Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-11 / 33. szám

2 DÉLMAG YARORSZÁG 1927 lcbruúr 11. vaslal kortescélokal szolgál. (Ugy van! a bal oldalon.) K u n Béla: R () p e n a választások előtt nyújtotta bo ... B u cl János: Tisztában vagyok azzal, hogy — bár a javaslat általában közmegelégedést vált ki —, sok kritikával fogunk találkozni. Birálni fog­ják főként abból a szempontból, vájjon nem le­hetett volna-e tovább menni e mérséklésekben és kritizálni fogják végül az autonómia állító­lagos sérelme míall. Tudóin, hogy helyesebb lelt volna a közvetett adók terén ke­resni a mérséklés módjait, de ha tárgyi­lagosak akarunk lenni és csak a főcélt nézzük, be kell látnunk, hogy az adott lehetőségek szerint el­sősorban a kirívó igazságtalanságok megszünteté­sének és a szociális szempontok érvényesülésének módjait kelleti megállapítanunk. Mérsékelni kel­lett a földadón kívül a házadót is. E javaslat tár­gyalása során találkozunk egy másik váddal is, hogy leszftlli toltam az adók a I, a ni ível emeltem az adókat... Esztergályos János gúnyosan felnevel. Bud János: A házadóbevétel növekedni fog a dolgok természetes rendje alapján. Amilyen arány­ban felszabadulnak a lakások, amilyen arányban továbbá a lakbérek emelkedni fognak, percent­szerüen, természetesen, növekszik a házadó is. Ez annyit jelent, hogy az állami bevételek az adócsökkenés ellenére sefti fognak csökkenni. Farkas István: Házbéruzsora az ál­lam érdekében! Bud János: De nem lehet lebecsülni azt a tényt sem, hogy a kereseti adónál a kétszeresére emeltem fel a létminimumot. Az adócsökkentési javaslat végeredményben m i n t e g y 10 millió p e n g ő v e I csökkenti a tényleges b e v é­tell. Az uj költségvetésről általánosságban csak azt tudom megállapítani, hogy szilárd és biztos alapokon nyugszik. A pénzügyminiszter ezután ismertette a költség­vetés számszerű adatait és tárcánként megálla­pította, hogy ho! mutatkozik emelkedés a kiadási tételekben a multévi költségvetéshez viszonyítva. — V közigazgatási büdzsé — úgymond 29 millióval, az üzemek költségvetése 1» millió pengővel emelkedett. Emelkedés van a kereskedelmi tárcánál, ahol más­félmillió pengővel járultunk hozzá a MFTR kiadá­saihoz azért, hogy a folyamhajózás újra a béke­beli szinvonalu legyen. A földművelésügyi minisz­tériumban kiadási emelkedést jeleni a gazdasági szakoktatás fejlesztése, a kultusztárcánál pedig n lelkészi korpótlék rendszeresítése és a nyugdijsc­gélyek emelése. Várnai Dániel: Mi lesz a tanárokkal és a ta­nítókkal? Bud János: A népjóléti tárcában a hadirokkantak kérdésének elintézése jelent emelkedési, 2.1» millió pengőt. /1 pénzügyminiszter nem tud segíteni a tisztviselőkön. i ezt a közvetett adónál fogjuk érvénye- \ I Az autonómiák kérdése. A pénzügyminiszter ezután a lisztvíselőkérdés ismertetésére tért át. Az állami tisztviselők fizetése 143 millió pen­gői tesz ki. az állami üzemeknél az alkalmazottak 78 millió pengőt kapnak. Ha ezeket a fizetéseket 15 százalékkal akarnánk emelni, harminchárom­millió pengőre volna szükség. Ennek az összegnek az előteremtése ez­időszeriul lehetetlenségekbe ütközik. A legigazságtalanabb helyzetben azok a nyugdi­jasok vannak, akik közvetlenül a forradalom előtt mentek nyugdíjba. Szilágyi Lajos élénken helyesel Bud János: A közeljövőben megoldhatónak a kérdési nem találom. ezt A nyugdijak összege egyébként ebben a költség­vetési évben 12 millió pengővel emelkedett és ez­zel elértük a kulminációt. Most már ezen a téren csak a csökkenés jöhet. itass ay Károly: Szóval a kihalási rendszerre van alapítva a javítás! Bud János: A tisztviselők meg lehetnek győ­ződve arról, hogy nem fogok késni helyzetüket megjavítani, mihelyt az erre alkalmas i d ő elkövetkezik. — Fel fogják hozni azt a követelést, hogy csök­kentsük a közvetett adókai, a forgalmi adót pedig töröljük el. Nem tartom valószínűnek, liogy ezen a térem a közeljövőben mérsékelni lehessen az adókal. Annyit kijelenthetek, hogy a közeli jövőben, ha a gazdasági fejlődés iilján további adómérséklésre lesz kilátás, siteni. — Nem akarok most foglalkozni azzal a kér­déssel, hogy a törvényjavaslatban foglall intéz­kedések sérelmet jelentenek-e az autonómiákra. De nyíltan merem állítani, hogy nem sértenek jogokat, sől az autonómiák segítségére szolgál­nak azok a rendelkezések, amelyekkel szemben maguk az autonóm testületek sokszor erőtlenek. A pótadók terén rendet kell teremteni. Az az érzé­sem. hogy ha bizonyos összhang fog kifejlődni, akkor a köztestületek nagy részében esőkkennie, nagy részében pedig el kell tűnnie a pótadóuak. Mi nem az autonómia ellen, mi az autonómiával egy léért akarunk dolgozni. Helyeslés a kormány­pártou.) — Ki kell jelentenem, hogy ueiu sok valószínűsége) látok a kereskedel­mi hitel és a kereskedelem helyzetének javítása tekintetében. 15 a s s a v Károly X a g v o n s z é p e 11 u l a s i l ­ja el! B u d János pénzügyminiszter ezután a külföldi kölcsönök kérdését ismerlette. Hangsúlyozta, hogy kizárólag produkliv kölcsönöket szabad felvenni. Rassav Károly: Az a kérdés, hogy mennyi ka­matot kell fizetni! A pénzügyminiszter beszédét így fejezte be — Mégegyszer hangsúlyozom, hogy nézetem sze­rint minden lehetőség adva van a gazdasági élet megerősödésére. A túlzó szociálpolitika sohasem lehel eredményes, mert a szociálpolitikának har­móniában kell lennie a gazdasági élet eredmé­nyességével. A/, elnök a/ ülést tíz percre felfüggesztette. A „vérrel és terrorral összehívott országgyűlés Huszár Károly elnök fél kettőkor nyitja meg újból az ülést. Farkas István áll fel szólásra A pénzügyminiszter — úgymond —, nagy optimiz­mussal mondotta cl expozéját, amelyben igen sok aktuális problémát vetett fel. Felteszi a kérdést, hogy ezek a problémák ugy lesznek-e megoldva, ahogy azt az ország érdeke megkívánja, vagy pedig továbbra is a látszatpolilikát kívánja szolgálni. Ez a javaslat akkor készült, amikor a kormány megkezdte azt a hajtóvadá­szatot, mely vérrel, terrorral irtotta ki az ellenzékei. (Zaj és ellentmondás a jobboldalon.) Ettől a terror alapján összehívott ország­g y üléstől n e m sok jót v á r h a t. Bírálja az adójavaslatot és megállapítja, hogy a kormány adóainnesztiát ad a vagyonnak, az uj építkezéssel expiálja mulasztását, ellenben nem részesiti adóamneszliában azt a néposztály!, amely a legtöbbet szenvedett a szanálás alatt. Adómentes létminimum rendszerét sürgeti az in­dexszám alapján. A vagyonnál magasabbra szablak a létmi­nimumot. mint a keresetnél. Ezulán áttér az autonómiák kérdésére és meg­állapítja, hogy nem önkormányzat az, ahol a közületek­ben a kormány kinevezeti exponensei ül­nek politikai szolgálatok jutalmazása alap­ján. Ez a többség olyan vérrel és terror­ral jött létre, amely példa nélkül áll a tör­ténelemben. Ettől a többségtől az ország sok jót nem várhat. Huszár Károly elnök ezután napirendi javas­latot tesz, amely szerint a Ház legközelebbi ülé­sét pénteken délelőtt 10 órakor tartja, napirend­jéül az adómérséklési javaslat tárgyalását lüzte ki. A Ház az elnök javaslatát egyhangúlag el­fogadja. Az ülést kél óra után zárta be az elnök. A magyarok győztek a nemzet­közi kardvivó-versenyen. Bécs, február 10. A nemzetközi kardvivó verseny végső redménye a következőképen alakult ki: 1. Pelschauer Attila (Magyaror­szág), 2. Bini (Olaszország), (Magyarország), 4. Casiinir 5. De Young (Hollandia), 6. (Magyarország), 7. vitéz dr. (Magyarország!. 8. Mészáros ország), 9. Svercik (Csehország), 10. Kády József alezredes (Magyarország). 3. Garay János (Németország), dr. Tóth Péter Uhlyarik Jenő Ervin (Magyar­Kritika. Irta: Juhász Gyula. A magyar lírának a huszadik században két nagy forradalma volt. Az egyiket A d y Endre hozta, a másikat Kassák Lajos. Mind a két forradalom teljes volt: tartalmi és formai egy­aránt. Most várjuk a harmadikat, de eddig még hiába vártuk. Az uj nevek, amelyek föltűnlek és letűntek, nem hoztak uj értékeket. Mi. akik Ady Endrével jöttünk, a kultura szerelmesei vol­lunk. Hittünk a haladásban, a gondolat megváltó és szabadító erejében. Ez a háború előtti magyar szellemi fiatalság általános attitűdje volt. A há­borús ifjúság hite már mélyen megrendült a kul­túrában, amelynek irtózatos tankjai a legvírulóbb és legdrágább élelekel hengerelték le. Kassákék a kemény ököl emberei lettek, akik pöröllyel filo­zofáltak. Egy nemzedék nőtl fel, amely romok között játszott és amely mögött a mull hídját fölégette a nagy háború. Berezeli Anzelm Károly, aki inosl Mise című első nagy verses könyvével jelentkezik az iroda­lomban, aki szegedi és huszonhároméves, ebből a generációból való. Érdeklődéssel és várakozás­sal olvasom a könyvel, amely misének egy kissé fekete és költészetnek egy kissé szürke. Legalább is a fiatalságtól több szint és több meleget, mond­juk ki régi szóval, több szivet vár az ember. Bop­pant fanyar fiu ez a Berezeli Anzelm Károly, aki különben se nem Berezeli, se nem Anzelm és éppen annyi .joggal és okkal nevezhetné ma­gát Bombastus Theophratusnak is. A hangkőre szűk, az egész hosszú könyvben alig lalátam három-négy témánál többet, ezeket va­riálja a végletekig. Valami elszánt monotónia za­katol és zihál végig az egészen, mintha örökös nagypénteki lamenláció lenne ez a költészet. Ez az uj lírikus elszántan és határozottan hadat üzent mindenfelé melódiának, ritmusa még csak volna, de dallama nincsen. Mintha taposó malomban keringene körbe-körbe, mintha a sí­várságban és ridegségben találná legfőbb örömét és kedvtelését. Itt a szavak uralkodnak a gon­dolat fölött, a szavak viszik előre a sorokai, néha valóságos ősnemzését érezzük ezeknek a vég­telen és éktelen szavaknak, amelyek többnyire ugy gruppirozzák a semmitinondási. bogy lázas gondolatoknak látszanak. De van egy állandóan visszatérő szólama en­nek az ösztövér költészetnek, amely ősz in le. a in e 1 y in é 1 y bői eredő, a m e 1 y erő ve 1 és igazsággal teljes, amely reménységgel és bizalommal tölti el a becsületes olvasót a fiatal lírikus iránt és ez Berezeli Anzelm Károly prole­tárhangu és lelkű verseiben jelentkezik. Az I n­s é g b e n, Karácsonyi ének, Kegyetlen óda a szegénységhez, B e t y á r n ót a, B ö j­t í kcsergés, Éhség, Csavargók öröksé­be és még egynéhány kiváló dolga, amelyekben semmi sincsen abból a szentimentális polgári ro­mantikából, amely a szalonképes nyomorkölté­szetei elviselhetetlenné teszi, ellenben van ben­nük valami ennek a reménytelen és elkeseredett jelennek lázadásából, amelynek hangja ma még mélyen a föld alatt dübörög. Ez igen, ez életes és költői, fiatalember, bár programnak ennél is többel, határozottabbat, világosabbat és eredetib­bel várunk. Ady Endre például adott egy teljes egész magyar és szociális programot, határozott igennel és nemmel felelvén a világ minden kér­déseire. De ezek a mai fiatalok mit is akarnak tulajdonképpen? Ami a magyarságot illeti, abból semmil sem látok ebben a szegedi poétában. Se tartalomban, se formában nincsen semmi magyar vonás és szín benne és forradalmisága is olyan ! ködös, az individualista és szocialista szólamo­! kat össze-vissza keverő, hogy igazán nem tudnék j nyugodt lélekkel a lolxjgója alá állani. (Ha ugyan i van lobogója.) Homályos szimbolika vonul vé­| gig e versek során és valami egészen régi em­j léke kiséri azoknak a melankólikus I á z a­| dók n a k, akikkel a jó öreg romantika korában j lord Byronnál. Stendhalnál és Mussetnél talúl­j kozluk. Berezeli Anzelm Károly kedveli a liam» ' leli és wertheri pózokai és ezek nem is állanak j rosszul neki. Szigorú, de igazságos bírálatot akartam írni egy ! kétségtelenül teheséges és komoly törekvésű fia­| tálnak első könyvéről, amely megérdemli, hogy ' hazug frázisok és vállveregetések helyett őszinte, i egyenes szavakat kapjon ebben a világban, ahol a | kritika helyét a reklám foglalja el. Bármily bolon­; dul forr a must, azért mégis bor lesz belőle, mond­\ ja Goethe és én bizom benne, hogy a szavak ma i még sokszor zavaros muljából idővel tiszta köl­| tészet lesz. Foglalóul már is adolt ebből az ifjú j költő ebben a könyvében, amelynek néhány stró­! fája és sok sora megállít, néha megdöbbent, oly­kor megráz. Aki ezt tudja, az valaki, csak meg kell nőnie, az élei, a sors, az idő, a tapasz­talás, a tanulmány és küzdelem pálmája alatt. A derék Koroknay kiadása külön elismerést érde­mel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom