Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-14 / 10. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1927 január 11. A Daily News értesülése. London, január 13. A Daily News ugy tud­ja, hogy Bethlen István gróf nem szándékozik Olaszországgal barátsági szerződést tárgyalni. Az esetleges megbeszélések előzményei 1926. őszére nyúlnak vissza. Akkor Magyarország az adriai kikötő ügyében tapogatózott és hangsúlyozta, hogy a probléma csak a kél főérdekelttel, a jugoszláv és az olasz kormánnyal egyetértésben oldható meg. Az A g e n z i a d i R o m a megerősíti a magyar miniszterelnök küszöbön álló római látogatása­A kínaiak börtönbe vetették a hankaui belga konzult. Sanghaiban a kinal munkások megtámadták az angol gyárakat. (Budapesti tudósítónk teVefonjelen­lése.) Londonból jelentik: A kinai csőcselék teg­nap megrohanta a hankaui belga követséget és börtönbe vetette a hankaui belga konzult, akit csak több órás fogság után szabadított ki a hankaui külügyminiszter. Bécs.- január 13. Londonból táviratozzák: A Daily Expressnek jelentik Sanghaiból, hogy há­romezer kinai munkás megtámadta az ottani an­gol gyárakat. Azokat a kinai munkásokat, akik az angol tulajdonosok pártjára állottak, a tá­madók megölték. A Rajna-vidék kiürítése — könnyedén odavetett lehetőség. Páris, január 13. A Petit Párisién szerint Briand külügyminiszter a inai minisztertanácson pontos adatokkal fog szolgálni Németországgal folytatott megbeszéléseiről. Briandnak a hivatalos lapban közzétett Írásbeli válaszára hivatkozással a Petit Párisién megállapítja, hogy a Rajnavidék ki­ürítésének kérdése Genfben még csak szóba sem k e r ü 11, hanem csak később az utóbb bekövetkezett körülmények folyományakép merült fel, mint könnyedén odavetett le­hetőség. Stresemannak arra a megjegy­zésére, hogy a Rajnavidék megszállása komoly akadálya a francia-német közeledésnek, Briand (A Délmagyarország munkatársától.) A Dél­magyarország tegnapi számában beszámolt ar­ról az első birtokvisszahelyezési pörről, ame­lyet Vass Jánosné szül. Szekeres Rozál Szcnt­liáromság-uccai lakos indított Szeged város ellen. A szerdai tárgyaláson, amelyet dr. Szől­lösi Ernő járásbiró előtt tartottak meg, a pa­naszló azt kérte a bíróságtól, hogy a tanyai vasút) építésével kapcsolatban kisajátított és birtokba vett földjét adja vissza a város. A felek előLerjeszlései után a bíróság elrendelte annak bizonyítását, hogy a kereskedelmi mi­niszter a városnak engedélvezte-e a birtokba­lépést? A csütörtök délelőtti folytatólagos tárgya­lásra a bíróság rövid uton beszerezte a kér­déses miniszteri rendeletet. A felolva­sott leiratban a miniszter az alsótanyai kis­vasút építkezéséhez szükséges kisajátítási el­járást elrendeli és engedélyt ad a városnak arra, hogy a szükséges építkezési munkála­tokat a földtulajdonosok beleegyezése nél­kül, még a kártalanítás előtt is megkezdhesse. A miniszteri leirat ismertetése után Vassné képviseletében dr. Mezei Pál mondotta el pör­beszédét. Előadta, hogy ez az ügy tulajdon­kéjK'n birtokvédelmi pör. A birtok Vassné­nak tulajdonában volt, de a város elvette tőle azon az alapon, hogy Vassné a kisajátítási eljárás folyamán a kisajátításhoz beleegyezé­sét, adta. Ez azután jegyzőkönyvbe került, llogy hogyan, azt nem lehet tudni. A jegyző­könyvet öt és félhónap múlva Oravetz Győző, a kisajátítási bizottság elnöke példátlan ha­nyagsággal — anélkül, hogy átvizsgálta volna — aláirta. Ez a példátlan hanyagság fel­háborító ... Szöllősi bíró: Köztisztviselőt rágalmazni nem lehet. Tegyen ellene feljelentést. Dr. Mezei: Tettem is... De az ügy lénye­gére vonatkozóan mást is mondhatok. Birto­kot, magántulajdont csak bíróság vehet el. nak hírét, de kijelenti, hogy a megbeszélések természetéről és tárgyáról még végleges meg­egyezés nem történt. A feszültség enyhült Bécs, január 13. A Neues Wiener Abend­blatt belgrádi alkalmi tudósítója Bethlen Ist- í ván gróf római utazásával kapcsolatban je- j lenli, hogy a buda|X'sli, különösen pedig a ; ' bukaresti megnyugtató kijelentések követkéz- t j tében a feszültség némileg enyhült, de a hely- ! ' zetet még mindig komolyan Ítélik meg. válaszában továbbra is ragaszkodott ahhoz a fel­fogásához, hogy Németország véget vethet a meg­szállásnak, ha minden szükséges lépést megtesz ahhoz, hogy a lehető leghamarabb megszabadul­jon kötelezettségeitől; Stresemannak arra a kér­désére, hogy a szükséges lépéseken mit kell ér­tenie, Briand a következő szavakkal válaszolt: Nem az én delgoin, hogy ezt önnek in egmondjam. Ön jól tudja, miért ál­lunk mi a Raj na vidéken és az ön dolga, hogy ezen gondolkozzék és javaslato­kat legyen. „A város Jogosan vette birtokba a föláet a tanyai vasút céljaira A járásbíróság elutasította Keresetéivel az alsótanyai gazdát, aki a tanyai vasút miatt biríokvissza&elyezési pört indított a város ellen. Miniszter ezt nem teheti meg. Itt vigyázzon nagyon a bíróság, mert e vitás kérdésnél alai­tomos aknák vannak elrejtve. A kereskedel­mi miniszter a birtok elvételéhez csak le­hetőségeket adhat, de a birtokot el nem ve­heti. — Arra kérem a bíróságot — fejezte be beszédét Mezei Pál —, hogy ez ügyben a város helyett egy magán embert vegyen ki­sajátítónak és ne a hatalmas tekintélyű várost, amely hatalmánál fogva megengedte magának, hogy 50 kilométeren keresztül minden oirlo­kos vagyonába belegázoljon. Hiszem és remé­lem, hogy még vannak olyan bírák, akik a törpe embereknek is igazságot szolgáltatnak. Turóczg Mihály liszti főügyész a város kép­viseletében válaszolva az elhangzottakra ki­jelentette, hogy a panaszló a kisajátítási tár­gyalásoknál semmit sem kifogásolt és ez jegyzőkönyvbe is le van fektetve. A járásbíróság ezután itélelében elutasította a panaszost keresetével Megállapítja a bíró­ság, hogy a város birtokbavétele jogos és jó­hiszemű volt. A panaszló a kisajátítási tár­gyalások alkalmával a kisajátítás ellen nem emelt kifogást és így keresetével el kelleti utasítani 25 felsőházi tagot nevez ki a kormányzó. Budapest, január 13. Mint értesülünk, a kormányzó egyelőre 25—30 felsőházi tagot fog kinevezni. A további 10 tagol pedig időköz­ijén nevezi ki. A kormány a pénteki miniszter­tanácson fog foglalkozni a felsőházi tagok ügyével, de döntés a jövő "heti miniszterta­nácson történik. A kinevezések január 20-ika után várhatók. Erélyes mozgalom indul az Iskola~ucca és környéke érdekében. Nem tudom, mit gondolt Somogyi Szilveszter polgármester ur, amikor küldöttségben jártunk nála és arra kértük, hogy hozassa rendbe és világíttassa jobban az Iskola-uccát, azaz, hogy gondolkodotl-e egyáltalán kérésünk fölött, de amit felelt, az megdöbbentő. Polgármester aligha tett még ilyen lesújtó nyilatkozatot a saját városáról, a vezetése alatt álló város kereskedelméről. Hal­doklik ez a városrész, mondotta a polgármester, arról az uccáról, amely fekvésénél fogva arra van hivatva, hogy a város főuccája legyen. Ha elhinnénk a polgármester urnák, amit mondott^ akár gyászfátyolt köthetnénk mi. Iskola-uccui ke­reskedők és iparosok kalapunkra. Mi azonban nem hisszük és nem akarjuk elhinni, hogy az az ueea, amely egykor a város gócpontja volt, lassanként elsenyvedjen és ha ma csakugyan az a helyzet, hogy a vásárló közönség elkerüli, annak tisztán a hatósági rövidlátás az oka, amely egyoldalúan és alapos körültekintés nélkül járt el a város fej­lesztésénél. Nem kérünk semmiféle különös ked­vezményt a magunk részére, csak azt akarjuk, hogy ugyanolyan elbánásban részesüljünk, mint a város más tájain lakó kereskedők. Én egymagam annyi adót fizetek, mint akár három Kárász­uccai kereskedő és nem kevésbé nyögnek az adó súlya alatt a környéken lévő kereskedő- és iparos­társaim. Jogunk van feltéllenül ugyanazokra a ked­vezményekre, amelyekben emezeknek részük van. Ha igaz lenne, hogy az Iskola-ucca haldoklik, akkor is a hatóságnak kellene mindent meg­tenni a pusztulás megakadályozására, nem pe­dig egyenesen arra huzdilani a közönséget, hogy most már más tájék üzleteit látogassa, mert ez ugy is elpusztul. Ámde a józan várospolitika is azt parancsolju, hogy egy ilyen nagy város kereskedelme ne kon­centrálódjék egy uceára. inert Szegeden talán mégis csak több kereskedő" van, mint ahány a Kárász-uccában elfér. De meg. hogy hova vezet a Kárász-uccának ez az indokolatlan favorizálása, azt legjobban bizonyítják a Kárász-uccai házbérek, amelyek már-már megfizethetetlenek és amelyek végeredményében az áruk megdrágulására vezet­nek, vagy a kereskedők tönkrejutásához; Ettől függetlenül is a város nem csak a Kárász-uccai kereskedők adójára bazirozza költségvetését, ha­nem az egész városéira, illő tehát, hogy ezeket is hozzásegítse a megélhetés lehetőségeihez. Van azonban még egy másik része is az ügy­nek, amely egyenesen parancsolja a hatóságnak, hogy igenis foglalkozzék az Iskola-uccával és kör­nyékével. Hogy egyebei ne mondjunk, az Iskola­ucca vezet a fogadalmi templomhoz és a kli­nikához. Ez a terület a város legszebb és leg­forgalmasabb részévé válik. Ellentmond a pol­gármester ur szavainak az is, hogy a kisvasutat éppen a kihaló városrész tövébe vezetik. Ez akar­va, nem akarva forgalmat jeleni, amit még a ha­lóság sem akadályozhat meg. Illő tehát, hogy a tanyai vasút állomásától és állomásához vezelő ut legalább tisztességesen világítva és kövezve legyen. Nagyon sok érvet tudnék még felsorakoztatni az Iskola-uccai környék fejlesztése érdekében, de nem teszem, tekintettel arra, hogy most már ke­reskedő és iparostársaim is feleszméllek végre és erős akcióra készülnek létfentartásuk érdeké­ben. Azt hiszem, ezek a sorok csak megindítóit annak a mozgalomnak, amelyei a legerélyeseb­ben szándékozunk lefolytatni és amelyet nem ha­gyunk abba, amig az Iskola-ucca és környéke fel nem lámád. < S u h a j d a József 1 cukrász. Vizum-konferencia Genfben. Genf, január 13. Tegnap délclőlt megkez­dődölt Genfben a nemzetközi utlevélügyi kon­ferencia, amelyre Magyarországol is meghív­ták. A konferencia főtárgya a vízum- és út­levél rendszer megszüntetésének ügye cs leg­alább is egyelőre a vízumkényszer megszünte­tését várják. A spanyol~}árvány. London január 13. A Porllandban állomá­sozó brill-atlanli flotta legénysége között ki­tört a spanyol járvány. A flotta éppen a nyilt tengerre akart kifutni. A járvány kitörése miatt azonban visszavitték, hogy teljes appa­rátussal lehessen küzdeni a betegség terjedése ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom