Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-01 / 25. szám

MAGYARORSZÁG •ZEOED : SzerketztMég: Deák Ferenc B£ca 2. Telefon 13—33. — Kiadóhivatal, UlceünkUnyvtár és Jegyiroda: Aradi •cca S. Teleion 300. - Nyomda: IBw Upól ucca 19. Telefon 16-34. «««««« KEDD, 1927 FEBRUÁR 1 © © a III. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal : Irl ucca 6. Telefon ISI. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Református templombazár. Telefon 283. szám. « « « « « « « Blőflzeléal ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, kUlftf Időn 6-40 pengő. Egyes szám te, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Elég volt Qrgoványból! Jaj a megbotránkoztatónak! ezt mondja nekünk az evangélium és még hozzátesz valamit arra vonatkozólag, hogy mi lett volna jobb neki. Erős szavak ezek, a szent harag kifejezései, mindenki megolvashatja őket az uj testamentumban. Most pedig egyes orgánumokban azt olvassuk, hogy Ízléstelenség és tapintatlanság volt a baloldali ellenzék egyik csoportja részéről, hogy amikor Kunszenlmiklós hirhedt képviselője átadta megbizó levelét az uj országgyűlés első ülésén, fölháborodásuknak és megvetésüknek hangos kifejezését nem tudlák magukba fojtani. Az Ízlésről és a tapintatról azonban kár lenne beszélni ebben az esetben és azzal a fiatalemberrel kapcsolatosan, akinek lelkiismeretén olyan tettek egész sora szárad, amelyek valóban messze tulmentek azon, amit Ízlésnek és tapintatnak lehet nevezni. Az ügyészségen elfekvő iratok egészen világosan és határozottan más dolgokról beszélnek. Valamikor ugv mondották ezt, hogy az égbe kiáltanak. A shakespearei tragédiák vértől és könnytől vemhes lapjain találunk csak ezekhez méltó igéket és a feledés jótékony fátyolával kellene eltakarni ezeket a borzalmakat és rémségeket, ha az a fiatalember, aki hőse« (persze csak felelőtlen elemei közvetitésével) volt azoknak a sötét és kegyetlen napoknak, nem keresné újra a legnagyobb és legfényesebb nyilvánosságot. De ő meggondolatlanul és megfontolatlanul megint kilépett a közélel mezejére, képviselőnek jelöltette és meg is választatta magát és most oll ül a magyar országgyűlésben, mint törvényhozó, mini az ezeréves nemzet egyik választottja. Egészen bizonyosra vesszük, hogy mindazok, akik ma ezt a szegény, szerencsétlen csonka országot a jövő fejlődés és haladás békés és boldog korszakába akarják átvezetni, csak kellemetlen csalódással és fájdalmas ellenkezéssel látják ezt a komor múlttal dicsekvő fiatalembert, akiben nincsen annyi izlés és tapintat, hogy éppen nemzeti becsületünk és jóhirnevünk mindennél szentebb és drágább érdekében illő szerénységgel és kellő ildomossággal félreálljon és visszavonuljon a számára és számunkra egyaránt kellemetlen európai nyilvánosság fürkésző és bíráló tekintete elől. Aki amnesztiát élvez, az ne akarjon mindnyájunk törvényhozója lenni. Aki vérrel és vassal dolgozott, az a békés alkotás és megértés munkájában engedje át másoknak a helyet. Talán mégis csak vannak nála külömbek, derekabbak, szellemi és erkölcsi színvonal dolgában magasabbak, akiknek mindezeken felül tiszta a kezük a vértől és akiknek puszta neve nem jelent rémületet és halálhörgést és akiket nem vádol árvák és özvegyek könnye. Megvalljuk őszintén, mi jobban szerettük volna, ha nem a szociáldemokrata ellenzék tagjai képviselték volna a tiltakozásnak és méltatlankodásnak megnyilatkozását, amely — és ez szinte bizonyos — mindig ki fog törni és nem fog addig elnémulni, valameddig ez a tapintatlan fiatalember be nem látja és át nem érzi, hogy abban a parlamentben számára nem lehet nyugodalmas sarok, amely egy ezeréves, mindig lovagias és szeplőtelen nemzet örökkévaló jogait és igazságait akarja dokumentálni az egész müveit világ szine előtt. Megvalljuk őszintén, mi jobban szerettük volna és ez lett volna helyén, ha más érdemes és értékes férfiak, a nemzeti akarat és öntudat, a kereszténység állandó hirdetői és védelmezői botránkoztak volna meg legelsőnek, ha ők kiáltottak volna hangos ós erélyes vétót e kalandos lelkű fiatalember ujabb föllépése ellen. Keresztény és nemzeti szempontból egyaránt ezer és egy okuk és joguk lett volna erre. Akik a ne ölj! bibliai parancsa alapján állanak, bármilyen párthoz vagy felekezethez tartozzanak, akik az erőszak mindenféle fajtája ellen küzdenek, akik a terrornak bármilyen nemét elitélik, akik hisznek és remélnek a szeretet, a jóság, a humanitás és a kultura szentségében, azoknak kelleti volna ab ovo megakadályozni azt, hogy ez a botrány egyáltalán megtörténhessék, hogy egy tájékozatlan és tapintatlan fiatalember miatt aggódni kelljen az ország jóhire, a nemzet becsülete, a béke és a munka jövője miatt. Meg vagyunk győződve róla, hogy az illetékesek és felelősek most már meg fogják keresni és meg fogják találni az illedelmes és tapintatos módját, hogy ilven botrányok többé ne legyenek. J-.I budapesti egyetem megrendszabályozza az Ádám-ügyben „renitenskedö orvosi Kari (Budapesti tudósítónk telefon jelenlése.) Ádám Lajos egyetemi tanár kinevezése körül, mint emlékezetes, zajos jelenetek játszódtak le. Előbb az egyetemi ifjúság foglall állást Ádámmal szemben, azonban az ifjúságnak mozgolódást sikerült elcsittilani. Annál nagyobb meglepetést keltett az a tény, hogy az orvosi egyetem tanári kara nem respektálva az egyetem tanácsa állal a kultuszkormánnyal kötött megállapodását, szembehelyezkedett Ádám kinevezésével és állásfoglalása olyannak mutatkozott, a mellyel esetleg megakadályozhatja Ádám Lajost abban, hogy katedráját elfoglalhassa. Az egyelem tanácsa ma foglalkozva az orvosi kar ezen állásfoglalásával, ugy határozott, hogy Szentmiklóssy Márton prodékánt tanácsi biztosi megbízatással ruházza fel, hogy a renilenskedő orvosi karral szemben a tanácsi határozatnak érvényt szerezzen. Az egyetem tanácsának ez a határozata valószínűleg nyugvó pontra juttatja a régen húzódó ügyet. MMMMNMWMMMWVMMIM Jlz országgyűlés fyétföi ülésén az elnökök tartották meg székfoglaló beszédüketElnökké választották Xsitvay Tibort, illetve Wlassici> Gyula bárót. Budapest, január 31. A szombati ünnepélyes megnyitás után hétfőn megtartották mindkét Ház első érdemleges ülését, amelyen megválasztották az elnököket és a tisztviselőkel. A képviselőház ülése azzal kezdődött, hogy a korelnök utólagos rendreutasitásban részesítette Peyer Károlyt és Propper Sándort, amiért szombaton orgoványi gyilkosnak deklarálták Iléjjas Ivánt. Ezután bejelentették, hogy 24 képviselő mandátumánál találtak kifogásokat, majd elnökké Zsilvay Tibort választották meg. Alelnökök lettek Puky Endre és Huszár Károly. Jegyzőkké választották Petrovies Györgyöt, Urbanits Kálmánt, Perlaky Györgyöt, Héjj Imréi, Grieger Miklóst és Esztergályos Jánost, háznagynak pedig ismét Karajiátli Jenőt. A korelnök ezután átadta helyéi Zsitvay Tibornak, aki hosszabb beszédei mondott. Hitet tett ismét, hogy az egyetemes nemzeti érdekeket fogja szolgálni a pártokon felülállóan. Korszakos fordulópont — mondotta — a kétkamarás országgyűlés összeillése. Az országgyűlés egy jobb, megértőbb és testvériesebb korszak képét festi a megpróbált nemzet elé. A szabadságjogok biztosítása nem maradhat el. Századok néznek ránk a magyar múltból: hűséges sáfárjai leszünk-e nemzeti függetlenségünknek. A Házat a szociális megértés, az emberi összetartás szellemének kell áthatnia. (Hosszú éljenzés.) Az elnök ezután elparentálta a közelmúltban elhunyt Jászai Samut és Neuberger Ferencet, majd a kormány benyújtotta az adóilletékek mérsékléséről és a pengőszámitásról szóló javaslatokat. Hosszabb vita fejlődött ki a jegyzők számának emelésénél, majd az elnök az ülést 2 órakor bezárta. Féltizenkettőkor a felsőház tartott ülést. Feltűnt a folyosón Lőw Immánuel alakja, aki először jeleni meg a Házban. Érdeklődéssel szemlélték markáns alakját. Lőw hosszasan elbeszélgetett Miklósy görögkalolikus püspökkel és Kolozsvári/ báró kanonokkal. Az ülésen elnökké választották Wlassich Gyula bárót, alelnökökké Széchenyi Bertalant és Thaly Ferencet, háznaggyá Rakovszky Endrét. A szavazásnál mindenki maga vitte céduláját az urnákhoz, csupán a főhercegek maradlak helyükön és megvárták, mig a jegyző hozzájuk lép. Wlassich Gyula ezután hosszabb székfoglaló beszédet mondott. Az elnöki székből — mondotta nem szabad utat engedni sem a felső, sem az alsó hatalom önkényének, sem a többség, sem a kisebbség zsarnokoskodásának. A haladás útját jelenti, hogy az ország visszatért a kétkamarás rendszerre. Az állam szuverén akaratának meghatározása a két Ház célja. Ezután az érdekképviseletekről beszélt és kijelentette, hogy veszedelmes volna, ha az egyes csoportok képviselői a Házban a külön-külön érdekcsoportok képviselőinek tartanák magukat. A megértés biztosítja a tervszerű, nyugodt fejlődés munkáját. A felsőház feladata a különböző politikai irányzatok között a mérséklés és kiegyenlítődés lehetőségének biztosítása. A felsőház tanácskozásaiban nem sza bad elfajulnia a parlamentáris hangnak, a személyes harcoknak. Lelkes éljenzés után Dessewffy Aurél gróf deklarációt olvasott fel a jogfolytonosság elvéről. Szmrecsányi egri érsek hasonló szellemű felszólalása után Balthazár Dezső debreceni püspök a békesség szelleméről beszélt, aminek úrrá kell lenni a vallásfelekezetek között is. Az elnök ezután az ülést 2-kor bezárta és a legközelebbi ülés idejét nem határozta meg.