Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-27 / 21. szám

4 D£LM AGYARORSZÁG 1927 január 21. vázlatos volt, éppen ezért hozzájárul ahhoz, hogy a tanács levegye most a kérdést a napi­rendről. A tanács beterjesztette ezután a Tólh Péler~íéle ház második emeletének építésére vonatkozó javas­latát. amely szerint ez az uj emelet SO.tXM) pen­gőbe kerülne és ezt a dollárkölcsönből fedezhetné a város. Dr. S ő r e g h y M á t y á s azt kérdi, hogy ha már felemeli a város a házat, miért nem emeli fel kél emelettel. lg> aránylag, olcsóbb is lenne. A "p 0 I g á r m e s t e r kéri a közgyűlést, hogy egyelőre változatlanul fogadja cl a tanács javas­latát, majd, ha a mérnökség megállapítja, hogy az épület három emeletet is elbír, a tanács pót­lólag beterjeszti az erre vonatkozó pótjavaslatát, is. A közgyűlés így elfogadta a javaslatot. Fodor Jenő tanácsnok ezután a főváros lakásügyi áliralál ismertette. Javasolta, hogy a közgyűlés ma­radjon meg a mull évi álláspontja mellett, amikor azért irt fel, hogy egy évvel hosszab­bítsa még meg a kormány a lakáskötöttség idejét, de emelje a lakbéreket negyedévenkint öt százalékkal egészen 100 százalékig. Wimmer Fülöp szólal fel. Elmondja, hogy a kereskedelmi és iparkamara foglalkozott az üzlethelyiségek felszabadításának kérdésé­vel és elhatározta, hogy felterjesztést intéz a kormányhoz, kéri a felszabadítás elhalasz­tását, de hozzájárult a bérek 5, illetve 10 százalékkal való emeléséhez. A kereskedelem és az ipar súlyos gazdasági válsággal küzd, fél, hogy a csődök és a kényszeregyezségek ideje ismét el fog következni. Ha ez az év építkezést hoz, akkor jövőre fel lehet szaba­dítani a lakásokat. A polgármester már ka­l>oll építkezésekre vonatkozó konkrét ajánlato­kat. Kéri, hogy a tanács javaslatával szemben a közgyűlés a kamara álláspontját tegye ma­gáévá. Amíg Wimmer Fülöp beszélt, a háztulaj­donos városatyák állandó közbeszólásaikkal akarták megzavarni, de sikertelenül. ])r. Sőreghy Mátyás a háztulajdonosok sé­relmeiről beszélt ezután. A tanács javaslatát nem fogadja el, de javasolja, hogy a köz­gyűlés térjen napirendre a fővárosi távirat fölött is. Dr. Bodnár Géza a következő szónok Rá­mulat arra, hogy a házigazdák megkapják már a béke­beli jövedelmük 85 százalékát, de ez­zel szemben sem a kereskedők, sem az iparosok nem érik el, sőt meg sem közelitik ezt a százalékot. Meg van győződve arról, "hogy a kérdés nem itt dől el. Irányt mutat azonban a főváros közgyűlésének határozata, amely a városi pol­gárság mellett foglalt állást. Javasolja, hogy a közgyűlés csatlakozzon a budapesti javas­lathoz. ' Fodor Jenő reflektált a felszólalásokra. A j szónokok a különböző* érdekeltségek nevében j beszéltek, a tanács a polgárság egyetemes j érdekeit t artolt a szem előtt. Kéri a tanácsi javaslat elfogadását. Wimmer Fülöp a zárszó jogán szólal fel és j kifejti, hogy a háztulajdonosok úgyszólván | az egyedüliek az országban, akik átmentették j vagyonukat, de a kereskedelem és az ipar | rettenetesen lerongyolódott. Ez indokolja meg a kamara álláspontját. A polgármester ezután elrendeli a szava- ! zásl. 39 szavazattal 38 ellenében nem tért napirendre a közgyűlés a javaslat fö­lött, a többség ezután a tanács javas­latát fogadta el. A polgármester este 7 órakor félbeszaki- j tolta a közgyűlést és folytatását csütörtök délután 1 órára tűzte ki előadásain sem a kedvezményes, sem a füzeijegyek nem érvényesek. Gersli Alfrédné a kórházi ágyon elmondotta szeren­csétlen házasságának és a keddi merénylet történetét. Budapest, január 20. A tegnap délutáni vé­res családi dráma ügyében — amelyről részle­tesen beszámolt a Délmagyarország - dr. Bottka Sándor főtanácsos vezeti a nyomozást. Délelőtt bizottság szállott ki a Rókusba, hogy kihallgassa a súlyosan sérült Gersli Alfrédnél. Amikor a fiatal asszony meglátta a bizottsá­got, sirva fakadt. Kihallgatása során elmon­dolla szerencsétlen házasságának történetét. Férje megszöktette hazulról, de mindjárt az első napok után igen durván és brutálisan bánt vele. Nemsokára szét is vállak, a gyermek megszületett és Gerstl egymásután rendezte a jeleneteket. Tegnap pedig megtörtént a me­rénylet. Sírástól elcsukló hangon mondotta el az­után a merénylet részleteit. Gerstl először ök­lével fejbevágta, majd amikor menekülni pró­bált a fürdőszobába, előrántotta revolverét. Elmondotta azt is, hogy a brutális férj egy alkalommal a villamos alá akarta lökni gyer­mekét tápláló feleségét. Gerstl Alfrédot délben gyilkosság kísérlete miatt letartóztatták. A véres drámához tarto­zik az is, hogy Gerstlné apja életveszélyes fenyegetés címén följelentést lett a merénylő férj öccse ellen, akit azonban egyelőre el­bocsájtoltak a rendőrségről. Kéí évre ítélték a „Népszava" munka­társát és azonnal letartóztatták. Budapest, január 26. A budapesti törvényszék T ö r e k y-tanácsa ma délelőtt ismét Népszav a­saitópört tárgyalt. Szőke Lajos volt a vádlott, aki ellen Rakovszky voll belügyminiszter sé­relmére elkövetett rágalmazás és nemzetgyalázás miatt emeltek vádat. Szőke kijelentette, hogy csak politikai, kri­tikát irt a belügyminiszter beszédéről és amnesz­tiái követelt a gyorsított tanácsok elitéltjei szá­mára. Töreky elnök: Ön azl irta, hogy ártatlan embe­reket Ítéltek halálra. A biróság ezután bűnösnek mondotta ki Szőkét és két évi fogházra, politikai jogai­nak elvesztésére és 20U0 pengő bünte­tésre itélte. A biróság ezután azonnal letartóztatta a hirlapirót, akit fegyveres őr vitt fel a fog­házba. Eddig még nem volt példa arra, hogy újságírót jogerős ilélet előtt letartóztattak volna sajtóügyben. J-1 fövö tanévben felállítják Szegeden az első nyolcosztályos népiskolái. (A Délmagyarország munkatársától.) A tanfelügyelőségen szerzett értesülésünk sze­rint a jövő tanévben az egyik szegedi elemi iskolában megnyitják a VII-ik, egy év múlva pedig a VIII-ik osztályt is. A VII. osztá yos elemi iskola megnyitásához az ötletet az adta, hogy a Vl-ik osztály elvégzése után nagyszámban jelentkeztek olyan növendékek, akik mégegyszer et akarták végezni a VI ik osztályt. Az ország vidéki városaiban már több helyen felállították a nyolcosztályos elemi iskolákat, mégpedig — a hirek szerint — jelentős gyakorlati sikerrel. A nyolcosztályu elemi iskola célját és rendeltetését a tanfelügyelőségen igen érde­kesen magyarázzák: — Az elemi iskola VI ik osztályából éppen akkor kell a növendéket elbocsátani, amikor r " értelmi köre fejlődésnek indul. Es éppen | ekkor következik el a gyermek életében, ; pontosabban a szegénysorsu gyermek életé­ben az az időszak, amikor minden tovább­képzés elől el van zárva. Tizenkét éves ; korában kenyérkereső munkára — testi fejlő­désének károsodása nélkül — nem fogható. Ezt látják a szülők is. így azután sokszor az uccára kerül a gyermek. Ezt akarja tulajdon­képpen megszüntetni a nyolcosztályos elemi iskola. A növendékek szülei leginkább mun­kásemberek, tehát olyanok, akik a nagyobb anyagi megerőltetéssel járó közép- vagy pol­gári iskolai költségeket nem bírnák el. Éppen ez bizonyítja, hogy a nyolcosztályos népisko­lát a polgári iskola nem tudja helyeltesiteni. — Uj tantárgy tulajdonképpen nem is ke­rülne a két uj osztály anyagába. A cél az, .hogy a növendék a régi tantárgyakban na­gyobb és alaposabb ismeretet szerezzen. A tanfelügyelöségen a nyolcosztályos elemi iskola felállításának lehetőségéről jelentést küldtek a kultuszminisztériumba, ahol azután elkészítették a terveket a nyolcosztályos elemi iskola felállítására. A tanfelügyelőségen re­mélik, hogy a jövő tanévben már Szegeden is fel tudják állítani az első nyolcosztályos elemi iskolát, illetve egyelőre csak a hetedik osztályt. Faragó Öáön hitelrontás miatt sajtópört indított a szegedi kurzuslap ellen. Csütörtökön a tanács elé kerül a szin&áxi válság ügye. nuár 26-iki számában »Mesterséges pánikkal kenyértelenségbe kergetik az ország legjöve­delmezőbb színházának tagjait« című cikket és annak tartalmát magamra nézve sérelmes­nek találtam, úgyszintén a színház üzleti ér­dekeit súlyosan sérti, amiérlis a mai napon ügyvédem utján fent megnevezett napilap ellen a feljelentést hitelrontás cimén meg­tettem. Szeged. 1927 január hó 27V-n. Faragó Ödön színigazgató.« (A Délmagyarország munkatársától.) Fa­ragó Ödön színigazgató szerdán délelölt át­nyújtotta Fodor Jenő tanácsnoknak azt a ki­mutatást, amely magában foglalja a színé­szekkel folytatott tárgyalások eredményét. Fo­dor tanácsnok érdeklődésünkre elmondotta, hogy az eredmény nem százszázalékos, de azért van remény arra, hogy sikerül a szín­ház rentabilitását biztosítani. A kérdést csü­törtökön terjeszti a tanács elé és igy csütör­tökön dönt a tanács, hogy a távozásra haj­landó színészek végkielégítésére szükséges ősz­szeget milyen formában bocsátja a szín­igazgató rendelkezésére. Itt emiitjük meg, hogy a színház válságának ügyéből már sajtópörök is keletkeztek. Fa­ragó Ödön színigazgató szerdán délelőtt fel­jelentést tett ia szegedi kurzusujság ellen. A lap mai számában ugyanis cikk jelent meg, amely a színház belső üzleti ügyeivel foglal­kozik, de beleavatkozik a színigazgató ma­gánéletébe is. Ebben az ügyben Faragó üdön a következő nyilatkozatot küldte a Délmagyarország szer­kesztőségének : »A Szegcdi Uj Nemzedék cimü napilap ja­Szudy Elemér: Trianon után-Párisfelé Érdekfeszítő olvasmány művészi leírásokkal, nagyérdekü politikát aktualitásokkal. Arai -4 pengő. Kapható a DÉLMflGYORQRSZAG kiadóhivatalában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom