Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-26 / 46. szám

D£LM AQYARO RSZAG «ZEOCO : Szerkesztőség : lieök Ferenc •cca 2. Telefon 13—33. -- Kiadóhivatal, MIc*Vnk6nyvlár és Jegyiroda: Aradi •cca S. Telefon 300. - Nyomda: Lflw Upól ucca 19. Telefon 16-34. «««««« SZOMBAT, 1927 FEBRUÁR 26 ® 0 <•> III. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal : un ucca 6. Telefon 131. szám. «»««>» HÓDMEZÓVÁSAlUlELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Református templom, bazár. Telefon 2S3. szám. ««««««•« MMHlzetésl ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, klllftildiln 6-40 pengd. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. A szegedlek áldozatkészsége s az ergerbergerező egyeleml különítmény. A szegedi egyetemi hallgatók egy csoportja az Erger-Bergert énekelve gyülekezett a magyar kultuszminiszter fogadtatására. Klebelsberg Kunó grófot nem kell megvédeni az ellen a támadás ellen, amivel szegedi fogadtatását igyekezett az egyetemi hallgatók egy csoportja megzavarni. De a városunk , nyugalmát meg kell védenünk s az önérzetes : szegedi polgárság meg is fogja védeni, még j ükjfc*tr is, ha ebben a védelemben a szegedi j egyetemi tanárokat nem fogja maga mellett ; találni. ! A kezünk már fáradt leirni, az agyunk már fáradt összegezni azoknak az áldozatoknak sorát, amiket Szeged hozott az egyetemért. Nemes páthoszu jelszavak, elérzékenyüléssel gyöngitett Ítélőképesség, meghatottsággal fölvizezett judicum késztették áldozatokra a rekonstrukció munkáját befejezni nem tudó város népét. Vitatkozni sem lehet ma már azon, hogy mennyivel inkább volt az egyetemnek szüksége Szegedre, mint Szegednek az egyetemre. A szegedi polgárság tehervállalása nélkül a kolozsvári otthonából kiüldözött egyetem valamelyik budai bérház udvari fertályán várhatná az idők teljességét, mely visszavezetné a régi otthonba. De Szeged áldozatkészsége hajlékot adott az egyetemnek s amikor a tudománynak akartunk hajlékot adni, hajlékot adtunk az ergerbergerező diákoknak. Ezért hoztuk az áldozatokat? Ezért romboltunk le egy városrészt? Ezért kergettünk ki a lakásából 120 szegedi családot? Ezért vállaltunk magunkra, — ej, mit magunkra, gyermekeinkre és unokáinkra, — nyolcvanmilliárd terhet? Ezért adtuk át középületcink sorát, ezért füttetjük és világíttatjuk örökös teherként az Ítélőtábla érdemes bíráinak dolgozószobáit? Azért kell megvennünk á DMKEpalotát egyetemi konviktusnak, hogy ergerbergerező hallgatókat telepítsenek ide a mi költségünkön? Apponyi Albert nemes humanizmusa elrendelte, hogy a népiskolákban madarak és fáknapját kell tartani egyszer egy évben: legyen a tanévnek legalább egy napja, amikor a növények és állatok szeretetéről beszél gyermeknövendékeinek a tanító. Nem gondolja az egyetemi tanács, hogy a szegedi polgárság áldozatkészségének számolatlan bősége is megérdemelne egy szegcdi nap-ot, amikor szünetelne a tanitás az egyetemen s minden karon egyszer egy évben legalább megismertetnék a szegedi egyetem hallgatóival, kiknek tartoznak hálával, leróhatatlan köszönettel azért, hogy a szegedi egyetem hallgatói lehetnek. Imre professzor ur, a pedagógia kivételes képességű és tekintélyű tanára, egy minapi előadásában arról is szólt, hogy önérzetet kell a gyermekek lelkébe nevelni. A szegedi egyetem tanári kara megkérdezhetné a gondjára bizott ifjúságot: összefér-e a magyar ember önérzetével az a tempó, hogy elfogadják, zsebrevágják a verejtékes áldozatok eredményét s azután kiállnak az uccasarokra sérteni azokat, akiknek jóságát élvezik és sérteni annak az egyetemnek tekintélyéi, melynek a szegedi polgárság nehéz megpróbáltatása árán lehetnek csak hallgatói. A szegedi egyetem professzorai talán megtaníthatnák erre is a szegedi egyetem jóiztéssel és hálaérzéssel nem fékezhető rakoncátlan csoportját s talán nincs olyan nagy elfoglaltságuk, hogy ne volna idejük figyelmeztetni az ergerbergerező különítményt: emeljék meg a kalapjukat, ha szegedi polgárral találkoznak. Görög, gubás, bojér, olasz, német, zsidó, mihelyst fejét a korona diszesiti, mindegy az, mert szent előttem, a királyom — szavalja elkeseredetten Petur bán, aki pedig, bár nem énekelgeti az Erger-Bergert, a magyar fajvédelemnek van olyan robusztusán súlyos reprezentánsa, mint a szegedi egyetem daloló különítménye. A szegedi egyetem tanári kara missziót végezne, ha arra oktatná hallgatóinak rakoncátlankodó csoportját: »görög, gubás, bojér, olasz, német, zsidó, mihelyst szegedi polgár, mindegy az, mert szent előttünk a tudományért áldozó, a jobb magyar jövőért, az érettünk áldozó szegénység«. Mikor az áldozatokat kérték, a nyolcvanmilliárdos hozzájárulást s egy — városrészt a Tisza partján, akkor nem énekelték az Ergerbergert s akkor nem tűrték, hogy azErgerbergert énekeljék. Talán az uri magyar tempó, hogy másról ne is beszéljünk, azt is követelné: ne beszéljenek és ne viselkedjenek a kérelem teljesítése után másként, mint ahogy beszéltek és viselkedtek az áldozatokért kopogtatva. Értsék meg végre, a türelmünk bármilyen mértéktelen mértéke is járult hozzá a félreértésükhöz: az egyetem nem feudális rend s a város polgársága nem robotoló jobbágyság. Ha eddig oda is adtuk termésünk tizedét, ha eddig robotoltunk is az egyetemért, egyszer mi is elvégezzük majd magunkon a jobbágyfelszabadítás munkáját. S egyszer végre majd megelégeljük az önként vállalt s a I »ránkkényszeritett« áldozatok terhét, j Minden ergerbergerezés árkot ás a város ; békés polgársága s az egyetem közé. Feleke. zeti heccek ennek a városnak békéjét soha nem dúlták fel s a város nemesen gondolkodó polgárai, a szegediek majd gondoskodni fognak arról, hogy ezután se békétlenkedhessen itt a ki nem hullott csikófogak világnézlete és történelmi szemlélete. Ha nem telik világításra, kövezésre és csatornázásra, nem fog telni a békebontók és rendzavarók támogatására sem. A szegediek elvárják, megkövetelik a szegedi egyetem tanári karától, hogy kíméletlen fegyelmezéssel véget fog vetni, ha már megelőzni nem tudta, ennek a rakoncátlan kilengésnek. Őszintén örülünk, hogy a kultuszminiszter, Szeged egyik képviselője éppen körünkben van. A magyar kulturának leglelkesebb és legszorgalamasabb épitőmunkása a kultuszminiszter. 11a más nem is, a magyar kultura első munkása meg tudja beesülni és hisszük: meg tudja becsültetni a kultúráért hozott, vagy a kulturának kért áldozatokat S ha abban egyetértünk is, hogy az egységes pártra szavazó szegcdi zsidók nem érdemlik meg beavatkozását, de megérdemli a magyar kultura és megérdemli a szegediek palotákat emelő és városrészt ajándékozó áldozatkészsége. Ausztriában még ki sem Irlák a választásokat, de az agltáclónak már meg van az első halottja. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: A politikai érdeklődés központjában a küszöbön álló választások kérdése áll. A választások terminusára még nincsen végleges döntés. A keresztényszocialista párt április 24-ben kérte megállapítani a választás dátumát. Ez ellen azxinban a bécsi zsidó hitközség tiltakozott, mert április 24-e a zsidó húsvét utolsó napja és igy a zsidó választópolgárok nem tehetnek eleget polgári kötelességüknek. A választási láz ma egész Ausztrián erőt vett és a meginduló választási küzdelemnek már halottja is van, Schmidt József relsenbergi munkás személyében, akit politikai ellenfelei a vitatkozás hevében agyonütöttek. /1 szegedi ébretlöte elnöke másoüsszor is megbukott Csongrádon. Hat nyílt Kerület — öaf Kormánypárti győzelem. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Tizenhárom kerületben volt ma pótválasztás, amelynek eredménye tökéletes hasonmása az általános választásoknak. Meglepetés nem volt sehol, mindenütt a hivatalos jelöltek győztek. Hét kerületben egyhangú választással dőlt el a mandátumok sorsa, hat kerületben pedig szavazás volt. Három kerületben az egységes pártiakkal szemben fajvédők vették fel a küzdelmet, de mindenütt elbuktak, igy Taksonyban, Egerben és Csongrádon is, ahol a szegedi ébredők elnöke lépett fel másodszor. Legizgalmasabb az egri választás volt, ahol Ilaller István és Budaváry László állottak szembe egymással. Ma délután 4 óráig is fej-fej mellett haladt a két jelölt, a szavazatok száma hol az egyiknél, hol a másiknál volt 10—15-el több. Négy óra után jelentkeztek szavazásra az egri és Eger-környéki szőlősgazdák, akik szinte kivétel nélkül Hallerre szavaztak, ugy hogy Haller két óra alatt 700 főnyi többséget szerzett, amit azután végig meg is tartott és 705 szótöbbséggel kapta meg az egri mandátumot. Tekintettel arra, hogy Haliért Pest-környékén is megválasztották, e mandátumáról le fog mondani. Jellemző, hogy a fajvédő Budaváry László az egri zsidó választók között azzal agitált Haller ellen, hogy »csak nem szavaznak a numerus clausus atyjára«. A paksi választásra a kormány igen nagy rendőri és csendőri készültséget vont össze, mert a választás előtt halottja is volt az agitációnak és tartottak attól, hogy az erős propaganda miatt ujabb összeütközés lesz. Zlinszky István egységespárti jelöltet erősen szorongatta a fajvédő Téglássy Béla. Végül is azonban Zlinszky 676 szótöbbséggel győzött. Csongrádon Greskovics József egységespárti 2265 szavazatot, Szécsényi István fajvédő 1199 szavazatot kapott és igy a csongrádi bombások védője másodszor is megbukott, Piroskáék támogatása ellenére is. Kápolnán 577 szótöbbséggel az egységespárti Krisztián Imrét választották meg.