Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-29 / 23. szám

DÉLMAGV VZEOED: Szerke»zlöség : Deák Ferenc «cca 2. Teleion 13—33. - Kiadóhivatal, ItOlctBnkönjTlár és Jegyiroda: Aradi mca 8. Teleion 306. - Nyomda: LBw Upói ucca 14». Teleion 16—34. «««««« SZOMBAT, 1927 JANUÁR 29 o a © III. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kladúhlvalal: Url ucca 6. Teleion 131. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhlvalal: Református templombazár. Telefon 233. szám. «««««« « tlfltlzetésl ára havonta 3-2«, -vidéken és a fővárosban 3-60, ktllfOldOn 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. A kutya kél vége. A Daily Herald kedves anekdotával teszi szemléletessé Anglia kinai politikáját, mely barátságot és érdektelenségei hangsúlyoz, de — hadsereget küld és hadiflottát mozgósit. Nagy kutya rohan a kis gyerek felé, akit apja kézenfogva vezet. A kutya bőszen ugat rá a kis gyerekre, de farkát barátságosan csóválja. Nem tud a kis gyerek eligazodni a kutya viselkedésén s kétkedő aggodalommal n$z fel az apjára: — Apám, a kutya melyik végének higyjek? £s mi, városi polgárság a kormányzati politika melyik »végében« higyjünk? A miniszterelnök Debrecenben szerencsés szavakkal és szerencsés gondolattal vázolta fel a magyar városok küldetését, históriai szerepét a magyar jövendőben. A tegnapi minisztertanács viszont elhatározta, hogy négy nap múlva ¡eloldja kölöltsége alól az üzlethelyiségek bérletéi. A minisztertanács döntése lehetetlenné teszi a városi polgárság számára azoknak a feladatoknak vállalását és teljesítését, miket a miniszterelnök szerint a magyar sors követel meg a városoktól, a magyar Münchenektől, magyar Lipcséktől, magyar Drezdáktól és magyar Weimaroktól. A városi élet terheit ki viseli? A városi polgárság. Az Iskola-ucca — mondotta a szegedi polgármester (amikor az Iskola-ucca kereskedői meg nem kértek világítást és kövezetet). A minisztertanács döntése a lerongyolódott, ájulttá merevült gazdasági élet terhei alatt roskadozó kereskedőknek és iparosoknak megadja a kegyelemdöfést. Ki hozhat majd áldozatot a városi kuliuráért, a városi élet fejlesztéséért, a virágzó gazdasági élet vonzó erejének hatékonyabbá tételéért, ha a kormányzat nem segiti, de — az önző osztályérdekek felett álló közszempontok mérlegelését elhanyagolva — elpusztulással fenyegeti a városok legáldozatkészebb, legtöbb terhet viselő társadalmi rétegét, a kereskedőket és iparosokat. A háztulajdonos csak a négy falat adja, de a kereskedő szorgalma, lehelsége, kitartása a munkában és áldozatokban, teszi értékes üzlethelyiséggé a négy mezítelen falat. Az üzlethelyiség bérértékéhez a bérlő legalább annyival járul hozzá, mint a háztulajdonos. Jól menő üzlet helyiségének a bérc egyre magasabb lesz, bukott üzletek helyisége iránt mindig kisebb lesz a kereslet. Mi változott az elmúlt év óta, hogy megváltoztatják a jogi helyzetet? Ha van változás, ez csak a bérleti viszonyok kötöttségének fentartását indokolja. A kereskedő még több bajjal tudja fentartani összezsugorodott forgalmú üzletét, az egyre szegényedő élet még kevesebb megrendelést, munkál és kenyeret ad az iparosoknak A kimondhatatlan és fölmérhetetlen áldozatokkal szanált államkincstárra támaszkodó kormányzat a magángazdaságok szanálását tűzte ki programul. íme az uj szanálás első etapja: felszabadulnak az üzlethelyiségek s elpusztulásra Ítéltetnek az üzletkörüktől a háztulajdonos egyszerű levelével megfosztott kis exisztenciák. A háztulajdonosok érdeke ezt nem követelte, hiszen ők az aranyjövedelmük igen tekintélyes részét elérték már s senki nem emeli kifogást az ellen, hogy az aranybér százalékát emeljék a megkötöttség fentartásának ellenében. A háztulajdonosokat kivéve mindenki meg lenne elégedve békebeli jövedelmének 75, vagy 80 százalékával, csak a háztulajdonosok nincsenek, akik pedig a korona devalvációja következtében megszabadultak horribilis adósságaiktól. S a kormányzat, mintha csak büntető expedíciót akarna szervezni a liberális képviselőket küldő városi polgárság ellen, most a háztulajdonosok osztályérdeke mellé áll a városi polgárság gerincével szemben, mintha a miniszterelnök nem is az űz- i letek felszabadításával a siralomházba küldött városi polgárság munkájára és áldozataira bizta volna a jobb magyar jövő megteremtését. A városi polgárság mindig sürgette a közszabadságok helyreállítását. A fokozatos helyreállítást meg is igérte a miniszterelnök a minapi beszédében. Sajtószabadság még nincs, gyülekezési és egyesülési szabadság még nincs, a fokozatos helyreállítás programja csak az üzletbérletek felszabadítását adta meg. Az üzletbérletek közszabadsága helyre van tehát állítva s ezzel uj zsilipé nyitott meg a csődök és kényszeregyezségek halálstalisztikájának. Azt a szabadságot nem kapja meg a városi polgárság, amit kér. de megkapja azt, ami ellen tiltakozik. Hogy egyeztessük össze a debreceni programmal a minisztertanács határozatát. A kutya melyik végének higyjünk? —— i i i A Vági-párí péníeken este tüntetni akart a parlament előtt. 260 munkást őrizelbe vett a rendőrség. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ma este a Vági-párt az országgyűlés megnyitása alkalmából tüntetést tervezett a parlament előtt. Az Országház-térre torkolló kis uccából akarlak felvonulni a parlament elé, a rendőrség azonban neszét vette a készülő tüntetésnek és a felvonuló kisebb csoportokat, összesen 260 embert, megakadályozták abban, hogy a parlament elé jussanak. Valamennyiüket őrizetbe vették és ellenük az el- 1 járást megindították. Egy másik, mintegy 30 főből álló tüntetőcsapat esle 7 óra tájban a Berlini-téren »Éljen a köztársaság! Éljen Károlyi Mihály! Le a kormánnyal/« felkiáltásokkal tüntetett Ezt a csoportosulást a rendőrség feloszlatta s közülök előállította Mátyás Antal mázolót, Wéber József vasöntőt, Reisch László műszerészt, Lővinger Sándor gépkocsivezetőt. Ezek ellen a bűnvádi eljárást megindították és őket őrizetbe vették. Ujabb bonyodalom Pakots kettős mandátuma körül. A. demokrata párt pénteken felhivta Pakotsot, hogy Hajdú Marcell Javára mondjon le. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Pakots József kettős mandátuma körüli bonyodalom, amint előrelátható volt, nemért véget a nemzeti demokrata párt határozatával, amely tudvalevőleg Pakots lelkiismeretére biz ta annak eldöntését, hogy melyik mandátumról, kinek a javára mondjon le. A határozat azt kötötte ki, hogy amennyiben Gál Jenő javára történne a lemondás, ugy Pakots adjon garanciát arra vonatkozólag, hogy Gál Jenő lemond mandátumáról abban az esetben, ha az általa megindított rágalmazási pör őrá nézve kedvezőtlenül fejeződne be. Gál Jenő a pártnak ezt a határozatát nem hagyta szó nélkül és ma hosszabb nyilatkozattal válaszolt, amelyben többek között kijelenti, hogy ő ahhoz a csoporthoz, amelyei a szóban forgó határozat meghozói képeznek, nem csatlakozik. Az igy előállott uj helyzetre való tekintettel a demokrata párt ismét értekezletre ült ösfcsze, amelyen Pakots József kivételével a pártnak valamennyi képviselője résztvett. Az ülésen Rassay Károly elnökölt. Hosszas és beható tárgyalások után a párt ugy döntött, hogy miután a párt álláspontja szerint a a pártprogrammal nyert mandátumot csak az bírhatja, aki tagja is a pártnak, felhívja Pakots Józsefet, hogy budai mandátumát tartsa meg és a budapesti déli kerületben szerzett mandátumáról mondjon le Hajdú Marcell javára. A demokrata pártnak ez a határozata természetesen uj helyzetet teremt és uj bonyodalmakat is fog esetleg maga után vonni. MMMRMMMMM^^ Az első ÜléSNélvány percig tartott a két Ház megnyíló Ülése. Budapest, január 28. Az országgyűlés összeüli. A képviselők tiz órakor már gyülekezni kezdtek a parlamentben, ahová megbízóleveleik felmutatása ellenében bocsájtották be őket. Számos rendőr vette körül az Országház-teret, ugy hogy csoportok a bejárat előtt nem keletkeztek. A folyosók magukon viselik a választás eredményét. A jobboldalon szoronganak a képviselők, a baloldalon alig egy-ketten sétálgatnak ... Ekkor terjedi el a hír, hogy Apponyi nem vállalta el a korelnöki tisztet és helyette fíraefl Jenő fogja vezetni az első ülést. A teremben a képviselők keresgetik helyeiket, majd fél 11-kor bevonul a miniszterelnök, majd Karaffiáth Jenő háznagy felmegy az emelvénvre és felkéri korelnöknek Apponyi Albertet. Appongi feláll és kijelenti, hogy közjogi álláspontja miatt nem foglalhatja el az elnöki széket. Ezután Graefl Jenő megy fel az emelvényre. Néhány szót mond, majd felkéri a 31 éveseket, hogy foglalják el a korjegyzői tisztet. Senki sem jelentkezett. Erre elhangzott az első közbeszólás is Gaál Gaszton szájából: — De vének vagyunk! Végre összeszedik a legfialalabbakat, 33— 36 éveseket: Szepesi Gézát, Jókai-Ihász Mik-