Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-06 / 29. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 február ti. Amikor a segédjegyző hivatalában felpofozza a tanítói (A Délmagyarország munkatársától.) Farkas József mezőkovácsházai segédjegyző nagyon rossz viszonyba került Kovács állatni tanítóval. Az ellenségeskedés a leventeoktatás miatt keletkezett a két jóbarát közöli. Történt ugyanis, hogy a mull év nyarán a segédjegyző összehivatta a tanitókal és ismertette velük a levcnteoktalásról szóló uj rendeletet Az oktatás teendőit kiosztotta a tanítók között, akik vegyes érzelmekkel vették tudomásul, hogy nyári nagy vakációjukat a leventeoktatás mennyire megrövidíti A tanítók, noha nyíltan nem elégedetlenkedtek a leventeoktatás miatt, gondoskodtak arról, hogy a felettes hatóságok is tudomást szerezzenek elégedet fenségükről. Kovács községi tanító édesapja a kaszinóban egy alkalommal Farkas segédjegyzőnek állítólag tudtára is adta, hogy a leventeoktatás csak arra jó. hogy a tanítók nyári szabadságát i elmbolja. Majd durván rátámadt a segéd jegy zőre, aki csak arra való tekintettel nem vett magának elégtételt a tanitó édesapján, mivel az már jóval 70 éven felüli ember volt. A segédjegyző azonban nem hagyta szó nélkül a történteket. Egy alkalommal felhívatta magához Kovácsot és rövid felelősségrevonás után alaposan jelpofozta. Kovács tanitó látleletet vétetett fel sérüléseiről és könnyű testisértés cimén feljelentést telt a segédjegyző ellen. Az ügy a járásbíróság elé került, ahol a vádlott nem tagadta a pofonokat. A bíróság 200.000 korona j)énzbüntetésre ítélte a harcias segéd jegyzőt. Felebbczésck folytán a pofonok ügye a szegedi törvényszék felebbviteli tanácsa elé kerüli. A törvényszék a járásbíróság ítéletét helybenhagyta, a büntetés végrehajtását azonban felfüggesztette. MAAMAMMMIMMMMMAMMMMfMMMWMMMi Cukorgyárat Szegedre! A cukorgyár alapiiásának feltételei vannak és milyen következményei lennének. A Délmagyarország újévi számában a »Szeged ipari jövője« cimii cikkben a cikk írója országos beállításban világítja meg azon mindenképen aktuális kérdést, miért volna fontos Szeged városát gyárvárossá fejleszteni? A szerző az ipari lehetőségek közül kiemeli a textilipari vállalkozások idevonzásának szükségességél, megemlítve, hogy Szegedtől nem messze gyapjú termelő vidékek húzódnak, de »szegedi posztóróli mit sem hallunk, holott Meerane-ban. a kis szászországi városkában, ahol gyapjú nincs és amely város nem fekszik forgalmi gócpont mellett, szóval nem bír a földrajzi fekvés előnyeivel, 22 ezer főnyi lakosság mellett 60 szövő- és 2 hatalmas fonógyár van. Kevesen tudják Szegeden, hogy a város közvetlen közelében két olyan hatalmas birtok fekszik, amelyek jóformán egymagok arra predesztinálják Szegedet, hogy itt textilipari vállalkozások mellett hatalmas cukorgyár épüljön Célom most, hogy rámutassak: ml érdeke leheí Szegednek a parasztvárosnak egy cukorgyár alapításában. Amig texlilgyár oly városban is alapítható, amelynek környékén gyapjú nincs, addig cukorgyárat olt, ahol a közelben cukorrépát nem termelnek - alapítani nem érdemes. A cukrot jelentő cukorrépa oly nagy menynyiségben szükséges a gyár részére, hogy a cukorrépának nagy távolságból történő szállítása erősen befolyásolja a cukorgyártás rentabilitását. Azonkívül van egy másik fontos megkötöttsége egy cukorgyár alapítási tervének, ez pedig a cukorgyártáshoz megkívánt roppant tömegű yiz biztosítása. Szeged kedvez ezen mindkét követelménynek: a közvetlen közelében fekvő két nagy birtokon már intenzív répatermelés folyik (körülbelül 1500 kai. holdon) azután itt van a Tisza, mely a répakampány idején a szükséges vizel szolgáltatná. Szeged vasúti hálózata, beleértve a tanyai vasutat (c fontos tényezőre később visszatérek), valamint a Tisza lehetővé teszi a répa zavartalan ideszállilását, a Máv. vonalai, valamint a tiszai hajózás biztosítják a kész cukornak különösen déli országokba és világrészekbe(Ázsia, Afrika való kedvező leszállítását. Miként egy adott helyhez van kötve a cukorgyár alapítása, ép ugy korlátozott a cukorrépalermelés, ami elsősorban megfelelő talajt kiván, azután a répaszállitási eszközök (vasul, hajó közelségéi. Fontos tényezője a cukorrépa termelésének a szükséges nagyszámú munkaerő biztosítása is. Ezen követelményeknek kielégítése nélkül gondolni sem lehel cukorrépa termelésre, illetőleg cukorgyár alapítására. Nézzük közelebbről, hogy állunk c téren? A szegedkörnyéki földek, kivéve a szikes és futóhomokterületekel, cukorrépatermelésre alkalmasak. Répatermelésre különösen alkalmas. Szőreg, Deszk, Ó- és Ujszentiván. Kübekháza, Klárafalva, Algyő. Tápé községek vidéke, azonkívül a gyálai rét. Maróstő, Baktó, Nagyfekete. Mindazok a gazdaságok, melyeknek vasúti vagy hajórakodója 5—ti km-nél távolabbra nem fekszik, répatermelés szempontjából figyelembe jöhetnek. Munkaerőben nem volna fennakadás, sőt állítom, hogy egy cukorgyár alapítása e téren éreztetné elsősorban áldásos szociális hatását Tudvalevő, hogy a szegedkörnyéki és tiszamenti lakosság fő kereseti forrása a kubikmunka volt. mely keresetet kiegésziteltc a nyáron végzett aratómunka keresménye. A nagyobb építkezések, különösen a földmunkák (csatorna, utak. töltések, vasutak), első sorban azonban az ország megcsonkítása következtében nincs kellő kubikosmunka, a földreform megnyirbálta a nagybirtokot és ezzel egyidejűleg szétrombolta az aratórész kereseti lehetőségeket. Igaz, hogy a Földnélküli Jánosok egy része földhöz jutott, de a föld még nem jelent egyúttal kenyeret is. Sok minden szükséges ahhoz, hogy a löldböl kenyeret varázsolhassunk elő. Ennek fejtege« tése nem szorítható e cikk kerete közé. de rámutatni a cukorgyártás és a mezőgazdasági munkanélküliség tetemes levezetése közti összefüggésre, már feladatom közé sorolható. A fölami ve lés egyik fősajálossága az időnként jelentkező munkatorlódás és a munkálatoknak az év alatt való aránytalan megoszlása. A cukorrépa müveléséhez már akkor lehel hozzáfogni, amikor egyik kapás főnóvényünk, a tengeri, még nem művelhető, viszont a befejező munkáját, az ásást akkor végezhetjük, amikor a tengeri már le van törve. így biztosit a cukorrépa termelése egyegy nagyobb szelel kenyérkél azon tizezreknek, akik két kezük kemény munkájára vannak ráulalva. A répa egyelése a répamiivejés legfontosabb munkája , azonkívül a répa fejelése elsősorban gyermekeknek való munka, anélkül, hogy ez a gyermekek fizikumát erősebben igénybe venné. Láthatjuk tehát, hogy a répamüvelés az év egyes szakaszai gondos kihasználásának lehetőségén kívül módot nyújt a család kevésbé fejlett tagjai munkakészségének helyes kiaknázására is Felhasználhatjuk tehát az eddig parlagon hagyott időt és talán helytelenül alkalmazott gyermekmunkaeröt. Paprikát-termclő gazdáktól hallom, hogy a föld a gyakori paprikatermelésben kimerül. Véleményem szerint áldásos volna megfelelő vetésforgó alkalmazása mellett a paprikának szánt földet időnként cukorrépával bevetni F^z Szegednek a paprika terén eléri hírnevén csorbái nem ejtene. Hovatova úgyis oda jutunk, hogy Szegednek inkább paprika/c/do/gozó, tehát inkább ipari, mint paprikatermelő, azaz mezőgazdasági jellege lesz. Az egyoldalú növénytermelés különböző betegségekre inklinálja a növényeket, melyek aztán helyrehozhatatlan kárt okozhatnak egy-egy vidék kedvelt növényében. Ugyanez vonatkozik természetesen — és talán fokozottabb mérvben — a túlhajtott répatermelésre is. Eddig természetesen szó sem leheteti arról, hogy Szeged város arra alkalmas, a Máv. vonalaitól tá vól eső földeken cukorrépát termeljünk, de mióta a tanyai vasút révén már lehetővé vált, tárgyi akadályt nem látok abban, hogy u szegedi tanyavilágban polgárjogot nyerjen a cukorrépa, természetesen csak azokon a birtoktesteken, ahol a talaj répatermelési lehetővé teszi. Ha számításba vesz szük, hogy cukorrépa termélésénél nagytömegű cukorrépa leszállításáról van szó — csak 10(30 kat. hold esetén körülbelül 1.500 vagon (nem tanyai vasúti alapon, hanem 100 q-ént bázison), mely szállítása egy maga lulfogja szárnyalni a tanyai vasút egyéb teherforgalmát és e téren kapott bevételét. (A gyengébb idegzetű gazdáknak elárulom, hogy a répa fuvardiját nem a termelő, hanem a gyár fizeti . Állítólag a város vezető egyéniségei közül többen foglalkoznak egy cukorgyár alapításának gondolatával. Kellő és érdembeni utánjárás esetén akadt volna oly belföldi vagy külföldi érdekeltség, mely a gyár alapításánál nyújtandó koncessziók (ingyen j lelek, adómentesség, ingyen víz, kedvezményes tégI la, olcsóbb villanyáram stb.) és bizonyos nagy! ságit répaterület lekötése ellenében nagy összeg; get járult volna a tanyai vasút építésének költsé• geihez. Az érdekelt gazdaközönség a várossal, mint ! bérbeadóval szemben vállalta volna a föld mínő: ségének és nagyságának megfelelő arányú kulcs szerinti répatermelést. Tehát a lakosságra nehezedő ily értelmű vasútépítéssel kapcsolatos kötelezettség évről évre kimutatható azonnali hasznot jelent, viszont a vasútépítés költségeinek egy része megtérüli volna a cukorrépa leszállításának fuvardíjából Lám, egy cukorgyár alapításának elgondolásában szorosan bekapcsolódik még a tanyai vasul is. sőt elsősorban az. Nem ismerem azon földek struktúráját, melyeken a vasút áthalad. Nem tudom, hogy mennyire alkalmasak cukorrépatermelésre. De bizonyára van Szeged város 70 ezer kat. holdat meghaladó birtokán több oly nagyobb birtokrész. melyen a cukorrépa diszlene. Ezeket a most épített vasútvonaltól távolabb — 5—10 km-re — fekvő birtokrészeket kellene mellékvágánnyal a fővonallal összekötni. Ezeken a kiágazó mellékvonalakon nemcsak cukorrépát lehelne szállítani, igénybe vehetné azt a gazda egyéb tömegcikkek leszállítására is. . Ezeket a szárnyvonalakat szükségtelen vplna személyszállításra berendezni, ezeket csak áruszállításra volna szabad igénybevenni. Több ily elágazás még jobban népszerűsítené a tanyai vasutat, azon egyszerű <o knál fogva, mert áruval könynvebben megközelíthető. Egy cukorgyár, ha máikészen kapja a fővonalat, készséggel fogja a szükséges szárnyvonalakat megépíteni. Tovább megyek. Nincs Csonka Magyar Honban gyár, melynek olv erős reformáló hatása volna a környékre, mint egy cukorgyárnak. Ahol cukorgyár van, olt nem vitás gazdakörökben a helyes vetés forgó, megfelelő istálló és műtrágyázás, helyes talajművelés és a gondos növényápolás kérdése. Ahol cukorgyár van, azon a vidéken eltűnik a földekről a gyom, (acat és társai) mint ördög a tömjénfüst elől és megdől az a hiedelem, hogy az idő a gazda! Ahol cukorgyár van, ott még a fejőstehén is jobban viselkedik és nem törli ki a gazdaszemét 2—3 liter tejjel. Igaz. hogy a gazda sem szamárkóróval traktálja tehénkéjét, egyszerűen azért, mert ahol cukorrépát termelnek, ott örökre száműzve a szamárkóró is. Még egy lépést teszünk és már rámutathatunk egy vidék gazdaságos tejtermelése és egy cukorgyár közölli szoros szerves összefüggésre. Ezek a kérdések mind érintik Szeged gazdaközönségét, azaz szorosan vett, de nem sértő szándékkal jelzett parasztvárost. Lehet, hogy egyetlenegy ellenérv megdönti az ezirányu tervezgetések reálitását. Patásly Rezső, SxanthóSándor itrékpir. varrógép áruháza Szeged, Kis u. 2 (KtsD.-naloia Farsangi cikkek KORECK ÁGOSTON férfidivat fehérnemű és kalapraktára Szeged, Széchenyi-tér 2. 291 HATtteOCD CEOYD Megöltem anyósomat általános öröm 11., 12., 13-án a K O ff Z « B /1