Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-05 / 3. szám

2 DÉLMAGYAROHSZÁG 1927 január 5. kel választották meg. A vidéki kereskedelmi kamarák közül Deb­recen Békés Gyula kereskedőt és Varjasi Imre iparost, Pécs Schreiber Dezső kereskedőt és Károlyi Emil iparost, Győr Neller Móric ke­reskedőt és Kaszás Sándor iparost, Miskolc Fodor Dezső kereskedőt és Iluszka Vilmos iparosi, Szegld Vértes Miksa kereskedői és K.örmendy Mátyás iparosi választotta meg fel­sőházi tagválászlóknak. A vidéki és fővárosi elektorok január 8-án ejtik meg a választást a kereskedelmi minisz­tériumban . Csehországban tarifák meg a kisántání konferenciáfát. Belgrád, január 4. Markovics Jovan kül­ügyminiszterhetyettes a küszöbön álló kisantant konferenciáról nyilatkozott a Reme munkatársa előtt és kijelentette, hogy a konferenciát Csehor­szágban tartják meg. Nyilvánvalólag szó lesz az olasz—albán paktum kapcsán a Balkánon kiala­kult helyzetről, továbbá a népszövetségben kifej­tendő további közös munkáról. Különösen hang­súlyozta, hogy alaptalanok azok az ujságközle­mények, amelyek szerint a kisántánt-államok kö­zötti viszony állítólag az olasz-román barátsági szerződés, továbbá az olasz-albán paktum miatt, mely utóbbi jelentőségét az ujságközlemények sze­rint a kisantant államai nem egyenlően itélik meg, meggyöngült volna. Az olasz-román barátsági pak­tum a kisantant másik két tagjának előzetes ér­tesítése és hozzájárulása mellett jött létre. A kül­ügyminiszter helyettese végül kijelentelte, hogy az SHS királyság viszonya Romániához ma is épp olyan barátságos és szívélyes, mint azelőtt volt. Kínai rablóbandáit a sang fiai angol negyedben fossztogaitalc (Budapesti tudósítónk telefonjelen- J lése.) Londonból jelentik: A külügyminiszté­rium Sanghaiból táviratot kapott, hogy hétfőn délelőtt több száz felfegyverzett kínai az ango­lok negyedébe hatolt és fosztogatni kezdett. A sanghai angol csapatok parancsot kaptak az an­gol érdekek védelmére és a katonaság szuronnyal verte szét a fosztogató bandát. Egy kínai meg­halt. öt súlyosan megsebesült, az angoloknál egy tiszt és egy tengerész sebesült meg. Közben az angolok felhívták a sanghai hatóságok figyelmét a betörésekre, de mire a rendőrség a helyszínre ért, az angol tengerészek már megtisztították a terepei. XHangkánhan is súlyos összecsapás volt a kan­toni kormány és az angolok csapatai kőzött. Há­rom angol elesett. „Itt nincs helye germanizáló polilikának.5 »9 A szegedi egyetem dr. Tóíh Károly professzort válasz­tolta meg felsőházi képviselőnek. (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi Ferenc József Tudományegyetem tanári kara kedden délelőtt tartolla meg nyilvános közgyűlését, amelyen megválasztották az egye­lem felsőházi képviselőjét és pótkép viselőjét. A szavazás eredményeként a szegedi egyete­met dr. Tóth Károly professzor, <iz egyetem ezidei rektora képviseli az országgyűlés felső­házában, dr. Higler Guszláv professzort pe­dig póttaggá választolta meg a tanári kar. Az ünnepélyes közgyűlés — amely iránt a közönség részéről feltűnően gyér érdeklődés nyilvánult meg — tizenegy óra után kezdődött. Akkor vonult l>e az egyetemi tanács dr. Tóth Károly rektorral az élén. A rektor ismertette a felsőház megalkotásá­ra vonatkozó törvény rendelkezéseit. Elmon­dotta, hogy a törvény értelmében a szegedi egyetem is küldhet képviselőt a felsőházba. Az egyetem felsőházi képviselőjét a nyilvános reneds tanárok közül kell titkos szavazással megválasztania az egyetem tanári karának. Megállapította, hogy az egyelem 57 szavazati joggal biró tanára közül csak 46 van jelen. A rektor ezután elrendelte a szavazást és az elnöki tisztséget áladla dr. Kolosvéry Bálint professzornak, aki csakhamar kihir­dette a szavazás eredményét. A leadott 46 szavazathói H-et kapott dr. Tóth Károly, egyet Jancsó Miklós, egy professzor üres lappal sravazott Dr. Kolosváry Bálint üdvözölte ezután az egyetem megválasztott felsőházi követét, aki viszont hosszabb beszéd kíséretében köszönte meg a bizalmat és fejtette ki programját. Dr. Tóth Károly löbbek között ezeket mondotta: — Mélyen meghatott tétekkel veszem át a meg­bízatást a Ferencz József Tudoináuvegvetem ta­nari testületének a kezéből arra. hogv i-zl a ma­gas, nagyérlékn tudományos testületet a macvar országgyűlés felsőházában képviseljem Hogv nem hárítom el magamtól ezt a nagv megtiszteltetést annak oka van. Az egyik ok a ragaszkodás, az a szeretet, az a lelki összeforrottság. amelyben én :i mi egyetemünkkel vagyok, ami az én eKész lelki belső világomat eggyé tette ezzel az egyetem­mel, amely lelki ősszeforrottságot különösen a megpróbáltatásoknak, a megaláztatásoknak, a buj­dosásnak, a bizonytalanságnak kínjai tettek szikla­szilárddá, örökké elszakithatutlanná. A másik ok. ami arra vezet, hogy ezt a megtisztelő megbí­zatási elfogadjam, egy tapasztalat. És ez a tapasz­talat abban áll, hogy ennek az egyetemnek min­den professzora ugyanolyan ragaszkodással, szinte önfeláldozóan, sokszor az egyéni érdekeit hátra­téve, támogatással van ezen egyetem s annak rep­rezentánsaival szemben. - Ami már most az előttem álló feladatokat il­leti. azok lényegükben kétféle természetűek. Egyik részükben szorosan vett egyetem-politikai jelle­gűek. de egy másik részükben általános politikai jellegűek is lesznek. A legelső feladat ennek az úgyszólván csak most megszületett egyetemnek, mielőbbi gyors kiépítését minden erővel bizto­sítani. — Közvetlen küszöböli álló feladal a Pedagógi­umnak, az országos polgári iskolai tanárképző in­tézetnek Szegedre leendő egyszerre való, minél gyorsabb lehozatala. Ami a távolabbi eélokat il­leti, ezek közt elsősorban említem a kolozsvári egyetemnek egy régi vágyát, azt, hogy ezen egye­temmel kapcsolatban mezőgazdasági fakul­tás állittassék fel. Ebben az irányban már Kolozsvárott is igen intenziven dolgoztunk az ak­kori kultiiszkormánnyal teljes harmóniában s mi­helyt a lehetőség erre ineg lesz, teljes erővel azon leszünk, hogy ez a fakultás felépíttessék, mert merem mondani, szégyene ennek az ag­rár államnak, hogy ebben az o r sz ág­b a n a mezőgazdasági tudományok egyetemi művelése még mindig h i­á n y z í k. Külföldön ezt el sem hiszik. Most ol­vasom. hogy az alsóház 70 százaléka agrárius és a múltban nem akadt az alsóházban soha egyetlen ember, aki határozottan és teljes erővel követelje, hogy ezen agrár államnak, ezen agrár állam jö­vőjének és gazdaságának megalapozása végett egy egyetemi fokoii álló mezőgazdasági fakultás lé­tesíttessék. — Azután távolabbi jövőnk egy másik fontos fel­adata lesz Szegeden egy Alföld -kutató intézetet felállítani. Még egy harmadik feladal is van. aini szin­tén a távolabbi jövőnek a feladata, amire ne­künk szintén ősi jussunk van. nevezetesen az, hogy a szegedi egyelem mellett létesíttessék és felál­liltassék az országos ügyvédi és bírói vizsgálati bi­zollság. A kolozsvári egyetemet ez megillette. Azonban nem elegendő az egyetemei az ed­dig vázolt dologi vonatkozásokban megalapozni. Nem kevésbé fontos az egyetem személyi alkat­elemeinek, az egyetem professzorainak, az egye­tem összes alkalmazottjainak a kérdését, azok ér­dekeinek. tudományos és egyéb érdekeinek a kér­dését állandóan, természetesen az egyelem tanári testületével, az egyetemi karokkal állandó kon­taktusban állva, a felsőházi tagnak állandó fi­gyelemmel kisérnie és e tekintetben minden erő­vel az egyelem objektív érdekeinek biztosítására működni közre. És itt gondolok arra. hogy első és legfontosabb feladat és kötelesség lesz biztosí­tani azt. amire ílt a tudománykarok mindig töre­kedlek és remélem törekedni is fognak, hogy a tanszékek betöltésénél semmi más szempont, mint tisztán kizárólag a tudományos szempont, ne ér­vényesüljön. Mert ezen fordul meg az egyelem jövője. Ez az a vonatkozás, amelyet tekintve, kü­lönös feladat, igen súlyos kötelesség hárul a fel­sőházi tagra, az e g y e t e in a u I o n ó m i á j á t c b b e n a v o n a t k o z á s b a n m indc n k ível szem b e n felfelé i s a k á r k i v e 1 s z e ra­li e n b á t r a n. határozottan és szil á r d a n biztosi tani. Biztosilani azt. hogy az autonó­mia meg ne sérltessék, biztosilani nem utólagos, céltalan, felesleges rekriininációval. hanem bizto­sítani előzetes felvilágosítással, biztosítani előzetes határozott, ellentmondást nem tűrő fellépéssel. Foglalkozott ezután dr. Tóth Károly az egyetemi tanárok státuszrendezésével, valamint az egyetemi ifjúság szociális vonatkozású kérdéseivel is. — Az általános politika szempontjából az első vonalban álló feladat magának az államvasutnak további megerősödése, súlyának. tekintélyének, konszolidációjának növelése, ennek egyetlen módja az államszervek helyzetének fokozott javítása. Má­sik fontos, általános jellegű kérdés a társadalom gazdasági megerősítése. Ennek főeszközei a már kilátásba helyezett adómérséklések mellett az ál­lami bevételi többletek gyors és te 1­j e s ni é r v ü visszaadás a a g az d a s á g i élet eleven vérkeringésébe 'a genfi kölcsön maradékával együtt, a hitel­kérdés megoldása, a kamatláb leszállítása, a ke­reskedelem és ipar szabadságának bzilositása, utak épitése. a mezőgazdaság erős támogatása, a több­termelés érdekében. A Duna—Tisza csatorna ki­építése. Most az a helyzet, hogy külföldi tőkések tenyerükön nyújtották a pénzükei a Duna—Tisza csatorna felépítésére - é s a f ö ldmí v e 1 é s i kor m á n y feje gondolkozik, bog y e 1­fogadja-e, vagy nem. Ila valaki Pestről, az internacionális vonalon, végig megy ISelgrád felé, azt hiszi, Ázsiában van. — Előreláthatóliag felmerül még kél igen fon­tos probléma: a külpolitikai orientáció és az állam közjogi struktúrájának végleges megoldása, a királykérdés. Mindkét kérdésnél egyetlen szem­pont tehet csak döntő: a nemz el érdekei­nek szempontja. Hogy a megoldás pilla­natában ez a nemzeti érdek mit fog diktálni, azt előre megállapítani nem tehet. A főelvek azon­ban változatlanok. Az egyik, hogy az orientáció­nak a történelmi tradícióknak is megfelelően csakis nyugat felé, nem pedig kelet, vagy dél felé lehet és kell megtörténnie. Ennek feltétele azonban, a nagy germán birodalommal szemben, hogy az itt lévő németségre nézve koncedálja azt, hogy egyetlen feladata van: magyarrá válni és felszívódni a magyar fajba. Itt nincs helye germanizáló politikának, nincs li e ­Ive a németség a u t o n ó in i á j á » a 1A' A niásik: hogy a jogfolytonosság elve ha csak az állam léte ezzel kockára nem létetik, fönttartassék és bizlosittassék. Végül lesz ínég az ujonan szervezeit törvényho­zásnak egy mindennél fontosabb feladata: erő­síteni tovább a nemzet önbizalmát, a jövőbe ve­lett hitét, a revizió szükségességének és lehetősé­gének gondolalát. A szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel fo­gadott beszéd után dr. Tóth Károly rektor ismét elfoglalta az elnöki széket és a tanári kar szavazva megválasztotta pótképviselőjét is. A leadott 46 szavazatból 40 esett Higler Gusztáv professzorra, Ereky Istvánra 2. Bartók Györgyre. Pohler Ödön­re és Kosutány lgnácra 1—1. Ezután dr. T ó t ti Károly rector a felsőházi tag­választó ülést pár perccel 1 óra előtt bezárta. | Ben Hur Ramon Novarrál Elsőrendű 193 sár-és hócipők megérkeztek ! Tartósságban, minőségben,árba* felülmúlhatatlanok jeipM ^z&gejd+J&túszulA 4 nom hnrtttnváinlf srenzikifAt I ellőnek. Képkeretezés műhely HO FFER «1 TARSA Szeged, Iskola ucca 18. izém 470

Next

/
Oldalképek
Tartalom