Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-25 / 45. szám

1927 február 27. DÉLMAG YARORSZAG 5 Hálás lesszeK: másfélmilliárdos Kereset Két szegedi ügyvéd elmaradt honoráriumért pörli Pallavicini őrgrófot. (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes polgári keresetet adott be két szegedi ügyvéd, dr. Polgár Péter és dr. Török Béla a bírósághoz. Mindketten Pallavicini őrgrófot porlik, a hetvenezer holdas Pallaviciniféle hitbizomány urát — közel másfélmilliárd korona elmaradt ügyvédi honoráriuméri. Amikor a törvényhozás megalkotta a földreformot és az Országos Földbirtokrendező Biróság megkezdte működését, a Pallaviciniféle hitbizományon élő zsellérek és a környékbeli földnélküliek szintén bejelentették földigényüket, kérve a földbirtokbiróságot, hogy a törvényben meghatározott igényüket Pallavicini őrgróf hatalmas hitbizományából elégítse ki. Az igénypörök ezrei indultak meg, mert a Pallavicini jobbágyok utódai alkalmat láttak az uj törvényben arra, hogy véglegesen felszabadítsák magukat a jobbágyi sors alól. A hitbizomány természetesen védekezett a tömeges földigénylés ellen. A védekezés munkát adott igen sok szegedi ügyvédnek, mert Pallavicini őrgróf állandó jogtanácsosai nem győzték volna a munkát. Az őrgróf megbízásából dr. Szakács József, a hitbizomány jogtanácsosa, aki nemzetgyűlési képviselője is volt annak a kerületnek, amelyben a legtöbb szavazatot Pallavicini zsellérei reprezentálták, állapodott meg a szegedi ügyvédekkel, közöttük dr. Török Bélával és dr. Polgár Péterrel is. A megállapodás kulcsszerü volt, az ügyvédek munkájuk eredménye szerint | kaplak honoráriumot. Dr. Szakács József közölte ezt a megálla- ; podást Pallavicini őrgróffal, majd levelet intézett dr. Török Bélához és dr. Polgár Péterhez, akiket arról értesített, hogy az őrgróf hozzájárult a megállapodáshoz, sőt hajlandónak nyilatkozott arra is, hogy az ügyvédek fáradozásait, ha az eredménnyel meg lesz elégedve, a megállapodáson tul is honorálni fogja. Háláját azzal kivánja majd dokumentálni, hogy az ügyvédeknek egyenkint százszáz holdas bérletet ad a hitbizomány hetvenezer holdjából. Aztán lezajlottak a földbirtokpörök. Az egykori jobbágyok utódainak túlnyomó nagy része földnélküli zsellér maradt továbbra is, a hatalmas hitbizomány földnélküli zsellére. Az ügyvédek megkapták a megállapodásszerű honoráriumokat és várták, hogy Pallavicini őrgróf beváltsa igéretél és kijelölje azokat a százholdas parcellákat, amelyekkel a megállapodáson tul kívánta honorálni az érdekeit védő ügyvédek munkáját. Az őrgróf fel is ajánlott az ügyvédeknek száz-száz holdas bérletel, de rendes földbér ellenében. Az ügyvédek ezt nem fogadták el. Sokáig húzódtak a tárgyalások, az ügyvédek végre mosl megunták a várakozást. Elhatározták, hogy jogaikat pör utján érvényesítik. Pört indítottak Pallavicini őrgróf ellen. Keresetükben azt kérik a bíróságtól, hogy közel másfélmilliárd korona, pontosan száztizenkétezer pengő megfizetésére kötelezze ítéletében az őrgrófot. Ebben az összegben benne van a két ügyvédnek megígért száz-száz holdas kedvezményes bérlet értéke, de benne van az az elmaradt haszon is, amely a hálaigéret be nem váltása következtében érte az eredményesen dolgozó ügyvédeket. A kereset alapja az a levél, amelyet dr. Szakács József, mint a hitbizomány jogtanácsosa intézett dr. Polgár Péterhez és dr. Török Bélához Pallavicini őrgróf megbízásából. A szegedi járásbíróság már ki is tűzte a kereset tárgyalását és a pör kimenetelét igen nagy érdeklődéssel várják jogászi körökben. A közgyűlés leszállította a vágóhídi dijakat, tudomásul vette a szinház házikezeléséi és nem épit strandfürdőt. Balogh Lajos: „A polgármester minden panamái elnéz/' (A Délmagyarország munkatársától) Negyed ötkor nyitotta meg a polgármester a folytatólagos közgyűlést, amely iránt az érdeklődés már sokkal szerényebb volt, pedig a tárgysorozat legfontosabb pontjai csak ezután következtek. A Köszvágó&idli dijate ujabb megállapítására vonatkozó tanácsi előterjesztésre került a sor először. Fodor Jenő tanácsnok ismertette ezután a vágóhídi előterjesztést. Elmondja, hogy a közgyűlés 30 százalékkal felemelte legutóbb a közvágóhidi dijakat, ami a húsnál kilónkent 1.1 filléres drágulást jelent. A főszámvevő most revízió alá vette a vágóhídi dijakat, mert az eredeti költségvetésben a jéggyártásból származó jövedelmet nem írták elő. Ennek alapján javasolja a tanács, hogy a 30 százalékos díjemelés helyett csak 17 százalékos emelést engedélyezzen. Wimmer Fülöp a tanács javaslatát nem fogadja el, indítványozza, hogy a közgyűlés adja vipssza a tanácsnak az ügyet azzal, hogy a kérdést az érdekeltségek bevonásával tárgyaltassa le még egyszer. Elmondja, hogy a vágóhídi dijak felemelésétől maga a polgármester is idegenkedett. A kamara teljes ülésén Kiss Géza bebizonyitolla, hogy a vágóhidi költségvetés egyes tételei túlzottak, mások viszont olyan beruházást jelentenek, amelyeket nem szabadna egy esztendő terhére róni. Elvben igaza van a polgármesternek, amikor azt mondja, hogy nem engedi kij vülről kormányozni a várost, a gyakorlatban azonban ez az elv nem alkalmazható, mert nem mind római pápa az, aki belül van, belül is tévedhetnek a tisztviselők. — Átülök már a vitatkozó székbe — szólt erre a polgármester Bokor Pálnak, akinek átadta az elnöki tisztséget. Több felszólalás után a polgármester szólalt fel. — Wimmer bizottsági tag többször szememre veti, hogy nem engedem a várost kívülről kormányozni. Balogh Lajos erre felugrik helyéről és hangosan kiáltja a polgármester felé: — Belülről se tudják a várost kormányozn i. A polgármester minden panamát elnéz. Óriási zaj támad erre a közbeszólásra. A tanács tagjai izgatottan kiáltanak Balogh Lajos felé. A. Itö5zyyülésnel£ nem a sszin&áxügy Dr. Gaál Endre ismerteti ezután a színházügyet. Elmondja, hogy a tanács — mivel más megoldást nem talált, házikezelésbe vette a színházat. Kéri ennek tudomásul vételét. Dr. Pap Róbert szólalt fel elsőnek. A közgyűlés nem régen irt fel a kormány autonómiaellenes törvényjavaslata ellen. Ha a szinházügyre gondolt volna, akkor nem szavazza meg ezt a felirati javaslatot. A közgyűlésnek ugyanis nem volt módja beleszólni a kérdés elintézésébe. A tanács befejezett tényeket teremtett és ezt utólag jelenti csak be a közgyűlésnek. A tanács a házikezelésbe vélellel szabályrendeletellenesen járt el. Ezen mosl, utólag nem lehet már segíteni, de a jövőre nézve gondoskodni kell arról, hogy a várost nagy anyagi veszteségek ne érhessék. Böviden ismerteti a színházi válság történetét. Faragó ödön egy fillér nélkül vette át a színházat. A tanács ezt sem jelentette be a közgyűlésnek. Faragó hatszázmillió korona tarlozással kezdte meg működését. A város adott négyszázmilliót Faragónak, fedezetül elfogadta a szinház felszerelését, amely már fedezete volt az Andornál fennálló tartozásának. A város anyagi kötelezettséget vállalt magára a szinház házikezelésbe vételével is. Nagy bizalma van a város közüzemei iránt. — Ugy van — szól közbe a polgármester. — De a szinház nem köztisztasági üzem. — A polgármester Fodor tanácsnok urat, Az elnök a csengőt rázza. — A bizottsági tag urat ezérl rendreu tasit o m. — Én meg tudom érteni Balogh Lajost, aki éppen az egyik városkormányzó. Azért haragszik^ mert egy rágalmazási pörbeu, amelyet ő indított egy újságíró ellen, a biróság felmentő ítéletei hozott és ehhez az én vallomásom is hozzájárult — mondotta a polgármester. Balogh Lajos ismét kiált valamit. a zaj állandóan erősebb. Az egyik bizottsági lag széksértési keresetei követel ellene. — fin kérek elnézést a közgyűléstől Balogh Lajos iránt — mondja mosolyogva a polgármester —, h iába erőlködik, ő e n g e m nem s é r tlie t meg. Felesleges a széksértési kére se t, eléggé meg van sértve az a szék. a m e 1 y e n B a 1 o g li I. a j o s ü 1. A zaj lassan derültséggé szelídül, a polgármester pedig kifejti a vágóhidi dijak ügyében az álláspontját. Feleslegesnek tarlja a kívülről való városkormányzást, mert a város közönsége akaratát itt, a közgyűlésen érvényesítheti. A közönség érdekének egyik legkiválóbb és leghivatottabb k ö z g y filé s i szónoka é p p e n Wimmer Fülöp. A polgármester részletesen ismerteti a vágóhidi költségvetést. Tételről-tételre bizonyítgatja, hogy a költségvetésbe felvett kiadási télelek indokoltak. W i m in e r Fülöp a zárszó jogán szólal fel. A polgármester antagonizmusa az úgynevezett kívülről való kormányzás ellen teljesen alaptalan. A kívülről való kormányzás azt jelenti, hogy a közgyűlésen keresztül kerülnek bizonyos inditsványok tárgyalás alá. Privát uton senki sem akar indítványozni,. Más a baj. Ez a közgyűlés akaralnélküli többséget biztosit a polgármester s z á m á r a. Ennek pedig az az oka, hogy Szeged az e gy e 11 e n város, amelyben nem egész ilették ki a törvényhatóságot. Kéri javaslatának elfogadását. Bokor Pál elrendeli a szavazást. A többség a tanács javaslatát fogadja el. Bokor Pál bejelenti, hogy Balogh Lajos személyes kérdésben kíván felszólalni A polgármester, hogy eliminálja a vitát, előzőleg szintén nyilatkozni kíván. Kijelenti, hogy Balogh Lajosra tényleg sértő kifejezést használt, ezért bocsánatot kér a — közgyűléstől. Balogh Lajos szólal fel ezután. A polgármester nyilatkozatát lovagiasnak lartja. Kijelenti, hogy a panamát nem a polgármesterre ériette. Föntartja most is, hogy vannak panamák. — Kérjen bocsánatot —, kiáltják feléje minden oldalról, de Balogh Lajos nem kér bocsánatot, hanem leül. volt módija belessólni elintézésébe. mint közrendészeti szenátort bizla meg azzal, hogy csináljon rendel a színházban. A szinház vezetéséhez évtizedes gyakorlat kell. — Kivárjuk — szól közbe valaki. — De milliárdokba kerül majd a tandíj. A szinház művezetése eddig nem produkált semmi elfogadhatót. — Kérdem, hogy a város, mint üzlelátvevő, felelős-e az előbbi üzlettulajdonos anyagi kötelezettségeiért".' Nem akarok jogi véleményt mondani, csak felvetem ezt a kérdést. Ugy tudom, hogy a házikezelés állandó deficitet eredményezett. így nő egyre az a hatszázmilliós áldozat, amelyet saját hatáskörében a tanács a színházra költött. — A kivezető ut az volna, hogy az állam venné át a szegedi színházat, mert a szinház fentartása nem csak városi, hanem állami feladat is. Vezessen a polgármester a kultuszminiszter elé a törvényhatósági bizottsági tagokból alakítandó küldöttséget. Juttassa ez a küldöttség a miniszter emlékezetébe, hogy a választások alatt mozit és rádiót ígéri a tanyának. — Ha igérle, meg is adja — mondja a polgármester. Pap Róbert folytatva felszólalását azt indítványozza, hogy ez a küldöttség kérjen állami szubvenciót a színházhoz. Ha ez a terv nem sikerülne, akkor elfogadja dr. Bokor Pál tb. tanácsnok indítványát, akkor írja ki a város a pályázatot a színházra. Wimmer Fülöp szólalt fel ezután. A tanács javaslatát elfogadja, de azzal, hogy a házikezelés még csak egy évig tartson. Ha sike-