Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-26 / 20. szám

4 D£LM AGYARORSZÁG 1927 január 21. össze. Megérkezett többek között a főváros törvényhatósági bizottságának az a határozata, amelyben tiltakozik a kormány a u t o n ó m ia s é rtö törvény tervezete e 11 en és csatlakozásra kéri fel a társtörvényhatóságokat. A tanács felirati javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, javasolja, hogy a közgyűlés szintén intézzen tiltakozó feliratot a kormányhoz, tiltakozzon a kérdéses - törvénytervezet azon pontja ellen, amely jogot adna a kormánynak a törvényhatósági bizottságok által összeállított költségvetés önhatalmú megváltoztatására. A városok autonómiája ugyanis elsősorban a költségvetés öszszeállitásának jogán nyugszik. Sipőcz Jenő távirata a lakások felszabadítása ellen. l-oglalkozolt a tanács azzal a hétfőn érkezeit távirattal is, amelyben Sipőcz Jenő, Budapest polgármestere közli a főváros határozatát a lakások és üzlethelyiségek felszabadítása ügyében. A távirat a következő: 'Polgármesternek Szeged. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága folyó évi január 19-én tartott rendkívüli közgyűléséből felkéri a T. városi törvényhatóságot, illetve a városi tanácsot, bogv ugyanugy, mint Budapest, szíveskedjék önkormányzati szerveivel sürgősen határozatot hozatni, annak kérése érdekében, hogy a szabad lakásgazdaság visszaállítására vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezése mellett a felszabadítás határidejének megállapítását h a 1 a szs z a olyan i d ő r e, amikor a f élsz ab a d i t á s előfeltételei, megfelelő s z á ni u lakás és üzlethelyiség építése és a 1 a k b é r1e t i szabályzat in e g f c 1 e 1 ő m ódositásai megleszn e k. Másrészt rendelje el ugyancsak a vonatkozó jelenlegi rendeletek hatályon kívül helyezése mellett, hogy a kötött lakásgazdaság meghosszabbított egész tartama alalt se ni a lak á s, sem pedig az üzlet b érek tovább emelhetők ne legyen e k, mert azt a lakosság fizetőképessége el nem bírja. Végül kérjék fel nemzetgyűlési képviselőiket, hogy mindezeknek a kéréseknek a teljesítése érdekében a kormánynál hathatósan közbejárni szíveskedjenek. Törvényhalóságunk vonatkozó határozatát levélben küldjük meg. S i p ő C z.« A tanács hosszasan foglalkozott ezzel a távirattal és megállapította, hogy a főváros határozatát a szegedi közgyűlés, amelyben dominálnak a háziurak, nem igen fogadná el. A polgármester viszszaemlókezett rá, hogy az elmúlt évben, Széli Gyula dr. indítványával kapcsolatban a közgyűlés már intézett ilyen lakásügyi felterjesztést a kormányhoz. libben azonban csak azt kérte, hogy a lakások felszabadítását egy esztendővel halasszák el, de a béreket negvedévenkint öl százalékkal emeljék, ugy, liogy azok elérjék majd a békebeli aranybérek száz százalékát. Mindaddig, amíg megfelelő számú üres lakás nem épül, még a lakások felszabadítása, illetve a szabadfelinondás visszaállítása esetén se emelhessék a házigazdák ennél magasabbra a lakbéreket. A tanács elhatározta, hogy a főváros táviratát beterjeszti ugyan a közgyűlés elé, de napiren d- j relérést javasol, utalva arra. hogy a közgyűlés az előbbi feliratában már állástfoglalt ebben a kérdésben. Uj szénügy a láthatáron. B o k o r Pál polgármesterhelyettes ismertette ezután a városi vizmütelep számára szükséges negyvenezer métermázsa szén szállítására larlotl ver- | senytárgyalás eredményét. Elmondotta, hogy öt ajánlat érkezett be, amelyek közül kettő nem volt alkalmas a további tárgyalásokra. A mérnöki hivatal a tatai, a pécsi és a váci szénből már próbafűtést is tartotl. A próbafűtés ismét a tatai és a v á c i szén javára ütött ki, a pécsi szén nem b i z o n v u 11 megfelelőne k. Mivel a váci érdekeltség a szükséges kvantumnak csak egy részéi hajlandó szállítani, a mérnökség a tatai ajánlat elfogadását javasolta, mivel azonban időközben megszűnt az angol bányászsztrájk, a magyar szénkivitel csökkent, ami a szénárak lényeges olcsóbbodását vonta maga után, a mérnöki hivatal javaslatára elhatározta a tanács, hogy redukált árak mellett pótajánlatot kér a Iatabányai érdekeltségtől. Dr. Gerle Imre Interpellál a kisvasúti hozzájárulás ügyében. A szerdai közgyűlés tárgysorozatán számos indítvány és interpelláció is szerepel. Dr. Gerle Imre a piaci helypénzek leszállítását indítványozza. Interpellációjában pedig azt kérdi a tanácstól, hogy miért nem terjesztette még a közgyűlés elé a vasúti hozzájárulásra vonatkozó ujabb javaslatát. A közgyűlésnek azt a határozatát ugyanis, amely a kisvasúimén ti földbirtokosokat holdankinl három aranykorona vasuli hozzájárulás fizetésére kötelezte, a belügyminiszter, az érdekellek felebbezése alapján feloldotta és uj határozalhazatalra utasította a közgyűlést azzal, hogy hozzájárulás fizetésére csak végső cselben kötelezze a közgyűlés a gazdákat, mikor más fedezet nem áll már rendelkezésre. A belügyminiszter döntése óta eltolt már hat hónap, a város tanácsának volt ideje bőven a megfontolásra, javaslatát már régen beterjeszthette volna a közgyűlés elé. A tanács nagy gonddal szövegezte meg az interpellációra adandó válaszát. A válasz szerint nem terjeszt addig a tanács konkrét javaslatot a közgyűlés elé, amíg meg nem állapítja, a vasútépítés költségeinek végösszegét és amíg a gyakorlat nem mutatja meg, hogy milyen jövedelmet hajt majd a kisvasút. Csonka Gergely interpellációjában a második ártézikutat sürgeti Alsóváros számára, indítványában pedig megpendíti az alsóvárosi körvillamosvasut tervét, ugy, hogy a villamos a Róka-ucca, a Hattyassor, a Szabadsajtó-, a Földmives- és a Sárkány-uccákon át a közvágóhidig menjen. A tanács felhatalmazási kér a közgyűléstől, hogy ebben az ügyben megkezdje a tárgyalásokat a villamosvasút igazgatóságával. P a p p István különböző kisvasúti rendetlenségeket lesz szóvá interpellációjában. ígéretet kap, hogy ezeket a rendetlenségeket még a mütanrendőri bejárás előtt rendbehozzák. A szerdai közgyűlés tárgysorozatán szerepel még számos kisebb jelentőségű pont, de a fénypont mégis a tisztviselők választása. Kedden délután hat órakor egyébként ülést tartott a városi párt is a Hági külön termében, hogy előkészítse a közgyűlést. Az ülésen összesen és e g v ü 11v éve öten jelentek meg, még pedig líoffer Jenő, Szabó Gyula, Schwarcz Manó, dr. K o v á c s József és T a u s s i g Ármin. De azért megtartották az értekezletet. Szab ó Gyula indítványára elhatározta a pártértekezlet, hogy felsőházi taggá történt megválasztásuk alkalmából üdvözlő átiratot intéz J e d 1 i c s k a Béla elnökhöz, dr. Kószó Istvánhoz, dr. Széli Gyulához és P á 1 f y Dánielhez. Pontosabb határozatot ezután nem hozott a pártértekezlet, amelyen öt párttag vett részi. Templom-tér aranykorona, — Szentháromság-ucca pengő. Mozgalom a városi bérházak lakói körében. (A Délmagyarurszúg munkatársától.) A Szcnthároniság-uccai uj városi bérház egyes lakásainak kedden állapitolták meg a lakbérét. A lakbéreket pengő értékben állapították meg, amely körülmény sok beszédre ad alkalmat az érdekeltek körében. A fogadalmi templom melletti városi bérház lakbérét ugyanis annak idején aranykoronában állapították meg, még pedig olyan magasan, hogy a kivétel nélkül tisztviselőiakók negyedévi lakbérükre tetemes összeget fizetnek rá. A fogadalmi templom melletti városi bérház lakói egyébként a közelmúltban már kétszer kérték lakbérük redukálását. A város tanácsa azonban elzárkózott a kérelmek teljesítése elől, sőt kifejezetten kinyilvánította, hogy a lakbérek lecsökkentését már csak azért sem rendeli cl. inert a közeljövőben felépülő városi bérházak előre beállított jövedelme ezáltal erős változási szenvedne. Hétfőn történt azután, hogy a Szenlháromság-uccai bérház lakbérét pengő értékben állapította meg a városi mérnökség. Az aranykorona és a pengő közötti különbség különösen akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük azt, hogy mig a Szentháromság-uccai bérházban egy háromszobás lakás évi bérc' 1500 pengő, addig a fogadalmi templom melletti bérházban ugyanazt a lakást 1500 aranykorona évi bérért adták ki. Azok a lakók, akik aranykoronában fizetik a házbért, most azt követelik, hogy a város egyenlő bérösszegéri adja ki a lakásokat. Az érdekelt lakók ugyanis annak tulajdonítják a kivételeket, hogy a Szentháromság-uccai városi bérházban majdnem kivétel nélkül városi tisztviselők kaptak lakást, akiknek kedvéért pengő értékben állapították meg a lakbéreket. Az érdekeltek most a polgármesterhez fordulnak sérelmük orvoslásáért. A Ferenc József-rendes rekonstrukciós szenátor kegydijat kér a várostól. (A Délmafgyarország munkatársától) Él ebben a városban egy nagyon régi, nagyon elfelejtett és kegyetlenül mellőzött öreg ur. Télennyáron itt sétálgat a számára idegenné, rideggé vált uccákban, elnézegeti a tovanyargaló életei, amelynek megalapozásánál ő is hathatósan közremüködött. Ezüstnyelű botja szomorúan kopog a kövezeten és kedves, szelid tekintete a régmúlt idők emlékeit fürkészi mindenfelé. Néha elsétál a büszke városháza tájékára is, a város öregebb cselédjei ilyenkor barátságosan köszöntik, a fiatalabbaknak ő köszön előre. Zombory Antall, Szeged város öreg szenátorát a maga buja-bánatára felejtette itt az idő. A régi kartársak, a vele egykorúak szép sorjában eltünedeztek mellőle és uj generációk növekedtek fel körülötte. Azok vellék át a vezetési és azt is elfelejtették már, hogy annak az útnak, amelyiken most olyan kényelmesen hajtják hol előre, hol hátra a város ügyeit, egyik szorgalmas és érdemes kubikosa a szerény, visszavonult, nyolcvanöt esztendős öreg ur. Régen, nagyon régen, negyed századdal ezelőtt vonult nyugalomba és adta át a helyét a fiataloknak, akikből azóta egészen csendes elődök lettek. De ezt a negyed századot megelőző negyedszázadban szívvel, lélekkel dolgozott városáért. Ma már ő az egyedüli a város árvizi magisztrátusának tagjai közül és ő volt az egyedüli ezek között az érdemes régi urak között, aki az árviz pusztításainak eltakarítása körül kifejtett munkásságáért meg kapta a legfelsőbb elismerési, a Ferenc Jó zsef-rendet. Sokat, nagyon sokat dolgozott abban a nehéz, tennivalóval túlterhelt időben. Egyik legerősebb segítőtársa volt a királyi biztosságnak és mint a város gazdasági, majd pénzügyi szenátora, megteremtette szinte a semmiből a hullámsírba merült város feltámasztásának, újjáépítésének anyagi előfeltételeit. A város tulajdonképen még most is azokból a pénzforrásokból táplálkozik, amelyeket ő fedezett fel és ő nyitóit meg. A szabályrendeletek egész könyvtára őrzi most is munkájának dokumentumait, de őrzik ezt a szegedi szőlők is, mert Zombory" Antal szenátor ur vetette meg a mai szőlőkultúra alapját. Abban az időben, az öreg szenátor idejében, a legmagasabb képzettségű lagja volt a tanácsnak. Ügyvédi diplomával állt a város szolgálalába, pedig akkor még a főiskolai végzettség nem jelentett kedvezményt a nyugdijígény, illetve a szolgálati idő megállapításánál. Most, amikor olyan könnyen osztogatják a doktori diplomákat, a diplomás városi lisztviselők minden leszolgált hét hónap utáu, ajándékba kapják meg a nyolcadikat, vagyis harmincöt esztendő alalt leszolgálják a teljes negyven esztendei szolgálati időt és teljes fizetéssel mehetnek nyugalomba. Zombory Antal tanácsnok ur huszonhét évet szolgált, még pedig háborús időben, amikor élei-halál harcot vívott a város j megsemmisülés ellen, de nyugdijába egyetlen perccel sem számítottak be többet ennél a huszonhét esztendőnél. A kedves, szoinoru öreg ur ina nyolcvannyolc esztendős és százkilencvenöt pengő nyugdijat kap a várostól. Ebből szerelne megélni öreg élete párjával együtt. Természetesen nehezen megy a dolog, olyan nehezen, hogy kénytelen volt Zombory János nyugalmazott városi tanácsnok ur alázatos instanciát benyújtani a város jelenlegi magisztrátusához — k e g y d i j i r á n y á 1) a n. Azt kérte a tanácstól, hogy emeljék fel nyugdiját a jelenlegi 195 pengő kétszeresére, ha másként nem lehel, k e g y d i j formájában szavaztassa meg a közgyűléssel a differenciát. A tanács kedden foglalkozott ezzel a kérelemmel és elhatározta, hogy nem terjeszti pártoló 1 a g a k ö z g y ü 1 6 s e 1 é, m e r t n e m a k a r veszedelmes precedenst alkotni. — Azt tudjuk mindannyian — mondotta a polgármester —, hogy a régi nyugdijasok sorsa nagyon igazságtalan, de éppen ezért utalunk ki időről-idöre rendkívüli segélyeket számukra. Mást nem tehetünk. A végső szót igy a közgyűlés mondja ki. A közgyűlés talán rá gondol majd az alázatos instancia elbírálása alkalmával arra, hogy az érdemes öreg ur, aki szegény maradt, amikor munkájával gazdaggá tette a várost és amikor körülölte meggazdagodott úgyszólván mindenki, a kormányzat érthetetlen rendelkezései következtében nem kap annyi nyugdijat, mint amennyit egy ma nyugalomba vonuló vámőr kap, de negyedét sem kapja annak, amit egy most nyugalomba vonuló szenátor kapna, mert a tanácsnoki nyugdíj most n y o 1 c s z á z peng ő lenne. Zombory János reménykedő szívvel botorkál az idegenné és rideggé vált városháza körül és várja azt a melegséget, amely hosszú, dolgos éleiének alkonyát kisebbgonduvá. kellemesebbé teszi. Talán nem várja hiába ... (m. 1.) Varrógép, kerékpár gyermekkocsi 113 gramofon részletfizetésre is DÉK1 gépáru ffázban Szegetf. Kis ucca. Keleti-palota. HM Nagy /avllö mlifiely. i