Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-24 / 44. szám
DÉLMAGYARORSZAG TFirn'TfmmiHTfH«^^ -irirwriinw nnrrwiii MII i iiiarmmmmimiiigrír«^ •ZEOED: Szerkcgzldseg: Deák Ferenc rCÍ lTAnTAIÍ líÉOT PFftHf 1 Á fk O A MAKÓ: Szerke«zlO»ég és kladóblvaJal : Utca Z. Teleion 13—33. - Kiadóhivatal, vOt J. UKlVli; LLUKIJAK lirl ucca 6. Telefon 131. szám. « » « « » UlCSOnkítnyvtár és Jegyiroda: Aradi <¡>0 0 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség wen 8. Telefon 3(M). - Nyomda: Liíw t «/f i . _ - és kiadóhivatal: Református temptomUpól ucca 1». Telefon ÍO—34. «««««« IIL LVFÜ Li A. M, 44. SZA M bazár. Telefon 2S3. szám. ««««««« •»«fizetési ára havonta 3-20, vidéken és a (Óvárosban J-60, ktllfifldttn 6-40 pengő. Egyes szám 16. vasár- és Ünnepnap 24 fillér. egy világ bukkant ki Hali hé, hall hó! Ellesett párbeszéd. Idő: ma. Szin: kávé- i ház, kaszinó, vagy két Ívlámpa között a korzó sarkán. Szereplők: a ma emberei, mai érdeklődéssel és mai horizonttal. — Mi újság'? Nem hallottad még? Elhalasztották a j párbajt. — Melyik párbajt? Tudod kérlek, amiért a névjegyet öszszetévesztették a számolócédulával. A világirodalom legmonumentáiisabb novellájának Pilátus a cime. Pilátus már nyugdíjba vonult s köszvényét Baiae-ben gyógyitgatta. Itt találkozott régi barátjával, aki őt még kormányzóságának idején meglátogatta. Szóba kerülnek a régi emlékek. Pilátus nem emlékezik már arra a gyönyörű, vöröshaju asszonyra, akiért barátja még évtizedek múlva is elérzékenyülten lelkesedik. Nem emlékszel rá noszogatja Pilátus fáradt memóriáját Később egy prófétához csal lakozott, akit keresztre feszittettél. Jézus volt Názáretből. Jézus, Názáreti Jézus húzza végig kezét homlokán Pilátus, elmélyedve a régi idők emlékfoszlányaiba nem emlékszem * A kortársak soha nem tudják, hogy világtörténelmi események zajlanak le körülötte.» A mindennapi élet nyűge, baja, panasza zárja le a horizontot s ereszti le a sorompót a tétova gondolkodás bátortalan léptei előtt. Mintahogy Columbus nem tudta, hogy nj világrész földjére teszi a lábát, amikor kikötött Amerikában, a kortársak sem sejlik, melyik az az esemény, amelyikből a ködön«. Unottan forgatjuk át az újság lapjait, melyekről Sanghai orditja, rikoltja, üvölti felénk a világtörténelem dübörgését. Kit érdekei i Sanghai, a lekaszabolt, halálvigyoros emberi ; fejek irtózatos Iampionjai, kii érdekel hali hé, hali hó a lázadó hajó, amelyik »jár-jár szakadatlan, jár csöndbe, csöndetlen, tovaleng bordállan, kering feneketlen és árboca hegyén lobogója a lengő, piros északi Fény« s melynek legénysége »rejtett dugárut visz vörös zászló alatt« bombázni kezdte a tengerről a gyülevész várost. Kit érdekel Sanghai, amikor arról lehet olvasni, hogy T^écsi Erzsi másfélmilliárdra pőrli londoni színházát, hogy az egységes pártban palotaforradalom készül a FAKSz ellen, Fodor Jenő házikezelésben akarja tarlani a színházat s az államtitkár ur az erkölcsökel félti a fürdéstől. S amikor arról lehet beszélni, hogy elhalasztották a párbajt. Hali hé, hali hó, dübörög a világtörténelem s dobolja a mars-marsot a dobhártyákon és lelkiismereteken. Hali hé, hali hó, nem látod-e, nem érzed-e legalább, hogy a fehér ember hegemóniáját fenyegeti minden jelenség készülődés, történés, ami most világtörténelemmé zsúfolódik össze. Brüsszelben öszszeül tanácskozásra a világ elnyomottjainak kongresszusa, a bőrük szine miatt a jogtalanság' szégyenébe laszitoltak és Sanghaiban lázadó matrózok visszafordított ágyúi vérrel és lőporfüsttel akarják elmosni azt a különbséget, amil a farkastorkú vér- és életuzsora a fehér és sárga faj közé torlaszolt. Brüsszelben tanácskoznak, Sanghaiban gyilkolnak. Vérrel kenik a világtörténelem szekerét. Az európai nagytőke kivándorolt az olcsó munkabérek exotikus országába. Olcsó munkabért kerestek csak, de mint ahogy behurcolták Európába a vérbaji, ugy exportálták most a gépekkel s az irgalmatlan aranyéhséggel a nyomorúság felvilágosító munkáját. A fékezhetetlen mohóság ébresztette fel a kinai nép nemzeti öntudatát s a fékezhetetlen gyűlölet kovácsolta össze az idegen ellenség ellen. Anglia pénzén és az orosz szovjet pénzén toborozták össze azt a hadsereget, amivel most döngetik a roskadozó európai hatalom utolsó pilléreit. Mi csak pletykáljunk tovább. Mozgósítsuk az államhatalmat a káromkodók ellen s nem iskolákkal, de rendőrökkel mélyítsük a civilizációt. loholjunk traccsok után s megmaradt energiánkat ziláljuk szél haszontalan lim-lomok között. A római forumot is csak a szenátorválasztás érdekelte, amikor Krisztust keresztre feszítették. Madridot is csupán az arany árának zuhanása rémitette, amikor Columbus partraszálltának első híre megérkezett. Napoleon polgár-kortársai is csak a tojás drágulásáról pimaszkodtak. Mi is csak traccsolunk, szines kövekkel játszadozunk, a Cárevics belépőjét fütyüljük s észre se vesszük, meg se hallgatjuk, meg se halljuk, hogy a világtörténelem rádiójába beleüvölti kárhozatát a sanghaii pokol. Ujabb francia csapaíokaí kérlek A kantoni csapatok Sanghai előtt. — A volt főkormányzó Japánba költözik. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Sanghaii jelentések szerint a sanghaii francia hatóságok táviratilag ujabb csapatokat kértek a Sanghaiban állomásozó francia csapatok megerősítésére. Sanlung tartomány kormányzója, akit a lemondott Szun-Csuan-Fang néhány nappal ezelőtt segítségül hívott a kantoniak ellen, ma reggel megérkezett a sanghaiiak főhadiszállására Nankingtja. A kormányzó az alvezérekkél folytatott lanacskozás után ugy határozott, hogy egyelőre nem vesz részt a kantoniak elleni küzdelemben. A kanloní kormány további terveivel senki sincsen tisztában. Sanghaiban azt hiszik, hogy a kanloniak beszüntetik támadásaikat, vagy legalább is a közeli napokban nem tesznek kísérletet Sanghai elfoglalására. Szun-CsuanFang, Sanghai lemondott főkormányzója, ma este Pekingbe érkezett, ahol az újságíróknak kijelentette, hogy elhagyja Kinát és Japánb.in telepszik le. \ Holnap reggelre 1300 amerikai katonát • várnak Sanghaiba. Az a két kinai ágyuI naszád, amelynek legénysége tegnap fellázadt és bombázta Sanghait, reguláris csapatok kezére került. A lázadó matrózok az éjjel elhagyták a hadihajókat. Páris, február 23. Sanghaiból jelentik: A tegnapi bombázásban a francia koncessziós terület néhány épületét, köztük a polgári iskolát is gránát találta. A mai éjszaka nyugodtan telt cl. A sanghaii francia .képviseleti hatóság azt az utasítást kapta, hogy minden konfliktustól tartózkodni kell. Kivégezték a kinai vasutak vezetőjét. London, február 23. Charbinból jelentik a Daily Mail-nak: Jang-Csu tábornokot, a kinai vasutak alelnökéi a haditörvényszék halálra Ítélte, mert Moszkvától pénzt fogadott el és Charbinban forradalmat szervezett. A kivégzést végre is hajtották. Jl népjóléti miniszter nyilatkozott a öadilcölcsön-valorizáció helyett, — a segélyezésről. «Még nincs itt az idő a valorizálásra». — 3—4 millió pengő segélyt javasol azoknak, akik tönkrementek. Hassay a népjóléti minisztérium megszüntetését javasolta. Budapest, február 23. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délután folytatta a költségvetés tárgyalását. Oberhammer Antal a népjóléti tárca költségvetését ismertette. Nagy Emil a hadikölcsönkötvények kérdéséhez szólott hozzá. Minden eredeli had ¡kölcsön jegyző, aki ezt betudja igazolni mondotta —, valami valorizációban kell hogy részesüljön. Rassay Károly elismeréssel van a népjóléti miniszter személye iránt, de javasolja, hogy a népjóléti minisztériumot szüntessék meg és utalják a belügyminisztériumba. Ez a javaslata nem a népjóléti miniszter személye ellen irányul. A kormánynak hosszú időre elosztva, de meg kell oldani a hadikölcsön kérdését. A segélyezés egészen más fogalom, mint a valorizáció, ami jogi kérdés. A karitatív iralorizáció ellen tiltakozik. Örffg Imre szerint csak a hadikölcsönt jegyzettek segélyezéséről lehet szó. Vass miniszter ezután válaszol a felszólalásokra. A népjóléti minisztérium ügykörének a belügyminisztériumba beosztásának gondolatával kapcsolatosan megjegyzi, hogy ezt a szanálás alkalmával maga vetette fel, a kormány azonban helyesebbenek vélte a minisztérium fenlartását. A tüdőbetegséggel szemben folytatott küzdelem lényeges haladása, hogy a nagyobb kórházakban a Dunántul és a Duna—Tisza közén most épülés alatt vannak a tüdőbeteg pavillonok. A hadikölcsönnél az úgynevezett szociál-karitativ segélyezési akció gondolata már régen felvetődött a kormányban, olykép, hogy azok, akik a hadikölcsönök révén tönkrementek anyagilag, kapjanak valami segélyt. A kormány _ nem ilélle még az állam pénzügyi helyzetéi alkalmasnak arra, hogy a valorizáció gondolatával foglalkozzék. Azt hiszi, hogy 3—4 millió jiengő lehelne