Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-13 / 9. szám

12 DÉL-MAGYARORSZÁG 1927 január 9. Hét év után a törvényssék elé került Kelemen Dezső facsalási ügye. (/I Délmagyarország munkatársától.) Régi, hétéves bünpőr került szerdán délelőtt a szegedi törvényszék Vi7</-lanácsa elé. A vádlottak padján Kelemen, Dezső volt szegedi fakereskedő ült, aki 1920 elején Müller Ferenccel együtt áruforgalmi irodái alapitotl. A konjunktúra kedvező vizein elindult vállalat az első hónapokban rentábilis üzletnek Ígérkezett. Ekkor történi azután, hogy a cég magánosoktól ezer vagon fára veti fel megrendelést és mintegy kél és félmillió korona előleget. A lát azonban nem szállították le. a felveti előlegeket pedig nem fizették vissza. A megrendelők csak ígéreteket kaptak, ugy hogy a cég megalapítása után néhány hónap múlva a rendőrségen kereslek pénzükéi a hiszékeny emberek. A tömeges feljelenlésre a cég kél tulajdonosát, Kelemen Dezsőt és Müller Ferencet lekirtóztatták. Kél és félével üllek vizsgálati fogságban, amikor 1923 nyarán megtartott első főtárgyalás alkalmával elrendelték a szabadlábra helyezésüket. A bíróság széleskörű bizonyítási rendeli el ügyükben és a bizonyítási el járás lefolytatásával a budapesti törvényszék vizsgálóbíróját bízta meg. A bizonyítási eljárás lefolytatása pontosan két és félévig tartólt és hét évi várakozás után most került a régi bünügy ismét a törvényszék elé. A közben szabadlábra helyezett Müller ; Ferenc azonban eltűnt Szegedről. Megszökött, mire körözőlevelel adlak ki ellene. A szerdai főtárgyaláson igy csak Kelemen j Dezső jeleni meg, aki kihallgatása alkalmával tagadta a terhére rótt bűncselekmények clkövelelésél. Elmondotta, hogy a megrendeléseket a budapesti Asbolh és Hoffman cég megbízása folytán vette fel, akiknek a felvett pénzeket is elküklle. így teljesen ártatlanul került az ügybe és viselte megadással a hétéves vád súlyos következményeit. Kelemen kihallgatása után a károsultakat hallgatták ki. akik elmondották, hogy a meg- i rendelésekel Kelemen ügynökei vették lel, akik az előlegekről nyugtákat adtak. Hogy a befizetett pénzükkel mi történi, nem tudják, de i azoknak valorizált értékét követelik vissza. Délután tovább folytatták a károsullak kihallgatását, majd az iratok felolvasására kerüli sor. A főtárgyalást csütörtökön reggel 1 tovább folytatják. ítéletre előreláthatólag csnk I pénteken kerülhet sor. kellene jutniuk. A közgyűlés azonban leszállította Teinesváry Géza kérelmére az általa önként felajánlott magas béri, ínég pedig közel hatvan százalékkal, így Teinesvárynak lényegesen kevesebbet kell fizetnie, mint a szomszédos parcellák bérlőinek. Azért a bérért, amelyet mosl a közgyűlés határozata értelmében fizetnie kell, akármelyik hivatásos ujszegedi kertész szívesen kivette volna most is. de az árverés alkalmával is a kérdéses parcellát. Ilyen körülmények közötl a földárverések teljesen!' elvesztik kőin o 1 y s á g u k a t és a közgyűlés határozata arra buzdítja fel a város bérlőit, hogy a földárveréseken, tekintet nélkül a lehetőségekre, licitáljan a k t n I m i n d e n ö s s z e g e l, mert hiszen bizhatnak abban, hogy a város közgyűlése az árverésen kialakuló földbérekel úgyis leszállítja, ha kell, akár halvan percenttel is. A küldöttség szónoka végül arra kérte a polgármestert, hogy a közgyűlési határozat ellen benyújtott felebbezését pártolókig terjessze fel. a kormányhalósághoz. A polgármester röviden válaszolt a küldöttségnek. Kijelentette, hogy a felebbezés indokolásában tagadhatatlanul van igazság, azonban a kérdést nagyon nehéz ugy megoldani, hogy a megoldás mindenkit, a városi éppen ugy, mint a bérlöket, kielégítsen. A kérdéses bérlet bére lulmagas volt. ilyen bér mellett a bérlő semmi esetre sem gazdálkodhatott volna. Ezzel szemben igazuk van a többi bérlöknek is, akik azt mondják, hogy annyiért, amennyire a közgyűlés leszállitolla az eredeti bért, ők is kivették volna. Szerencsére a kérdéses bérlet három év "múlva lejár és igy három év múlva uj árverést tarthatnak rá, amikor remélhetőleg szilárdabb lesz a gazdasági helyzet és ilven esetek nem fordulhalnak elő. A polgármester és a küldöttség tágjai között ezután beszélgetés indult meg, amelyek .során az ujszegedi kertészek azl hangoztatták, hogy a város m á s, a lkai m a s a b b megoldási is találhatott volna a kérdés elintézésére. Az árverésen önként megajánlott bér leszállítása helyett fel kellett volna szólítani a kérdéses bérlőt, hogy bérletéről mondjon le, ha sokallja a bért, a város pedig a földre uj árverési rendelhetett volna el. Magyar József ezután átnyújtotta a polgármesternek terjedelmes felebbezését és a küldöttséggel együtt eltávozott. A kereskedelemügyi minísiter nem engedi meg makó— hódmezővásárhelyi távvezeték létesítését (A Délmagyarország makói munkatársától. Napokkal ezelőtt liirl adott róla egy hódmezővásárhelyi újság, hogy a kereskede1 e m ü g y i in i n i s z t e r 111 eglagadta a h o zz á j á r u 1 á sál a t-e r v b e vett m a k ó-h ó dm e z ő v á s á i" li c 1 y i \ i I I a n y o s távvezeték 1 éle s í t c's eh e z. A miniszter elhatározásának indokait mindeddig nem hozták nyilvánosságra. Furcsa és titokzatos háltéi*« van a dolognak, hiszen a távvezeték létesítésének előmunkálatai már régebben befejezési nyertek, még pedig a kereskedelmi kormány tudtával és mondhatnók előzetes hozzájárulásával, mert a hónapokkal ezelőtt megtartón közigazgatási bejáráshoz a miniszter is leküldte képviselőjét, amit nem tett volna meg, ha elvi kifogása lelt volna a távvezeték létesítése, ellen. A Makó-hódmezővásárhelyi távvezeték létesítési' számottevő előnyöket jelentene a makói áranifogyasztás számára, amennyiben Makó városa nappali áramhoz jutna ezáltal, amit az itteni telepiül a közönség régi sürgetése dacára sem tud megkapni és ezenfelül olcsóbb lenne az áramszolgáltatás is, mert a makóinál jóval alacsonyabb hódmezővásárhelyi egységárak lépnének ilt is érvénybe. Kellemetlen feltűnést keltett tehát városszerte ez a határozat. Makó város polgármesteréhez pedig a mai napig sem érkezett róla érlesítés, a makói villanytelep pedig, melyhez erre vonatkozólag kérdési intéztünk, azt válaszolta, hogy tudó m á s a v a n u g v a n a miniszter m e g t a g a d ö h a táró z a I á r ó 1, a n n a k i ndokait a z o n 1) a n e g y e 1 ő r e n e m hozhatja n y i l v á n o s s á g r a. A város képviselőtestületére hárul most az a kötelesség, hogy erre a dologra világosságot derítsen és elhárítsa azokat az akadályokat, amelyeket ismeretlen tényezők a távvezeték megvalósítása elé gördítettek. Nem kétséges, hogy a január 17iki városi közgyűlésen megfelelő formában szóváteszik a dolgot. A vásárhelyi kórház kibővítési terveit a minisztériumok máig sem hagyták ¡óvá /1 munkaalkalom és bürokratizmus. (A D é 1 m a g y a r o r s z á g h ó d m e z ő v á s á rli elvi munkatársától A mull év nyarán nagy örömet kelteti Vásárhelyen az a közgyűlési határozat, amely a közkórház megnagyobbítása! mondotta ki. A kórház megnagyobbitására annakidején kél ok vezette a törvényhalóságot. Egyik az volt. hogy a kórházat modernebbé fejleszs/.ék és hogy a jnegnagyobbi lássál a férőhelyek számát szaporítsák. A másik pedig az volt és ez manapság igen fontos. hogy a teljesen megbénult vásárhelyi építőiparnak némi munkaalkalmat nyújtsanak. A renováláshoz szükséges összeg félerészben már megvolt, egyrészt állami hozzájárulásból, másrészt a költségvetésnek erre a célra előirányzott összegéből. A jószándék is megvolt hozzá, mert az építkezést még a mull ősszel meg akarták kezdeni. Csakhogy innentől kezdve nehezen ment a dolog, mivel közbeléptek az illetékes hivatalok. Nem ellenezték az építkezést, hanem csak r e nd e 1 e l e k h e z r a g a s z k o d t a k. Igy történt aztán, hogy a határozatot jóvá kellelt hagyatni, majd i tervek előzetes jóváhagyását kellett kikérni és végül a terveket kölségvetéssel együtt is\Az ujszegedi kertészek tiltakoznak a Teinesváry «féle földbérlet bérének leszállítása ellen. Megfelebbezték a közgyűlés határozatát. (A 1) é I ni a g v a r orsz á g 111 unkát á r s á t ó 1) A város hatóságát, mint ismeretes, igen kényes probléma elé állította a városi bérföldek bérlőinek az a törekvése, hogy a földárveréseken kialakult béreket jelentékeny mértékben redukálja a város. Mivel ezt a törekvést különböző kormányrendeletek is alátámasztották, a város halósága nem térhetett ki a bérlők kívánságának teljesítése elől, mint emlékezetes, szakértőt fogadott és azzal megbecsültette a bérföldparcellák reális bérértékét és a szakértői vélemény alapján, elkerülve a pörösködést, jelenlékenyen le is szállította a béreket. Ez a bérredukció körülbelül ötmilliárd koronával csökkentette a város jövedelmét és ez a magyarázata annak, hogy az 15)27. évi költségvetés szerint alig lesz az idén annyi bérföldjövedclme a városnak, mint amenvnvi a háború előli volt, pedig ma körülbelül hatezer katasztrális holddal nagyobb lerületet hasznosit bérbeadás utján a város, mint amennyit azelőtt hasznosított. A földbérek leszállítása ellen és melleit nagvön sok érv hangzott el már. A leszállítást kétségtelenül indokolná tette a földbérlök helyzete és az, hogy az egyre növekedő földéhség következtében a bérföldek árverése alkalmával szinte ész nélkül túllicitálták egymást a bérlőjelöllck és sokszor olyan magasra verték fel a béreket, hogy azok lehetetlenné telték az eredményes gazdálkodást. A földbérek utólagos leszállítása ellen hasonlóan súlyos érveket sorakoztattak fel. Ezekre az érvekre hivatkozott az a küldöttség is, amelv szerdán mét fel kellett terjeszteni jóváhagyás végeit. De mivel pénzkiadásról van szó, ehhez a belügyminisztérium jóváhagyása kell. mint amelyik ellenőrzője a városok gazdálkodásának és mivel k ő r h á z in e g n a g v o b b i t á s r a történik a pénz kiadás, a tervnek ez a része népjóléti minisz- { térium hatáskörébe tartozik. A tanács annak rendje és módja szerint mindkét helyre megküldölte a terveket, illetve a költségvetési. És várta, hogy megjöjjön a jóváhagyás, hogy azután a munkálatokat meglehessen kezdeni. De nem jött meg. Ehelyett kapott a tanács jóidő múlva egy leiratot, hogy műleírást is kell az iratokhoz mellékelni, mert az igen szükséges a tervek jóváhagyásához. Ezt is megküldte a tanács, ám a jóváhagyás meg a inai napig sem érkezeit meg. Éppen ezért dr. H e r e t z k Pál pénzügyi tanácsnok a napokban Budapestre utazik, hogy a tervek jóváhagyását megsürgesse, hiszen maholnap ilt lesz a tavasz, a nyár is megjöhet és lalán őszre - ha ugy sietnek vele, mint eddig esetleg mégis meg lehet kezdeni a munkálatokat. délelőtt kereste fel Magyar József törvényhatósági bizottsági tag vezetésével a polgármestert. A küldöttség mintegy harminc tagból állt és az ujszegedi kertészek és földbérlők közül reknilálódolt. A szónok Magyar József volt, aki elmondotta, hogy az ujszegedi kertészek és földbérlők nevében megfelebbezi a belügyminiszterhez a legutóbbi közgyűlésnek azt a tanácsi előterjesztésre hozott határozatát, amellyel helyi adott dr. Teinesváry Géza „volt főispán felebbezésének és az általa bérelt marostői bérparcella bérét az árverésen felajánlott holdankinti tizenegy métermázsa buzabérről öl inétermázsára szállítja le. Elmondotta Magyar József, hogy a közgyűlés határozata nagy és indokolt visszatetszést kellett az ujszegedi bérlők és kertészek körében. T e m csv á r y (1 é z a u g v a n i s a f ö 1 d á r v er é s e n o 1 y a n el ő n y b e n része sü 1 I, a m i1 y e n l ni á s béri ő n e m é r h e f e 11 e 1. Annak idején ugyanis tanácsi határozat állapította meg, hogy az ujszegedi marostői bérföldekből, éppen a bérletigénylő hivatásos földművesek és kertészek nagy száma miatt három holdnál senki sem bérelhet ki nagyobb területet. Temesvárv Géza ezzel szemben öt hold földel vehetett bérbe. Az árverésen hallatlan magasra licitálta fel a föld bérét, számítva talán arra, hogy idővel az irreálisan magas bért a város ugy is leszállítja. Igy elárverezte a hivatásos földművesek elől a földet, akiknek nem volt bátorságuk arra, hogy túllicitálják Temesváry Gézát, mert tudták, hogy az általa megajánlott bérek mellett rövidesen tönkre J ö N t JÖNI Oc&i/ifi élete, szerelmei és ! fClWtl dicsőséges halála j ÖélíöloI szerifdig a Korzó Moziban.