Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-27 / 47. szám

1927 február 27. DÉLMAG YARORSZAG 5 „A. mlnlszíer-képviselőiiek nem s^afciad pártolhat látni maga elöli." Tóth Károly reklor a város és az egyelem viszonyáról. (A Délmagyarország munkatársától.) Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szegedi látogatásának második napján, szombaton délelőtt kíséretével együtt négy városi autón Alsótanyára hajtatott, hogy ott megtekintse az uj tanyai iskolák számára kijelölt telkeket és azokat az iskolákat, amelyeknek átépítése vált szükségessé. A miniszter kíséretében volt a budapesti urakon kívül dr. Aigner Károly főispán, dr. Somogyi Szilveszter polgármester és Gombkötő Antal tanfelügyelő. A miniszter először a Kutyi-hegyen építendő iskola helyét szemlélte meg, majd Alsóközponton a Gerle-tanya mellett a gazdasági iskola számára kijelölt területet. Ezután az Alsótanyai Gazdasági Egyesület adott malacpörköltes villásreggelit a kör hivatalos helyiségében a kultuszminiszter tiszteletére. Itt Barmos György plébános üdvözölte a minisztert, Engi Antal pedig átnyújtotta neki az alsótanyai gazdák memorandumát, amelyben azt kérték, hogy változtassa meg a tanyai iskolák tanítási rendjét, hosszabbítsa meg a nyári vakációt két hónappal, ugy, hogy a tanítás május elsején érjen véget és az uj tanév szeptember helyett csak október elsején kezdődjön. Kérelmüket azzal indokolják, hogy Szeged környékén állitótag nem lehel megfelelő számú mezőgazdasági munkást kapni a nyári földmunkákra, nagy a munkáshiány és a gazdáknak szükségük van arra a munkaerőre is, amelyei az iskoiábajáró gyermekeik gyönge fizikuma reprezentál A kultuszminiszter válaszában kijelentette, hogy megfontolás tárgyává fogja tenni ezt a kérdési és abban az esetben, ha a tanterv megváltoztatásával lehetőség nyilik a vakáció meghosszabbítására, akkor örömmel teljesiti a gazdák kérelmét. A miniszter ezután az átokházi határ melletti halasteleki iskola teljesen átnedvesedett és omladozó épületét tekintette meg, majd a razsajárási uj iskola helyét. Itt azért van szükség iskolára, mert a szegedi vitézeknek itt adott telket a város és itt parcellázlak fel közel tízezer hold legelőterületet is. Ezeken az uj bérföldparcellákon \ij tanyák keletkeztek. A ruzsajárási iskola tanítói megragadták az alkalmat és a miniszter elé terjesztették azt a régi sérelmüket, amellyel a Délmagyarország már többizben foglalkozott. A tanyai iskolák kiadásainak költségvetését a kultuszkormány ugyanis két-három évi késedelemmel szokta jóváhagyni, aminek az a következménye, hogy ezek az iskolák nem kapnak pénzt a tüzelőanyag beszerzésére. A tanítók, hogy a téli hónapok alatt is taníthassanak, kénytelenek saját pénzüket előlegezni az államnak és azon beszerezni a szükséges tüzelőanyagot. Van olyan tanyai laniíó, akinek ezen a címen már öt-hatmillió koronával tartozik az állam. A kultuszminiszter nagy meglepetéssel hallgatta végig a tanítók panaszát és kijelentette, hogy tárcája terhére a tanítók járandóságait haladéktalanul ki fogja utalni. A kultuszminiszter és kísérete délben ért vissza Alsótanváról és résztvett a Horthy Internátusban tartott értekezleten, amelyen az internátus ügyével kapcsolatos dolgokat beszélték meg. Két órakor érkezett meg a miniszter autója a Tisza-szálló elé. Klebelsberg Kunó a szálló első emeletének sarokszobájában fogadta az üdvözlésére megjelent küldöttségeket, még pedig az egyetemi ifjúság küldöttségét, az Egyetemi Kitartás Atlétikai Club küldöttségét, amelyet II\ainiss Elemér professzor vezetett a miniszter elé, azoknak a vállalkozóknak a küldöttségét, akik az egyetemi építési bizottság pénteki ülésének határozata alapján munkához jutottak az uj egyetemi építkezéseknél, végül a kereskedelmi iskolai tanárok küldöttségét. Iláromnegyedhárom előtt néhány perccel lépett a Tisza-szálló nagytermébe a miniszter, akit éljenzéssel fogadott a társasebéd közönsége. Virágokkal, szerpentin szallagokból szőtt tarka sátorral díszítették fel a nagytermet az esli Zrinyi-bál rendezői és a báli disz szép keretei adott a kétszázteritékes bankettnek is. Néhány perc múlva megjelent a teremben Várhelyi József pápai prelátus is, akinek pénteken adta ál a kultuszminiszter a kormányzó kitüntetését. A bankett hosszantartó lelkes ovációval ünnepelte a város hetvenesztendős főpapját. A társasebéden a miniszter kíséretén, az egyetemi és a városi urakon kivül megjelent dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök is. A harmadik fogás után hangzott el az első pohárköszöntő. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester mondotta Klebelsberg Kunóra, »a legnagyobb magyar kormány egyik legkiválóbb tagjára«. Utána dr. Tóth Károly mondott feltűnést keltő beszédet, amely nyilvánvalóan összefüggésben állott az egyetemi hallgatók tegnapi tüntetésével, illetve a Délmagyarország szombati számában megjeleni ve- I zércikkel. A rektor az egyetem nevében üd- i vözölle a kultuszminisztert és kijelentette, hogy a szegedi egyetem a miniszter egyik legszemélyesebb alkotása. — Ez a város — folytatta azután emelt hangon a rektor — igazi nagyvárossá soha- j sem lett volna, ha nem kap egyetemet. Éppen ezért különös, hogy bizonyos oldalakról ál- \ landóan szemünkre vetik azokat a tagadha- | tatlanul nagy áldozatokat, amelyeket a vá- ; ros közönsége hozott az egyetemért. Én el- j ismerem, hogy Szeged város közönsége az 1 egyetemért igazán fejedelmi, kellőkép soha nem értékelhető áldozatot hozott, de hangsúlyoznom kell, hogy az egyetemmel ez a város nemcsak kulturális és nemzeti I szempontból, hanem gazdasági téren is igen : sokat kapott. ! Kapott is az egyetem, de adolí is bőségesen. Az az összeg, amely az egyetemi építkezések j következtében a város gazdasági vérkeringé- ! sébe kerül, amely a szegedi ipar és kereske- ! delem közöli oszlik szét, meghaladja a tízmillió j aranykoronát, tehát százhetvenmilliárd pa- i pirkoronát. De nemcsak az egyetemi épitkezé- í sekkel kapcsolatos kiadások jelentékenyek, ha- j nem jelentékeny az az összeg is, amely éppen az egyetem révén évről-évre a város gazdasági életébe szívódik fel. Az egyetem évi költsége hárommílliókélszázezer pengő, tehát több mint fele a város közköllségveíésének. Bármilyen hálásak ís vagyunk a város közönsége iránt a meghozott nagy áldozatokért, de ezt az áldozatot még sem szabad állandóan a szemünkre vetni, mert nemcsak kulturális, hanem gazdasági téren is ad az egyetem ennek a városnak eleget. Dr. Tóth Károly ezután a miniszter működését méltatta. Utána dr. Gaál Endre kulturtanácsnok köszöntötte fel dr. Glattfelder Gyula megyéspüspököt, majd vitéz Gárgyán Imre mondott pohárköszöntőt a kultuszminiszterre, mint a keresztény, nemzeti politika fölkent harcosára. Ezután Klebelsberg Kunó kultuszminiszter emelkedett nagy éljenzés közben szólásra. — Komáromba és Egerbe elmentem - mondotta többek között —, hogy megköszönjem az ott kapott mandátumokat. Ugy éreztem, hogy Szeged város lakossága a miniszterképviselőtől többet vár, mint ilyen udvarias- , sági látogatást, elvárja, hogy amikor először i jön ide mint képviselő, ne ünnepelni, hanem dolgozni jöjjön. A miniszter-képviselő helyzete sokkal nehezebb, mint az egyszerű képviselőé. Mint képviselőjelölt, nem fejthet ki olyan agitációt megválasztatása érdekében, mint más a mostani modern választási rendszer alatt, de egy csapásra megváltozik a helyzete, ha elnyeri a mandátumot. A miniszter-képviselőre megválasztása után következnek el a feladatok és a hatalmas kötelességek. Ezt a gazdasági területének csaknem felét elvesztett várost ismét a fejlődés útjára kell vinni. Ugy éreztem, hogy nekem csak akkor volt szabad itt megjelennem, amikor az a munka, amelyre vállalkoztam, tényleg meg is indul. A miniszíer-képvüselőnek nem szabad pártokat iáíni maga előtt, hanem dolgoznia kell az egész város minden polgára érdekében. Munkára jöttem most és nem rapszodikus munkára, hanem szerves, tervszerű munkára. A miniszter ezután röviden vázolta programjának a népoktatás és a felsőbb oktatás fejlesztésére vonatkozó részét. Kifejtette, hogy az ország csak ugy boldogul a nemzetközi gazdasági versenyhen, ha nem műveletlen tömegekre támaszkodik és ha igazán képzett, szakemberek a vezetői. Ezért van szükség a decentralizációra is. Tagadhatatlanul szükség volt a nagy főváros kifejlesztésére, de az volt a hiba, hogy a főváros fejlődése a vidéki kommuniíások elsorvadásával járl. Nem szabad minden életerői a fővárosba koncentrálni. A célja az, hogy Szeged ne csak az ország második városa, hanem európai viszonylatban is nagv város legyen. (Taps.) Ennek minden előfeltétele megvan. — Ugy érzem — folytatta a miniszter —, hogy ezen a téren hihetetlenül nagy munka vár még ránk. A feladatra csak Vállvetett munkával lehet vállalkozni. Ehhez a nagy munkához kéri a város egész polgárságának támogatását. A város felvirágoztatására emeli poharát. A miniszter hosszantartó tapssal és éljenzéssel fogadott beszéde után dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök tartott emelkedett hangú beszédet. A kultuszminisztert köszöntölte fel, aki nemcsak a kuliura minisztere, hanem a vallásügyé is és ezen a téren is számithat az ország odaadó munkásságára, mert Klebelsberg Kunó nem a mostani korszellem következtében vallásos, amely divattá lelte az erkölcsieskedést, hanem igaz, benső meggyőződésből. A megyéspüspök mély hatást keltő pohárköszöntője után Csáby István vasúti hivatalnok szólall fel a keresztényszociálisták nevében. A bankett félötig tartóit, ugy, hogy a miniszter kénytelen volt eredeti programját megváltoztatni, nem látogathatott már ki Felsőtanyára, hanem a Katolikus Nővédőben tett látogatást. jenesének felemelve a STROGOFF M1HÄCY Qelyárai ! 1 Modell már Í.2. pengőéri HERÉNYI KALAPSZALONban Kelemen ucca 7. 517 Álalakitások modellek után. •..«^SR»Hoffmanné nöi fodrász, manicbr, arcapoiási szalonja ? _ Szeged. Kúllay Albert (HId) ucca -(«¿^¡J.; Bubihajvágás, természetes színű Henna hajleslés, arcápolás, szénsavas és rádiumos iszappakolással. Vizondolálás. OlcsO bérletrendszer. Kitűnő arckrémek zsiros, száraz, szeplős arcra. 138