Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-29 / 23. szám

1027Njaí№Úr 29. DÉLMAGYARORSZÁG 5 A DÉLMAGYARORSZÁG állandóan gyarapodó gazdag kölcsönkönyvtárában havidíj tizenkét és tízezer korona. Óvadékot nem kell fizetni. A csanádmegyei bekormozott arcú, kegyetlenkedő rablóbanda blinlajstroma a szegedi törvényszék előtt. A banda vezére önként jelentkezett az ügyészségen. (A Délniagyarország munkatársától.) A habom uláni zavaros időkben, amikor megszállás alatt volt az ország legnagyobb része, egy kegyetlen, vérengző rablóbanda tartotta rettegésben a román megszállás alatt lévő Battonya, Kunágota és Dombiratos környékét. Minden éjjel román katonának öltözött, bekormozott arcu rablók jelentek meg a magányos tanyákon cs a községszéli békés házakban, fegyverrel kezükben, lelövéssel fenyegették meg az ellenállókat. Puskatussal megkínozva szerencsétlen áldozataikat,, pusztítva vitlek el magukkal minden értékes ingóságot, ékszereket, pénztárcákat, nyerget, órákat és minden mást, ami a kezükbe akadt. • A csendőrségnek sikerült végül is a banda több tagját, Makádi Pált, Iglódi Pétert, Kocsi Lajosi és Nagy Pált elfognia, de a banda ké.t vezérének, Nagy Imrének és Kotró Jáelől Romániába tagjait többrendlán a Rácz-inajor kirablását, de a majorban lövésekkel fogadták őket, mire a rablók elmenekültek. Özv. Jakabfi Béláné tanváján véresre verték Csi zmadia Antal ispánt és feleségét. A majorság pénztárát kirabolták. Vásárhelyi Jánosnál 1919 novemberében követtek el rablást. tíonda Ferenc battonyai tímárnál 1919 november 21-én azzal állítottak be, hogy ők Ró zsa Sándor bandájához tartoznak és minnosnak sikerült az clfogalás szökniök. A banda elfogott beli rablás és zsarolás bűntettében találták j bűnösnek és 1922 áprilisában az Ítélőtábla jogerősen 10—15 évi elzárásra Ítélte őket. A szökésben lévő bandavezérek ellen az ügyész- ; ség nyomozólevelet bocsátott ki. Több mint négy évet nyomorgott át Nagy Imre Romániában, sehol nem tudott megnyugodni. Amig az egyik petrozsénvi szénbányá- j ban dolgozott, .itthbn meghalt az édesapja. ; A háborúban megrokkant Nagy Imrében a ' honvágy legyőzte a büntetéstől való félelmet, í hazajött. 1926 november 2-án jelentkezett az egyik szegedi ügyvédnél, akivel együtt azután az' ügyszségre ment. Az ügyészségen Nagy azonnali letartóztatását rendelték el. Mig Nagy az ügyészség foglya volt, édesanyja is meghalt, akinek temetésén fegyőrrel a hátamögölt, darócruhában jelent meg a hajdani bandavezér. Pénteken délelőtt állott a megtört vádlott a szegedi törvényszék Vild-lanácsa előtt 'tizenegyrendbeli zsarolással párosult rablással vádolva. Vild tanácselnök ismertette a vádiratol, amely szerint Nagy Imre a következő rablásokban és zsarolásokban, mint tetles vagy mini bűntárs vett részt:. Benczúr Sámuel battonyai gazdálkodónál 1919 november 17-én éjjel megjelent Makádi és Kotró. Lelövéssel fenyegették meg a megrémült családot és veréssel kényszeritették őket minden készpénzük átadására. Ezalatt az idő alatt Nagy a kapu előtt őrtállt. Nágel Lajos kunágotai majorjában 1920 február 26-án jelentek meg a bekormozott arcu, román katonai ruhába öltözött rablók. Felköltötték a kocsist és azt küldték előre a kastélyba, hogy mondja meg gazdájának, hogy román csendőrök vannak itt, fegyver után kutatni. A kastélyban több vendég tartózkodott. A rablók riasztó lövésekkel megijesztve .50.000 korona készpénzt, a vendégek összes óráit, pénztárcáit és ékszereit rabolták el. Kunágotán Urbán Péter báró kastélyába ugyanezen az éjjel látogattak el. Feldúlták az egész kastélyt, de nem találtak zsákmányt. Mérgükben leütötték a petróleumlámpát, amitől az egész kastély kigyulladt és leégett. Csincsi János földmivest 1920 február 20-án éjjel életveszélyes fenyegetéssel arra birták rá, hogy fogjon be a kocsijába és vigye el őket a Vajda-majorba, ahol az Ispánt, Csordás Imrét bántalmazták, azután elrabolták a majorság pénzéi tartalmazó vasládát. Dombiratoson Jakabfi Zoltánt és Jakabfi Gyulát rabolták ki. Ugyanezen éjjel Sztán Gáborhoz is ellátogattak, belőttek az ablakon, kényszeritették, hogy az otthon levő pénzt adják ki nekik. Midőn Vild tanácselnök a vádirat ezen pontját ismertette, megkérdezte a vádlottól, hogy Iwismeri-e ezt az ügvet is. — Eggyel több, ottgg kevesebb, nem számit — válaszolta Nagy. Megkísérelték 1920 március 28-án Kunágoden pénzt adjanak oda, mert mindenkit megölnek, náluk annyit ér egy ember élete — mondták —, mini a veszett kutyáé. Miután Vild tanácselnök felolvasta a vádiratot, az ügyész indítványozta, hogy a bizonyítási eljárást gyújtogatás bűntettére is terjeszszék ki. Félórás tanácskozás után a biróság elrendelte a bizonyítás kiegészítését ebben az irányban. A vádlott védője ezulán védencének szabadlábra helyezéséi kérte, mert önkéntes jelentkezése tanúskodik arról, hogy nem akar elszökni. Felajánlott húszmillió korona kauciót is, a biróság azonban a fogvalartás melleit határozott. Mennyi bankjegy esik egy-egy emberre asz egyes orsszúgokban ? (A Délmagyarország bécsi tudósítójától.) A bankjegyforgalom fejkvótája a forgalomban levő bankjegymennyiségnek az ország lakosságához való viszonyát mutatja. A fejkvóta a bankjegymennyiségnek az a része, ami egy lakosra esik. Jelentősége abból adódik, hogy ebből lehet következtetést levonni, van-e megfelelő pénzmennyiség a forgalomban, vagy sem ? Az egyes államok bankjegyforgalmi fejkvótájáról érdekes összeállítást közöl az Osztrák Nemzeti liank kiadásában időközönkint megjelenő tájékoztató füzet legújabb száma. Az összeállítás a mult év végén publikált jegybank kimutatások felhasználá-t sával készült. Angliában a jegyforgalom összesen 423.787 millió fontra rug ; mig a zsirókötelezeltségek öszszege 0.121 millió font. Mivel a lakosság száma 15 millió, a bankjegyforgalom fejkvótája 45.7 dollárnak felel meg. Ha figyelembe vesszük a zsirószámla állományát és az érmeforgalmat is, a fejkvóta 62.3 dollárig emelkedik. Franciaországban a jegyforgalom 53.262 milliárd frank, a lakosság száma pedig 40 millió, vagyis a bankjegyforgalom fejkvótája 47.7 dollár. A zsirószámla, valamint az érmeforgalom beszámításával ez a szám 52.5 dollárt tesz. Németországban a forgalomban lévő bankjegymennyiség elérte a 4.599 milliárd márkát, amelyből 138.004 a jegybank jegyeire és zsirókötelezettségeire, 1.252 milliárd pedig a Rentenbank és a magánjegybankok jegyeire, valamint zsirókötelezettségeire esik. Végeredményben a forgalom fejkvótája 17.5 dollár, illetőleg a többi lélelek beszámításával 22.2 dollár Csehszlovákiában 7,442 milliárd cseh korona a bankjegyforgalom, ami a 13.6 millió lakosság figyelembevételével 16.2 dolláros fejkvótának felel meg. Ha hozzászámítjuk a zsirószámla szaldóját, valamint az érmepénzforgalmal, a fejkvóta eléri a 19.3 dollár!. Ausztriában a bankjegyforgalom 0.873 milliárd shilling, a lakosság száma pedig ti.5 millió. A bankjegyforgalom fejkvótája tehát 18.9 dollár, a zsirószámla és érmeforgalom hozzászámitásával pedig 21.5 dollár. Románia bankjegyforgalma 20.943 milliárd lei, a lakosság száma pedig 16 millió. A bankjegyforgalom fejkvótája 6.9 dollár s ez a szám a zsirószámla, valamint érmeforgalom hozzászámitásával 9.9 doll árra emelkedik. Az érmepénzforgalomra vonatkozó adatok nem állván rendelkezésére, a kimutatás ezt nem vette figyelembe. Jugoszlávia bankjegyforgalma 5.895 milliárd dinár, ami 12 milliós lakosság figyelembevételével 8.6 dolláros fejkvótát jelent. A többi tételek beszámításával a fejkvóta 9.7 dollárig emelkedik. Magyarország fejkvótája 0.446 milliárd pengőt és a 7.9 milliós lakosságot szembeállítva 7.9 dollárnak felel meg. A zsirókövetelések tételének figyelembevételével ez a szám, 2.2 dollárra emelkedik. Érmeforgalom a mult év végén még nem volt. Összefoglalva az adatokat, megállapítható, hogy legnagyobb a bankjegyforgalom fejkvótája Angliában. Nevettető és mulattató esték csak Ráíkay Mártonnal valódiak szombaton és vasárnap a KORZÓBAN. Ax idény leggrandióxusahb tengeré»x drámúfa : öéttötöl szerdáig a KORZÓ MOXttíAS.