortizációs kölcsön formájában vehetné fel ugy, hogy 1936-ig fokozatosan venné fel azl az összeget, amelyre a munkálatok előrehaladásával szükség lesz, 1936 után pedig, amikor a hitelviszonyok már kedvezőbbekké változnak, az egész összeget felvenné és az amortizációra szükséges összeget minden évben beillesztené a költségvetésbe. A tervezet szerint a város költségvetéséi évente nem egészen egymillió pengő terhelné meg ezen a cimen. A nagybizoltság tervezetéi a polgármester még nem tanulmányozta át, annak tartalmáról csak a lapok híradása nyomán értesüli. Amikor véleménye iránt érdeklődtünk, csak általánosságban nyilatkozott anélkül, hogy a tervezet részleteivel foglalkozott volna. Annakidején megmondtam a külvárosiaknak, hogy ne a tennivalókra adjanak a város halóságának tanácsot, mert mi nagyon jól tudjuk, hogy mit kellene megcsinálni, hanem azl mondják meg, hogy u pénzt honnan és hogyan teremtsük elő. Ugy látszik, A Délmagyarország mindenkitől független sajtóorgánum „Ha valamit nagyon akarok, azt ki is verekszem", — mondotta a külvárosi nagybizottság tervezetére a polgármester. mosl ezérl dolgozlák ki azl a tervezetet. Véleményem szerint azonban ismét céll tévesztettek, mert ha elfogadnánk ezl a tervezetet, akkor beleesnénk ugyanabba a hibába, amelyet elődeink köveitek el. Továbbra is csak részletekben haladna előre a városrendezés, érvényesülne ismét a protekció, ami viszont meghiúsítaná a legbecsületesebb törekvéseket. Szerintem a kérdést csak radikálisan lehetne megoldani, ehhez pedig nem kell más, csak megfelelő pénzmennyiség. 11a a pénz teljes összegében rendelkezésünkre áll, akkor egészen rövid idő alalt megoldhatjuk a problémát. Nem gondolok természetesen arra, hogy a város felvehesse most az egész négyszázmilliárd koronát, mert lehetetlennek tarlom, hegv elő tudjuk teremteni azt a liarmincmilliárdot, amely a négyszázmilliárdos kölcsön amortizálására minden évben szükséges lenne. Valahogy ugy képzelem, hogy kétszázmilliárdot vennénk lel, ebből a csatornázási és a kövezést megoldhatnánk. Ila megkapnánk ezt az összeget öt százalékkal ötven esztendőre, akkor a várost évente csak tízmilliárd korona terhelné. — Ezidőszerint azonban nagy nehézségbe ütközik ennek az összegnek az előteremtése is. A polgárságot ujabb terhekkel nem lehet egyelőre még megterhelni. Szegeden most ugy vagyunk, mintha valami nagy várószobában lennénk és senki sem tudja, hová fog ulazni. Most van minden kialakulóban. Jövőre talán már tisztázódik a helyzet. Ugy számítottam, liogv ebből a szükséges tízmilliárd koronából kétmilliárd kikerül a létesítendő uj városi üzemek jövedelméből, tehát csak nyolcmilliárd korona előteremtéséről kell gondoskodni, majdnem annyiról, mini amennyi jövedelme van a városnak a kereseti adóból Ennek a nyolcmilliárdnak azonban biztosan befolyó jövedelemnek kell lennie. Megmondom, a telekértékadóra és a csatornázási hozzájárulásra gondolok. — Felmerülhet az az aggodalom, hogy a jelenlegi közgyűlés nem fogja megszavazni a telekérlékadót — mondotta elgondolkozva a polgármester, majd mosolyogva tette hozzá: — Dc ha én valamit nagyon akarok, akkor azt ki is verekszem, ha arra kerül a sor. A kereskedelmi miniszter szerinti nem leheí átalaki~ lani az algyői vasúti hidal. Ha lesz pénz rá, uj közúti hidal építenek Algyő mellett. (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged város törvényhatósági bizottsága, mint ismeretes, már hónapokkal ezelőtt Wimmcr Fülöp indítványára elhatározta, hogy felterjeszlésl intéz a kereskedelmi miniszterhez az algyői liid ügyében. A felterjesztésben azt kérlek a kereskedelmi minisztertől, hogy alakiitassa át az algyői vasúti hidat közúti hiddá, mert a meglévő tiszai komp nem bonyolíthatja le a megnövekedett forgalmat és az autók csak hatalmas kerülő árán juthatnak át a Tisza másik partjára. Erre a felterjesztésre a kereskedelmi miniszter mosl válaszolt. Leiratában arról érlesilelle a város hatatóságát, hogy a kérést nem tartja teljesíthetőnek, meri a híd átalakítása, illetve kibővilése, leküzdhetetlen technikai és forgalmi akadályokba ütközik. Belátja azonban. hogy Algyő körül tényleg szükség van egy uj tiszai áthidalásra, amely lebonyolítaná a kél part közöli a forgalmai. Ennek a hidnak a felépítését programba is vette, azonban csak akkor kerülhet rá a sor, ha sikerül megfelelő fedezetet találnia a hídépítés költségeire. Utasitotla a szegedi államépitészeli hivatalt, hogy a híd építésére vonatkozó előtanulmányokat sürgősen tegye meg és az eredményről részletes jelentésben számoljon be. A kereskedelmi miniszter leirata csütörtökön került a tanács elé. A tanács elhatározta, hogy ismét felterjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez és megkéri, hogy a fedezet előteremtése érdekében »megszokott energiával« járjon el. A tanács a miniszter leiratának tartalmát közli a szegedi kereskedelmi és iparkamarával is, amely szintén sorompóba léi>ell az algyői vasúti hid átalakítása érdekében. Gyönyörű tavaszi újdonságok megérkeztek 82 Tartósságban, minőségben, ái ban felülmúlhatatlanok jdeiVfadfiutgana jcipőft 'Szeged-jckaisx uí4 üel-tía Harisnyák fogalommá váltak. ü szegediek találkozó helye i Budapest legelsőrendü, modern családi szállója az 484 István Király-szálloda VI., Podmanlczky ucca 3. Mérsékelt árak figyelmes kiszolgálás, modern berendezés, központi fűtés, melegvizszolgáltatás, lift Sapi teljes pensió 8 pengőtől. \ nyugati pályaudvar közelében. í'lnvnnk agilis, törekvő, kilünő eladási képesUyj'lItJIl. seggel, fényesen bevált tömegcikk terSzegeden kerestetik. Szives ajánlatok „Német gyártmány" jeligére Blockner hirdetőjébe, Budapest., VI., Andrássy-u. 2. B116 jesztéséhez VÉTKEZIK, aao"pTsi.Szegediek találkozó helye.