Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-19 / 40. szám

1927 február 20. DÉLMAGYARORSZÁG m w Az egyelem! épilkezési bizottság 25-én doni a kuliuszminiszier elnöklésével a klinikai munkák kiadásáról. „A fonlos az, hogy a lefoglalt épületek mielőbb felszabaduljanak", — mondotta a polgármester. (A Délmagyarország munkatársától.) Az egyetemi építkezési bizottság február 25-én délelőtt fél tiz órakor a központi egyetem tanácstermében tartja meg ülését, amelyen döntenek majd az egyetemi építkezések mun­káinak kiadása ügyében. Az ülésen gróf Kle­belsberg Kunó kultuszminiszter elnököl, aki február 25-én, hajnalban érkezik Szegedre. Az eredeti tervek szerint a minisztert ünnepé­lyesen fogadták volna. Ezt a tervet azonban elejtették, mert a miniszter utitervét közben megváltoztatta. A miniszter hajnalban érkezik Szegedre, a püspöki palotában száll meg, ahol rövid időre megpihen. A délelőtti építkezési bizottsági ülés után a város diszebédel ad a Tiszában. Dél­után a miniszter meglátogatja a Somogyi-te­lepi iskolát és kijelöli az uj iskola helyét. Más­nap, február 26-án a tanyákra látogat ki a miniszter, ilt kijelöli az építendő uj iskolák helyeit. A végleges döntés előtt meghallgatja a különböző véleményeket és ennek alapján hozza meg döntéséi. Az építkezési bizottság egyébként a női kli­nika és a két internátus építkezésének kiada­tása tárgyában dönt. A bizottság döntése után a nyertes építkezési vállalkozó már másnap megkezdheti a munkálatokat, de legkésőbb március 15-ig köteles az alapozási munkához hozzákezdeni. Az egyetemi épilkezések további sorrend­jében a belgyógyászati és a sebészeti kli­nika, valamint a természettudományi inté­zet következik. A tervek szerint, ha az állam a beígért építkezési hozzájárulást megadja, három év leforgása alatt az összes egyetemi épületek tető alá kerülnek. — A fonlos az - mondotta a polgármes­ter —, hogy a gyors egyetemi építkezések­kel az egyetem által lefoglalt középületek visszakerüljenek eredeti rendeltetésükbe. így egy-két éven belül felszabadulhat a lefog­lalt állami főgimnázium. A sebészet és a bel­gyógyászat is kikerül a fémipari iskolából és felszabadul a rókusi és a Szenlgyörgy­téri iskola is. Természetes azonban, hogy mindez csak akkor valósulhat meg, ha az állam az építkezési hozzájárulást megadja, mert a város teljesíteni fogja súlyos kötele­zettségét. Vakmerő poslarablás a milánói gyorsvonalon. Többmillió Ura értéket raboltak el. (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) Milánóból jelentik: A milánói pályaudva­ron a Turinból érkező gyorsvonaton ma reg­gel vakmerő postarablást fedezlek fel. A gyors­vonal minden második nap lepecsételt teher­kocsiban transilpostát hoz a francia határ­ról. Az elmúlt éjszaka Milánó és Turin kö­zött a teherkocsit feltörték és 27 postazsákot teljesen kifosztottak. A kárt még pontosan nem lehetett megállapítani, de a postaigaz­gatóság szerint többmillió Ura értéket rabollak el. A kisebb dolgokat sértetlenül hagyták. Sértetlenül maradt egy 1000 dollárosokkal ki­bélelt levél, amelyet egy londoni bank kül­dött Adenbe. Felmen/eí/e a törvényszék Magyar Lászlót Halogl} Lajos vádjai alól „A bizonyítás a legteljesebb siteerrel járt." (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi törvényszék V/M-tanácsa pénteken mon­dott Ítéletet abban a régen húzódó sajtópör­ben, amelyet az emlékezetes szénügy epilógu­saként Balogh Lajos inditott becsületsértés és rágalmazás cimén Magyar László hirlapiró, a Délmagyarország munkatársa ellen. A bíróság Magyar Lászlót felmentette Balogh Lajos vádjai alól, mert a kihallgatott tanuk kivétel nél­kül igazolták inkriminált cikkének minden állítását. Magyar László a Délmagyarország 1925. év december ötödiki számában hosszabb cikket irt arról a szénpróbáról, amelyet a közgyűlés uta­sítására tartottak előző napokon a városi vizmü­telepen. Cikkében megírta, hogy a szénpróba va­lósággal cirkuszi mulatsággá fajult, mert Balogh Lajos és azok a törvényhatósági bizottsági tagok, akik Balogh Lajos igaza mellett foglaltak állást a közgyűlésen, magatartásukkal komolytalanná tet­ték az egész aktust és mert a fütőpróbán a hivata­los közegek nem engedték a kazánokhoz a pécsi bánya fűtőjét, tüntetőleg eltávoztak és óvást emel­tek a próba ellen. Balogh Lajos sértőnek találta a cikk kitételeit, becsületsértést látott abban, hogy a cikkíró szén­ügynöknek aposztrofálta, hogy cirkuszi mulatság­nak minősítette a szénpróbát és hogy megírta azt a kijelentést, amelyet a főszámvevő szobájában telt, ahol jelen volt a polgármester is és amely sze­rint panamát lát a mérnöki hivatal eljárásában. Mivel az ügyészség nem vállalta a vád képviseletét, Balogh Lajos vállalkozott a főmagánvádló sze­repére. A törvényszék még a mult évben megkezdte a pör tárgyalását. Az első tárgyaláson elrendelte a bizonyítást, beidézte a bejelentett tanukat. A má­sodik tárgyalás január huszonnegyedikén volt, a mikor a városi tanács tagjait, a mérnöki hivatal vezetőit és néhány bizottsági tagot hallgatott ki a bíróság. Pénteken délelőtt folytatták a félbesza­kított főtárgvalást, kihallgatták azokat a tanukat, akik a januári tárgyaláson nem jelentek meg, de kihallgatták azokat az uj tanukat is, akiknek meg­idézését a mult tárgyaláson rendelte el a törvény­szék. A pénteki tárgyalás háromnegyed tizenegy óra­kor kezdődött. Az első tanú dr. Somogyi Szilveszter polgármester volt, aki Vild elnök kérdéseire elmondotta, hogy Balogh Lajos nagyon sokszor járt nála ebben a szénügyben. — Viselkedéséből, magalarlásából azl kö­vetkeztettem — mondotta a polgármester , hogy Balogh Lajosnak, mini a pécsi bánya­érdekeltség szegedi megbizottjának anyagi ér­deke fűződik ahhoz, hogy a város a pécsi szénből rendeljen. Vild elnök: Kellemetlen volt-e ezeken a látogatásokon Balogh Lajos viselkedése".' A polgármester: Bizony elég kellemetlen volt. Kissé nehéz ember a kapitány ur, nem lartozik a legkellemesebb dolgok közé a vele való hivatalos érintkezés. Vild elnök: Ajánloll a pécsi szénen kívül más szenet is a városnak? A polgármester: Erre határozottan nem em­lékszem, valami azonban dereng előttem, hogy volt ilyenféléről szó, de bizonyosat nem tudok mondani. Elmondotta ezután a polgármester, hogy Magyar József, dr. \Appay Lajos és dr. Kor­mányos Benő a közgyűlésen Balogh Lajos igaza mellett szólaltak fel. Bár meg volt győ­ződve arról, hogy a városi mérnökség sza­bályosan járt el, mégis szükségesnek tarlotla a decemberi uj próba elrendelését, hogy köz­megnyugvást keltsen vele. Ezt a célt szolgálta az is, hogy erre a szénpróbára éppen azokat a városatyákat küldte ki, akik Balogh Lajos mellett szólaltak fel, azt remélve, hogy meg­változtatják téves álláspontjukat. A terve azonban nem sikerült. Dr. Burger védő: Igaz-e, hogy polgármester ur a szénpróba ulán kijelentelte, hogy további erőszakoskodásokat nem tür. A polgármester: Ez az érzés meg volt ben­nem, de nekem mindent el kell tűrnöm. Ba­logh Lajos viselkedése nem annyira mosolyt, mint inkább csendes bosszankodást kell az emberben. A védő: Van-e tudomása arról a polgár­mester urnák, hogy lialogh Lajos a Montanus­fóle sajtópörrel kapcsolatban a törvényszékhez intézett egyik beadványában azt irja, hogy a gerinctelen polgármester eltűri a mérnök­ség panamáit*. Vild elnök: Ez nem tartozik ide. Elmondotla a polgármester a védő további kérdéseire, hogy Balogh Lajos löbbizben be­szélt panamáról, miközben a pécsi szenei di­csérte, de hát minden cigány a maga lovát dicséri«. A következő tanú Magyar József törvényhatósági bizottsági tag, aki elöljáróban el­mondja, hogy nincs ugyan haragban a vádlott új­ságíróvá], bár Magyar László az inkriminált cikké­ben ugy emlékezett meg róla, mint Balogh Lajos elvbarátjáról, ami nein esett jól neki. Az elnök kérdéseire ezután részletesen elmondja, hogy Ba­logh Lajos felkereste lakásán, bizonyítgatta iga­zát és felkérte, hogv emeljen szót érdekében a közgyűlésen. Résztvett a tanú a próbafűtésen is. Balogh Lajos izgatottan, idegesen viselkedett, de viselkedése nem volt mulatságos. Kocsárdy Béla városi műszaki liszt kihallgatása következett. A tanú részt vett a fütőpróbákon. Elmondja, hogy az bizony cirkusz volt, Balogh Lajos műszaki tudatlansága sokszor kelteti derültséget, t'gv vi­selkedett, mintha mindenki ellen dolgozott volna, A fülőpróbának igv nem is volt komoly jellege, j Hallomásból tudja, hogy Balogh Lajos a viz­I mütelep fűtőinek fizetésemelést, szénspóruniot | ígért arra az esetre, ha a próba a pécsi szén ja­vára üt ki. Lenhardt Jakab fűtő vallomásában elmondja, hogy Balogh Lajos a szénpróba elölt neki is megígérte a szénspóruniot. (> y ü r e y Lajos gé­pész tanúvallomása szerint Balogh Lajos viselkedé­sén sokan nevetlek a szénpróba alkalmával. De , nevettek dr. Kormányos Benőn is, aki még ide­i gesebb volt, állandóan ugrált. ! Fogel Kde, mint a város műszaki bizottsá­| gának tagja, jelent meg a szénpróbán, amely­nek szerinte is kabaré, cirkusz-jellege volt. Ba­1 logli Lajos és azok a városatyák, akik mellelte szólaltak fel a közgyűlésen, a szénpróba alkalmá­val előadásokat, felolvasásokat tartottak. Olyan nagy volt a veszekedés, hogy egy ízben kijelen­tette, hogy kénytelen lesz a rendőrséghez for­dulni segítségért, hogy az teremtsen rendet. Hasonló érlelmü vallomást tesz Patzauer Sándor is, aki szintén a műszaki bizottság tagja­ként vett részt hivatalosan a főpróbán. Vallomá­sában elmondja, hogy mosolyt kell Balogh Lajos viselkedése mindig és ennek nyughatatlan tem­peramentumában leli a magyarázatát. A törvényszék egy óra után fejezte be a tanuk kihallgatását, amikor sor került a párbeszédekre. A főmagánvádló képviselője dr. Gálffy Endre rövid beszédében kérte Magyar szigorú megbüntetéséi, amiért cikkében becsületsértő és rágalmazó kitételeket használt Balogh La­jos köztiszteletben álló személye ellen. Tiz­ezer pengő kártérítés megítélését is kérte a bíróságtól. Dr. Burger Béla larlotla meg ezután védő­beszédéi. — Elkésett szerelmi bánat — mondotta — a főmagánvádló képviselőjének az a törekvé­se, hogy mindenáron fenlartja az ügynök kitételben vélt becsületsértés miatt a vádat. Balogh Lajos maga beismerte itt a főtárgya­láson, hogy más szenet is ajánlott a város­nak, tehát ügynöki ténykedést fejtett ki. A tulajdonképeni kérdés az, hogy Magyar László cikkében tulléptc-e a jogos kritika határát. Szerintem keztyüs kézzel kezelte ezt az ügyet, mert én, a magam részéről a sértett eljárá­sában határozottan panamát látok. Ez a pa­nama nyilatkozik meg abban is. hogy szén­spórumot, tize lésemelést ígért a próbafűtés előtt a fűtőknek, kétségtelenül azért, hogy fo­kozottabb ambícióval dolgozzanak a pécsi szén diadaláért. Agáit, agitált a pécsi szén érdeké­ben, meggyanúsította, denunciálta a mérnöki hivatal vezetőit, amikor kísérletezései kudarc­cal végződtek. A cirkuszi mulatságot nemcsak ő, hanem a vele megjelent többi urak visel­kedése is előidézte. A cikknek ez a kitétele nem kizárólag rá, hanem az egész eljárásra vonatkozott. A védő felmentő ítéletet kért, ami után

Next

/
Oldalképek
Tartalom