Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-25 / 71. szám

232 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 március 20. Karacs Marcel nagy beszéde a Húszban a bírói függetlenségről, a sajtószabadságról és a burkolt abszolutizmusról. Budapest, március 24. A képviselőház mai illését fél 11 órakor nyitotta meg Zsituay Tibor elnök szintén gyenge érdeklődés mellett s jelentette, hogy IV. Károly király halála évfordulóján, április l én a budavári koronázó templomban gyászistentiszteletei tartanak Kegyeletes szavakkal emlékezeit meg ezulán az elnök Vasváry Pálról, a 48-iki márciust ifjúság egyik legrokonszenvesebb alakjáról, akinek centennáris ünnepségét március 29-én rendezik. A költségvetés általános tárgyalása során ma az első szónok Buday Dezső, aki a munkaszabadság kérdésével kapcsolatban a Ganz-Danubius gyárban történt esetről emlé kezik meg. Közben éles szóharc fejlődik ki Gaál Gaszton és Propper Sándor közölt. A következő szónok Baracs Marcel: Vasváry Pálnál nemcsak a márciusról kell megemlékezni, amely szabadságot hozolt, de az abszolutizmus megszűnéséről is, amely szoros kapcsolatban van Vasváry nevével. Bizonyos, hogy haladunk előre és felfelé: botor lenne, aki ezt kétségbevonná. Kibírtuk a háborúi, a forradalmat, a kommunizmust, kibírtuk az ellenforradalmat, amelynek jelenségei néha még ma is feltűnnek, kibírtuk a frankpört és kibírtuk Bethlen politikájának egyoldalúságát is ... Farkas István: Pedig ezl a legnehezebb kibírni. Baracs Marcel: . . . remélem, hogy kibírjuk a fejlődés további idejét is. Bethlen már évek óta végzi azt a politikai biivészmutat' ványt, hogy Magyarország gúláját hol a hegyére, hol valamelyik lapjára állítja. Végre mégis csak el kell következnie annak az időpontnak, amikor ezt a gulál a talapzatra, a nép szent akaratára fogja állítani. CsonkaMagyarországon mértéktelenül megduzzadt a közalkalmazottak száma. Hivatalnokállam lett az ország Bethlen demokráciája nem más, mint az alkotmányosság látszatával kendőzött abszolulizmus A biróí ítéletekben egyenetlenségekel látni, azután látunk előléptetéseket, amelyek azl a hiedelmet keltik, hogy a kormány honorálni, igyekszik az egyenetlenül dolgozó bírókat (Óriási nagy zaj a jobboldalon.) Sztranyavszky Sándor: Ne gyanúsítson, ne gyanúsítson ! (Nagy zaj.) Fábián Béla: Ott vannak Nagy István bíró vagyonfelügyelőségei! (Hosszantartó nagy zaj.) Baracs Marcel: Én bizonyosan az vagyok, aki kötelességemnek tarlom, hogy a legjobban megbecsüljem és tiszteljem a bírói függetlenségei. Éry Márfon: Látjuk! Éry szavaira a baloldali képviselők felugranak padjaikról és az asztalt verve tiltakoznak Éry közbeszólása ellen. Baracs Marcel (éles hangon): Kikérem magamnak! Harmincéves multam, valamint a jogászi pályán eltöltölt időm és az a barátság és gyengédség, amely engem a megyar bíróságokhoz fűznek, igazolják azt, hogy velem szemben ,nem szükséges a bíróságok megvédése. (Óriási zaj.) Zsilvay Tibor elnök a rendel csak nehezen állítja helyre, ami után Baracs igy folytatja: — Ami a kormány utasítási jogát illeti, eddig alig voll esel, hogy a kormány nem politikai jellegű bűnügyekben is gyakorolta volna az ulasitási jogát. — Ferdesége! és túlzást látok azonban a kormányzósértés címén folyó bünpöröknek megdöbbentően nagy számában. Az államfő megsértése miall folyó pöröknek nagy száma minden időkben egy abszolutisztikus kormányrendszernek voll jellegzetes kisérő tünete. Ugyanezt a bírálatot mondhatnám a nemzetgyalázás címén folyó bünpörökről. Nem a nemzetnek ellensége az, aki a kormánynak és a kormányzati rendszernek elleniele. — Ferdeséget és lulzást észlelek abban a gyakorlatban is, amelyet a királyi ügyészségek a legutolsó két esztendőben a tiltott közlések cimén indított ügyekben folytatnak. Ám a sajtót az ő feladatának teljesítésében sem nagy, sem apró zaklatásokkal megtántorilanl nem lehet. Csodálatos nép a hirlapiró. Ebben a mai sötéten materialiszlikus korban is el van lelve a maga hivatásának eszményi rendeltetésével. Fábián Béla: Kí mer ebben az országban tisztességes újságcikkel írni! Nyolc hónapot kap érte legkevesebb ! (Zaj és ellentmondás a jobboldalról) Az az újságíró, aki leleplezte Nagy Istvánt, hathónapi jogházat kapott. (Nagy zaj.) Rassay Károly: Hat napig lehetett írni a Nagy Islván ügyről, a hatodik napon megfenyegették a sajtói! Gaál Gaszton: Csak a minisztereknek szabad vezércikkeket irni a lapokban ! Fábián Béla: Csongrád miatt hat hónapot kapott egy újságíró, a bombamerénylet tetteseit nem találják! Baracs Marcel: Bethlen gróf kormánya a lapbetiltás ténybeli és jogi előfeltételeit abban próbálja megtalálni, hogy a lapbetiltást csak abban az esetben tartja megengedhetőnek, ha az illető lapban egy éven belül legalább ölször köveitek el büntettet, vagy vétségei- Megállapítom, hogy a kormány olyan esetekben is élt a lapbetiltás jogával, amikor ezek az előfeltételek távolról sem foroglak fenn. — De a szabad bírálatnak a sajtószabadságon kívül van még egy nem kevésbé fontos alkotmányjogi biztositéka: a jogvédőnek szólásszabadsága. Ez nem az ügyvédnek privilégiuma. És azt látjuk, hogy szinte rendszerré válik a védelem székében elhangzott szavak miatt a bünkeresés, hogy a védőket valamely verbált deliktum cimén büntetőjogi felelősségre vonják. Az ügyészségek által követett ezért a gyakorlatért az ,igazságügyi kormányt kell felelőssé tenni. (Élénk helyeslés a baloldalon.) — Nem is annyira politikai okokból, mint inkább a közélet tisztaságának megóvása végett sürgetnünk kell az esküdtbíróság mielőbbi visszaállítását Inkább egy rossz esküdibíráskodás, mint semmilyen esküdtbíróság. — Belhlen gróf már ismételten hivatkozolt arra, hogy e törvényi nem ő hozatta meg, tehát szinte mentegetőzött, másrészt azonban a törvényt a legteljesebb lelki készséggel végrehajtja és becsületes nyíltsággal nem hagy kétséget az iránt, hogy ezt nem is szándékozik hatályon kivül helyeztetni. Farkas István: Jobban áll neki, mint elődjének! Baracs Marcel: És az igazai megvallva, nincs is aktuálisan semmi indítéka sem arra, hogy azt hatál>on kivül helyeztesse, hiszen pont most nyerte el a lolerari posse-t azzai, hogy pártja fővárosi különítményének sikerüli a maga részére megnyerni az ellenérdekű felekezelnek vezető elöljáróit. Budapest sohasem volt népszerű, vagy kedves a mai Magyarország mai urai előtt. Pedig nem voll az országnak egyetlen oly része, amely a háborúban, a forradalom alal!, a proletárdiktatúra és a romén megszállás idejében annyi szenvedésen, anyagi kifosztáson és lelki meggyomrozlaláson meni volna keresztül, ndnl éppen Budapest. Nem követel a városi polgárság számára hegemóniái, de annyit követel, hogy a bántó, erőszakos visszaszorítás, amelyben része volt, szűnjék meg és nyerje el azt a politikai suljt, amely megilleti. Általános élénk helyeslés.) — Szükség van a közélet tisztaságára és szükség van arra, hogy eredményes munkát végezzünk, a szabadságra. Két sarkalatos joga van a modern államban minden polgárnak, amelyről le nem mondhat. Egyik joga az, hogy a közállapotok felett bírálatot mondjon s ezért szükség van a sajtószabadságra. A másik jog az, hogy azl válassza képviselőjének, akihez bizalma van s ezért szűkség van a választás tisztaságéra A költségvetést nem fogadja el. Zsilvay Tibor elnök az ülést felfüggeszti. Szünet után Vasadí-Balogh György szólal fel. Kijelenti, hogy megállapítható, hogy a kormány programjában a gazdasógi kérdéseken kivül a kullurlörekvések domborodnak ki. Foglalkozik az egyke kérdésével, a gyermekhalandósággal, a tuberkulózis pusztításával. Friihwirth Mátyás örömmel üdvözli a belügyminiszter erkölcsrendészetl rendeletét és kéri, hogy a megkezdeti munkál folytassa az irodalom terén is és terjeszkedjék ki a ponyvairodalomra, amely megmételyezi az ifjúságot. Ezután külpolitikai kérdésekkel foglalkozik. Hangsúlyozza a munkanélküliség megszüntetésének fontosságát. Munkahiány csak a tanoncokkal kapcsolatosan mutatkozik, ahol sokkal löbbet keresnek, mint amennyi a jelentkezők száma. Hunyadi János gróf a parlamentárizmus Európaszerte tapasztalható betegségével foglalkozik. Kijelenti, hogy elvben hive a titkos választásnak, de ellensége az ajánlási rendszernek. Külpolitikai kérdésekről szólva kiemeli, hogy nem szabad megfeledkezni Franciaország hatalmáról sem. Megállapítja, hogy Európa békéjét nem a konzervatív Magyarország, hanem a szociáldemokrata Bécs veszélyezteti. A királykérdésről szólva kijelenti, hogy királykérdésről nem lehet szó, csok a trón betöltésének idejéről. Ebben a kérdésben a nemzet akaratának kell dönteni. A legitimisták nem akarják azt, hogy a király titokban surranjon be az országba és nem félnek a nemzet Ítéletétől. Ezután az adózásokról szól. Kijelenti, hogy a költségvetésben van néhány luxuslétei, amelyekel törölni lehelne és az ilt elért megtakarítást további adómérséklésre kellene felhasználni A hadikölcsönökről szólva kijelenti, hogy azok a nemzet becsületének kérdései és a lehetőséghez képest megoldást kell ezekre találni. A költségvetést elfogadja. Gyömrey Islván a községek háztartásának kérdésével foglalkozik. Sürgeti a községi póladók felemelését Huszár Dezső, a mentelmi bizottság előadója terjeszti be ezulán jelenlését több képviselő mentelmi ügyében, majd az elnök napirendi Javaslatot tesz. Az ülés vége 6 órakor. SZOLID A. R A. K. 1 Legújabb különlegességek tavaszi § l/l|lv megérkeztek. Ptílfy, Köröndi és jCicQtman clpúkUlönlegességek raktára Szeged. Kölcsey ll. 1. (Royal-épUlel). Teleion: 18—15. SZOLID ÁRAK! Feltűnő olcsó árak! Szövet férfi öltöny. Szövet felöltö Szövet nadrág 3íSp-töl 36 .. 10 .. Szövet gyér- |f) meköltöny . >U P-töl üzleti 4f|50 köppeny . . Gummi köppeny 16 Földes Zoltán ruhaáruházában Szeged, Kállay Albert (Hid) ucca 6. 622 Hölgyek figyelmébe! Speciális női ^alvágás amerikai ssisxiém szerint, valamint a legmodernebb (fajfestés, ondolálás és fésülés 11 f munkaerőkkel MSZKALYNÉNÁX Szeged, Kölcsey ucca 12. szám. 500 159 és szőnyeg ekei legjobb kivitelben szakszerűen készít jutányos árban. — Raktáron nagy választék. GÁBOR SZEGED. v Szenl Isiszőnyegipar vániérö TEJLEFON 9—74.