Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-29 / 23. szám

DÉLMAGV VZEOED: Szerke»zlöség : Deák Ferenc «cca 2. Teleion 13—33. - Kiadóhivatal, ItOlctBnkönjTlár és Jegyiroda: Aradi mca 8. Teleion 306. - Nyomda: LBw Upói ucca 14». Teleion 16—34. «««««« SZOMBAT, 1927 JANUÁR 29 o a © III. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kladúhlvalal: Url ucca 6. Teleion 131. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhlvalal: Református templom­bazár. Telefon 233. szám. «««««« « tlfltlzetésl ára havonta 3-2«, -vidéken és a fővárosban 3-60, ktllfOldOn 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. A kutya kél vége. A Daily Herald kedves anekdotával teszi szemléletessé Anglia kinai politikáját, mely barátságot és érdektelenségei hangsúlyoz, de — hadsereget küld és hadiflottát mozgósit. Nagy kutya rohan a kis gyerek felé, akit apja kézenfogva vezet. A kutya bőszen ugat rá a kis gyerekre, de farkát barátságosan csóválja. Nem tud a kis gyerek eligazodni a kutya viselkedésén s kétkedő aggodalommal n$z fel az apjára: — Apám, a kutya melyik végének higyjek? £s mi, városi polgárság a kormányzati politika melyik »végében« higyjünk? A miniszterelnök Debrecenben szerencsés szavakkal és szerencsés gondolattal vázolta fel a magyar városok küldetését, históriai szerepét a magyar jövendőben. A tegnapi minisztertanács viszont elhatározta, hogy négy nap múlva ¡eloldja kölöltsége alól az üzlet­helyiségek bérletéi. A minisztertanács döntése lehetetlenné te­szi a városi polgárság számára azoknak a fel­adatoknak vállalását és teljesítését, miket a miniszterelnök szerint a magyar sors követel meg a városoktól, a magyar Münchenektől, magyar Lipcséktől, magyar Drezdáktól és ma­gyar Weimaroktól. A városi élet terheit ki viseli? A városi polgárság. Az Iskola-ucca — mondotta a szegedi polgármester (amikor az Iskola-ucca kereskedői meg nem kértek vilá­gítást és kövezetet). A minisztertanács dön­tése a lerongyolódott, ájulttá merevült gazda­sági élet terhei alatt roskadozó kereskedők­nek és iparosoknak megadja a kegyelemdö­fést. Ki hozhat majd áldozatot a városi kul­iuráért, a városi élet fejlesztéséért, a virágzó gazdasági élet vonzó erejének hatékonyabbá tételéért, ha a kormányzat nem segiti, de — az önző osztályérdekek felett álló közszem­pontok mérlegelését elhanyagolva — elpusz­tulással fenyegeti a városok legáldozatkészebb, legtöbb terhet viselő társadalmi rétegét, a kereskedőket és iparosokat. A háztulajdonos csak a négy falat adja, de a kereskedő szorgalma, lehelsége, kitar­tása a munkában és áldozatokban, teszi ér­tékes üzlethelyiséggé a négy mezítelen falat. Az üzlethelyiség bérértékéhez a bérlő legalább annyival járul hozzá, mint a háztulajdonos. Jól menő üzlet helyiségének a bérc egyre magasabb lesz, bukott üzletek helyisége iránt mindig kisebb lesz a kereslet. Mi változott az elmúlt év óta, hogy megváltoztatják a jogi helyzetet? Ha van változás, ez csak a bérleti viszonyok kötöttségének fentartását indokolja. A kereskedő még több bajjal tudja fentar­tani összezsugorodott forgalmú üzletét, az egyre szegényedő élet még kevesebb megren­delést, munkál és kenyeret ad az iparosoknak A kimondhatatlan és fölmérhetetlen áldoza­tokkal szanált államkincstárra támaszkodó kormányzat a magángazdaságok szanálását tűzte ki programul. íme az uj szanálás első etapja: felszabadulnak az üzlethelyiségek s elpusztulásra Ítéltetnek az üzletkörüktől a háztulajdonos egyszerű levelével megfosztott kis exisztenciák. A háztulajdonosok érdeke ezt nem követel­te, hiszen ők az aranyjövedelmük igen tekin­télyes részét elérték már s senki nem emeli kifogást az ellen, hogy az aranybér százalékát emeljék a megkötöttség fentartásának ellené­ben. A háztulajdonosokat kivéve mindenki meg lenne elégedve békebeli jövedelmének 75, vagy 80 százalékával, csak a háztulajdono­sok nincsenek, akik pedig a korona devalvá­ciója következtében megszabadultak horribilis adósságaiktól. S a kormányzat, mintha csak büntető expedíciót akarna szervezni a libe­rális képviselőket küldő városi polgárság el­len, most a háztulajdonosok osztályérdeke mellé áll a városi polgárság gerincével szem­ben, mintha a miniszterelnök nem is az űz- i letek felszabadításával a siralomházba kül­dött városi polgárság munkájára és áldoza­taira bizta volna a jobb magyar jövő meg­teremtését. A városi polgárság mindig sürgette a köz­szabadságok helyreállítását. A fokozatos hely­reállítást meg is igérte a miniszterelnök a minapi beszédében. Sajtószabadság még nincs, gyülekezési és egyesülési szabadság még nincs, a fokozatos helyreállítás programja csak az üzletbérletek felszabadítását adta meg. Az üz­letbérletek közszabadsága helyre van tehát állítva s ezzel uj zsilipé nyitott meg a cső­dök és kényszeregyezségek halálstalisztikájá­nak. Azt a szabadságot nem kapja meg a városi polgárság, amit kér. de megkapja azt, ami ellen tiltakozik. Hogy egyeztessük össze a debreceni prog­rammal a minisztertanács határozatát. A kutya melyik végének higyjünk? —— i i i A Vági-párí péníeken este tüntetni akart a parlament előtt. 260 munkást őrizelbe vett a rendőrség. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ma este a Vági-párt az országgyűlés meg­nyitása alkalmából tüntetést tervezett a par­lament előtt. Az Országház-térre torkolló kis uccából akarlak felvonulni a parlament elé, a rendőrség azonban neszét vette a készülő tüntetésnek és a felvonuló kisebb csoportokat, összesen 260 embert, megakadályozták ab­ban, hogy a parlament elé jussanak. Vala­mennyiüket őrizetbe vették és ellenük az el- 1 járást megindították. Egy másik, mintegy 30 főből álló tüntető­csapat esle 7 óra tájban a Berlini-téren »Él­jen a köztársaság! Éljen Károlyi Mihály! Le a kormánnyal/« felkiáltásokkal tüntetett Ezt a csoportosulást a rendőrség feloszlatta s kö­zülök előállította Mátyás Antal mázolót, Wé­ber József vasöntőt, Reisch László műszerészt, Lővinger Sándor gépkocsivezetőt. Ezek ellen a bűnvádi eljárást megindították és őket őri­zetbe vették. Ujabb bonyodalom Pakots kettős mandátuma körül. A. demokrata párt pénteken felhivta Pakotsot, hogy Hajdú Marcell Javára mondjon le. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Pakots József kettős mandátuma körüli bonyodalom, amint előrelátható volt, nemért véget a nemzeti demokrata párt határozatával, amely tudvalevőleg Pakots lelkiismeretére biz ta annak eldöntését, hogy melyik mandá­tumról, kinek a javára mondjon le. A hatá­rozat azt kötötte ki, hogy amennyiben Gál Jenő javára történne a lemondás, ugy Pa­kots adjon garanciát arra vonatkozólag, hogy Gál Jenő lemond mandátumáról abban az esetben, ha az általa megindított rágalmazási pör őrá nézve kedvezőtlenül fejeződne be. Gál Jenő a pártnak ezt a határozatát nem hagyta szó nélkül és ma hosszabb nyilatko­zattal válaszolt, amelyben többek között ki­jelenti, hogy ő ahhoz a csoporthoz, amelyei a szóban forgó határozat meghozói képeznek, nem csatlakozik. Az igy előállott uj helyzetre való tekintettel a demokrata párt ismét értekezletre ült ösfc­sze, amelyen Pakots József kivételével a párt­nak valamennyi képviselője résztvett. Az ülé­sen Rassay Károly elnökölt. Hosszas és be­ható tárgyalások után a párt ugy döntött, hogy miután a párt álláspontja szerint a a pártprogrammal nyert mandátumot csak az bírhatja, aki tagja is a pártnak, felhívja Pakots Józsefet, hogy budai mandátumát tartsa meg és a buda­pesti déli kerületben szerzett man­dátumáról mondjon le Hajdú Marcell javára. A demokrata pártnak ez a határozata ter­mészetesen uj helyzetet teremt és uj bonyo­dalmakat is fog esetleg maga után vonni. MMMRMMMMM^^ Az első ÜléS­Nélvány percig tartott a két Ház megnyíló Ülése. Budapest, január 28. Az országgyűlés össze­üli. A képviselők tiz órakor már gyülekezni kezdtek a parlamentben, ahová megbízóle­veleik felmutatása ellenében bocsájtották be őket. Számos rendőr vette körül az Ország­ház-teret, ugy hogy csoportok a bejárat előtt nem keletkeztek. A folyosók magukon viselik a választás eredményét. A jobboldalon szoronganak a kép­viselők, a baloldalon alig egy-ketten sétál­gatnak ... Ekkor terjedi el a hír, hogy Apponyi nem vállalta el a korelnöki tisztet és helyette fíraefl Jenő fogja vezetni az első ülést. A teremben a képviselők keresgetik helyei­ket, majd fél 11-kor bevonul a miniszter­elnök, majd Karaffiáth Jenő háznagy felmegy az emelvénvre és felkéri korelnöknek Apponyi Albertet. Appongi feláll és kijelenti, hogy közjogi álláspontja miatt nem foglalhatja el az el­nöki széket. Ezután Graefl Jenő megy fel az emelvény­re. Néhány szót mond, majd felkéri a 31 éveseket, hogy foglalják el a korjegyzői tisz­tet. Senki sem jelentkezett. Erre elhangzott az első közbeszólás is Gaál Gaszton szájából: — De vének vagyunk! Végre összeszedik a legfialalabbakat, 33— 36 éveseket: Szepesi Gézát, Jókai-Ihász Mik-

Next

/
Oldalképek
Tartalom