Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-29 / 73. szám

1927 március 29. DÉLMAGYARORSZÁG 1 Akiknek a szívműködése gyenge, erőlködés nélkül ugy érhetnek el könnyű székelést, ha naponta reggel éhgyomorra megisznak egy kis pohár természetes »Ferenc József« kesc­rüvizet. Szivszakorvosok megállapították, hogy a Ferenc József viz sulyos billentyühibáknál is enyhén, biztjosan és mindig kellemesen hal. Kapható gyógyszertárakban, drogériák­ban és i'üszeri'izletekben. — Varsóban öt é\ ijí nem lehet uj ügyvéd. Var­sóból jelentik: A lengyel fővárosban ugy elsza­porodtak az ügyvédek, hogy a kamara erélyes lé­pésre határozta inagál az ügyvédi proletariátus növelése ellen. Elhatározta az ügyvédi kamara, hogy öl éven át senki sem vétetheti l'el magát a varsói törvényszéknél, akár vidékről akarja iro­dáját átlenni Varsóba, akár uj oklevéllel szán­dékozik a fővárosban megtelepedni. — Hat karikagyűrűért inásfétévi börtön. Érde­kes bűnügyet tárgyalt Apczy egyesbiró a sze­gedi törvényszéken. A vádlottak padján Perlusz K. Jakab ült, aki a vád szerint karikagyűrűket sikkasztott. A sikkasztást egészen furfangosan kö­vette el. Néhány hónap előli sorra látogatta a sze­gedi ékszerészeket, mindenütt bemutatkozott és diszkréten megsúgta a tulajdonosnak, hogy nő­sülni szándékozik. Menyasszonya egy igen előkelő szegedi család leánya. Természetesen dúsgazdag a menyasszony, töméntelen lesz a hozománya. A vőlegénységhez azonban karikagyűrű kéne, a ka­rikagyűrűhöz pedig pénz és ez az, amiben pil­lanatnyilag szűkölködik. Csak egészen rövid ter­minusu hitelezésről lenne szó. Ha ellenben nagy­beteg édesanyja időközben meg találna halni, ak­kor várjon az ékszerész ur, mert ami pénz van a háznál, az a temetésre kell. A szegedi ékszerészek közül hároman be is dűltek és igy boldogan Sülyesztette zsebre a három pár jegygyűrűt Perlusz K. Jakab. Telt, mult az idő, az ékszerészek türel­mesen vártak, egyszer csak az egyik üzlelben megszólalt a telefon, jelentkezett az állítólagos menyasszony szüleinek lakásáról a vőlegény. Siró hangon jelentette, hogy meghalt a mama és tü­relmet kér még egy darabig. Az ékszerésznek gyanús volt a nagy érzékenység. Véletlenül meg­tudta, hogy a vőlegény a Royal-szállóból telefonált. Feljelentést tett ellene a rendőrségen. A nyomozás aztán gyors űlemben kiderítette, hogy Perlusz K. Jakab sohasem volt vőlegény, legkevésbbé an­nak az uriláuynak a vőlegénye, aki még csak nem is ismeri. A karikagyűrűket egyszerűen sikkasz­totta. Jelentkezett természetesen a másik két meg­károsított ékszerész is. Apczy biró másfélévi bör­tönre és hatszor nyolcvan pengő pénzbüntetésre Ítélte a karikagyűrűk sikkaszlóját, aki szomorúan felebbezett az ítélet ellen. Vásárhelyi />ireJc. A szegedi Filharmonikus Társaság vendégsze­repeli hétfőn este Vásárhelyen, ahol ugyancsak előadta Beethoven IX-ik szimfóniáját. Bevezetőül a Prometheus-nyitányt játszották el, majd dr. S o ó s István polgármester mondott megnyitó be­szédet. A Feketesas nagyterme most is megtelt hallgatósággal, akárcsak a vásárhelyi filharmoni­kusok múltkori Beethoven-estjén, azonban feltűnő volt, hogy a polgármesteren kívül a halóság egyet­len tagját sem láttuk a közönség soraiban. Va­csorára egyébként a város vendégei voltak a sze­gedi filharmonikusok, akikről hétfői szereplésük után sokat beszélnek Vásárhelyen. Dr. Soós István polgármester a kopáncsi or­vosi teendők végzésével továbbra is dr. Kovács János orvost, a mártélyi orvosi teendők végzésé­vel pedig dr. Draskovits Pál orvost bizta meg. A betöltendő puszlaközponti orvosi állásra első helyen dr. Baranyai Géza zirci és dr. K ő­szegi Miklós szegedi születésű orgoványi kör­orvost, második helyen dr. Kardos Sándort, har­madik helyen dr. S i s a Istvánt jelölték. A pár­tok megegyeztek egymás közt, hogy a második helyen jelölt dr. Kardos Sándort választják meg pusztaközponti orvosnak. A szerdán kezdődő márciusi közgyűlésre még mindig érkeznek indítványok. H ö s s Nagy Kálmán azt indítványozza, hogy a város a fogyasztási hi­vatali tisztviselőknek a hatvanszázalékos jutalékot ne fizesse ki. Bodrogi Bálint azt óhajtja, hogy az üresedésben lévő tisztviselői állásokat a ta­uács az áprilisi közgyűlésen töltesse be. Gábor István a kopáncsi és mártélyi orvosi állásokat akarja véglegesen betöltetni. T o f f 1 e r Márton azt kéri, hogy a Bereczk-patikától a Vörösmarty­uccáig a gyalogjárdát aszfaltozzák ki. Igen érdekes Csákv Ferenc indilváuya, aki azt javasolja, hogy a törvényhatóság kérdezze meg a pénzügyminisz­tert, hogy a vagyonváltságot be kellett-e fizetni? Minthogy sokan még nem fizették be és tőlük senki nem kéri, javasolja, hogy azok befizetését, akik minden felszólítás nélkül annak eleget tettek, számítsák be adótartozásukba. A költségvetés le­tárgyalásán kivül lesz tehát bőven dolga a köz­gyűlésnek, amely aligha ér véget egy nap alatt. Polgár és munkás minden igaz ügyét felkarolja, támogatja és kiharcolja a Délmagyarörszág. A jöuő színházigazgatói pályázata. Tagadhatatlan, hogy Szeged az utóbbi idő­ben vezető helyet verekedett ki magának a szinügyi história terén. A többi városok ámul­va kullognak utánunk azon az uton, amelyet a mi, kissé rapszodikus bölcseségünk időről­időre kijelöl a szinügyi fejlemények számára. Szeged szóval iskolát teremtett és ennek az iskolának már nemcsak a lobbi vidéki váro­sok, hanem ugy lálszik, a vidéki színigazgatók is tanítványaivá szegődtek. A példát megtalálhatja rá a nyájas olvasó a vásárhelyi hirek közölt. Kiss Árpád csabai direktor megpályázta a vásárhelyi nyári szinkört. Pályázatához »hatósági bizonyít­ványt,« is csatolt, amellyel azt kívánja iga­zolni, hogy fizetési kötelezettségeit mindenkor pontosan és lelkiismeretesen teljesítette, sen­nek adós nem maradt, színészei is megkapták mindig járandóságaikat. A jövőt ezek után igy képzeljük el: A karakószörcsögi nemzeti szinház igazgatói ál­lása megürült. A községi képviselőtestület pá­lyázatot hirdet az üzemigazgatóság utján a Vállalkozók Lapjában, a Fodrásziparosok Szaklapjában és a Tőzsdei Kurírban. A pá­lyázati feltételek szerint az igazgatói állásra pályázhat minden magyar állampolgár, aki tizenötévi helybenlakást igazol, hiteles adó­hivatali törzskönyvkivonattal igazolja, hogy ház- és földadóját mindig pontosan megfizette, adóhátraléka nincs, erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja továbbá, hogy erkölcsrendészeti ki­hágásért büntetve nem volt, az egységes párt hivatalos jelöltjére szavazott, a házikezelés alatti magatartása ellen kifogás nem merül­het tel, hogy színészei meg vannak és meg lesznek vele elégedve, végül megfelelő óvadék­kal kölelezi magát, hogy a kávéházi főpin­cérnek egy hónapnál hosszabb időre nem ma­rad adós. Művészi feltételek".' — ugyan kérem, hol vagyunk már ettől a felesleges bolondságtól ma, a huszadik században, a felvilágosodás, a házikezelés korszakában! — Elhalasztották a Kaszinó közgyűlését. A sze­gedi Kaszinó vasárnap délután hat órára tűzte ki tisztújító közgyűlését. A gyűlésre azonban a tagok olyan kevés számban jelentek meg, hogy az alapszabályok értelmében azt nem lehetett meg­tartani. Az uj közgyűlés idejét április 3-án dél­után hat órára tűzték ki. — Baleset. Tegnap délelőtt Kovács István 32 éves tűzoltó, miközben a szabálytalan kéménye­ket vizsgálta, oly szerencsétlenül esett le a Zerge­ucca huszadik számú ház padlásáról, hogy jobb­karja csuklóban eltörött. A mentők a kórházba szállították. MEINL főzelékei dobozban befőttjei és gyümölcsizei minőségben elsőrendüek és olcsók. Kaphatók Meinl Gyulánál Szeged, Klauzál tér 2. — Tegy en próba­vásárlást ! 757 Cosíümök, köpenyek, uccai és gyer­mekruhák Ízlésesen készülnek IDEÁL a női és gyermekruha divallerem Szegeden, Kelemen u. (Ha-Ha cipőüzlettel szemben.) Műrésze/ ^ II szegedi városi szinház műsora: Kedden: Aranyhallyu. (Bérlet A. 12.) Szerdán: Aranyhattyu. (Bérlet B. 12.) Csütörtökön: Aranyhattyu. (Bérletszünet.) Pénteken: Aranyhattyu. (Bérletszünet.) Szombaton délután ifjúsági előadás: Aranyla­kodalom. Szombaton este: Aranyhattyu. (Bérletszünet.) Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal: Te esak pipálj Ladányi. Vasárnap este: Aranyhattyu. (Bérletszünet.) Színházjegyet a Délmagyarország jegyirodá­jában telefonon is lehet rendelni. A jegyeket kí­vánatra házhoz küldjük. Jl Kilencedik. A Szegedi Filharmóniai Társaság nemes igyek­véssel vette ki részét abból az ünneplésből, amivel az emberi szolidaritásba összedobbanó civilizá­ció hódolattal hajol most meg legnagyobb zene­költője előtt. »Csak hódolat illeti meg, nem bí­rálat« a filharmonikus zenekar és a Szegedi Da­lárda teljesítményét. Ez a vállalkozás magasan fölibe nőtt a rendelkezésre álló erőknek, de azt a tért, ami a beethoveni igény és a szegedi teljesítmény között jelölte meg a távolságot, igyekvés, akarás s az erők fogyatékos­ságaival dacoló lelkesültség töltötték ki. A kritikus ugy érzi, zavarná az ünnep hangulatát s kisebbí­tené az előadók érdemeit, ha fölfokozott, vagy csak nem mérsékelt igényességgel mérné föl az igyekvésnek és kegyeletnek teljesítményét. Szege­den is előadták a Kilencediket — a kom­münikék tévednek, nem Szeged az első vidéki vá­ros, ahol előadták —, ebben a városban ennél na­| gyobb jelentőségű zenei esemény szegediek in­terpretálásában még nem zajlott le. A vállalkozás komolysága méltó volt a legnagyobb feladathoz s a megvalósulás, a cselekedet sem volt hozzá mindenben méltatlan. Ne említsünk neveket s kü­lönélő jelzőkkel ne jutalmazzunk egyéni érde­meket: aki a Belvárosi Mozi kicsire méretezett és akusztikátlan színpadára összezsúfolódott az örök Halhatatlan szolgálatában, dirigens, magánénekes, kórus s a zenekar az első hegedűstől a nagy­dobig, az mind rászolgált a köszönetre, elisme­résre s a tapsokra. A hangverseny előtt, amit a Promelheus-nyitány. szabatos előadása vezetett be, Somogyi Szil­veszter polgármester tartott ünnepi beszédet. A város első polgára hajtotta meg a kegyelet szí­nes és meleg szavakból szőtt lobogóját a koldus­élet vergődő robotosa előtt, akinél többet senki nem ajándékozott az emberiségnek. T 7 IX. szimfónia mai előadása délután 5 óra­kor a bemufató teljes zene- és énekkarával. Jegyek 1—4 pengőért a Harmónia pénztá­ránál. Telmányi—Dohnányi szonátaest 7-én. Kamarazcnecst 18-án. Fráter Loránd magyar nótaestje 5-én este 8 órakor a Tiszában. A színházi iroda hirei. Aranyhattyu. Hosszas és komoly előkészület után készen várja az Aranyhattyu operett a keddi be­mutató előadását. Hetek gondos munkája előzi meg a premiert, ami a szezon sikerének ígérkezik. Látványosságszámbamenő díszletek és kosztümök készültek az Aranyhaltyu-hoz, amelyben érdekes mese keretében tárgyalja a szövegíró Szilágyi László, az Amerikába szakadt magyarok törté­netét. Az Aranyhattyu zenéjét Vincze Zsigmond komponálta, akinek dallambősége egy operettjé­ben sem mutatkozott meg annyira, mint az

Next

/
Oldalképek
Tartalom