Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-11 / 33. szám

1927 február 10. D£LMAGYARORSZÁG 3 A szegedi pékek husz százalékkal akarják megdrágítani a kenyerei. (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi pék iparosok és kenyérsütők csütörtökön délután négy órakor az ipartestület székhá­zában népes értekezletet tartottak, amelyen megjelent Sleiner Lajos, az országos pék­iparosok szövetségének budapesti főtitkára. Sleiner Lajos ismertette a pékiparosok je­lenlegi helyzetét. Elmondotta, hogy a pékek régen foglalkoznak már a kenyérárak ¡eleme­lésének kérdésével. Komoly számításokat vé­geztek és megállapították, hogy a mai ke­i nyérárak melletl még a felhasznált liszt órái sem tudják behozni. Az értekezleten megjelent pékek egyértel­mülcg megállapították, hogy helyzetükön csak ugy ludnak javitani, ha a kenyérárakat olyan mértékben emelik fel, amellyel a napi rezsi­jüket fedezni tudják. Szűkebb körű bizott­ságot választottak meg, amely a kenyérárak felemelésére vonatkozólag tervezetet koszit. Értesülésünk szerint a pékek húszszázalékos áremelést terveznek. A Kúria öt és félévi fegyßaszra iiélte a lökösQászi Kinvallató rendörfogalmaszót Helybenhagyták a szegedi íábla ítéletét. Délmagyarország munkatársától.) Em­lékezetes még az az annak idején nagy feltűnést keltett ügy, amelyet lőkösházi kin­vallatás cimén könyvelnek el a biinügyi kró­nikák. Körülbelül két évvei ezelőtt történt, hogy a lőkösházi határállomáson elveszett az állomásfőnök nagyobb összeget tartalmazó pénzeslevele. A rendőrök és detektívek nagy energiával fogtak hozzá a nyomozáshoz és nemsokára megjelent a híradás: a nyomozás közben belehalt sérüléseibe az a pályamun­kás, akit a lopással gyanúsítottak és aki nem akarta elvállalni a bűnösséget. Az első hiradások után megindították a vizsgálatot és szinte hihetetlen tények kerül­tek napvilágra. Példátlan brutalitással és kínzásokkal akarták arra erőszakolni a gya­núsított munkást, hogy vallja be bűnösségét. Nemsokára a munkás belehalt a kihallga­tásba és kiderült, hogy teljesen ártatlan volt. A szegedi kerületi rendőrfőkapilányság is megindította természetesen a fegyelmi eljá­rási és még a hirói itélet előtt a nyomozást vezető Fiedler Pál rendőrfogalmazót C-listára helyezte. Nemsokára a gyulai törvényszék megtartotta a főtárgyalást és a fogalmazót hivatalos hatalommal való visszaélés, valamint halált okozó súlyos testi sértés miatt két és félévi fegyházra ítélte, a rendőrök és detek­tívek kisebb-nagyobb fogházbüntetést kaptak. Felebbezés folytán a kínvallatás ügye a szegedi ítélőtábla elé került, ahol Fiedler fogalmazó büntetését öt és félévi fegyházra emelték fel. Semmiségi panaszok folytán az ügy a Kúria elé került, ahol most tartották meg a tárgyalást. A Kúria helybenhagyta a szegedi tábla ítéletét és igy a kinvaüatók büntetése jogerőre emelkedett. Fiedler fogal­mazó büntetése öt és félévi fegyhóz és hiva'alvesztés, Sárosi János rendőr három és fél ével kapott, Pál György és Pós Illés rendőröket pedig egy, illetve másfélévi bör­tönre ítélték. A lőkösházi kínvallatás aktái ezzel lezáródlak. A tiszti orvosok megszűntnek tartják az influenza­veszedelmei és nem gondolnak az iskolák bezárására (A Délmagyarorszáy munkatársától.) A ke­rületi tiszti orvosok csütörtökön délelőtt ér­tekezletet tartottak a városházán a tiszti fő­orvosi hivatalban, hogy megbeszéljék az in­fluenzajárvánnyal kapcsolatos ügyeket és ten­nivalókat. A kerületi orvosok azt adták elő észleleteik alapján az értekezleten, hogy a járvány szünőfélben van, tehát nincs szük­ség szigorúbb óvintézkedésekre. Megállapították az orvosok, hogy az isko­lákban a hiányzó tanulók száma nem több, mint amennyi normális körülmények között, járványmentes időben szokott lenni, sőt két­ségtelen az is, hogy a most hiányzó gyerekek legnagyobb része nem betegség miatt hiány­zik. hanem azért, mert a szülők a járványtól való félelmükben nem engedik gyermekeiket az előadásokra. A tiszti orvosi értekezleten elhatározták, hogy ilyen körülmények kőzött nem rendelik el az iskolák bezárását, sőt fel­szólítják a szülőket, hogy most már enged­jék gyermekeiket az előadásokra, mert min­den veszély elmúlt. A tiszti főorvos összehasonlítva az 1925-­192(5. évben történt légzőszervi megbetegedé­sekkel kapcsolatos halálesetek számát a mos­tani influenzás elhalálozások számával, meg­állapította, hogy a nnilt évben az arány 50 100 százalékkal kedvezőtlenebb volt. Az ujszegedi járványkórházban a beteglét­szám 12-ről négyre olvadt le. Mégis építtet egy bér&áxat a varos, söt a strandfürdőből is lessz talán valami (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­törtöki számában részletesen beszámolt a Dél­maggarország arról az indokolatlan elkedvet­lenedésről, amelyet a pénzügyminiszter auto­nómia -javaslata váltolt ki a szegedi város­házán a strandfürdő és a városi bérházak építésére vonatkozó szándékok körül. Meg­írtuk, hogy a polgármester most már hallani sem akar az építkezésekről, mert ugy véli, hogy a kormány ezeknek a terveknek a vég­rehajtásához ugy sem járulna hozzá. Kifej­tettük. hogy a polgármester aggodalma tel­jesen alaptalan, mert a törvénytervezetnek nem az a célja, hogy a városokat megaka­dályozza a hasznot hajtó objektumok, üzemek létesítésében, különösen ha azok nem jelen­tenek a város polgáraira semmiféle megter­helést, meri hiszen jövedelmük bőségesen amortizálná építési költségüket. Rámutattunk arra is, hogy a bérházak építését szociális szempontok teszik kívánatossá, mert az a veszedelem, amely a lakásók közelgő felszaba­dításával zudul a lakókra, csakis megfelelő számú uj lakás építésével háritható el. Ezek a súlyos érvek, ugy látszik, revideál­talták a polgármesterrel eredeti álláspontját. Csütörtökön kijelentette ugyanis a Délmagyar­ország munkatársa előtt, hogy mégis csak foglalkozni kell a városnak a bérházépités gondolatával. — Kétféle mód is rendelkezésünkre áll, mondotta, építtethetünk a bankokkal is, de építhetünk kölcsönből magunk is. A bankok építkezéséhez nincs sok bizodalmam, mert tul­nagy lakbérek garantálását kívánják a vá­rostól. Az egyik pénzintézet például közölte velünk, hogy öíszáz pengő évi lakbér bizlosi­íásál kívánja a várostól minden egy-szobás lakás ulán huszonöt éven keresztül. Véleményem szerint ha ezt a lakbért a mai viszonyok között el is lehetne érni, de néhány esztendő múlva képtelenség lesz. Sokkal cél­szerűbbnek tartom, ha a város maga épit. A város uj bérházai most körülbelül tiz szá­zalékot jövedelmeznek, igv tehát az építke­zés költségét lizennégy-tizenöt év alatl telje­sen amortizálhatja a város. Építeni feltétle­nül épitünk az idén. még pedig az Oroszlán­uccában, a zenepalota régi telkén. Lehet azon; j ban. hogy a bankokkal is építtetünk, ha el­; fogadható fellételek melletl vállalkoznak az építésre. Megkérdeztük a polgármestertől, hogy a strandfürdő ügyében nem gondolta-e meg д dolgot. — Attól félek, hogy kinevetne bennünket a kormány - mondotla —, ha strandot épí­tenénk. Ugy látom, hogy a strandfürdő vörös posztó a pénzügyminiszter szemében, pedig kétségtelen, hogy jövedelmező beruházás len­ne. Rizlosat még nem mondhatok, de lehet, hogy ebből a tervből is lesz valami. «nnin^fpi mii immtín тлтяышттттшшшттштш mm Adófelszólamlási tárgyalások. flz L számú adófeiszóiamtósi bizottság a következők felebbezéseit tárgyalja Febraár tl-én: Regős Adolfné Polgár-u. 20. Korda Zsigmonddá varrónők. Attila-u. 3. Csikós Elek Szentháromság­u. 36, Ganzt Jakabné Korona-u. 5. Majorossiné Hegyi Anna Dugonics-tér 7. Farkas Erzsébet Mé­rey-u. 7. Reichel Lipótné Valéria-tér 10. Wijgner Gyula Kárász-u. 6a. Turcsányi Réla Tisza Lajos­körut 74. Schön Henrik Csekonics-u. 6. Kertész József Attila-ucea 3. Pollák Endréné Vár-ucca 7. Csínyi András Szent György-ucca 13., női sza­bók. Schönfelder György férfi szabó, Kos­suth Lajos-sugárul 10. Kenderesi József Tisza La­jos-körut 39. Török Mihály Szent Gvörgy-u. 15. Tilt Frigyes Tisza Lajos-körut 54. Török István Szent Gvörgy-u. 15. Bieber János Mikszáth K.-u. 13. Gyarmati Testvérek Tábor-u. 3. Jenei Sán­dor Báró Jósíka-u. 33. Nyerges Ferenc Vitéz-u. 1. Pier György Petőfi S.-sugárul 10. Tóth István Polgár-u. 20. Podven Henrik Korona-u. 3. Korona András Arany János-u. 11., szabók. Nagy Pál De­zső szobafestő, Kárász-u. 15. Vigh Ferenc szap­panfőző, Hóbiárlbasa-u. li. Komocsín Gyula szik­vízgyártó, Francia-u. 25 Kis B. Imre szikvízgyártó, Kálvária-u. 14 Bogdán Márton szikvízgyártó, Va­léria-lér 2. Skultély Jenőné szőnyegszövő, Kál­vária-u. 11. Kohn Vilmos seprőkészitő, Maros-u. 38. 11. Kovács Imre hajókészitő, Sajka-u. 10. Schönbrunné Giittinann Regina kalapos, Báró Jó­sika-u. I. Fárv Ilona varrónő, Mérey-u. 10. A ii. számú adófelszólamlási bizottság a következők felebbezéseit tárgyalja Február 11-én: Kiss Lajosné Mars-tér 9. özv. Terhes Jánosáé Hunyadi-tér 1. Flesch Irén Attila-u. 7. Busa Zol­tán Orgona u. 7. Kafcsák Vilmos Kórház-u. 11. Lantos Pálné Hunyadi-tér 12. Kenéz Ferenené Te­réz-u. 10. Selymes István Rókusi f. földek 89. Raskó Ferenené Ilélvezér-u. 46. özv. Csanádi Im­re né Kossuth Lajos-sugárul 113. Norohv György Zoltán-u. 11. Juhász János Hunyadi-tér 18. Rónai János Feltámadás-u. 17. Szvetkó Fülöp, szatócsok Kórház-u. Ili. Gärtner Mór takarmánykereskedő, Kálvária-u. 37. Radó Géza terménykereskedő, Kos­suth Lajos-sugárut 97. Szilágyi József paprika­kereskedő, Rókusi f. földek 1. Boros Szilveszter Tündér-u. 3. Korányi Pál Hunyadi-tér 24. Kauf­mann Testvérek Kálvária-u. 30. Kaufmann Dezső, tüzifakereskedők, Kálvária-u. 39. Singer Dáviíd Kossuth Lajos-sugárut 73. Müller Károly ősz-u. 7. Gergen Ferenc Teréz-u. 25. Lusztig Dezső, ügy­nökök Párisi-körul 43b. Neprás János mutatványos, llunyadi-tér 3. Csanádi Mihály Teréz-u. 4. Kovács Ferenc, ügynökök, Uj-tér 4. Annyó Gyula kereskedő Tündér-u. 1. Plohn Vilmos üzletvez. Párisi-körut 39. Február 12-én: Pudler Sándor Üstökös-u. 9. Schulder Péter Fertő-u. 8., magánalkalmazottak. Daru István ház­és földtulajdonos, Pacsirta-u. 2. Kk. Tarv Ftel és Társa Kossuth L.-sugárut 57. Тагу Imre Kossuth L.-sugárul 59 Szemmáry György Kossuth Lajos­sugárul 64., ház- és" földtulajdonosok. Winter Gyula Kossuth L.-sugárut 109. Vajda Miklós Kos­suth L.-sugárut 109. Schalter Viktor Vasasszent­péter-u. 8.1).. magántisztviselők. Börcsök József ház- és földtulajdonos, Pulc-u. 8. Vámos l.ajos kereskedősegéd, Zákány-u. 30. Veszetka József ház- és földtulajdonos, Kertész-u. 15. Vormayer János Hélvezér-u. Г>4. Molnár István Arva-u. 26, Kasza Sándor Ösz-u. 33. Szabó Kálmán Tündér­u. 19. fveges András Pozsonyi-u. 18. Szabó Fe­renc Téglagyár-u. 26. Busa János Teréz-u. 10. Gö­rög József Borlzafa-u. 1. Erdődy János Kossuth L.-sugárut (iö. Rózsa Nándor és Társa Pacsirtá­it. (i. Rózsa István Szentlászló-u. 21., asztalosok. Tóth András bognár, Kisteleki-u. 8.b. Berniczky József borbély, Margit-u. 18. Nagy Pál cipőfelső­részkészítő, liétvezér-u. 49. Shuszter Kristóf 6sz­u. 5. Bódi l.ajos Hétvezér-u. 17. Ottlik Lajos Teréz-u. 44. Balogh László Kossuth L.-sugárut 71., cipészek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom