Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-26 / 20. szám

4 D£LM AGYARORSZÁG 1927 január 21. össze. Megérkezett többek között a főváros törvény­hatósági bizottságának az a határozata, amelyben tiltakozik a kormány a u t o n ó m ia s é r­tö törvény tervezete e 11 en és csatlako­zásra kéri fel a társtörvényhatóságokat. A tanács felirati javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, javasol­ja, hogy a közgyűlés szintén intézzen tiltakozó feliratot a kormányhoz, til­takozzon a kérdéses - törvénytervezet azon pontja ellen, amely jogot adna a kormánynak a tör­vényhatósági bizottságok által összeállított költ­ségvetés önhatalmú megváltoztatására. A városok autonómiája ugyanis elsősorban a költségvetés ösz­szeállitásának jogán nyugszik. Sipőcz Jenő távirata a lakások felszabadítása ellen. l-oglalkozolt a tanács azzal a hétfőn érkezeit távirattal is, amelyben Sipőcz Jenő, Budapest pol­gármestere közli a főváros határozatát a lakások és üzlethelyiségek felszabadítása ügyében. A távirat a következő: 'Polgármesternek Szeged. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága folyó évi január 19-én tartott rendkívüli közgyűléséből felkéri a T. városi törvényhatóságot, illetve a vá­rosi tanácsot, bogv ugyanugy, mint Buda­pest, szíveskedjék önkormányzati szerveivel sürgősen határozatot hozatni, annak kérése érdekében, hogy a szabad lakásgazdaság visszaállítására vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezése mellett a felszaba­dítás határidejének megállapítását h a 1 a sz­s z a olyan i d ő r e, amikor a f élsz a­b a d i t á s előfeltételei, megfelelő s z á ni u lakás és üzlethelyiség épí­tése és a 1 a k b é r1e t i szabályzat in e g f c 1 e 1 ő m ódositásai meglesz­n e k. Másrészt rendelje el ugyancsak a vo­natkozó jelenlegi rendeletek hatályon kívül helyezése mellett, hogy a kötött lakásgazda­ság meghosszabbított egész tartama alalt se ni a lak á s, sem pedig az üzlet b é­rek tovább emelhetők ne legye­n e k, mert azt a lakosság fizetőképessége el nem bírja. Végül kérjék fel nemzetgyűlési képviselőiket, hogy mindezeknek a kérések­nek a teljesítése érdekében a kormánynál hathatósan közbejárni szíveskedjenek. Tör­vényhalóságunk vonatkozó határozatát le­vélben küldjük meg. S i p ő C z.« A tanács hosszasan foglalkozott ezzel a távirat­tal és megállapította, hogy a főváros határozatát a szegedi közgyűlés, amelyben dominálnak a há­ziurak, nem igen fogadná el. A polgármester visz­szaemlókezett rá, hogy az elmúlt évben, Széli Gyula dr. indítványával kapcsolatban a közgyűlés már intézett ilyen lakásügyi felterjesztést a kor­mányhoz. libben azonban csak azt kérte, hogy a lakások felszabadítását egy esztendővel halasszák el, de a béreket negvedévenkint öl százalékkal emeljék, ugy, liogy azok elérjék majd a békebeli aranybérek száz százalékát. Mindaddig, amíg meg­felelő számú üres lakás nem épül, még a lakások felszabadítása, illetve a szabadfelinondás vissza­állítása esetén se emelhessék a házigazdák ennél magasabbra a lakbéreket. A tanács elhatározta, hogy a főváros táviratát beterjeszti ugyan a közgyűlés elé, de napiren d- j relérést javasol, utalva arra. hogy a közgyűlés az előbbi feliratában már állástfoglalt ebben a kérdésben. Uj szénügy a láthatáron. B o k o r Pál polgármesterhelyettes ismertette ez­után a városi vizmütelep számára szükséges negy­venezer métermázsa szén szállítására larlotl ver- | senytárgyalás eredményét. Elmondotta, hogy öt ajánlat érkezett be, amelyek közül kettő nem volt alkalmas a további tárgyalásokra. A mérnöki hi­vatal a tatai, a pécsi és a váci szénből már pró­bafűtést is tartotl. A próbafűtés ismét a tatai és a v á c i szén javára ütött ki, a pécsi szén nem b i z o n v u 11 megfelelőne k. Mivel a váci érdekeltség a szükséges kvantumnak csak egy részéi hajlandó szállítani, a mérnökség a ta­tai ajánlat elfogadását javasolta, mivel azonban időközben megszűnt az angol bányász­sztrájk, a magyar szénkivitel csökkent, ami a szénárak lényeges olcsóbbodását vonta maga után, a mérnöki hivatal javaslatára elhatározta a tanács, hogy redukált árak mellett pótajánlatot kér a Iatabányai érdekeltségtől. Dr. Gerle Imre Interpellál a kisvasúti hozzájárulás ügyében. A szerdai közgyűlés tárgysorozatán számos in­dítvány és interpelláció is szerepel. Dr. Gerle Imre a piaci helypénzek leszállítását indítványoz­za. Interpellációjában pedig azt kérdi a tanácstól, hogy miért nem terjesztette még a közgyűlés elé a vasúti hozzájárulásra vonatkozó ujabb javaslatát. A közgyűlésnek azt a határozatát ugyanis, amely a kisvasúimén ti földbirtokosokat holdankinl három aranykorona vasuli hozzájárulás fizetésére köte­lezte, a belügyminiszter, az érdekellek felebbezése alapján feloldotta és uj határozalhazatalra utasí­totta a közgyűlést azzal, hogy hozzájárulás fize­tésére csak végső cselben kötelezze a közgyűlés a gazdákat, mikor más fedezet nem áll már ren­delkezésre. A belügyminiszter döntése óta eltolt már hat hónap, a város tanácsának volt ideje bőven a megfontolásra, javaslatát már régen beter­jeszthette volna a közgyűlés elé. A tanács nagy gonddal szövegezte meg az in­terpellációra adandó válaszát. A válasz szerint nem terjeszt addig a tanács konkrét javaslatot a közgyűlés elé, amíg meg nem állapítja, a vasút­építés költségeinek végösszegét és amíg a gyakor­lat nem mutatja meg, hogy milyen jövedelmet hajt majd a kisvasút. Csonka Gergely interpellációjában a második ártézikutat sürgeti Alsóváros számára, indítványá­ban pedig megpendíti az alsóvárosi körvillamos­vasut tervét, ugy, hogy a villamos a Róka-ucca, a Hattyassor, a Szabadsajtó-, a Földmives- és a Sárkány-uccákon át a közvágóhidig menjen. A tanács felhatalmazási kér a közgyűléstől, hogy ebben az ügyben megkezdje a tárgyalásokat a villamosvasút igazgatóságával. P a p p István különböző kisvasúti rendetlensé­geket lesz szóvá interpellációjában. ígéretet kap, hogy ezeket a rendetlenségeket még a mütan­rendőri bejárás előtt rendbehozzák. A szerdai közgyűlés tárgysorozatán szerepel még számos kisebb jelentőségű pont, de a fénypont mégis a tisztviselők választása. Kedden délután hat órakor egyébként ülést tar­tott a városi párt is a Hági külön termében, hogy előkészítse a köz­gyűlést. Az ülésen összesen és e g v ü 11v é­ve öten jelentek meg, még pedig líoffer Jenő, Szabó Gyula, Schwarcz Manó, dr. K o v á c s József és T a u s s i g Ármin. De azért megtartották az értekezletet. Szab ó Gyula indít­ványára elhatározta a pártértekezlet, hogy fel­sőházi taggá történt megválasztásuk alkalmából üdvözlő átiratot intéz J e d 1 i c s k a Béla elnök­höz, dr. Kószó Istvánhoz, dr. Széli Gyulá­hoz és P á 1 f y Dánielhez. Pontosabb határozatot ezután nem hozott a párt­értekezlet, amelyen öt párttag vett részi. Templom-tér aranykorona, — Szentháromság-ucca pengő. Mozgalom a városi bérházak lakói körében. (A Délmagyarurszúg munkatársától.) A Szcnthároniság-uccai uj városi bérház egyes lakásainak kedden állapitolták meg a lakbé­rét. A lakbéreket pengő értékben állapították meg, amely körülmény sok beszédre ad alkal­mat az érdekeltek körében. A fogadalmi temp­lom melletti városi bérház lakbérét ugyanis annak idején aranykoronában állapították meg, még pedig olyan magasan, hogy a ki­vétel nélkül tisztviselőiakók negyedévi lak­bérükre tetemes összeget fizetnek rá. A fogadalmi templom melletti városi bér­ház lakói egyébként a közelmúltban már két­szer kérték lakbérük redukálását. A város tanácsa azonban elzárkózott a kérelmek tel­jesítése elől, sőt kifejezetten kinyilvánította, hogy a lakbérek lecsökkentését már csak azért sem rendeli cl. inert a közeljövőben felépülő városi bérházak előre beállított jövedelme ez­által erős változási szenvedne. Hétfőn történt azután, hogy a Szenlhárom­ság-uccai bérház lakbérét pengő értékben ál­lapította meg a városi mérnökség. Az arany­korona és a pengő közötti különbség különö­sen akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük azt, hogy mig a Szentháromság-uccai bérház­ban egy háromszobás lakás évi bérc' 1500 pengő, addig a fogadalmi templom melletti bérházban ugyanazt a lakást 1500 aranyko­rona évi bérért adták ki. Azok a lakók, akik aranykoronában fizetik a házbért, most azt követelik, hogy a város egyenlő bérösszegéri adja ki a lakásokat. Az érdekelt lakók ugyan­is annak tulajdonítják a kivételeket, hogy a Szentháromság-uccai városi bérházban majd­nem kivétel nélkül városi tisztviselők kap­tak lakást, akiknek kedvéért pengő értékben állapították meg a lakbéreket. Az érdekeltek most a polgármesterhez fordulnak sérelmük orvoslásáért. A Ferenc József-rendes rekonstrukciós szenátor kegydijat kér a várostól. (A Délmafgyarország munkatársától) Él ebben a városban egy nagyon régi, nagyon el­felejtett és kegyetlenül mellőzött öreg ur. Télen­nyáron itt sétálgat a számára idegenné, rideggé vált uccákban, elnézegeti a tovanyargaló életei, amelynek megalapozásánál ő is hathatósan köz­remüködött. Ezüstnyelű botja szomorúan kopog a kövezeten és kedves, szelid tekintete a régmúlt idők emlékeit fürkészi mindenfelé. Néha elsétál a büszke városháza tájékára is, a város öregebb cse­lédjei ilyenkor barátságosan köszöntik, a fiatalab­baknak ő köszön előre. Zombory Antall, Szeged város öreg szenátorát a maga buja-bánatára felejtette itt az idő. A régi kartársak, a vele egykorúak szép sorjában eltü­nedeztek mellőle és uj generációk növekedtek fel körülötte. Azok vellék át a vezetési és azt is el­felejtették már, hogy annak az útnak, amelyiken most olyan kényelmesen hajtják hol előre, hol hátra a város ügyeit, egyik szorgalmas és érde­mes kubikosa a szerény, visszavonult, nyolcvanöt esztendős öreg ur. Régen, nagyon régen, negyed századdal ezelőtt vonult nyugalomba és adta át a helyét a fiataloknak, akikből azóta egészen csendes elődök lettek. De ezt a negyed századot megelőző negyedszázadban szívvel, lélekkel dol­gozott városáért. Ma már ő az egyedüli a város árvizi magisztrátusának tagjai közül és ő volt az egyedüli ezek között az érdemes régi urak között, aki az árviz pusztításainak eltakarítása körül ki­fejtett munkásságáért meg kapta a legfelsőbb el­ismerési, a Ferenc Jó zsef-rendet. Sokat, nagyon sokat dolgozott abban a nehéz, tennivalóval túlterhelt időben. Egyik legerősebb segítőtársa volt a királyi biztosságnak és mint a város gazdasági, majd pénzügyi szenátora, meg­teremtette szinte a semmiből a hullámsírba me­rült város feltámasztásának, újjáépítésének anyagi előfeltételeit. A város tulajdonképen még most is azokból a pénzforrásokból táplálkozik, ame­lyeket ő fedezett fel és ő nyitóit meg. A sza­bályrendeletek egész könyvtára őrzi most is mun­kájának dokumentumait, de őrzik ezt a szegedi szőlők is, mert Zombory" Antal szenátor ur vetette meg a mai szőlőkultúra alapját. Abban az időben, az öreg szenátor idejében, a legmagasabb képzettségű lagja volt a tanácsnak. Ügyvédi diplomával állt a város szolgálalába, pe­dig akkor még a főiskolai végzettség nem jelentett kedvezményt a nyugdijígény, illetve a szolgálati idő megállapításánál. Most, amikor olyan könnyen osztogatják a doktori diplomákat, a diplomás vá­rosi lisztviselők minden leszolgált hét hónap utáu, ajándékba kapják meg a nyolcadikat, vagyis har­mincöt esztendő alalt leszolgálják a teljes negy­ven esztendei szolgálati időt és teljes fizetéssel mehetnek nyugalomba. Zombory Antal tanácsnok ur huszonhét évet szolgált, még pedig háborús idő­ben, amikor élei-halál harcot vívott a város j megsemmisülés ellen, de nyugdijába egyetlen perc­cel sem számítottak be többet ennél a huszonhét esztendőnél. A kedves, szoinoru öreg ur ina nyolcvannyolc esztendős és százkilencvenöt pengő nyugdijat kap a várostól. Ebből szerelne megélni öreg élete párjával együtt. Természetesen nehezen megy a dolog, olyan nehezen, hogy kénytelen volt Zom­bory János nyugalmazott városi tanácsnok ur alázatos instanciát benyújtani a város jelenlegi magisztrátusához — k e g y d i j i r á n y á 1) a n. Azt kérte a tanácstól, hogy emeljék fel nyugdiját a jelenlegi 195 pengő kétszeresére, ha másként nem lehel, k e g y d i j formájában szavaztassa meg a közgyűléssel a differenciát. A tanács kedden foglalkozott ezzel a kérelemmel és elhatározta, hogy nem terjeszti párto­ló 1 a g a k ö z g y ü 1 6 s e 1 é, m e r t n e m a k a r veszedelmes precedenst alkotni. — Azt tudjuk mindannyian — mondotta a pol­gármester —, hogy a régi nyugdijasok sorsa na­gyon igazságtalan, de éppen ezért utalunk ki idő­ről-idöre rendkívüli segélyeket számukra. Mást nem tehetünk. A végső szót igy a közgyűlés mondja ki. A közgyűlés talán rá gondol majd az alázatos instancia elbírálása alkalmával arra, hogy az ér­demes öreg ur, aki szegény maradt, amikor mun­kájával gazdaggá tette a várost és amikor körülölte meggazdagodott úgyszólván mindenki, a kormány­zat érthetetlen rendelkezései következtében nem kap annyi nyugdijat, mint amennyit egy ma nyu­galomba vonuló vámőr kap, de negyedét sem kap­ja annak, amit egy most nyugalomba vonuló sze­nátor kapna, mert a tanácsnoki nyugdíj most n y o 1 c s z á z peng ő lenne. Zombory János reménykedő szívvel botorkál az idegenné és rideggé vált városháza körül és várja azt a melegséget, amely hosszú, dolgos éleiének alkonyát kisebbgonduvá. kellemesebbé teszi. Ta­lán nem várja hiába ... (m. 1.) Varrógép, kerékpár gyermekkocsi 113 gramofon részletfizetésre is DÉK1 gépáru ffázban Szegetf. Kis ucca. Keleti-palota. HM Nagy /avllö mlifiely. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom