Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-09 / 6. szám

1927 január 9. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Hatalmas, modern pariftirdől épit az idén a város az ujszegedi parton. (A Délmagyarország munkatársától.) Egy régi terv bukkant fel modernizált formában a szegedi városházán, a tiszai városi fürdő terve, amelyről annyi sokat irtunk már év­tizedek óta. A városnak valamikor volt egy tiszai fürdője, az úgynevezett ingyenfürdő, a megrongálódott fürdőházat azonban nem javították ki soha. így évről-évre jobban elkor­hadt és két év előtt, mint ócskafát, elárverez­tette a város. Azóta a Tisza partjait külön­böző magántársaságok uralták és mivel a kö­zönség nagyon rákapott a vizre, a strandok szinte gombamódra elszaporodtak az ujsze­gedi partokon. Minden testület, minden kaszt külön strandterületet bérelt ki, ugy, hogy az ujszegedi parton, a közúti lúd és a Bertalan­emlék közölt kényelmesen lehetett tanulmá­nyozni a város társadalmának rétegeződését. A város közönségének körében már régeb­ben felmerült az a kívánság, hogy maga a város lélesilsen egy nagyobb­szabásu parlfürdőlelepet állandó jellegű épületekkel, hogy igv közelebb jusson Szeged a fürdő­város tervének megvalósulásához. Scultéty Sándor főszámvevő voll az, aki először ismer­te fel ennek a kérdésnek a komolyságát és azóta állandóan foglalkozik a gondolattal. Az elmúlt nyáron, amikor hivatalos kiküldetésben Debrecenben járt, hogy otl a város halászati üzemét tanulmányozza, megnézte a város uj strandfürdőjét is Most azután a polgármester is foglalkozni kezdett a tervvel. Többször tárgyalt a kérdés­ről a főszámvevővel, majd Fenyő Lajos mű­szaki tanácsossal, a városi mérnökség épí­tészeti osztályának vezetőjével is, akit a strandfürdő tervvázlatának elkészítésével bí­zóit meg. Időközben megtudták a tervezők, hogy az ausztriai Badenben nemrég hatalmas modern berendezésű állóvizi strandfürdőt épí­tettek. A polgármester azonnal megbízta Fe­nyőt, hogy utazzon ki Badenbe a fürdőtelep 1 terveinek és berendezésének tanulmányozá­sára és az olt beszerzendő adatok alapján ké­szítse majd el a szegedi strandfürdő terveit. Fenyő hétfőn már útra is kel és értesülésünk szerint a jövő bél végén tér vissza Szegedre, hogy itt azonnal megkezdje a tervezési mun­kálatokat. A városi partfürdői minden valószínűség szerint a Bertalan-emlék és a közúti híd kö­zölt épitik majd föl még ebben az esztendő­ben. A terv az, hogy az épités költségeit a városi üzemek teremtek elő és a fürdő a központi üzemigazgatóság alá tartozik majd. Fenyő Lajos már készilell is hozzá egy váz­latot igen ötletes megoldással. A vázlal szerint az ujszegedi Tisza-töltés szintjével egy magas­ságban vasbelon oszlopokon nyugvó hatalmas belonburkolatu dobogót építenek és erre kerül­nek rá a betonból építendő kabinok, lusházak, öltözők és a fürdő különböző épületei. A széles dobogóról lépcsők és lankás lejtő vezetnének le a vizhez. Ezzel a megoldással elhárítanák a Tisza gyakori áradásával járó veszedel­meket. Építenének ezeken kívül hatalmas ho­mokmedencéket is. ugy, hogy ezekben se te­hessen kárt az áradás. A város parifürdője külön artézi kutat is kapna, amely ellátná a fürdő zuhanyfülkéil tiszta artézi vízzel és ivóvízzel. A polgármester természetesen mű­vészi kivitelre gondol és arra számit, hogy ez a modern partfürdő a nyári hónapokban Szegedre vonza a környék üdülni vágyó la­kosságát. mert ilyen nagyarányú fürdőtelep nem lesz még egy az országban. A hozzávetőleges számitások szerint a fürdő épilése négy-ötmilliárd koronába kerül majd, ez az összeg az üzemek költségvetésében ren­delkezésre is áll. Tervezik természetesen azt is, hogy molorcsónakjáratokkal bonyolítják le a kél part közöli a forgalmat, de belekapcsol­ják a városi autóbuszüzemet is és az autóbusz­üzem pénztárában kiadnak olyan kombinált olcsó jegyeket, amelyek a fürdővendégekel ki­viszik és beszállítják és feljogosítják a fürdő használatára is. Á fürdőt négy-ötezer vendég befogadására tervezik. A Piroska-fivérek ¿zsarolás vádjával a sszegedti iörvénysszék elöií. Egy bonyodalmas Kis árverés Csongrádon. — A törvényszék felmentette a bombaper Odrom volt vádlottját. (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék Gömörv-tanácsa elölt szom­baton délelőtt a csongrádi bombaper felmentett vádlottai közül hároman mint vádlottak szere­peltek. A szereplő személyeknél fogva is érde­kes bünperben mint elsőrendű vádlott Szent­miki ó s i András csongrádi végrehajtó ült le a vádlottak padjára, aki nem szerepelt a bomba­perben. Közvetlenül mellé Piroska János, a festőművész. Piroska György, a tanár és Sági János, a jómódú gazdálkodó ültek. Szentmik­lósi végrehajtó ellen hivatalos hatalommal való visszaélés cimén emelt vádat az ügyészség, Pi­roskáék zsarolás bűntettével terhelten kerültek a vádlottak padjára. Amint mondják még három hasonló pörük lesz Piroskáéknak, akik a vád­irat szerint »terror isztíkus fellépésük­k e 1« botrányba fullasztottak egy jelentéktelen­nek látszó árverést. A védői emelvényen a végre­hajtó védelmében dr. Reich Zoltán ügyvéd je­lentkezett. míg Piroskáékat a szokások szerint dr. Szécsényi István védte. A délelőtt 9 órától délután 2 óráig tartó tárgyaláson szerepelt még a védelem 18 és a vád 2 tanuja, továbbá egy 118 ezer koronáért elárverezett, ütött-kopott, zsibpiac­ra való »sezlon«, ami körül forgott az egész bűn­ügy, amelynek jelentéktelcnségét pikáns izü sze­replése lelte érdekessé. A tanuk közül sokan a bombaper tanúi között is szerepeltek. így Piros­káék koronatanúja volt Forgó Ferenc, akinek tanúvallomásától egykoron a bűnösség vagy ár­tatlanság kérdése függött, amiről a bombaper po­ros aktái hűen tanúskodhatnak. Tanuként szere­pelt még Kiss Gábor Jenő is, aki a bombaper ide­jén elnöke volt a csongrádi ébredőknek. A szo­morú emlékezetű merénylet után azonban lekö­szönt magas tisztségéről. Később nagyon kellemet­len kaland középpontjába került. Azzal vádolták ugyanis meg, hogy megszöktette hírhedt Ivopini­cset, aki a budapesti rendőrség félrevezetése után Csongrádra szökött, ahol Kiss Gábor segítsége révén átjutott a határon. Kopinics megszöktetésé­nek vádja alól azonban ugy ahogy tisztázta ma­gát Kiss Gábor. Közben anyagilag teljesen leégett. Hitelezői szorongatni kezdték. Közéleti érdemeire való tekínlettel halasztásokat kapott, de elvbará­tai azt már nem tudták megakadályozni, hogy 1925 december 17-én, néhány nappal a csongrádi gyil­kos bomba felrobbanásának szomorú évfordulója elolt, végrehajtó ne jelenjen meg küszöbén és dobra ne kerüljön Kiss Gábor csekélyke vagyon­kája. A vádirat szerint a nevezetes napon Szentmiklósi András végrehajtó jelent meg az árverés szín­helyén és azon célból, hogy Sziki ay János venni akarónak jogtalan anyagi hasznot húzzon, megakadályozta, hogy. az árverésen mások is, így a panaszos Bánszky Jenőné árverezhessen. Igy történt, hogy a vádlott végrehajtó a 118 ezer koronára licitált díványt Sziklai kezére juttatta, pedig a harmadszori kalapács ütés előtt Bánszky Jenőné 129 ezer koronát igért a díványért. A végre­hajló ezen tettével a hivatali kötelességét súlyo­san megszegte, — mondja a vádirat. Piroska János, Piroska György és Sági János, továbbá az emiitett Sziklai János az árverés al­kalmával erőszakol alkalmaztak és terrorisztikus fellépésükkel mindent elkövettek, hogy az ár­verésen rajtuk kivül más ne vásárolhasson. Az árverezni óhajtókat elkergették a helyszínről és erőszakoskodásuk miatt sokan el is távoztak. V vádlottak a szombati főtárgyaláson lagacl­I á k a vádbeli cselekmény elkövetéséi. Szenlmik­lósi András végrehajtó kijelentette, hogy a fel­jelentés nem egyéb, mint bosszú müve. Az árve­rés a legnagyobb rendben folyt le és nézeteltérés csak a sezlön eladásánál merült fel. Amikor 118 ezer koronáig már fellicitálták a sezlou árát és elhangzoll az utolsó kalapácsütés, jelentkezett egy asszony, aki azt állította, hogy ő az utolsó kalapácsütés elölt egyezer koronával többet igért. Ezt azonban senkisem hallotta és így az utólag jelentkezőt a törvény értelmében már nem lehe­tett figyelembe venni. Arról nem tud, hogy Piroskáék terrorizálták volna a venni szándéko­zókai és arról sem tud felvilágosítást adni, hogy miért csak Kiss G á 1) o r el v b a r át a i ve t­I e k részt a licitálásba n és vásároltak ered­ményesen. Piroska János, Piroska György, Sági János és Sziklai János nem akartak tudni a vádbeli cselek­mény elkövetéséről. Ök csak árvereztek, de sen­kit sem akadályozlak meg abban, hogy licitál­jon. A panaszos Bánszky Jenőné elmondotta, hogy ő még a harmadik kalapácsütés előtt megtette magasabb ajánlatát. A végrehajtó azonban ezt nem akarla tudomásul venni, "mert nem akar­ta. hogy Piroskáékon kivül más is vá­sároljon. Állítása szerint Piroskáék min­denkit in e g f e n y egeitek, aki licitálni m e r é s z e 11 és p a p i r k o r o n á n k i n t emel­ték a kimondott árat. Zsiros Jánosné tanú meg­említette, hogy árverés közben Piroska György megfenyegette. Kiss Gábor Jenő, akinek va­gyonkáját árverezték, elmondotta, hogy az ár­verés a legnagyobb rendben folyt le. Ilyen méltóságteljes, csöndes lefolvásu árverést még nem is lálott. lí I n ö k a tanúhoz) Milyen barátságban van a vádlottakkal? Kiss Gábor: Jóban. Ságival azonban haragba vagyok, noha ö két szekrényt az árverés után visszaadott. Elnök (Ságihoz) : Ha haragosa Kissnek, akkor miért ajándékozta meg az árverésen vásárolt két szekrénnyel. Sági: Tekintetes Törvényszéki Kissnek olyan szép kis fia van, hogy indíttatva éreztem magam, hogy azt a szép kis gyermeket megaján­dékozzam. A rövid kis párbeszéd után a védelem tanúit hallgatta ki a biróság. A védelem 18 tanút vonulta­tott fel, akik részlvetlek az árverésen, de oll semmi különöset nem észleltek és legkevésbé olyant, ami a vád szerint előfordult az árverésen. Lech ni cz­ky Károly, a kikiáltó és Vozáry László, akinek javára az árverés lörténl, szintén amellett nyilat­koztak, hogy az árverésen szabálytalanság n e m történt. A tanúkihallgatások befejezése után a vád- és védbeszédek következtek, majd a biróság rövid tanácskozás után meghozta ítéletét. A bíróság bi­zonyítékok hiányában az összes vádlottakat fel­mentette. mivel a vád csak látszólagos és a kihall­gatott tanuk megnyugtató módon nem igazolták a vádbeli cselekmény elkövetését. Az eskü alatt kihallgatott tanuk legnagyobb része a vádlottak ártatlansága mellett tanúskodott és igy a vádlotta­kat lel kellett menteni. A felmentő ítéletbe Lisz­kay Lóránt ügyész is belenyugodott és igy az j o g e r ő s. Az itélet kihirdetése után a felmentett vád­lottak a folyosón egymás nyakába borultak, csak Sági János volt szomorú. Neki — amint mondotta —, még háromszor kell hasonló vád miatt Sze­gedre utazni. A törvényszék folyosóján a kíváncsiak nagy tömege várta a Piroska-fivérek kijövetelét. Egye­temi hallgalök, bírósági emberek vegyesen. A kí­váncsiskodók közölt egy detektív. Minden elhang­zott magánbeszélgetésre felfigyelt, de semmi ér­demlegest nem tudott felcsipni. Horváth MMIy meopeticionálta Zsífvay mandátumát. Budapest, január 8. Ma délután Horváth Mihály volt függetlenségi 18-as képviselő pe­liciós kérvényt adott be Zsitvay mandátuma ellen a közigazgatási bíróságnak. Zsitvavt Kecskemét városa egyhangúlag választotta meg képviselőjének. A benyújtott petíciót 670 vá­lasztó irla alá. Ma és min­den este az Emke-kávéházbanKébDr b0héc l9itár Ti bemeneí! risfa) és BatRy liSSfg énekesnő £181(68 Szabad

Next

/
Oldalképek
Tartalom