Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-24 / 44. szám

DÉLMAGYARORSZAG TFirn'TfmmiHTfH«^^ -irirwriinw nnrrwiii MII i iiiarmmmmimiiigrír«^ •ZEOED: Szerkcgzldseg: Deák Ferenc rCÍ lTAnTAIÍ líÉOT PFftHf 1 Á fk O A MAKÓ: Szerke«zlO»ég és kladóblvaJal : Utca Z. Teleion 13—33. - Kiadóhivatal, vOt J. UKlVli; LLUKIJAK lirl ucca 6. Telefon 131. szám. « » « « » UlCSOnkítnyvtár és Jegyiroda: Aradi <¡>0 0 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség wen 8. Telefon 3(M). - Nyomda: Liíw t «/f i . _ - és kiadóhivatal: Református temptom­Upól ucca 1». Telefon ÍO—34. «««««« IIL LVFÜ Li A. M, 44. SZA M bazár. Telefon 2S3. szám. ««««««« •»«fizetési ára havonta 3-20, vidéken és a (Óvárosban J-60, ktllfifldttn 6-40 pengő. Egyes szám 16. vasár- és Ünnepnap 24 fillér. egy világ bukkant ki Hali hé, hall hó! Ellesett párbeszéd. Idő: ma. Szin: kávé- i ház, kaszinó, vagy két Ívlámpa között a korzó sarkán. Szereplők: a ma emberei, mai érdek­lődéssel és mai horizonttal. — Mi újság'? Nem hallottad még? Elhalasztották a j párbajt. — Melyik párbajt? Tudod kérlek, amiért a névjegyet ösz­szetévesztették a számolócédulával. A világirodalom legmonumentáiisabb novel­lájának Pilátus a cime. Pilátus már nyugdíjba vonult s köszvényét Baiae-ben gyógyitgatta. Itt találkozott régi barátjával, aki őt még kor­mányzóságának idején meglátogatta. Szóba ke­rülnek a régi emlékek. Pilátus nem emlékezik már arra a gyönyörű, vöröshaju asszonyra, akiért barátja még évtizedek múlva is elér­zékenyülten lelkesedik. Nem emlékszel rá noszogatja Pilátus fáradt memóriáját Ké­sőbb egy prófétához csal lakozott, akit kereszt­re feszittettél. Jézus volt Názáretből. Jézus, Názáreti Jézus húzza végig ke­zét homlokán Pilátus, elmélyedve a régi idők emlékfoszlányaiba nem emlékszem * A kortársak soha nem tudják, hogy világ­történelmi események zajlanak le körülötte.» A mindennapi élet nyűge, baja, panasza zárja le a horizontot s ereszti le a sorompót a té­tova gondolkodás bátortalan léptei előtt. Mint­ahogy Columbus nem tudta, hogy nj világrész földjére teszi a lábát, amikor kikötött Ameri­kában, a kortársak sem sejlik, melyik az az esemény, amelyikből a ködön«. Unottan forgatjuk át az újság lapjait, me­lyekről Sanghai orditja, rikoltja, üvölti fe­lénk a világtörténelem dübörgését. Kit érdekei i Sanghai, a lekaszabolt, halálvigyoros emberi ; fejek irtózatos Iampionjai, kii érdekel hali hé, hali hó a lázadó hajó, amelyik »jár-jár szakadatlan, jár csöndbe, csöndet­len, tovaleng bordállan, kering feneketlen és árboca hegyén lobogója a lengő, piros északi Fény« s melynek legénysége »rejtett dug­árut visz vörös zászló alatt« bombázni kezdte a tengerről a gyülevész várost. Kit érde­kel Sanghai, amikor arról lehet olvasni, hogy T^écsi Erzsi másfélmilliárdra pőrli londoni színházát, hogy az egységes pártban palota­forradalom készül a FAKSz ellen, Fodor Jenő házikezelésben akarja tarlani a színházat s az államtitkár ur az erkölcsökel félti a für­déstől. S amikor arról lehet beszélni, hogy elhalasztották a párbajt. Hali hé, hali hó, dübörög a világtörténelem s dobolja a mars-marsot a dobhártyákon és lelkiismereteken. Hali hé, hali hó, nem lá­tod-e, nem érzed-e legalább, hogy a fehér ember hegemóniáját fenyegeti minden jelen­ség készülődés, történés, ami most világtör­ténelemmé zsúfolódik össze. Brüsszelben ösz­szeül tanácskozásra a világ elnyomottjainak kongresszusa, a bőrük szine miatt a jogta­lanság' szégyenébe laszitoltak és Sanghai­ban lázadó matrózok visszafordított ágyúi vér­rel és lőporfüsttel akarják elmosni azt a különbséget, amil a farkastorkú vér- és élet­uzsora a fehér és sárga faj közé torlaszolt. Brüsszelben tanácskoznak, Sanghaiban gyil­kolnak. Vérrel kenik a világtörténelem sze­kerét. Az európai nagytőke kivándorolt az olcsó munkabérek exotikus országába. Olcsó mun­kabért kerestek csak, de mint ahogy behur­colták Európába a vérbaji, ugy exportálták most a gépekkel s az irgalmatlan aranyéhség­gel a nyomorúság felvilágosító munkáját. A fékezhetetlen mohóság ébresztette fel a kinai nép nemzeti öntudatát s a fékezhetetlen gyű­lölet kovácsolta össze az idegen ellenség ellen. Anglia pénzén és az orosz szovjet pénzén toborozták össze azt a hadsereget, amivel most döngetik a roskadozó európai hatalom utolsó pilléreit. Mi csak pletykáljunk tovább. Mozgósítsuk az államhatalmat a káromkodók ellen s nem iskolákkal, de rendőrökkel mélyítsük a civi­lizációt. loholjunk traccsok után s megmaradt energiánkat ziláljuk szél haszontalan lim-lomok között. A római forumot is csak a szenátor­választás érdekelte, amikor Krisztust keresztre feszítették. Madridot is csupán az arany árá­nak zuhanása rémitette, amikor Columbus partraszálltának első híre megérkezett. Na­poleon polgár-kortársai is csak a tojás drágu­lásáról pimaszkodtak. Mi is csak traccsolunk, szines kövekkel játszadozunk, a Cárevics belépőjét fütyüljük s észre se vesszük, meg se hallgatjuk, meg se halljuk, hogy a világtörténelem rádiójába bele­üvölti kárhozatát a sanghaii pokol. Ujabb francia csapaíokaí kérlek A kantoni csapatok Sanghai előtt. — A volt főkormányzó Japánba költözik. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Sanghaii jelentések sze­rint a sanghaii francia hatóságok táviratilag ujabb csapatokat kértek a Sanghaiban állomá­sozó francia csapatok megerősítésére. San­lung tartomány kormányzója, akit a lemon­dott Szun-Csuan-Fang néhány nappal ezelőtt segítségül hívott a kantoniak ellen, ma reggel megérkezett a sanghaiiak főhadiszállására Nankingtja. A kormányzó az alvezérekkél foly­tatott lanacskozás után ugy határozott, hogy egyelőre nem vesz részt a kantoniak elleni küzdelemben. A kanloní kormány további terveivel senki sincsen tisztában. Sanghaiban azt hiszik, hogy a kanloniak beszüntetik támadásaikat, vagy legalább is a közeli napokban nem tesznek kísérletet Sanghai elfoglalására. Szun-Csuan­Fang, Sanghai lemondott főkormányzója, ma este Pekingbe érkezett, ahol az újságíróknak kijelentette, hogy elhagyja Kinát és Japánb.in telepszik le. \ Holnap reggelre 1300 amerikai katonát • várnak Sanghaiba. Az a két kinai ágyu­I naszád, amelynek legénysége tegnap fellázadt és bombázta Sanghait, reguláris csapatok ke­zére került. A lázadó matrózok az éjjel el­hagyták a hadihajókat. Páris, február 23. Sanghaiból jelentik: A tegnapi bombázásban a francia koncessziós terület néhány épületét, köztük a polgári is­kolát is gránát találta. A mai éjszaka nyu­godtan telt cl. A sanghaii francia .képviseleti hatóság azt az utasítást kapta, hogy minden konfliktustól tartózkodni kell. Kivégezték a kinai vasutak vezetőjét. London, február 23. Charbinból jelentik a Daily Mail-nak: Jang-Csu tábornokot, a kinai vasutak alelnökéi a haditörvényszék halálra Ítélte, mert Moszkvától pénzt fogadott el és Charbinban forradalmat szervezett. A kivég­zést végre is hajtották. Jl népjóléti miniszter nyilatkozott a öadilcölcsön-valorizáció helyett, — a segélyezésről. «Még nincs itt az idő a valorizálásra». — 3—4 millió pengő segélyt javasol azoknak, akik tönkrementek. Hassay a népjóléti minisztérium megszüntetését javasolta. Budapest, február 23. A képviselőház pénz­ügyi bizottsága ma délután folytatta a költség­vetés tárgyalását. Oberhammer Antal a népjóléti tárca költ­ségvetését ismertette. Nagy Emil a hadiköl­csönkötvények kérdéséhez szólott hozzá. Min­den eredeli had ¡kölcsön jegyző, aki ezt betudja igazolni mondotta —, valami valorizáció­ban kell hogy részesüljön. Rassay Károly elismeréssel van a népjó­léti miniszter személye iránt, de javasolja, hogy a népjóléti minisztériumot szüntessék meg és utalják a belügyminisztériumba. Ez a javaslata nem a népjóléti miniszter személye ellen irányul. A kormánynak hosszú időre el­osztva, de meg kell oldani a hadikölcsön kérdését. A segélyezés egészen más fogalom, mint a valorizáció, ami jogi kérdés. A karita­tív iralorizáció ellen tiltakozik. Örffg Imre szerint csak a hadikölcsönt jegy­zettek segélyezéséről lehet szó. Vass miniszter ezután válaszol a felszóla­lásokra. A népjóléti minisztérium ügyköré­nek a belügyminisztériumba beosztásának gon­dolatával kapcsolatosan megjegyzi, hogy ezt a szanálás alkalmával maga vetette fel, a kor­mány azonban helyesebbenek vélte a minisz­térium fenlartását. A tüdőbetegséggel szem­ben folytatott küzdelem lényeges haladása, hogy a nagyobb kórházakban a Dunántul és a Duna—Tisza közén most épülés alatt van­nak a tüdőbeteg pavillonok. A hadikölcsönnél az úgynevezett szociál-karitativ segélyezési ak­ció gondolata már régen felvetődött a kor­mányban, olykép, hogy azok, akik a hadi­kölcsönök révén tönkrementek anyagilag, kap­janak valami segélyt. A kormány _ nem ilélle még az állam pénzügyi helyzetéi alkal­masnak arra, hogy a valorizá­ció gondolatával foglalkozzék. Azt hiszi, hogy 3—4 millió jiengő lehelne

Next

/
Oldalképek
Tartalom